Gyermekeink tavaly óta már nem érdekeltek a közoktatásban, első unokánk meg majd valószínűleg az izraeli közoktatás áldásait élvezheti öt év múlva, de a családban tavaly kisebbik unokaöcsém lánya, idén pedig nagyobbik unokahúrom fia kezdi meg a Nagy Menetelést, és látom rajtuk a pánikot, hogy mi legyen a gyereküknek a legjobb, hogyan menekítsék ki őket a közoktatásból. Néha nagy megkönnyebülést érzek, hogy ez már nem a mi problémánk, de azért 2011 óta minden évben posztolok a tanévkezdésről.
Rétvári államtitkár beszédében felszállt arra az Orbán-féle dilivonatra, hogy a világ hatalmi súlypontjai áthelyeződnek nyugatról keletre, így a nyugati oktatás színvonala is csökken a sok migráns integrálása miatt, Németország hátracsúszott a PISA-felmérés rangsorában, mi meg előre. Az új státusztörvényről szólva pont azt emelte ki előnynek, amit az ellenzék hátránynak mond: a közalkalmazotti státusz megszűnését, a teljesítmény-értékelést. Megint belengette a 40 %-os béremelést (tavaly is ezt tette), melynek forrása részben hazai, részben uniós pénz lesz (ezúttal nem hangoztatta azt az ordas hazugságot, hogy a dollárbaloldal akadályozza Brüsszelben a tanárok béremelését). És beszéde végén - ahhoz kapcsolódva, hogy a magyar oktatás mindig is a magyar hagyományokon alapult - megnyitotta az 1028. iskolaévet. Szerintem elronthatta, és 1128-at akart, mondani, 895-re, a honfoglalás dátumára próbált utalni.
Nem beszélt a minisztere, Pintér Sándor által még tavaly belengetett tervről, hogy a kislétszámú vidéki iskolák helyett iskolaközpontokat kell létrehozni iskolabusz-hálózattal. Pedig ennek a harmadik évezred második évtizedében már nagyon itt volna az ideje. A 2023-as év a tanártüntetések éve volt, a közoktatásból több mint tízezer tanár hiányzik, a státusztörvény miatt eddig 600 tanár hagyta el a pályát (mai hír, hogy a pandémia alatt nagy népszerűséget szerzett "vasalódeszkás" tanár, aki online testnevelésóra keretében egy vasalódeszkára hasalva oktatta a gyorsúszást, végleg elhagyja a pályát).
Még tavaszi hír, hogy egy estéről reggelre meghozott törvény szerint számos további állami vagy önkormányzati vagyon - közöttük iskolák is - kerülhetnek ingyen egyházi tulajdonba. Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter kitartóan küzd, hogy a református egyház által igényelt iskolák a város tulajdonában maradhassanak. Nekem pedig erről a pont 30 éves Dabas-Sári-i iskolaügy jutott eszembe.
1993-ban történt, hogy az önkormányzat a közigazgatásilag Dabashoz tartozó Sári község egyetlen általános iskoláját a katolikus egyháznak adta. A Sári-i szülők többsége azonban sem a katolikus iskolába nem akarta járatni gyermekét, sem pedig a szomszédba, a dabasi iskolába átíratni. Szeptember elsején több mint 200 gyermek és számos pedagógus a község kultúrházában kezdte meg az iskolaévet (a katolikus iskolába mindössze 88 tanuló iratkozott be). A "kalóziskolát" az önkormányzat megpróbálta betiltani, de a szülők iskolaőrséget szerveztek. Győző atya, a katolikus iskola igazgatója elzárkózott attól, hogy helyt adjon a világi iskolának, mert "hogy ha megosztanák az épületet a kétféle iskola között, úgy a gyerekek óhatatlanul is egymás közelébe jutnának a folyosón és az udvaron. Blaszfémiáról beszélt, istenkáromlásról, amitől így aligha lehetne megóvni a katolikus iskola istenfélő tanulóit. Úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosház és a zárda sem férne meg egyazon épület falai között". A végső megoldás a folyosó elfalazása lett, hogy még véletlenül se találkozhassanak az egyházi és világi tanulók. Gyakran visszatérő képsor volt a híradókban, hogy a fal pont egy neoncső kellős közepén ért fel a plafonig. Az ügyről a Beszélő illetve a Virgilia írt részletesebben.
De hát mint tudjuk, a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése