"Fércnél maradandóbb"

Édesapám 2011 őszén az Alaptörvény Asztalához járult.

Az asztalon a törvény előírásainak megfelelően volt virág, a húsvétkor elfogadott Alaptörvény egy példánya, egy golyóstoll nemzeti színű zsinóron, valamint egy igénylő ív.
Édesapám kitöltötte az igénylést, talán még a szintén törvény által biztosított asztalszolga segítségét is igénybe vette, és 2011. december 2. dátummal meg is kapta a nevére (nevünkre) kiállított gránitszilárdságú Alaptörvényt.

Az Alaptörvény, melyen ott díszeleg (akkor még doktor) Dr. Schmitt Pál (akkor még elnök) köztársasági elnök és Dr. Kövér László házelnök aláírása, 2012. január 1-én hatályba is lépett, és alkotói meg voltak győződve arról, hogy Madách szavaival élve "évmilliókig eljár tengelyén, míg egy kerékfogát újítni kell". Ki is adták az Alaptörvényt díszkötésben, az egyes történelmi korokat részben 19. századi, részben kortárs festményekkel illusztrálták.

Szkok Iván: Új alkotmány születik

Az Alaptörvény megszületésénél - az illusztráció szerint - Szent István szelleme is ott bábáskodott, lángpallosát Szent Jobbjával a pengéjénél markolva, és mindenki nagyon, de nagyon komoly.
Sajnos az Alaptörvényt már hatályba lépése után fél évvel módosítani kellett, de ez csak a főrészbe emelte az átmeneti rendelkezéseket, valamint a volt köztársasági elnökökre is kiterjesztette az elnökök javadalmazására vonatkozó részt és törölt egy cikket az átmeneti rendelkezésekből.
Nem sokat kellett várni a második módosításra, még a hatályba lépés évében bekerült az átmeneti rendelkezések közé a választási névjegyzékbe vétel regisztráció útján történő megvalósítása. Tudjuk, hogy ezt aztán később hatálytalanították.
Még nem volt egy éves az alaptörvény, amikor a harmadik módosításra is sor került. Ez egy kisebb módosítás volt a természeti értékekről és a termőföldekről.
2013-ban további két módosítás volt, a negyedik és az ötödik. A negyedik módosítás több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény "Záró Rendelkezések" részének címét "Záró és vegyes rendelkezések"-ké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbította a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen: az uniós törvények megszegéséért fizetendő bírság fedezetére kivethető különadókat, a bírósági ügyek más kerületekbe, megyékbe való áthelyezhetőségét és a politikai hirdetések közszolgálati médiára való korlátozását. Az ötödik módosítás részben ezeket a kifogásokat módosította.
Ekkor kezdtem el az apámtól megörökölt alaptörvény "fércelését" a módosított részek átragasztgatásával, valahogy így (katt a nagyobb képért):

Azt hiszem, a fényképeken jól látszik, miért nevezte Alaptörvényünket Parti Nagy Lajos "fércnél maradandóbb"-nak: a sok módosítástól tényleg kicsit összefércelt jelleget ölt, különösen, ha valakinek nem jó az Alaptörvény netről letölthető hatályos szövege, hanem ragaszkodik a nevére dedikált eredeti példányhoz.
A hatodik módosításra három évet kellett várni, idén júniusban került be az Alaptörvénybe az 51/A cikk (máshogyan nem tudták az 51-es és az 52-es cikk közé beiktatni, pedig az 51½ nekem jobban tetszett volna), mely 6 pontban tárgyalja a terrorveszélyhelyzetet. Hiába, ekkor már csúcsra járt a migránsozás, bár azóta mindössze egy terrorcselekmény történt hazánkban: egy ismeretlen indítékú magányos elkövető házi készítésű távműködtetésű bombával felrobbantott két rendőrjárőrt.
Az érvénytelen kvótanépszavazást követően a Fidesz újabb alkotmánymódosítást készített elő, mely többek között ezt a szövegrészt tartalmazta volna:
"Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet".
A szövegrésszel szemben komoly aggályt jelentett az "idegen népesség" definíciójának hiánya, ami nem akadályozta meg a Jobbikot abban, hogy tárgyaljon arról, hogy esetleg támogatja az alkotmányozó többséggel nem rendelkező Fideszt az alaptörvény-módosításban, ha a Fidesz leállítja a letelepedési kötvények értékesítését. Ez egy kicsit összezavarta a már egy ideje agyhalotti állapotban leledző Kósa Lajost, aki az alaptörvény-módosítás mellett így érvelt:

A Fidesz elutasította a Jobbik ajánlatát, így aztán ezúttal valóban gránitszilárdságú volt az Alaptörvény: lepattant róla a Fidesz által kezdeményezett hetedik módosítás.