Ellenszélben se ess pánikba, hanem szerveződj!

A 2019-es önkormányzati választáson végre megmutatkozott az ellenzéki összefogás ereje, Budapest és a megyejogú városok fele brazil színekbe, az összefogás zöld-sárga bikolórjába öltözött.
Az önkormányzati választások fideszes eredményváró rendezvényén a miniszterelnök a következőket találta mondani:

Ez egy nehéz választási kampány volt, nagy és nyílt politikai csata, olyan, amilyennek egy pártok közti versenyre épülő demokráciában lennie kell.

Hogy ez mennyire nem volt így, hogy micsoda ellenszélben kellett küzdenie az ellenzéki összefogásnak, arra felsorolok néhány tipikus hatalomtechnikai trükköt, amellyel a kormánypártok éltek, hogy mégse legyen olyan demokratikus ez a versenyt.

Közmédia

Már többször posztoltam róla, hogy minden reggel megnézem a reggel 6 órai közszolgálati híradót. Már augusztus óta legalább tízperces hírblokkban gyalázták az ellenzéki jelölteket. Volt, hogy a modern városok programért felelős államtitkár nyilatkozott, hogy minden város jól használja fel az állami pénzeket, kivéve az szocialista Botka László által vezetett Szeged, de megtudhattuk, hogy Karácsony annyira nem ismeri Budapestet, hogy még azt sem tudja, hol van a Nemzeti Múzeum. Ez ment három hónapon keresztül a viszontválasz lehetőségének megadása nélkül. Próbáltam elképzelni, milyen lehet csak a közszolgálati híradóból tájékozódni, és egy hangot sem hallani a Borkai-ügyről, aztán egyszer csak hallani egy Tarlós-nyilatkozatot, melyben lemondásra szólítja fel a győri polgármestert. Hát elég vicces lehet. Végül is - az eredmények ismeretében - hírhamisító Papp Dániel erőlködése teljesen kontraproduktívnak bizonyult.

Plakátok

A szokásos plakátháború néhány új elemmel bővült, például a szekszárdi ellenzék plakátkihelyezési kérelmét "tévedésből" rossz helyre irányították, ezért csak pár nappal a választások előtt helyezhették ki választási plakátjaikat. Régi bevett módszer az is, hogy a kormány pont a választások előtt tart tájékoztató plakátkampányt, hiszen mikor máskor, ha nem most kell megtudnunk, hogy Magyarország jobban teljesít. Vicces színfolt volt a választásokon nem induló Fidelitas cirkuszos plakátja is.

Hatósági segédlet az ellenzék vegzálására

Megint bebizonyosodott, hogy a rendőrség a Fidesz ökle: hezitál, ha fideszes gyanúsított ügyében kell eljárni, de azonnal lecsapott például a VIII. kerületi ellenzéki pártirodára egy fotó alapján, amin az látszott, hogy éppen nyilvántartásba veszik az ajánlóíveiket, mielőtt leadják a választási irodának. Az volt a vád, hogy lemásolták az ajánlóíveket, ehhez napokra lefoglalták a számítógépeket. Az ellenzéki Pikó András ennek ellenére polgármester lett a Józsefvárosban.

Titokban készített hang- és videofelvételek alkalmazása

Karácsonyék elnökségi ülésén titkos hangfelvétel készült, az egyik kispesti képviselőről titkos videofelvételt, a budaörsi Wittinghoff Tamásról egy évekkel ezelőtt készült szexvideót tettek közzé, és az i-re a pontot a Borkai Zsolt adriai orgiáján készült felvétel tette fel. Valamennyiben közös volt, hogy a besározni kívánt delikvenst végül megválasztották.

Kamu jelöltek indulása

Az ellenzéki összefogás megakadályozására régi bevált módszer kamujelöltek indítása. A fővárosban Berki Krisztián - én legalábbis így hallottam - 70 millió forintért vállalta el ezt a dicstelen szerepet. Még a mi kerületünkben, az I. kerületben is az történt, hogy mikor a regnáló Nagy Gábor Tamás veszélyesnek látta a helyzetet, valahonnan kerített egy "független" jelöltet. Valószínűleg lábon lőtte magát vele, mert végül mindössze 121 szavazattal maradt alul az ellenzéki jelölttel szemben, és 1994 óta először lett nem jobboldali polgármestere az I. kerületnek.

Migránsozás

A választási kampány legviccesebb momentuma a migránsozás volt: azt próbálták bizonygatni, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltek - ha megválasztják őket - migránsokat fognak betelepíteni a városukba. Szegény Hende Csaba odáig ment egy választási gyűlésen, hogy a közönséget skandáltatta: Hazaáruló, hazaáruló!, az ellenzéki Nemény András gyalázására. Talán mondanom sem kell, hogy az új polgármester a lehazaárulózott Nemény András lett, és elborzadhatunk, mikre kényszerítik a bukott honvédelmi minisztert, hogy hűségét kimutassa.

Ígérgetések, támogatások megvonásával való fenyegetőzés

Természetesen a nyugdíjasok pont a választások előtt kapták meg a nyugdíjprémiumot, a rezsiutalványt, sok településen volt ingyen krumpliosztás. De volt nyílt fenyegetőzés, hogy a "rosszul" szavazó települések nem fognak állami támogatást kapni. Gulyás Gergely egészen odáig ment, hogy a kormányinfón kijelentette: ha nem Tarlós nyer, érvényét veszti a miniszterelnök és főpolgármester között kötött együttműködési megállapodás. A legfurcsább, hogy ezt a kijelentést teljesen természetesnek és magától értetődőnek gondolták.

Részlehajló közvéleménykutatók

Mint tudjuk, Karácsony Gergely 6%-kal győzte le Tarlóst. Ilyen nagy arányú győzelmet egyetlen közvélemény-kutató sem jósolt, de míg a független Závecz, a Medián és a Publicus hibahatáron belül egyenlőnek mérte a két jelölt esélyét, addig a kormányközeli intézetek közül a Nézőpont 6%-os, a Századvég 8%-os előnyt mutatott ki Tarlós javára. A közmédiában még gúnyolódtak is azon, hogy a másik három intézet úgy látszik abban érdekelt, hogy jó eredményt hozzon ki az ellenzéknek. Hogy a két kormányközeli intézetnek a módszertanában volt-e a hiba, vagy tényleg fontosabbnak tartják a seggnyalást az igazság kimondásánál, az nem tudható. A bukott polgármesterek egy részét teljesen váratlanul érte a bukásuk, biztosak voltak győzelmükben.

Kérdés, hogy a hatását atombombaként kifejtő Borkai-ügy mekkora szerepet játszott abban, hogy a budapesti kerületekben és a megyejogú városokban ekkora ellenzéki előretörés következett be. Borkait végül Győr népe újraválasztotta, de mai hír, hogy lemondatták Fidesz-tagságáról.

Demszky Gábor mondta húsz éves polgármesterkedésének utolsó évében: a politikában és a történelemben nincs boldog vég, csak boldog kezdet van. Most örülünk Karácsonyék győzelmének, de ne legyenek kétségeink: az ellenszél továbbra is fennmarad, ilyen körülmények között kell megmutatni, hogy nem csak a választáskor működött jól az összefogás, de kitart a hétköznapokban is.

Viktor kerál és a levitézlett várkapitány

A csatákbúl mindig győztesen megtérő Viktor kerál erőst kedvelte a régi idők nagy bajnokait, kik sok-sok-esztendővel ezelőtt a bajvívás különféle nemeiben dicsőséget szereztek Bergengóciának. De ezen dicsőségek még kerálfi korában vótak, méges vót a keráli palotának (mit a nép csak Karmelitának nevezett vót) egy terme, melyben egy hatalmas kerek asztal körül gyakran időzött nagy kerálunk a régi idők bajnokainak körében. Ez vót a Bajnokok Csarnoka.

Viktor kerál nemcsak megvendégelte eme dicső bajnokokat, de címeket-rangokat osztogatott nékik. Kibül tanácsnok lett, kibül vámszedő, kamarás vagy várkapitány. Így lett Bergengócia egyik legnagyobb várának kapitánya Solt vitéz, ki a falónak ördögi mestere vót, a falovon való ügyeskedésben nem tanált legyőzőre még az Óperencián túl sem.
Hanem vót annak a várnak egy ravasz jószágigazgatója, ki kevésbé a vár javát, sokkal inkább maga hasznát keresve fondorkodott. Ezen rókalelkű jószágigazgató behálózta az új várkapitányt es. Addig-addig mórikálta, sugdosott néki, fújta a kígyókövet, hogy adja el néki a vár körüli erdőket, míg Solt vitéz ráállt az egyességre. Vad amúgy se nagyon járt a vár erdejiben, pár garasnál többet nem ért az egész. Hamar nyélbe is ütötték a kótyavetyét.
Hanem vót a vár töviben egy bognárműhely, melynek hintajai messzi fődön híresek vótak, aranyozott négy karikás címerüket (mely a hintó négy kerekit jelentette) külhonban is mindenki ösmérte. Nem tudott ezen műhely annyi hintót készítni, hogy távoli kerálok, hercegek, grófok és válogatott cigánylegények rögtön meg ne vették vón fényes keráli aranyokért. Sok fa kellet ám a drága hintók elkészítésihez, de szerencsére közel vótak a fondor lelkű jószágigazgató újonnan szerzett erdei, hol akadt fa bőven, csak legyen, aki megvegye. Áradt is a sok keráli arany, öregbítve a ravasz gazdatiszt kincsesládáját.
Hej, nagyon nekibucsálódott Solt vitéz, hogy így elherdálta a vár körüli erdőséget, ezen sok arany mind a várat illethetné, melybűl új fegyvereket lehetett vón kovácsolni a végvári vitézeknek, a várfal is omladozik már.
Látta a jószágigazgató a várkapitány bánatát, kihallgatást kért tőle, és eme szavakkal édesgette:
- Nagyjóuram! Mi ez a pénz a vár népinek? Jó ha száz kardot s száz sisakot kovácsoltathatsz belűle. Gondolj várkapitányi zsoldodra. Mikkor vettél magadnak egy jobb gúnyát belűle? Vén gebédet is le kéne már cserélni egy táltos paripára. Ne félj, kapsz bőven az ebül szerzett keráli aranyakbúl, csak add el nékem a vár körüli szántókat es.
Addig-addig súgott-búgott, míg Solt vitéz a fődeket is eladta. Persze, hogy ezek a fődek is a hintóműhelynél kötöttek ki, gyarapítván a jószágigazgató vagyonát. De mán csurrant-cseppent Solt vitéznek es, hatlovas hintaja, új várkapitányi lakosztálya lett. A jószágigazgatóval gyakran jártak el múlatni, ezeken a tivornyákon nemcsak étel s ital vót bőven, de szűzieknek épp nem nevezhető, de annál takarosabb fejérnépek es, sőt még mákonyból is fogyott rendesen.
Bergengóciában az vót a rend, hogy a várkapitányokat ötévente cserépszavazással választotta meg a vár népe. Közeledvén a választás napja Viktor kerál kidoboltatta, hogy csak az általa kinevezett várkapitányok védhetik meg Bergengóciát a szaracénok áradatátúl. A szaracénoktúl mindenki erősen félt, de még senki sem látott egyet sem. Solt vitéz magabiztosan várta a cserépszavazást, csakhogy közbecsúszott egy kis hiba. Egyik tivornyáján a függöny megől leskelődött egy setétlelkű krónikás, ki feljegyzett mindent tövirül-hegyire, de még azt es lefestette, amint Solt vitéz egy fejérnép faránál ippeg olyan ördögien sürgölődött, ahogyan annakelőtte a falovon a magyarvándort megcsinálta vót. No, ez a krónikás el is küldte minden várba versbe szedett krónikáját, tudják meg a végvári vitézek, micsoda romlott lelkűek Viktor kerál bajnokai:

Summáját írom az Solt vitéznek
Az bajnok kapitány levitézlésének
Az várbéli pénzek elherdálásárúl
Az várkapitánynak tivornyázásárúl

Hatalmas haragra gerjedt Viktor kerál, és magához kérette Solt vitézt a Karmelitába. A Bajnokok Csarnokában csak ketten ültek a kerekasztalnál a félhomályban.
- Bajnokom, - szólt a kerál - méltatlanná váltál a várkapitányi címre, szégyent hoztál keráli fejemre. Karóba húzathatnálak, de próba elé állítlak.
Viktor kerál azért volt kerál, mert ravaszságban túltett minden vitézen. Solt vitéznek ezt az egyességet ajánlotta:
- Meghagyom az életedet, várkapitányi címedet is megtarthatod, ha megteszed, amit kérek: Meg is bánod, amit tettél, meg nem is, bocsánatot is kérsz, meg nem is, le is mondasz a kapitányságrúl meg nem is.
Mesmeg nekibucsálódva, fejét lógatva tért haza a kapitány, de a fondorlelkű jószágigazgató már a várkapuban várta, s mesmeg ravasz tanácsokat adott néki.
Így esett, hogy Solt vitéz kidoboltatta: Megbánta a tivornyázást, de a vár pénzibűl nem lopott. Azt es kidoboltatta, hogy bocsánatot kér a családjátúl, de a vár népitül nem. Végül - és ez vala a rókalelkű jószágigazgató legravaszabb tanácsa - kidoboltatta, hogy hamarost nagy bejelentést tesz, majd alig egy fertályóra múlva kidoboltatta, hogy az előző kidobolás csak téves dobolás vót.
Meg es érkezett a keráli kegyelem üstöllést, a bajnok Solt vitézt mesmeg várkapitánynak választották Bergengócia nagy dicsőségire.

El nem küldött levél Borkai Zsoltnak

Zsolt, nézd el nekem, hogy tegezlek, de 1988-ban, a szöuli olimpián lólengés-gyakorlatodat nézve is tegezve kiabáltam: Gyerünk Zsolt, megcsinálod, mutasd meg nekik!
1988-ban már megcsapott minket a rendszerváltás szele, és a Los Angeles-i olimpiai távolmaradás után úgy éreztük, hogy nemcsak hazánk, de egész sportéletünk jelentős változások előtt áll, többé már nem befolyásolhatja a politika. Bálványok voltatok olimpikon társaiddal, Egérkével, Darnyival, Gyulay Zsolttal,  az öttusacsapattal, kardcsapattal és a többiekkel. Egy évvel sporttörténelmi szereplésetek után a Hősök terén egy nyitott galléros, borostás, lángoló tekintetű ifjú számon kérte elrabolt ifjúságát és egy szebb, szabadabb világot ígért.
Újabb év múlva sor került a szabad választásokra, a nyitott galléros ifjú Soros György jóvoltából megkezdte a tanulmányait Oxfordban, te pedig egy katonai középiskolában vállaltál tanári állást, mellette sportvezető voltál különféle posztokon. Bevallom őszintén, 2006-ig nemigen hallottam felőled.
A 2006-os "forró Őszöd" a te életedben is jelentős fordulatot hozott: Győrben elzavarták az MSZP-s polgármestert és téged választottak meg helyette. Pozíciódat a 2010-es önkormányzati választásokon is sikerült megőrizned, bár ez már nem ment olyan egyszerűen, mert sarkalatos törvény írta elő, hogy hivatásos katonatiszt leszerelése után 10 évig nem tölthet be köztisztséget. Szerencsére idejében módosító indítványt nyújtottak be, így született meg a lex-Borkai, amely 7 évre csökkentette ezt a tilalmi időszakot. Orbán Viktor szeret egykori olimpikonok fényében sütkérezni, így például a trafikmutyinak becézett gyalázatot olimpikon társadra, Gyulai Zsoltra bízta, te pedig a köztársasági elnökké előlépett dr. Schmitt Pál utódjaként a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is lettél. Azt is mondhatnánk hogy előtted állt a a lehetőség, hogy egyszerre tegyél hazánk egyik legnagyobb városáért és a magyar sportért.
Helyette te szirénhangokra hallgattál: ügyvéd barátod és "mentorod" kiszimatolta, hogy a terjeszkedő Audiból jelentős pénzt lehetne szakítani. Persze nem a városnak, a haveri körnek. És te engedtél a csábításnak, megraboltad a városodat, úgy hírlik 4-5 milliárdot kerestetek a városkörnyéki szántók felvásárlásával, ipari területté nyilvánításával majd a német iparóriásnak való eladással. A haverok persze nem voltak hálátlanok, tudod milyen találékony a magyar nép, ha "hálásnak" kell lenni.
Így került sor a 2018-as pünkösdi hajókázásra. Hát tudod, ott az Adrián valami más áradt, nem a szentlélek: kurvák, kokain, közpénz és korrupció. És mindezt egy ötödik "k" foglalja össze: kereszténydemokrácia. Az, hogy te szereted többesben csinálni, az a te dolgod, nyilván hozzászoktál az egykori edzőtáborozások során. De mindezt a győriektől rabolt pénzen tetted, a szó valódi értelmében b@sztad el a város pénzét. Persze tudhattad volna, hogy ettől zsarolható leszel, de ekkor már nyakig benne voltál.
Amikor az ügy kipattant, volt képed a családod mögé bújni. Mert nálatok a Fideszben a család az első. Family first.

De mondd csak Zsolt, te hogy neveled a fiadat, hogy 20 évesen, tojáshéjjal a seggén beülteted az örökké termő fa alá, hogy havi egy millát kapjon a semmiért? És mondd, milyen példaképe vagy a lányodnak, amikor látja, hogy vele egyidős "kólacsíkos" csajokkal kufircolsz?
Ahhoz is volt arcod, hogy kiülj a választóid elé és bűnbánó képpel elmondjad, hogy az ellenzék képtelen lenne vezetni ezt a várost. Azt a várost, amit te és a haverjaid raboltak ki.
Azt mondtad, nem adod fel, küzdesz tovább, mert küzdeni azt nagyon tudsz. Hát tudod mit? Kívánom, hogy válasszanak újra, és ezzel a szégyennel a szemedben kelljen nap-mint-nap a választóid szemébe nézned.
De ne aggódj, akkor sincs baj, ha veszítesz. A Fidesz senkit sem hagy az út szélén. Kapsz valami nyugis nagyköveti állást, ügyvéd haverjaid úgyis kimosnak mindenből, a lopott pénz pedig úgyis kitart majd életed végéig.
Nekem sokáig bálvány voltál, ezt sajnálom a legjobban.