2023 dióhéjban

Hát akkor megkezdem bejglimámoros beszámolómat.

Nem igazán hozott szerencsét a három 7-es (7*17*17=2023), a szomszédunkban dúló háború mellé a családomat is érintő brutális konfliktus robbant ki Gázában. Van olyan családtagom, aki mindkét konfliktusban érintett: Kárpátaljai származású és Izraelben él. Sajnos az aggódáson kívül egyebet nemigen tudunk tenni, őszi unokalátogatásunk a konfliktus miatt maradt el.

Szerencsére a családban voltak örömteli események is: két unokahúgom esküvőjén is jelen lehettünk, és mind a kettőt követte gólyahír is, a második pont a karácsonyi ünnepek alatt.

2023-ban ingatlanokat adtunk-vettünk: a szüleinktől örökölt szentendrei telket még januárban eladtuk, így az angyali-szigeti telek tavalyi eladása után végérvényesen telek nélkülivé váltunk. Ennek köszönhetően 2023-ban lényegesen többet utaztunk, mint a korábbi években (lásd a beszámolóm utazásokról szóló részét). Két hete Bori lányomnak is vásároltunk egy lakást, februárban fog beköltözni, így már két lányunknak is segítettük a lakáshoz jutását. Petra lányom még velünk lakik, de az ő szobája is átesett egy nagygenerálon.

Volt cégem, a CENTROMATIC pont a mai nappal a végelszámolás útjára lépett, céges autómat és céges telefonomat már az év elején kivásároltam. Cégünk utolsó érvényes szerződése már két éve, 2021. végével járt le. Én már 2021. tavasza óta nyugdíjban vagyok és nyugdíj mellett dolgozom tovább főállásban, mostantól (egészen pontosan december 29.-étől) Kati is erre az útra lép: ő ezév őszén vált jogosulttá a nők 40 évi munkaviszony után járó nyugdíjra, és mivel 2020 óta már lehetőség van e mellett is főállású munkaviszonyra, Kati is tovább szeretne dolgozni még egy darabig.

2023-ról nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utazások éve volt. Összeszámoltam, 48 napot aludtam idegen ágyban. Ötször voltunk külföldön több napra, de sok többnapos belföldi túránk is volt:

• Február 16.-20. között az ausztriai Murauban síeltünk;
• Március 8.-12. között unokánk 1 éves születésnapját ünnepeltük Izraelben;
• Március 24.-26. között a Mátrában, Gyöngyössolymos közelében töltöttünk egy hosszú hétvégét;
• Április 6.-11. között egy szervezett izlandi utazáson vettünk részt;
• Május 26.-29. között a Somogyi Dombságban kirándultunk;
• Június 16.-18. között a házassági évfordulónkat a szombathelyi Bloomsday fesztiválon töltöttük;
• Június 30.-július 2. között Tolcsván kóstolgattuk a hegyaljai borokat;
• Július 8.-12. között a balatonszemesi Vadvirág Kempingben nyaraltunk;
• Július 20.-26. között egy galíciai (dél-lengyelországi) kirándulást tettünk;
• Augusztus 11.-13. között részt vettünk a Szegedi Szabadtéri Játékokon;
• Augusztus 18.-19. között egy Veresegyházon tartott ottalvós esküvőn vettünk részt;
• Szeptember 1.-7. között az Őrségben nyaraltunk;
• Szeptember 9.-10. között Pannonhalmán kóstoltuk meg az apátsági borokat;
• Október 20.-23. között Rozsnyó környékén csatangoltunk;
• December 29.-január 1. között az újévet a Bükkben szándékozunk köszönteni.

A sok utazás miatt régi hobbim, a geocaching is felvirágzott: idén eddig 83 ládát találtunk meg, Magyarországon kívül Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szlovéniában is volt találatunk, de talán az év végén a Bükkben is horogra akad néhány. Találatokban leggazdagabb hónapom 2023. szeptembere volt 29 találattal!

Számos színházi előadásra is eljutottunk 2023-ban:

• Mary Chase: Barátom, Harvey (Vígszínház);
• John Kander, Fred Ebb: Kabaré (Vígszínház);
• Valcz Péter, Olt Tamás: Nagymester (Karinthy Színpad);
• David Seidler: A király beszéde (József Attila színház);
• Geszti, Monori, Tasnádi: Ezeregy éjszaka (Szegedi Szabadtéri Játékok);
• Szörényi, Bródy: István, a király (PappLászló Sportaréna);
• Hubay Miklós,Ránki György,Vas István: Egy szerelem három Éjszakája (Pesti Színház);
• Michael Frayn: A legszebb férfikor (Thália Színház).

Néhány könnyűzenei koncertre is eljutottunk:

• A cigány dal napja (KOBUCI);
• Május 1.-i tabáni koncert (Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula);
• Szombathelyi Bloomsday Fesztivál (Paddy and the Rats, Dé:Nash);
• Még vár ránk ma este egy Nyári Károly-koncert a Kongresszusi Központban.

Idén is kevesebb könyvet sikerült elolvasnom, mint szerettem volna:

• Békesség, remény, szeretet, karácsony füveskönyve;
• Presser könyve;
• Nagy Olga: Parasztdekameron;
• Alexander Watson: Az erőd;
• James Joyce: Ulysses, a Bloomsday Fesztiválon felbuzdulva kezdtem olvasni ezt a nem túl könnyen olvasható könyvmonstrumot, jelenleg kb. a harmadánál tartok;
• Kertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek;
• Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben;
• Budapest nagyregény, a Budapest egyesítésének 150. évfordulójára kiadott novelláskötet a főváros minden kerületéről tartalmaz egy novellát különböző szerzőktől, jelenleg Kőbányánál tartok.

A karácsonyi előkészületeket két dolog is nehezítette. Egyrészt viszonylag sokat kellett Paksra járnom munka ügyben, másrészt advent utolsó hetében elkapott a covid, de szerencsére nagyon könnyű lefolyású volt, tulajdonképpen csak egy erős nátha. Csak a két pozitív teszteredmény utalt erre a fertőzésre. Az ünnepek viszont már nagyon kedélyesen telnek. Szentestét négyesben töltöttük de WhatsAppon Orsi is csatlakozott hozzánk. A menü limehabos körteleves volt, utána pulykasült aszaltszilva-mártással. Utána persze bejgli és stolle.

Kisunokám is nagyon élvezte a kiküldött ajándékot (de jó lett volna személyesen odaadni):

25-én délben mandulás pisztrángot ettünk narancsos majonézes burgonyasalátával. Délután vendégül láttuk sógornőméket és lányaik családját, valamint vejem öccsét, de virtuálisan most is velünk volt Orsi. Volt egy kis terülj-terülj asztalkám:

26.-án délelőtt felkerestük a karácsonyi geoládát.

Délben burgundi marharagu volt ebédre, délután eljött hozzánk a család legidősebb tagja, édesanyám 85 éves unokatestvére.

Ma, 27.-én este egy Nyári Károly-koncert vár ránk, holnap reggel megnézzük a Renoir-kiállítást, 29.-én délután pedig irány a Bükk.

Idén már nem jelentkezem, hagyományos szilveszteri versemet majd olvashatjátok Facebook-on, vagy itt ezen a blogon 2024-es első bejelentkezésemkor. Addig is boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak.

Kányádi Sándor: Isten háta mögött

 

Úristen, hol a gyerek!?

üres az istálló s a jászol

idén se lesz nálunk karácsony

hiába vártok

nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek

mindenkivel ő sem törődhet

messzi a csillag

mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk

de olyan sötétek az esték

s a szeretetnek

hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis

nézz uram a hátad mögé is

ott is lakoznak

s örülnének a mosolyodnak

2023 a közösségi médiában való aktivitásom tükrében

Közeledik az év vége, itt az ideje, hogy számot vessünk a 2023-as évről. Az évek alatt rájöttem, hogy a blogomba írt posztjaim, a YouTube-ra feltöltött dalaim valamint a Facebook-on való megnyilvánulásaim milyen jó alapot adnak egy év végi visszatekintésre, mert szinte minden megtalálható bennük, ami foglalkoztatott az év során. Vegyük hát sorra a közösségi médiákat:

1. YouTube

• Az év első felében még megvolt az élelmiszerekre vonatkozó ársapka-rendszer. Az üzemanyagokra már visszavonták '22 decemberében az egyre kaotikusabbá váló ellátási gondok miatt. Az ársapka-rendszer aztán visszaidézte nekünk a kádári időket, meg minden olyan közgazdasági jelenséget, amit Kornai János Hiány című alapművében olvashatunk: áruhiány, mennyiségi korlátozások, kötelezően előírt készleten tartás, a nem ársapkás termékek árának drasztikus megemelkedése. Nem tudni, ársapka nélkül mi lett volna, hiszen így is az Unió legmagasabb inflációját voltunk (és vagyunk) kénytelenek elszenvedni. Erről szólt az Ársapka-dal című dalom.
• A 2023-as év vitathatatlanul legnagyobb mémje a tarra vágott nyárfaerdő helyén emelkedő uniós pénzből épített lombkoronasétány volt, ami azóta az uniós pénzek ellopásának, a vidéki polgármesterek stiklijeinek szimbólumává vált. Lombkoronasétány-dal című dalom egyetlen délután született, rekedt hanggal énekeltem fel, mégis az idei évben ez lett a legnézetteb nótám.
• A 2023-as évet a Fidesz "dollárbaloldal" és "háborúpárti baloldal" szlogenje tematizálta. Megtudhattuk, hogy Európában csakis a magyar kormány békepárti, ezzel szemben a guruló dollárokkal megvásárolt baloldal engedne Brüsszel követelésének és háborúba sodorná hazánkat. Egy nappal Harry Belafonte halála előtt dolgoztam fel leghíresebb dalát, a Banana song-ot, hogy három szólamban felénekeljem a Békedalt.
• Orbán Viktor májusban töltötte be 60. életévét. Ezúttal a miniszterelnök elejét vette minden ünneplésnek, ezért elmaradt a közösségi médiában már megszokott gratuláció-özön. Én viszont a Kis herceg allegóriájára Orbánt olyan nálunk ragadt égi vándorként ábrázoltam, aki Saint-Exupéry minden hasonlatát (róka, kígyó, tisztavízű kút, csillagok, rózsa) az ellenkezőjére fordít. Ez volt a Hatvan éves a kis herceg című dalom.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök az a külföldi politikus, akivel idén Orbán a legtöbbször találkozott, szám szerint négyszer. Tegnapi találkozójukon még egy lovat is ajándékoztunk a Erdoğannak, egy négyéves, Főúr névre hallgató nóniusz mént. Törökországban idén volt elnökválasztás, Erdoğan újraválasztása alkalmából énekeltem az Erdoğan, Orbán barátja című dalt, melyet a tegnapi látogatása kapcsán  további pár százan megnéztek, így ez lett idei harmadik legnézettebb dalom.
• Hadházy Ákos független parlamenti képviselő afféle Don Quijoteként szinte magányosan küzd a közpénzek ellopása, az európai pénzek elherdálása ellen, ha kell, kordont bont vagy az állami tévé székháza előtt sátorozik. Amikor a Parlament folyosóján a miniszterelnököt a magáncélra igénybe vett kormányzati repülőgépek igénybe vételéről kérdezte, Orbán nem tudta megőrizni hidegvérét és Hadházyt egy szőrét hullató sunyi, vidéki (!) rókához hasonlította. Így született meg szintén egy délután a "Szőrét hullató sunyi vidéki róka" című dalom.
• A "gyermekvédelmi"-nek csúfolt homofób törvény végrehajtása kapcsán idén látványos akciókra került sor: könyvesbolt-hálózatokat büntettek meg, mert LMBTQ tematikájú könyveket árultak kiskorúaknak, lefóliáztatták ezeket a könyveket, a könyvesboltok felnőtt részlegeit lezáratták kiskorúak elől, centiméterrel méricskélték a könyvesboltok távolságát templomtól és iskolától, fotókiállításokat tettek korhatárossá. Erről emlékezik meg Lefóliázott dal című opuszom.
• 2023-ban Soros György egyrészt bejelentette, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok csökkentik európai aktivitásukat, másrészt azok működtetését áttestálta fiára, Alexander Sorosra. Mivel lassan egy évtizede folyik a Soros elleni propagandahadjárat, muszáj volt a Kissorost is bevezetni a köztudatba, így ősz óta már róla szólnak a karaktergyilkoló hírek és plakátok. Én pedig készítettem egy olyan mixet, melyben összes eddigi Soros Györgyről szóló dalom szerepel. A címe: Soros forever.
• Még a tusványosi szabadegyetem egyik szekcióbeszélgetésénél mondta azt a Fideszhez közel álló Pesty László újságíró, a rendszerváltás idejében hírhedt Fekete doboz tulajdonosa, hogy le kell számolni a "Lölö-jelenséggel", vagyis az oligarchák pofátlan meggazdagodásával. Pesty László leleplezések sorát ígérte (amikre azóta is várunk), az ellenzék meg elkezdett reménykedni, hogy az újságíró majd helyettük is elvégzi a munkát. Így született meg a Pesty László majd ledobja az atomot című dalom.
• Idén ősszel a magyar labdarúgóválogatott ismét a mennybe ment: veretlenül, csoportelsőként abszolválta a jövő évi Európa-bajnokság selejtezőit. Ráadásul csapatkapitányunk, Szoboszlai Dominik az angol Premier League egyik csapatában játszik, így Orbánnak minden oka megvan kedvenc sportjával kapcsolatban a büszkeségre. A Ha mindönki úgy tösz, ahogy tönnö köll című dalomban két mémet kapcsoltam össze: A Magyarország-Szerbia összecsapás előtt a szerbeket egy hatalmas Rózsa Sándor-portréval és a fenti szöveggel hergeltük (a hergelés jogos, hiszen Rózsa Sándor szabadcsapata a szabadságharc idején a Délvidéken falvakat dúlt fel és rabolt ki). A másik mém a miniszterelnök karikásostor-csattogtatása egy mezőgazdasági kiállításon.
• Idén sem maradhattunk nemzeti konzultáció nélkül, melynek tematikáját Orbán október 23.-án elmondott beszédének egy részlete adta: Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. A tizenegy "kérdésből" álló nemzeti konzultáció ugyanúgy megosztotta az országot, ahogyan egy évtizede már mindig a nemzeti konzultációk.
• A nemzeti konzultációhoz kapcsolódva egy plakát is megjelent, mégpedig a már megszokott mester+tanítvány párosplakát ezúttal a Kissorossal és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Egy vicces közjáték is tarkította a plakát megjelenését: az eredeti plakáton a Kissoros feltartott mutatóújjal szerepel, ezt a feltartott mutatóujjat később minden plakátról eltávolították, nekem pedig ez jó alkalom volt arra, hogy szintén egy délután alatt felénekeljem a Kékre van a füttyös plakát festve című dalt, mely idei második legnézettebb dalom lett.

Dalaim idei nézettsége 140 000 körül, új feliratkozóim száma 250 körül van, mely részben köszönhető egyes dalaim médiamegjelenéseinek is:

• A Lomkoronasétány-dal megjelent az atlatszo.hu-n és lement az RTL egyik reggeli híradójában.
• A 444 egy vicces cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy az elektrotechnikában már tilos használni a "soros kapcsolás" kifejezést, és felidézte Stop Soros című dalomat.
• A Kékre van a füttyüs plakát festve című dalomat hozta a 444 és a Propeller is.
• Egy négy évvel ezelőtti dalomat, a Karmelita-dalt a YouTube elkezdte kezdőoldalon promotálni azok számára, akiknek a profiljába illik, így másfél hónap alatt mintegy 25 000-en megnézték.

2. Blogbejegyzések

Általában évente kb. 100 posztot írok mindenféle témában. Leggyakrabban utazásainkról, saját olvasmány- és színházélményeimről posztolok, de természetesen az év közéleti eseményei is otthagyják lenyomataikat a írásaim között. Így írtam az ukrán és izraeli háborúról, a "gyermekvédelmi" törvényhez kapcsolódó témákról, a botrányos lombkoronasétányról, a Tompa utcai szivárvány színű padról, űrkutatásról, sportrendezvényekről, építészetről, Nobel-díjasainkról, a nemzeti konzultációról és még nagyon sok egyéb témáról. Évente írok az Eurovíziós Dalfesztiválról, a tanévkezdésről, Mikulásról.

2023-ban 22 700-an olvasták posztjaimat, igaz, november 26.-án végigszkennelték összes bejegyzésemet, 1578 olvasás volt aznap. Szerintem valamelyik mesterséges intelligencia próbálta ismeretanyagát az én posztjaimmal bővíteni. Szegény...

Legolvasottabb idei posztom az Ébredés című volt (több mint 100 kattintással), melyben egy kómából 34 év után magához térő ember szembesül a mai Orbán Viktorral.

3. Facebook

A Facebook-profilomat igyekszem politikamentesen tartani, de ez sajnos nem mindig sikerül. Mindig becsúszik egy-két politikai füstölgés. Azért a legtöbb poszt így is utazással, kirándulásokkal, családi eseményekkel kapcsolatos. Több videót is töltöttem fel a Facebook-oldalamra, ezek közül most egyet emelek ki. 2008 óta Budapest egyik őszi rendezvénye a Nemzeti Vágta, egy huszárhagyományokat ápoló lovasverseny a főváros egyik legszebb terén, a Hősök terén. A tizenöt évig nagyon sikeresen lezajlott rendezvényt 2023-ban minden indoklás nélkül áthelyezték Szilvásváradra. Azt gondolhatnánk, hogy ott alkalmasabb pályán zajlott a verseny, de valójában nem galopp-pályán, hanem a díjlovagló és díjugrató versenyek lebonyolítására épült lovas arénában tartották, a Hősök terénél szűkebb pályán, ezért sok volt a sérülés és a visszalépés.

Én viszont jó lokálpatriótaként a Nemzeti Vágta döntőjének napján, pont a döntő időpontjában tartottam egy egyszemélyes nosztalgia-vágtát.

De az élet nem csak a kibertérben zajlik, ezért idén még jön egy "valódi" összefoglaló is. Stay tuned!

Választások Szuveréniában

A rendszerváltás előtt ötévente voltak országgyűlési és helyhatósági választások (utóbbit akkor még "tanácstagi választásnak" hívták), és a két választást mindig egy időben tartották meg. Az ember két papírt kapott kézbe: az egyiken a választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjének a neve szerepelt, a másikon a körzete tanácstagjelöltjének a neve. Elég volt a lapot változtatás nélkül bedobni az urnába. 

Én katonakoromban voltam első szavazó 1975-ben, annak a debreceni körzetnek a jelöltjeire szavazhattam, ahol a laktanya volt. Így szavazópolgárrá válni kb. akkora élmény, mint egy koszos kuplerájban egy öregedő kurvával elveszteni a szűzességet. Az 1985-ös választáson, az ún. "kétjelöltes" választáson érezhettem magam először cselekvő szavazópolgárnak, mert ekkor kötelező volt minden körzetben legalább két jelöltet indítani (volt, ahol ezzel vissza is éltek: úgy akadályozták az esélyes ellenzéki jelöltet, hogy visszaléptették a hivatalosat, így egy jelölttel nem lehetett megtartani a választást). Emlékszem, a II. kerületben ádáz harcot folytattunk egy dunakörös képviselőjelölt jelöléséért, de a jelölőgyűlést pártkatonákkal és munkásőrökkel töltötték fel és leszavazták az ellenzéki indulót.

A rendszerváltás után viszont már nagyon fontos lett, hogy az országgyűlési és önkormányzati választások - annak ellenére, hogy négyévente tartották mindkettőt - időben elkülönüljenek: '90 tavaszán országgyűlési, '90 őszén pedig helyhatósági választásokra került sor. Érezni kellett a szavazópolgárnak, hogy két különböző dologról szavaznak. Itt egy nagyon rossz felvétel a Fidesz 1990-es "Hejha" reklámfilmjéről (Fodor Gábor, Deutsch Tamás, Orbán Viktor):

Fenn is maradt, hogy az országgyűlési választásokra mindig tavasszal, az önkormányzatira mindig ősszel került sor, bár 2014-ben már öt évre választottunk önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Mivel így az önkormányzati választások mindig ugyanabban az évben vannak, amikor az európai parlamenti választások, a Fidesz gondolt egy merészet és nagyot: alaptörvénybe iktatta, hogy 2024-től kezdődően egy időben kell megtartani a két választást. (Csak érdekességként, 2034-ben valószínűleg egyszerre lesz ez a két választás az esedékes országgyűlési választással megtartva). Ezzel az új rendszerrel kapcsolatban több probléma is van:

• Mivel a 2019-ben megválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátuma öt évre szól, a 2024-es választás után még majdnem fél évig hivatalban maradnak még akkor is, ha a választáson nem nyernek mandátumot. Szerintem ez sok értetlenséget és vitát fog okozni, hogy egy bukott polgármester vagy képviselő testület mit tehet meg ez alatt a fél év alatt.
• A 2024-ben megválasztott új önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátuma rendhagyó módon csak négy és fél évre szól majd.
• Mivel az európai parlamenti választás tisztán arányos, az önkormányzati választás viszont többségi elvű, elvileg másként kellene mozgósítani a két választásra: előbbinél indulhatnának az ellenzéki pártok külön-külön, utóbbinál viszont érdemes összefogniuk. Szentpéteri Nagy Richárd szerint nagyon fontos lenne, hogy az európai választáson az ellenzéki pártok külön induljanak, hogy végre elváljon a tüdő a májtól, a "hulladék" pártok kiessenek a rostán. Szentpéteri szerint a jelenlegi parlamenti pártok közül ezek a "hulladék" pártok az MSZP, az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd, és persze a gomba módra alakuló minipártok: Szocialisták és Demokraták (Mesterházy Attila), Második Reformkor (Vona Gábor), a Nép Pártján (Jakab Péter), Volner Párt (Volner János), ISZOMM (Szanyi Tibor). A DK és a Momentum még ádáz küzdelemben állnak egymással és jelenleg a sárdobálós szakaszban vannak.
• Az önkormányzati választásoknál mind az egyéni körzetek jelöltjeinél, mind a polgármester-jelölteknél ellenzéki koordinációra volna szükség, de az ellenzéki pártok annyi sebet ejtettek egymáson a 2022-es fiaskó után, hogy erre nem sok esélyt látok. A Jobbik már egészen biztosan nem megy bele semmiféle ellenzéki összefogásba (már főpolgármester-jelöltjük is van), de jelenleg a DK-Momentum közös indulás is erősen kérdéses.

Az egy időben tartott választásokra a Fidesznek már volt egy kísérlete 2022-ben, ami kudarccal végződött. Egyszerre voltak országgyűlési választások és az a bizonyos "gyermekvédelmi" gendernépszavazás. Tudták, hogy olyan szigorú a népszavazási törvény, hogy szinte lehetetlen érvényes népszavazást tartani, mert azon a szavazásra jogosultak legalább felének érvényesen kell szavazni. Úgy okoskodtak, hogy országgyűlési választásra sokan elmennek, és ha már kezükbe kapják a szavazólapot, biztosan érvényesen fognak szavazni. Nos, a magyar nép bölcs volt, és olyan sokan szavaztak érvénytelenül vagy csak be sem dobták a szavazócédulát, hogy a népszavazás érvénytelen lett. Érdekes, hogy a lengyelek is próbálkoztak a "magyar trükkel" a mostani választáson, de nekik sem jött be.

A  közös ellenzéki indulás a 2019-es önkormányzati választáson nálunk, az I. kerületben hatalmas sikernek tűnt: a 10 egyéni körzetből 8-at az ellenzék nyert, a 4-es kompenzációs listáról további három fideszes lett képviselő, de V. Naszályi Márta személyében ellenzéki lett a polgármester is, így az ellenzéknek 10-5 arányú kétharmados többsége lett a kerületben. A sikerből akkor lett rémálom, amikor az összefogással bekerült két jobbikos képviselő (sem miépesnek, sem jobbikosnak saját jogon indulva korábban semmi esélye nem volt ebben a polgári kerületben) átállt a "sötét oldalra", majd az országos politika színterére kilépő Gelencsér Ferenc (Momentum) helyett az időközi választáson úgy nyert a fideszes Fazekas Csilla minimális többséggel, hogy a fidelitasosok egy kis választási csalástól sem riadtak vissza: tömegesen bejelentkeztek egy, a körzethez tartozó épületbe, így szerezve szavazati jogot.

Innentől a polgármesterasszony élete pokollá vált, megindult ellene a fideszes karaktergyilkolás. Még elődje, a fideszes Nagy Gábor Tamás indított pert a patinás Ruszwurm cukrászda bérlője, Szamos Miklós ellen, aki nem fizetett bérleti díjat. A per most érkezett el a végrehajtási szakaszba, és hogy-hogynem, négy év után Szamos Miklós egyszercsak "emlékezni kezdett" arra, hogy őt a polgármesterasszony még 2019-ben megzsarolta, hogy ha "védelmi pénzt" fizet neki, akkor nem teszi ki a bérleményből. A polgármester ellen fegyelmit indítottak, a háromtagú paritásos vizsgálóbizottság úgy állt fel, hogy egy fideszes és egy momentumos képviselő mellett a "független" képviselő az egyik renegát jobbikos volt. Ma került sor a fegyelmi tárgyalásra, de meglepetésre az ülésen megjelent a fővárosi közgyűlés kétharmada, hogy szolidaritásáról biztosítsa a polgármesterasszonyt.

Az elmúlt négy évben az I. kerület létszáma 25 000 alá csökkent, így 2024-ben már csak nyolc egyéni körzet és háromfős kompenzációs lista lesz. Ha nem sikerül koordináltan indulni, akkor a kerület véglegesen a Fidesz martalékává válik.

Azt gondoltuk, hogy jobban már nem lehet megcsavarni a 2024-es választásokat, de a Fidesznek ez is sikerült. Talán még emlékeztek, hogy 2014-ig a fővárosi közgyűlés tagjai egy arányos listás választás alapján lettek megválasztva. Ráadásul 2010-ig a Városháza gyönyörű üléstermében voltak az ülések.

2010-től az üléseket már a sokkal szerényebb díszteremben tartják.

Még a 2014-es választásra csavarintott egyet a Fidesz: úgy gondolta, több képviselőt juttathat a képviselő testületbe, ha a tagok a kerületi polgármesterekből állnak, és melléjük bekerül még néhány a kompenzációs listáról. Ez a választási rendszer ütött vissza a Fideszre 2019-ben, hiszen csaknem minden budapesti kerületben ellenzéki polgármester lett, így bőven kétharmada van az ellenzéki összefogásnak a közgyűlésben. A Fidesz ezért azt a gamatságot követte el, hogy fél évvel a választások előtt ismét módosította a választási törvényt, visszaállítva a listás választási rendszert. Gyávák voltak a törvényjavaslatot saját nevük alatt benyújtani, erre a galádságra a Mi Hazánkat, ezt az álellenzéki csicskapártot kérték fel. Ezzel hazánk egy igazi banánköztársaság szintjére süllyedt le.

Hát így futunk neki a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásoknak itt, Szuveréniában.

Mi így vakcinázunk

Friss hír, hogy a Pfizer és a BioNTech beperelte Magyarországot 3 millió adag ki nem fizetett koronavírus-vakcina miatt. Hazánk erre úgy reagált, hogy ezeket a vakcinákat nem a magyar állam, hanem az Európai Unió rendelte, Magyarországnak erre nincs szüksége, fizessen tehát az EU. Nem kellett sokat várni az Unió reakciójára sem: Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel.

2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésekor a világ epedve várta az oltóanyag kifejlesztését és vigyázó szemünket a nagy vakcinagyártó cégekre vetettük. Talán emlékeztek még rá, hogy 2020 őszén arra próbálták rávenni az embereket, hogy legalább a hagyományos influenza ellen oltassák be magukat, mert egy betegségben legyengült szervezetet könnyebben támad meg a koronavírus.

Mivel magam is 60 év feletti, krónikus betegségben is szenvedő ember vagyok, jelentkeztem a háziorvosomnál, aki először hitegetett, majd őszintén bevallotta, hogy nem kaptak oltóanyagot. Ekkor a magánkórházakat kezdtem hívogatni, de végül csak a Wáberernél tudtam felvenni a védőoltást, természetesen jó pénzért. Erről akkoriban írtam is egy füstölgő posztot.

2020 végére aztán kezdtek megjelenni a koronavírus elleni oltóanyagok. Először a Pfizer-BioNTech mRNS-technológián alapuló és nagyon ígéretes eredménnyel kecsegtető vakcinája jelent meg a piacon, ezek első szállítmányait a gazdag országok, pl. Izrael hatalmas pénzért felvásárolták. Az Európai Unió gazdagabb tagállamai is megtehették volna ugyanezt, de az EU példát mutatott szolidaritásból: Az Unió első körben hat vakcinagyártóval állapodott meg, és a tagállamok megegyeztek abban, hogy az Európai Bizottság által vezetett közös tárgyalások mellett nem tárgyalnak külön-külön, netán egymást túllicitálva a közös vakcinabeszerzésbe bevont gyártókkal. Ez biztosította, hogy az oltóanyagok mindenhol egységesen, lakosságalapú elosztási kulcs szerint álljanak rendelkezésre, és például a kisebb tagállamok se szenvedjenek hátrányt a nagyobb, jelentősebb mennyiségeket megrendelni képes országokkal szemben. Azonban semmi nem tiltotta, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására.

Mivel a hat gyártóból a Sanofi-GSK és a CureVac már induláskor elbukott, a maradék négy vakcinagyártóból pedig a AstraZeneca, a Janssen és a Moderna késlekedve indította meg a szállítást, csak a Pfizer-BioNTech kezdhette meg idejében az oltóanyagok leszállítását. Utóbbi cég annyira komolyan vette a feladatát, hogy a kelet-európai piac ellátására Németországban egy vadonatúj vakcinagyárat is beröffentettek.

A ravasz Orbán mindenképpen szerette volna megnyerni az európai vakcinacsatát, ezért Oroszországgal és Kínával kezdtünk tárgyalásokat a vakcinabeszerzésről, és a Szputnyik V. és Sinopharm oltóanyagokkal meg is kezdtük a vakcinázást annak ellenére, hogy ezek Európában nem voltak törzskönyvezve, ráadásul a kínai oltóanyagról utólag bebizonyosodott, hogy az időseknél jóval kevésbé hatékonyak, mint a többi vakcina. Így fordulhatott elő, hogy kezdetben az átoltottság tekintetében megelőztük az európai átlagot.

Az Unió és Magyarország lakosságának átoltottsága

A fenti grafikonon jól látható, hogy az Unió csak valamikor 2021 augusztusában ért utol bennünket, aztán persze le is hagytak, mivel nyugaton nagyobb az állampolgári fegyelem és a bizalom az állami intézményekben, mint keleten.

2021-ben volt egy nemzeti konzultáció a járvány utáni gazdaság újraindításáról, és ennek utolsó, 14. pontja egy új hazai vakcinagyár létesítéséről szólt. Ezt a válaszadók 99,9999%-a meg is szavazta, eldőlt, hogy Debrecenben lesz, sőt, hatalmas érzékkel 2021 őszén - fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése előtt - még abban is megállapodtunk az oroszokkal, hogy a Szputnyik V. oltóanyagot fogjuk itt gyártani. Ennek az oltóanyaggyárnak már termelnie kéne, de egyelőre még csak az épület áll. Hiába, haderőfejlesztésre kell most a pénz.

Itt vagyunk most 2023 őszén télvíz idején, amikor a hagyományos influenza és a koronavírus lecsendesült változata egyformán jelen van és veszélyezteti az időseket (mindkettő egy-egy nagy világjárvány maradványa). Előbbire természetesen van a WHO ajánlása alapján összeállított vírustörzsek ellen készült vakcina. A Fluart Kft. egy nagyobb családi ház méretű pilisborosjenői üzemben képes évente nagyjából egymillió adag oltóanyag előállítására. Viszont a Covid szezonális variánsára jelenleg nincs oltóanyag Magyarországon, pedig pont a Pfizernek van erre is készítménye, más országokban már alkalmazzák.

Nos, ilyen előzmények után vagyunk képesek arra a bunkóságra Karikó Katalin országában, hogy nem fizetjük ki a nekünk leszállított* oltóanyagokat. Azt az oltóanyagot, ami azért maradt a nyakunkon, mert kínai és orosz vakcinákat is behoztunk és kisebb a lakosság átoltottsága, mint tőlünk nyugatabbra.
*Pontosítok: az oltóanyag nem került leszállításra, csak megrendelésre.

Pofám leszakad.

PS. 2023.12.08.
Tegnap megírtam ezt a posztot és mára kiderült, hogy a kormány mégiscsak rendelt uszkve 800 ezer adag Covid-19 elleni vakcinát, igaz, nem Pfizert, hanem kifejezetten az Omikron-változatra kifejlesztett Modernát. Vagyis volt 3 millió adag Pfizerünk*, de az már megromlott, de szerencsére elég balekok voltak az amcsik, hogy előbb leszállították, mielőtt kifizettük volna. A Moderna gondolom előre kéri majd a pénzt.
*Nem jött be az országba, mert bár megrendeltük, nem kértük.

Védjük meg a magyar Télapó szuverenitását!

A magyar gyermekeknek elegük van abból, hogy senki által meg nem választott, külföldi (Lappföldi!) szakállas emberek írják elő nekik, hogy mi helyes és mi nem, hogy évente elszámoltassák őket hedonista pogány nyugati erkölcsi normák alapján!

Mikulás! Milyen név ez már, talán tót? Nem elég jó nekünk a Télapó? De ha már mindenképpen nevet akarunk neki adni, miért nem jó a magyar Miklós? Annyi hős Miklós volt a magyar történelemben: Toldi Miklós, Zrínyi Miklós, Horthy Miklós.

A magyar Télapó ne járjon rénszarvas-szánon! Érkezzen lovon, azt a gyémántos ragyogóját! Rézlemezes tarsolya legyen, ne puttonya, kampósbot helyett karikás legyen a markában!

A magyar Miklós ne Lappföldről jöjjön a gyermekekhez, hanem az erdélyi havasokból!

A magyar Miklós ne a hanyatló, vallástalan nyugat édességeit hozza a gyerekeknek! Mit nekünk Toblerone, Ferrero Rocher, Milka, amikor vannak igazi hungarikum édességeink: Balaton szelet, Sportszelet, Tibi csoki!

Vessünk véget a senki által meg nem választott nyugati Mikulások agresszív nyomulásának! December hatodikán válasszátok a magyar Télapót!

Gyerekek! Ne táncoljatok úgy, ahogy a nyugati Mikulás fütyül!
Védjük meg a magyar Télapó szuverenitását! 🎅🎅🎅

Visszatérés a búcsúszentlászlói kocsmába

Bödőcs Tibor standuposnak több mint tíz évvel ezelőtt a búcsúszentlászlói kocsma lett a védjegye. Az egész magyar társadalmat leképezte szülőfaluja, Búcsúszentlászló (Zala vármegye) egyszerű vidéki embereinek világába, a kis falu kocsmájában kimondásra kerültek a nagy bölcsességek és igazságok. Van olyan mélyen Fidesz-hívő ismerősöm, aki imádta az akkori Bödőcs Tibort, folyton őt hallgatta. Aztán Bödőcs egyre rendszerkritikusabb lett, stanupjai nagy részét már Orbán-paródiák teszik ki, ismerősöm pedig szépen kiábrándult a humoristából.

Voltunk mi is önálló estjén a Kongresszusi Központban, amikor egy este kétszer is megtöltötte a termet, és tavaly olvastam a Mulat a manézs című könyvét, melyben görbetükröt tartott a NER elé. El is nyerte vele 2022-ben a Libri közönségdíját (akkor még a Libri nem volt az MCC-n keresztül állami tulajdonban, mint most). Az is igaz, hogy sok olyan véleményt hallottam a könyvről, hogy néhány oldal után letették, mert képtelenek voltak ráhangolódni a bödőcsi szóvirágokra. Nekem speciel nagyon tetszett.

A Libri tulajdonosváltásakor Bödőcs nyílt levelet intézett az MCC-hez: "Megírhatjuk végre Böjte Csaba testvérrel a Káma Szútra, ahogy mi látjuk című művet? Kiadhatják a Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon? Publikálhatóvá válik a 77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató? Elemezhetjük Goebbels prózáját az MTVA híradójának fényében? Megszülethetnek a tanulmányok Petőfi haláláról, akit NATO katonák lőttek le Bahmutnál, mint tudjuk?..."  Úgy döntött, amig ezek a kérdések nem tisztázódnak, marad a Librinél, és itt jelent meg rövid írásokból álló kötete, a Prímszámok hóesésben. Ezzel a könyvvel töltöttem az elmúlt néhány napot.

Bödőcs ezzel a könyvével visszatért a búcsúszentlászlói kocsmába, a kisemberek közé, kiknek életét korábban is és most is tűéles pontossággal mutatja be. Leginkább moldovagyörgyi szatírák ezek, egy-két oldalas miniatűrök. Buddha-történetei is amolyan bödőcstiboros történetek, mint például ez:
"Leereszkedett egyszer Buddha a hegyekből a nagyvárosba. Már húsz éve nem hagyta el a kolostort. Háromnapnyi, mélázó séta után megállt a borbélymester ajtaja előtt. Bekopogott.
- Zárva vagyunk! - kiáltotta ki a borbély.
- Akkor nyissatok ki! - mondta Buddha nyugodtan.
- Jó - mondta a borbély, és kinyitott.
Buddha nem ment be."

Kovács Gyula Imre vasutas vándorprédikátor imígyen mondja ki az igazságot: "Mielőtt azt állítanád, hogy a város összes utcája húgyszagú, győződj meg róla, nem te vagy-e behugyozva!"

Az ötvenkét éves történelemtanár utolsó munkanapján így búcsúzott az osztályától: "Akik el akarták baszni, el is baszták. Akik rendbe akarták tenni, azok is elbaszták. A világnak kampec. Szevasztok!"

Olvasói értékelések a Bibliáról:
"Nem tudom mit toltak a próféták, de vennék belőle nagy tételben. 10/10
Mekkora egy nyilas komcsi transz már ez a Pilátus?! 10/10
Nem vagyok fantasyrajongó, de ez bejött. 9/10
Fú, nem tudom, az író olvassa-e ezeket itt, de ha igen, biztos elgondolkodik, hogy ezért érdemes volt-e. Szerintem 9,5/10"

Szócikkek az Első Teljes Magyar Akadémiai Nagyszótárból:
"diktatúra (fn) önkényuralom. Nemritkán demokráciának nevezi magát.
forradalom (fn) gyors radikális változás, melynek során új, gyors, radikális változásra szoruló helyzet áll elő.
politikailag korrekt (mn) bunkó reakció a bunkóságra."

Nagyon jól szórakoztam az igazi vadász szakkifejezéseket használó szatíráján, melyben egy cég menedzsmentje ellen tartanak hajtóvadászatot: "A pirosló galagonyabokrok kiváló búvóhelyet biztosítottak a hörgő pénzügyi tanácsadónak, de nem örökre. Könnyedén reátaláltam, sebágyában megkegyelmeztem neki. Gyöngéd, ám nagy torkolaterejű lövéssel szabadítottam meg szenvedéseitől."

Vihar Jolán temetésén pedig nemcsak maga az elhunyt, de már régóta halott első és második férje és élettársa is kikelnek a sírjukból, hogy egy utolsó nagy beszélgetésben tisztázzák, mikor és miért siklott félre az életük. A kötet élethelyzetei ugyanolyan groteszkek, mint Moldova novelláiban, pl. a Beszélő disznóban vagy a Lakinger Béla zsebcirkálóban.

Jó, hogy rátalált Bödőcs Tibor íróasztala fiókjában ezekre a szösszenetekre, jó volt kicsit visszatérni a búcsúszentlászlói kocsma törzsközönsége körébe.