Parlament

Parlament

2016. november 30., szerda

HGCS-2

Egy két évvel ezelőtti posztomban írtam arról, hogy egy energiamegtakarítási kormányprogram keretében hogyan cseréltük le anyám hűtőszekrényét egy korszerűbbre. Idén anyósomra került a sor, így módomban állt összehasonlítani a két gépcsere-programot.
A fő dolgok ugyanúgy zajlottak:

  • Értesültünk a pályázatról és elhatároztuk, hogy pályázunk;
  • Anyósomnak ugyanúgy csináltattunk ügyfélkapu-regisztrációt, ahogyan két éve anyámnak;
  • Ugyanúgy elmentünk kiválasztani a kívánt hűtőszekrényt és ugyanúgy ellenőriztük, hogy szerepel-e a pályázható gépek között;
Innentől kezdve azonban már kicsit különböztek a dolgok. Anyám pályázatát 2014. szeptember 25-én írták ki 627 millió forintos keretösszegre. A pályázat benyújtásának napját a közép-magyarországi régióra november 27-ére írták ki, és 6 10 hét múlva, február közepére már meg is volt a hűtőgép. Az eredetileg megítélt összeg 25 ezer forint volt, de mivel a meghirdetett keretösszeget nem sikerült kitölteni, ezt később ötezer forinttal felemelték. A pályázati idő alatt a kiválasztott hűtőszekrény ára nem változott.
Anyósom pályázatát 2016. május 31-én írták ki 500 millió forintos keretösszegre. A pályázatot a közép-magyarországi régióra július 26-án reggel 8-tól 10-ig fogadta a számítógépes rendszer, becsületükre legyen mondva, hogy a szerver derekasan állta a rohamot. Az összes többi régiónál is ugyanilyen rövid idő állt a pályázók rendelkezésére, mégis a meghirdetett keretösszeget a pályázók háromszorosan túljegyezték. A kormány - egy esetleges botrányt elkerülendő - augusztus 11-én módosította a kiírást és háromszorosára, 1,5 milliárd forintra emelte a keretösszeget. Az egyes pályázatok elbírálásáig 90 nap állt rendelkezésükre, ezt ki is használták, mert a támogatói okiratot október 13-án bocsátották ki, a támogatási összeg 35 ezer forint volt.
Ez idő alatt a kiválasztott típusú gép, amelyre a támogatói okiratot kiállították, a legtöbb üzletből már kifogyott, ahol meg kapni lehetett, ott 12 %-kal felment az ára. Kérdem én, ha a hivatalos infláció 2016-ban mindössze 0,9 % volt, a forint/euró átváltás pedig 313-ról 307-re erősödött (2 %), mitől nőtt a hűtőgép ára pont ebben az időszakban ennyire drasztikusan? Mindenesetre némi összeesküvés-elméletre alapot ad a dolog.
A hűtőgépet ma (november 30-án) szállították ki, elvitték a régit, itt a happy end (ja, a garancialevelet a szállítók elfelejtették kitölteni, ezért még külön be kell mennünk az ügyfélszolgálatra).
Amikor az évtized elején nagyon visszaesett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, Varga Mihály lakonikusan csak annyit mondott: előbb-utóbb minden hűtőszekrény elromlik. Na, úgy látszik, ez pont 2016-ra következett be, hiszen a jelentősen megemelt keretösszeg is elkelt mindössze két óra alatt, s bár a támogatási összeg is magasabb volt, a kereskedők némi áremeléssel sikeresen használták ki a konjunktúrát.
Remélem viszont, hogy anyósomnál jelentősen csökkenni fog a villamosenergia-fogyasztás.

2016. november 28., hétfő

Számítógépek minden mennyiségben

A '90-es évek eleje óta mindig volt otthoni számítógépünk, és 1994-től, amikortól lett a cégnek internet-előfizetése, már modemem is volt. 2003-tól lett otthon szélessávú internetünk (UPC, áldassék a neve). 2004-ben, mikor Petra megszületett, egy kicsit átrendeztük a lakást, vele együtt a számítástechnikát is: wifi-routert állítottunk üzembe, a két nagylány megkapta a számítógépet, nekem meg vett a cég egy laptopot.
Számítógép-parkunk 2010-ben bővült egy újabb notebook-kal, mert Bori kapott a 18. születésnapjára egy ASUS-t, Orsi használhatta tovább az ősi gépet, mi Katival pedig a céges laptopot. 2012-ben Orsi is 18 éves lett, így ő is kapott egy notebook-ot (SONY VAIO), az ősi számítógépet pedig kivontuk a forgalomból. Orsi 2013-ban számítógépestül kivándorolt Izraelbe, mi pedig úgy döntöttünk, hogy lépünk az Androidos asztali számítógépek irányába, és beszereztünk egy MINIX Z5 típusú dobozt azzal a tervvel, hogy ez lesz Petra számítógépe. Sajnos azonban az az igazság, hogy az informatika-oktatás Magyarországon nagyon PC- és Microsoft-centrikus, ezért játékon kívül nemigen tudta hasznosítani a szerkezetet.
2014-ben lett egy LG okostévénk, amely szintén biztosított internet-elérést és sok hasznos applikációt, sajnálatos módon azonban ennek operációs rendszere a nem túl elterjedt webOS, melyre lényegesen kevesebben fejlesztenek appplikációkat, mint Androidra. Az LG szolgáltatásai fokozatosan csökkenni kezdtek, megszűnt a felhő alapú adattárolás, az internet-rádió, a 3D-s filmtár és végül legutoljára a Skype is, ami különösen azoknak lehet nagyon dühítő, akik megvásárolták az LG speciális, 20 000 Ft-os webkameráját, mert ehhez a tévéhez más kamera nem jó.
Idén ősszel jelezte Orsi, hogy tönkrement a  számítógépe, és jaj, mi lesz az egyetemen, ezért vettünk neki egy Lenovo Yoga-t, amit barátja szülei kivittek neki Izraelbe és hazahozták a hibás darabot. Valóban aggasztónak tűnt az állapota, mert bekapcsolás után se kép, se hang nem volt, de szerencsére javítható volt a szerkezet, így most ez Petra és Kati közös számítógépe lett.
Az Androidos MINIX-et pedig az okostévéhez kapcsoltam, hogy az még okosabb lehessen, vagyis végre az Android-alkalmazások gazdag tárházából válogathassunk. Kiegészült egy vezeték nélküli billentyűzet-egér kombóval, ezt a posztot is erről írom.
Vagyis háztartásunk internetre csatlakozó eszközeinek leltára valahogy így fest:

  • 3 db notebook
  • 4 db okostelefon (kb. egy hónapja végre Kati is hajlandó volt okostelefonra váltani)
  • 1 db tablet (Kati nyerte egy sorsoláson, de gyakorlatilag folyton Petra használja)
  • 1 db Android-os doboz, a MINIIX
  • 1 db okostévé
  • 1 db játékkonzol
Ez, akárhogy is számolom, tizenegy eszköz, még szerencse, hogy a szélessávú internet  letöltési sebessége az elmúlt 13 évben három nagyságrenddel növekedett.

2016. november 25., péntek

Szabadulás

Budapest nemcsak a romkocsmák, de a szabadulószobák fővárosa is. Először 2013-ban hallottam erről a szórakozási lehetőségről, ugyanis Orsi a barátnőivel az érettségi után részt vett egy ilyen szabaduláson.
A dolog lényege az, hogy egy baráti társaságot bezárnak egy tematikusan berendezett szobába, és a kiszabadulásukhoz szükséges összes információt, tárgyat, kulcsot össze kell gyűjteniük, amelyre egy órájuk van. A lehetséges tematikák nagyon változatosak, de a klasszikus témák a Sherlock Holmes-os, archeológusos, Agatha Christie-s rejtvények megfejtése, és a kivitel lehet családi, kalandos, horrorisztikus sőt néha kicsit gusztustalan is.
Ahogyan én nagyon vágytam arra, hogy 60-ik születésnapomon Segway-ezhessek, Kati szabadulószobás kalandra vágyott, ezért négyesben elmentünk a Mystique Room egyik kalandjára, hogy egy óra alatt megtaláljuk a régészprofesszor örökségét, a fáraók kincsét.
Bori lányomat dicséret illeti, hogy csatlakozott hozzánk, ugyanis ő minden olyan szituációban, ahol be van zárva, és nemcsak helyileg, de időben is be van szorítva, feszélyezve érzi magát. Amikor 2014-ben Orsi két hétre hazalátogatott, egy szabadulószobás programot is szerveztek Borival, de ezt Bori az utolsó pillanatban lemondta, ezért egy gyors színházlátogatást kellett beiktatnunk helyette. Most is végig érződött Borin, hogy feszült, nem érzi jól magát, ezért tényleg nagy-nagy köszönet illeti, hogy anyja születésnapja kedvéért ezúttal vállalta a bezártságot.
Ami magát a kalandot illeti, kellemesen izgalmas volt, de nem volt benne sem horrorisztikus sem gusztustalan elem. Eleinte nehezen hangolódtunk rá a rejtvények logikájára, az utolsó 10 percre gyorsultak fel igazán az események. Alapvetően láncrejtvényekről van szó, vagyis ha megtalálsz egy kulcsot, azzal hozzájuthatsz egy következőhöz, aztán megint egy következőhöz és így tovább. Sok volt a dezinformáció is, nem minden információra, tárgyra, kulcsra volt szükség a játékban, ez is nehezítette a szabadulást. A régész szobája szép, bolhapiacon beszerzett tárgyakkal volt berendezve. És ami a lényeg: a játék végére - némi külső segítséggel - mind a 12 tárgyat sikerült összegyűjtenünk és elhelyeznünk az oltáron, melynek köszönhetően ajtónk megnyílt.
A kaland után otthon már hagyományos születésnapi köszöntés várta az ünnepeltet. Boldog születésnapot Kati!

2016. november 21., hétfő

25 év után megint nincs országos kereskedelmi rádió Magyarországon

2016. november 19-én éjfélkor a Class FM rádió a Himnusz hangjaival elbúcsúzott az analóg sugárzástól. Nagyon bíznak abban, hogy az interneten tovább élnek majd, a 4G mobilhálózatot, a kábelszolgáltatókat emlegetik, de egy országos frekvenciahálózat elvesztését nem lehet túlélni. A Class FM-ről ugyanazt mondhatjuk, amit a Népszabadságról is elmondtunk: bűnben született és bűnben múlt ki.
A magyar kereskedelmi rádiózás a '80-as évek végére nyúlik vissza, amikor a Magyar Rádió osztrák befektetőkkel közösen megalapította a Danubius Rádiót, mely kezdetben csak németül sugárzott (Jetz sind Sie auf der richtigen Wellenlänge!) a nyugati határszélen és a Balatonnál, később Budapesten is. Egy kereskedelmi rádió annyira új hang volt a magyar éterben 1988-ban, hogy volt olyan ismerősöm, aki felvette az adást reklámostól-mindenestől és a kocsijában azt hallgatta. Alapvetően a hazánkban nyaraló német és osztrák turistáknak szólt a műsor, de jelentős szerepe volt '89-ben az NDK-s menekültek tájékoztatásában is. 1991-ben a Danubius országos rádióvá vált és pár év múlva az amerikai tulajdonú Sláger Rádió is a teljes országot lefedő frekvenciahálózathoz jutott, ezért 1991-től számítjuk az országos kereskedelmi rádiózást Magyarországon.
A Sláger Rádióban a Bochkor Gábor által vezetett Bumeráng című reggeli műsor, amelyhez később Boros Lajos is csatlakozott, egy új műfajt teremtett mag a magyar rádiózásban. A műsorvezetők az élő adásban egymást ugratva, a zömében bulvárhíreket viccesen kommentálva egy kvaterkázó baráti társaságra emlékeztetve vezették a műsort. A Boros-Bocskor olyan elválaszthatatlan párost alkotott, mint Stan és Pan vagy Hacsek és Sajó.
Az évek során mind a Danubius Rádiónál, mind a Sláger Rádiónál több tulajdonosváltás történt, így érkeztünk el 2009 novemberéig, amikor mindkét rádiónak lejárt a frekvenciahasználatra a szerződésre. Az ORTT új pályázatot írt ki a két országos hálózatra, melyen a korábbi rádiók is indultak, de alulmaradtak két újonnan alakuló társasággal szemben. A Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Class FM és az MSZP-hez közel álló befektetők által alpított Neo FM folytathatta az országos sugárzást. Azért nyerhettek, mert irreálisan magas, a hagyományos kereskedelmi rádiózással, a saleshouse-okon keresztül értékesített reklámidőkkel kitermelhetetlen frekvenciadíjakat ígértek. Az ORTT akkori elnöke, Majtényi László le is mondott tisztségéről, mert a döntés mögött politikai háttéralkut sejtett. A vesztesek az ORTT döntését bíróságon támadták meg és meg is nyerték a pert, de az ítélet nem döntött az eredeti állapot visszaállításáról. Fél évvel voltunk a 2010-es parlamenti választások előtt, melyről már akkor tudni lehetett, hogy a Fidesz fogja nyerni, ezért érthetetlen, hogyan bízhatott az MSZP abban, hogy a Neo FM-et majd állami hirdetésekkel fogja segíteni az új kormányzat.
Nos, valóban az történt, amit sejteni lehetett: Míg a Class FM szárnyalt az állami hirdetésekből származó és a Simicska által belepumpált pénzektől, addig a Neo FM 2012 júniusára tönkre ment. Az ORTT helyébe lépő MNHH úgy döntött, hogy a megüresedő országos frekvenciára nem ír ki pályázatot, hanem azt megkapja a negyedik állami rádió, a Dankó. Így a Class FM versenytárs nélkül maradt az országos lefedettségű kereskedelmi rádiók piacán. A rádió 2 millió fölötti hallgatottsággal rendelkezett, legnépszerűbb műsora, a Sebestyén Balázs, Rákóczi Ferenc, Vadon Jani nevével fémjelzett Morning Show a 2,6 milliós hallgatottságot is elérte.
Csakhogy történt egy kis bibi: 2015 februárjában Simicska Lajos nem nyelte tovább azt a békát, hogy az érdekeltségébe tartozó KÖZGÉP-et folyamatosan kezdik kiszorítani a nagy állami közbeszerzésekből a miniszterelnök új barátai, és szakított régi barátjával és harcostársával, Orbán Viktorral. Ez az elhíresült G-nap, mellyel egy komolyabb és egy viccesebb posztomban is foglalkoztam már. Szinte azonnal megindult a simicskátlanítási folyamat, mely olyan vígjátéki elemektől sem volt mentes, mint a budapesti hirdetőoszlopok karhatalmi segédlettel történő eltávolítása majd bírósági döntés nyomán való visszaállítása, vagy annak számítgatása, hogy vajon hány négyzetméter a Szása-II munkahajó fedélzete.
2016 novemberében lejárt a Class FM frekvenciahasználati engedélye, és bár Simicska a rádiót már korábban eladta a Sláger Rádió Zrt.-nek, így az elvileg már nem Simicska-érdekeltség, az MNHH nem kívánta a szerződést meghosszabbítani. Bár a döntés még jogorvoslati eljárás alatt van, a Class FM ideiglenesen sem sugározhat a régi frekvenciáján, ami azért furcsa, mert ezt még a Klub Rádió is megtehette, amikor átmenetileg elvesztette budapesti frekvenciáját. Ebből látszik, hogy a hatalom jobban haragszik egy tőle elpártolt barátra, mint egy régi ellenségre. Pedig egy országos frekvenciahálózat nagyon értékes közvagyon, különösen, ha 2 millió fölötti hallgatója van. Ennek herdálása kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát.
A Morning Show megszűnése sem volt botrányoktól mentes. A műsor készítői 15-én délután kaptak egy levelet, hogy már be se menjenek műsort készíteni, de 16-án reggel mégis bemehettek az élő műsorba, így módjuk volt elbúcsúzni a hallgatóktól.
Íme a Class FM utolsó hangjai és az ezt követő "static noise", mellyel lezárult a hazai kereskedelmi rádiózás negyedszázados periódusa.



2016. november 20., vasárnap

Macskák előadás, és utána meglepetés

2004. március 28-án Borival és Orsival A holdbéli csónakost néztük meg a Nemzetiben. Kati nem jöhetett velünk, mert már mindenórás volt Petrával, előző nap került a kórházba (tudta, hogy a szülés után jó darabig nem mehet színházba, ezért betankolt színházjegyekből). Alig hogy véget ért az előadás, megcsörrent a telefonom, Kati hívott. Kérdeztem, honnan tudta, hogy pont most van vége a darabnak. Azt mondja, nem tudta, de pont most tolják be a szülőszobába.
Na, tegnap dézsávű-érzésem volt. Petrával néztük meg a jobb híján még mindig SYMA Csarnoknak nevezett egykori SYMA Csarnokban a Macskákat az eredeti londoni társulat előadásában, még szólt a finálé zenéje, amikor megrezdült a telefonom. Megint Kati hívott, hogy most fog megszületni sógornőm első unokája. Meglepődtem, mert a kis jövevényt januárra vártuk, de ő másképpen gondolta a dolgot.
Ami a Macskákat illeti, a SYMA Csarnok tavaszi államosítása után azt írtam, nem tudom, mikor fogok itt megint előadást látni, ahhoz képest nem kellett rá sokat várni. Arról is írtam már, hogy a Madách Színház Macskák előadását már háromszor láttam. Persze egy londoni előadás mindig más, ezt igazi énekes-táncos musicalszínészek adják elő.
A darab legalább fél órával hosszabb volt a Madách előadásánál, voltak benne a magyar előadásban nem játszott számok, de például Ben Mickering és Mind Levery kettőse egészen más dallamra hangzik el, mint amit én ismertem. Grizabella, az öreg macskalány kétszer is elénekli a darab legnagyobb slágerét, a Holdfényt, egyszer líraian, egyszer pedig szenvedélyesen, sőt még egy táncbetétje is van, amelyben öregasszonyosan próbálja a fiatalkori tánclépéseket. A darab végén nem egy ezüst hídon megy át a Holdra, hanem felemelkedik az égbe.
Az előadás angolul, magyar felirattal ment, a magyar fordítás szövege volt kivetítve. Ezért lepett meg, hogy Sam Mitsegél már legalább egy évtizede Macavity-re változott, tegnap mégis a Sam Mitsegél-es szöveget vetítették.
Nem tehetek róla, túl sokat hallottam a magyar kiadású lemezt, ezért az én fülemben Micsel Rumli Szerednyei Béla, Tus Haumann Péter, Elvis Trén Cseke Péter, Ben Mickering és Mind Levery pedig Gyabronka József és Hűvösvölgyi Ildikó hangján szólal meg. Egyedül Grizabellánál hallom Almási Éva hangja helyett a csodálatos Barbra Streisand-ot.
A musical vége felé Mr. Mefisztulész, a mágus egy cilinderből egy kicsi cicát varázsolna elő, helyette most a kis Zsombor születésének örvendezhettünk.

2016. november 17., csütörtök

El nem készült házak Pesten és Budán III.

2-3 évente hírt szoktam adni hat félig kész, épülő budapesti épület sorsáról (2011 júliusában és 2013 vovemberében). Az épületek a következők: Bálna, Pesti Vigadó, a Sportkórház új épülete, a Rác Fürdő, a Lónyai-Hatvany villa a várban és a rózsadombi volt SZOT-szálló. Az egész onnan jutott eszembe, hogy a National Geographic csatornán indult az új sorozat a Mars meghódításáról, melynek egyes jeleneteit a Bálában forgatták.

1. Bálna
A Bálnát végül 2013 novemberében megnyitották, de mind a mai napig nem tudják kitölteni rendezvényekkel. 2014 januárjában Bori diákmunkában hostesskedést vállalt a Bálnának: az volt a dolga, hogy a Vásárcsarnokba érkező turistacsoportokat megpróbálja átcsábítani a Bálnában lévő üzletekbe, erről írt a blogjában is. Sajnos az épület kihasználtsága még mindig nagyon alacsony. Szerencsére a Fidesz hűtlen lett korábbi "főhadiszállásához", a Millenárishoz, Orbán az évértékelőit két éve a Várkert Bazárban, a választások, népszavazások utáni eredményvárót pedig a Bálnában rendezi.
Fidesz eredményváró a Bálnánál
A másik hasznosítási terület a filmforgatási helyszínként való bérbeadás. Ridley Scott Mentőakció című filmjében a Bálna volt a NASA központ (a Művészetek Palotája a kínai űrkutatási hivatal, a Hungexpo pedig az egyik rakétafejlesztő bázis). A NatGeo már említett sorozatában a Bálna a nemzetközi Mars-expedíció központja, de forgattak még a gödöllői Szent István Egyetem aulájában, ez a nemzetközi sajtóközpont, valamint a Budaörsi Repülőtér Bauhaus- és artdeco-stílusú csodálatos 80 éves utasvárójában, ami szintén valami nemzetközi koordinációs központ helyszíne
A Mentőexpedíció című filmben, mint NASA központ
Egy évvel ezelőtt felröppent, hogy a Nemzeti Bank megvásárolná a Bálnát, sőt, Katitól tudom, hogy a Pénzverő kereskedelmi részlege is oda költözött volna az érmebolttal és a látogatóközponttal, de azóta jegelik a dolgot.

2. Pesti Vigadó
Kati a Vigadó teraszán
A Vigadót a második világháború pusztításai után 1980-ban nyitották meg, de 2004-ben újból bezárták, és további tíz év átépítés után 2014 tavaszán nyitott meg, mint a Magyar Művészeti Akadémia főhadiszállása. Mint közismert, két művészeti akadémia működik hazánkban, a Kosáry Domokos által alapított, az MTA berkein belül működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémi (SzIMA), valamint az MMA, de Magyarország Alaptörvénye csak az utóbbit nevesíti, mint a művészetek állami támogatásának legfőbb intézménye. A SzIMA és az MMA  nagyjából az egykori népies-urbánus törésvonal mentén osztja meg a művészeti életet.
A Vigadóban második megnyitása óta először idén október 22-én jártunk, részint hogy az épületet, részint hogy az 56-os forradalom 60 évfordulójának emléket állító kiállítást megtekintsük. Rajtunk kívül alig volt látogató, és kicsit úgy éreztük magunkat a pompásan felújított épületben, mint egy osztályon felüli étteremben, ahol az ember azon aggódik, hogy vajon ki fogja-e tudni fizetni a számlát.

3. A Sportkórház új épülete
A Sportkórház félkész épülete
Az Alkotás úti épületből a jelenlegi állás szerint sohasem lesz már kórház. A Sportkórház a Honvédkórház mellett felépülő új épületbe költözik, a jelenlegi Sportkórház épületeivel - beleértve a félig kész épületet is - a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem fog kibővülni. Szerintem nem biztos, hogy ami kórháznak épült, az alkalmas oktatási intézménynek is, de majd meglátjuk. Én mindenesetre furcsállom, hogy nem ebben az épületben kap helyet a tervezett budai központi kórház, hanem zöldmezős beruházásként egy jelenlegi természetvédelmi területen, Kelenföldön szándékoznak felépíteni.

4. Rác Fürdő
Az újjáépített Rác Fürdő és szálloda hat (!) éve várja, hogy végre üzemeltessék.
Két beruházó cég (Rác Beruházó Befektető és Szolgáltató Kft-re, illetve a Rác Nosztalgia Beruházó és Szolgáltató Kft) is felszámolás alatt van, de idén nyáron a főváros mentőövet dobott nekik, kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítve minden olyan céget, amely adósságának rendezéséhez, hitelezőivel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy amely esetében kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék. Hogy ez pontosan mit jelent a Rác Fürdő szempontjából, az homályba vész, addig csak kívülről gyönyörködhetünk az épületben. Egy ingatlanos ismerősünk szerint a jó ingatlanos - ha van elég tőkéje - tud várni, van türelme. Úgy látszik, hogy csak nekünk, budapestieknek kezd most már elfogyni.

5. A Lónyai-Hatvany villa
A Várban álló újjáépített villaépületről három éve azt írtam, hogy Bognár Botond, a villa megálmodója 2011 óta árulja.
A Lónyai-Hatvany villa
Nos, az épületet 2014-ben 3,4 milliárd forintért megvásárolta az MNB Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa konferenciák rendezése céljára. Az MNB által létrehozott alapítványok körül egy éve már botrány van, hiszen ezekben veszíti el a pénzünk közpénzjellegét. A legújabb híradás szerint a villa befejezésére is egy csókos céget bíztak meg, így a ház jövőre akár meg is nyílhat.

6. Volt SZOT-szálló
A '90-es évek elejéig szakszervezeti üdülőként üzemelő épület több mint húsz éve várja, hogy eldőljön a sorsa. A legújabb hírek szerint Wáberer György szállítmányozó nagyvállalkozó, Magyarország hetedik leggazdagabb polgára vette meg (illetve még csak vevőjelölt) a torzót. Korábban még úgy volt, hogy több épületből álló épületkomplexummá alakítja majd át, de idén ősszel egységes homlokzati képre írt ki ötletpályázatot, így megtudhattuk, hogy a milliárdos továbbra is egységes épületben gondolkodik. A pályázat nyílt, de neves építészirodákat eleve meghívtak rá, többek között építész-osztálytársam (aki a Sportarénát is tervezte) által vezetett irodát is.
Kíváncsi vagyok, hogy 2019-ben, amikor újabb posztot írok ezekről az épületekről, a még nem üzemelő négyből hány fog végre gazdára és funkcióra lelni.

2016. november 10., csütörtök

Tök a tromf

Mindig hangoztatom, hogy Nomen est omen, vagyis nevünkben a sorsunk. A trump szó jelentése ütőkártya, adu, remek ember, remek fickó, to trump: ütőkártyával ütni, trump of doom: a végítélet harsonája, trumped-up affair: előre kifőzött ügy. A német der Trumpf szóból származik, akárcsak a magyar tromf, és valakit letromfolni azt jelenti, hogy erőszakosan belefojtani a szót.
Nos Donald Trumpra, az USA frissen megválasztott 45. elnökére valamennyi szinonima illik, talán még egy kicsit a trampli: esetlen kifejezés is. A közvélemény-kutatók annyira biztosra vették a demokrata jelölt, Hillary Clinton győzelmét, hogy a Newsweek folyóirat ki is nyomtatta az egykori firstlady megválasztását hírül adó példányát.
Hillary Clinton, mint megválasztott elnök a Newsweek címlapján
Közbevető megjegyzés: volt már ilyen Magyarországon is, amikor egy újság nem várta meg a lapzárta után érkező hírt, hanem "megelőlegezte" az eseményt. 1979. április 10-én fellőtték a Szojuz-33 űrhajót, fedélzetén a bolgár Georgi Ivanovval, hogy az Interkozmosz-program keretében összekapcsolódjanak a Szaljut-6 űrállomással. A tervezett dokkolásra sajnos csak éjszaka, a napilapok lapzártája után került sor, de a Népszava (lehet, hogy másik újság volt, ilyen hosszú idő távlatából már mindegy) megírta, milyen szeretettel fogadták az űrállomáson az első bolgár űrhajóst. Sajnos azonban a dokkolás sikertelen volt, az űrhajó dolgavégezetlenül leszállt, a Népszava pedig égett, mint a Reichstag, akárcsak most a Newsweek.
A választás éjszakáján megismétlődött ugyanaz, mint Magyarországon 2002. április 7-én, a "hosszú arcok éjszakája". Akkor a Millenárison gyűltek össze eredményváró gyűlésre a Fidesz-szimpatizánsok, és fagyott arcukra a mosoly a budapesti eredmények megjelenésekor.
2002. április 7., Budapest, fideszes eredményváró gyűlés
2016. november 8., New York demokrata eredményváró gyűlés
Ahogyan akkor, most is legalább 5%-ot tévedtek a közvélemény-kutatók, mindkét esetben biztosra jósolva a későbbi vesztes győzelmét. Társadalmár lányomat, Borit faggattam arról, mi lehet ennek az oka. Több elmélet is létezik. Az egyik, hogy a Trump-szavazók nem merték elárulni, hogy kire fognak szavazni, ők az úgynevezett "Shy Trump Voters". A másik elmélet szerint egyszerűen többen mentek el szavazni a minden mérésből kihagyott alacsony iskolázottságú, Amerika közepén, az úgynevezett Middle West-en élő polgárok. Ha a szavazatok területi elosztását nézzük, tény, hogy Trump főleg a Middle West-hez tartozó államokban gyűjtött elektorokat, a vidéki kisvárosokban, míg Clinton a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban.
Forrás: cnn.com
A fenti ábrán az is jól látszik (ha rákattintotok, még nagyobb lesz), hogy valójában Clintonra szavaztak többen, az érvényesen szavazók kb. 0,2 %-a, de az amerikai választási rendszerben az államok által delegált elektorok választják az elnököt, amelyik jelölt akármilyen csekély mértékben is nyer egy államban, viszi annak összes elektorát.  Ilyen is volt már Magyarországon is, 1998-ban a Fidesz nyerte meg az országgyűlési választásokat annak ellenére, hogy az MSZP-re többen szavaztak, mert több egyéni választókerületet tudott megnyerni.
Az exit-pollokból azt is megtudhattuk, hogy míg Clinton nyert a nők körében, a 45 év alattiak között és a magasan iskolázottak között, addig Trump főleg a férfiak, alacsony iskolázottságúak és idősebbek szavazatát hozta el. A csillagászok régóta keresik a "sötét anyagot", ezt a tömeget sikerült Trumpnak nemcsak megtalálnia, de meg is szólítania. Populizmusával, a politikai korrektség teljes elutasításával sikerült utat találni a kicsit rasszista, szexista, xenofób és homofób lakossághoz. Ők, az egykori ipar- és bányavidékeken élők a globalizáció, a kinai árudömping igazi vesztesei, akiknek a Wall Street semmit sem tudott ígérni. "Szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartelekről" -írta József Attila.
Ami az egyik oldalnak harsány populizmus, gyors megoldásokkal való kecsegtetés, az a másik oldalnak az igazság nyílt kimondása, a politikai korrektség (amelyben Amerika, lássuk be, egy kicsit túlzásba esett) tagadása, az eddigi tabuk ledöntése. Faggattam Borit, vajon kimutatható-e, hogy milyen szerepet játszott Clinton vereségében az, hogy nő. Bori szerint ez a szavazókban olyan látencia, amivel talán ők maguk sincsenek tisztában, ezért csak nagyon ravasz kutatási módszerekkel lehetne kimutatni.
Orbán Viktor vitathatatlanul nagyot kockáztatott, amikor nyári tusnádfürdői előadásában nyíltan Trump mellett tette le a voksát. Lehet azonban, hogy úgy gondolkodott, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok olyan mélyponton vannak, hogy érdemes Trump esetleges győzelmére fogadni. Biztos vagyok benne, hogy az eddigi fagyos magyar-amerikai viszony olvadni fog, sőt, azon sem lennék meglepődve, ha Orbán elsők között lenne, aki hivatalos látogatást tesz a frissen megválasztott elnöknél.
És a végén arról, hogy kell-e félnünk Trump elnökségétől. Emlékszem még az 1980-as Reagen-parára, hogy úristen, egy színész lett az USA elnöke. Ronald Reagen lett Amerika egyik legjobb elnöke, aki nyolc éves elnöksége alatt gyökeresen megváltoztatta a Világot, talán neki köszönhetjük a szovjet világrend összeomlását. Lehet hogy Trumppal kicsit harsányabb, kicsit színesebb lesz az amerikai közélet, de Amerika mégiscsak Amerika, Trumpnak nem lesz lehetősége, hogy:
- kénye-kedve szerint változtassa az Egyesült Államok alkotmányát;
- befolyásolja az igazságszolgáltatást;
- befolyásolja az amerikai médiát;
- népszerű napilapokat tiltasson be;
- a választási szabályokat neki és pártjának megfelelő módon alakítsa;
- hatással legyen az amerikai jegybank, a FED tevékenységére;
- nemzetellenességgel vádolja politikai ellenfeleit;
- közpénzből baseball-stadiont építtessen a birtokán saját kisvasúttal.

2016. november 9., szerda

"Fércnél maradandóbb"

Édesapám 2011 őszén az Alaptörvény Asztalához járult.
Az asztalon a törvény előírásainak megfelelően volt virág, a húsvétkor elfogadott Alaptörvény egy példánya, egy golyóstoll nemzeti színű zsinóron, valamint egy igénylő ív.
Édesapám kitöltötte az igénylést, talán még a szintén törvény által biztosított asztalszolga segítségét is igénybe vette, és 2011. december 2. dátummal meg is kapta a nevére (nevünkre) kiállított gránitszilárdságú Alaptörvényt.
Az Alaptörvény, melyen ott díszeleg (akkor még doktor) Dr. Schmitt Pál (akkor még elnök) köztársasági elnök és Dr. Kövér László házelnök aláírása, 2012. január 1-én hatályba is lépett, és alkotói meg voltak győződve arról, hogy Madách szavaival élve "évmilliókig eljár tengelyén, míg egy kerékfogát újítni kell". Ki is adták az Alaptörvényt díszkötésben, az egyes történelmi korokat részben 19. századi, részben kortárs festményekkel illusztrálták.
Szkok Iván: Új alkotmány születik
Az Alaptörvény megszületésénél - az illusztráció szerint - Szent István szelleme is ott bábáskodott, lángpallosát Szent Jobbjával a pengéjénél markolva, és mindenki nagyon, de nagyon komoly.
Sajnos az Alaptörvényt már hatályba lépése után fél évvel módosítani kellett, de ez csak a főrészbe emelte az átmeneti rendelkezéseket, valamint a volt köztársasági elnökökre is kiterjesztette az elnökök javadalmazására vonatkozó részt és törölt egy cikket az átmeneti rendelkezésekből.
Nem sokat kellett várni a második módosításra, még a hatályba lépés évében bekerült az átmeneti rendelkezések közé a választási névjegyzékbe vétel regisztráció útján történő megvalósítása. Tudjuk, hogy ezt aztán később hatálytalanították.
Még nem volt egy éves az alaptörvény, amikor a harmadik módosításra is sor került. Ez egy kisebb módosítás volt a természeti értékekről és a termőföldekről.
2013-ban további két módosítás volt, a negyedik és az ötödik. A negyedik módosítás több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény "Záró Rendelkezések" részének címét "Záró és vegyes rendelkezések"-ké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbította a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen: az uniós törvények megszegéséért fizetendő bírság fedezetére kivethető különadókat, a bírósági ügyek más kerületekbe, megyékbe való áthelyezhetőségét és a politikai hirdetések közszolgálati médiára való korlátozását. Az ötödik módosítás részben ezeket a kifogásokat módosította.
Ekkor kezdtem el az apámtól megörökölt alaptörvény "fércelését" a módosított részek átragasztgatásával, valahogy így (katt a nagyobb képért):
Azt hiszem, a fényképeken jól látszik, miért nevezte Alaptörvényünket Parti Nagy Lajos "fércnél maradandóbb"-nak: a sok módosítástól tényleg kicsit összefércelt jelleget ölt, különösen, ha valakinek nem jó az Alaptörvény netről letölthető hatályos szövege, hanem ragaszkodik a nevére dedikált eredeti példányhoz.
A hatodik módosításra három évet kellett várni, idén júniusban került be az Alaptörvénybe az 51/A cikk (máshogyan nem tudták az 51-es és az 52-es cikk közé beiktatni, pedig az 51½ nekem jobban tetszett volna), mely 6 pontban tárgyalja a terrorveszélyhelyzetet. Hiába, ekkor már csúcsra járt a migránsozás, bár azóta mindössze egy terrorcselekmény történt hazánkban: egy ismeretlen indítékú magányos elkövető házi készítésű távműködtetésű bombával felrobbantott két rendőrjárőrt.
Az érvénytelen kvótanépszavazást követően a Fidesz újabb alkotmánymódosítást készített elő, mely többek között ezt a szövegrészt tartalmazta volna:
"Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet".
A szövegrésszel szemben komoly aggályt jelentett az "idegen népesség" definíciójának hiánya, ami nem akadályozta meg a Jobbikot abban, hogy tárgyaljon arról, hogy esetleg támogatja az alkotmányozó többséggel nem rendelkező Fideszt az alaptörvény-módosításban, ha a Fidesz leállítja a letelepedési kötvények értékesítését. Ez egy kicsit összezavarta a már egy ideje agyhalotti állapotban leledző Kósa Lajost, aki az alaptörvény-módosítás mellett így érvelt:

A Fidesz elutasította a Jobbik ajánlatát, így aztán ezúttal valóban gránitszilárdságú volt az Alaptörvény: lepattant róla a Fidesz által kezdeményezett hetedik módosítás.

2016. november 5., szombat

Gyerekek fegyverrel

Egy korábbi posztomban már füstölögtem arról, hogy az 56-os forradalom 60. évfordulójára a hivatalos propaganda az utca emberét, a pesti srácokat állította középpontba, méltatlanul megfeledkezve Nagy Imréről és mártírtársairól. Óriásplakátok lepték el a köztereket, melyekről az utcai harcosok ismert és kevésbé ismert hősei tekintenek le ránk: Pongrátz Gergely a Corvin közből, vagy Szabó bácsi, a Széna tériek parancsnoka. (Mondjuk a plakátokat kicsit összekeverve tették ki, Pongrátz került a Széna téri házfalra).
A plakátok között szerepelt egy fegyveres gyermeket ábrázoló kép is.
És ezzel kapcsolatban vita alakult ki, ugyanis az eredeti képet a Life magazin fotóriportere, Michael Rougier készítette, és a kép alatt szerepelt az ábrázolt gyermek neve: Pruck Pál. A mostani óriásplakátokon azonban egy másik név szerepel, Dózsa László színészé, aki már többször is dicsekedett azzal, hogy a forradalom idején 14 évesen maga is részt vett a harcokban.
Miközben Pruck Pál lánya részben korabeli fényképekkel, részben édesapjának még a 80-as években adott interjúival igyekszik bizonyítani, hogy a képen igenis Pruck szerepel, addig az emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária nem tágít attól, hogy a képen Dózsa látható, hiszen "ő maga állítja azt".
Engem viszont egyáltalán nem érdekel voltaképpen kit is ábrázol a plakát, mert egyszerűen megengedhetetlennek tartom, hogy fegyveres gyermeket példaképként próbáljanak beállítani. A gyermekkatonák sohasem hősök, mindig áldozatok.
Amikor megkönnyezzük Gavroche-t a Nyomorultakból, akkor sem a hőst, hanem a helyzet áldozatát siratjuk meg. A gyermeki személyiség még kialakulatlan, formálható, bármilyen eszméért vagy vallásért fanatizálható. Nem véletlen, hogy Hitler hadseregében, de még az Iszlám Állam terroristái között is találunk gyermekeket.

Az utókor persze kimondhatja az egyik háborúról, hogy jó ügyet szolgált, ezért az abban harcoló gyermekek hősök voltak, egy másik háború pedig agresszió volt, abban csakis gonosz gyermekek harcolhattak. De egy cselekedetet nem igazolhat az utókor, nem heroizálható utólag egy fegyverrel harcoló gyermek.
Míg Pruck Pál lánya elismerte, hogy édesapja egy félrevezetett suhanc volt, addig a kormánypropaganda hősként próbálja eladni nekünk azokat a gyerekeket, akiknek 56 csak egy jó kis balhé volt.
Szerintem pedig ezzel nagyon mélyre süllyedt a hivatalos kormánypropaganda, csodálom, hogy senkinek nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy megakadályozza, hogy ez a plakát utcára kerüljön.