Kék plakátok alkonya

Az országgyűlés egy két héttel ezelőtt megszavazott törvénnyel a jövőben szigorúan korlátozza politikai plakátok kihelyezését: tiltja a gyűlöletkeltő politikai reklámok és az óriásplakátok közzétételét, valamint a kampányidőszakon kívüli politikai plakátok kihelyezését. Nekem pedig eszembe jutott, hogy hányszor, de hányszor füstölögtem a Fidesz másfél évtizedig tartó vizuális környzetszennyezése és lélekrombolása miatt.

Ezen a blogon is jelentek meg vicces és komoly posztjaim a témában. A viccesek közül a Balássy Gyuláról (alias Savanyú József) és Rogán Antalról (kékplakátügyi miniszter) ezeket az írásokat érdemes újraolvasni:

• A 2019-es önkormányzati választások előtt a budapesti jelölteket Csinn-bumm Cirkuszként ábrázoló plakátokhoz testdublőröket keresnek;
• 2023-ban volt a híres "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül" konzultáció. Az ehhez kapcsolódó plakáton a Kissoros és Ursula von der Leyen szerepelt, de a Kissoros figyelmeztetően felemelt mutatóujját Rogán parancsára az összes már kihelyezett plakátról el kellett távolítani;
• A Fidesz bukása után Balássy Gyula megtörten nyilatkozott a Kontrollnak, és cégeit felajánlotta az államnak, melyről nekem egy távolkeleti mese jutott az eszembe.

Tudom, hogy már sok posztomban szerepelnek, de ilyenkor olyan jó őket újra végighallgatni: a plakátdalaimat. Szóval üssük fel Józsi bácsi daloskönyvét, vagy ha úgy jobban tetszik, nyissuk fel Józsi bácsi lemezesládáját:

1. Soros és Juncker

Soros György és Jean-Claude Juncker fényképével ellátott kormányzati plakátkampány indult 2019 februárjában. A „tájékoztató kampány” részeként országszerte kihelyezett plakátokon az állt, hogy a brüsszeli vezetés és Soros György migrációs tervei veszélyeztetik Magyarország biztonságát. Vicces epizód volt, hogy amikor uniós küldöttség érkezett hazánkba, a repülőtérre vezető út mentén a plakátokat letakarták.

2. Emojik az utcákon

2021-ben újabb nemzeti konzultációt indított a kormány, és formabontó módon az utcákat elborító plakátokon különféle emojik jelentek meg, feltehetően így akarták a fiatalokat is megszólítani. A szánalmas plakátkampányt én egy loopert imitáló dallal köszöntöttem (kakofóniában szól: Soros György, migránsok, LMBTQ, Brüsszel).

3. Virágének

A 2022-es parlamenti választásokat megelőző őszön az ellenzék előválasztást rendezett a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztására. Mivel úgy tűnt, hogy Karácsony Gergely lesz a befutó, az utcákat ellepték a Gyurcsány Ferencet (2-es számú főgonosz Soros után) és Karácsonyt virágmintás ingben ábrázoló plakátok ezzel a felirattal: Stop Gyurcsány, Stop Karácsony. Még petíciót is indítottak a témában, én meg a virágos ing láttán egy virágéneket énekeltem: a hat versszak mindegyik sora a plakát üzenetére rímel.

4. Márki-Zay fetűnik

Hamar kiderült, hogy mégsem Karácsony, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter lett a befutó, ezért az egész Fidesz-kampányt át kellett állítani, de persze Gyurcsány maradt, így a petícióból Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay petíció lett, és ha hiszitek, ha nem, ez még mindig elérhető a Fidesz szerverének egyik rejtett zugában.* Az egyik legundorítóbb plakát a témában a "Miniferi" plakát volt, amely az ellenzéki miniszterelnököt egy gnómként mutatta be, és én kínomban dalra fakadtam.

5. Negro-cukorkák

Kitört az orosz-ukrán háború és az Európai Unió gazdasági szankciókkal sújtotta az agresszort. Bár Orbán az összes szankciót megszavazta, de telekürtölte a médiát azzal, hogy "elhibázottak a brüsszeli szankciók". A plakátokon egy hatalmas Negro-cukorkára emlékeztető bomba figyelmeztetett minket, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket.

6. Nem lesz úgy táncolva, ahogy fütyülve van

2023 őszén új szereplőt hozott be a játékba a Fidesz Soros Alexander, vagyis a Kissoros személyében. Közös plakátra tette Ursula von der Leyennel, és nemzeti konzultációt is indítottak abban a témában, hogy nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. A feltartott mutatóujj történetét már említettem, de dalomban fontos szerephez jut.

7. Zelenszkijt sem kíméljük

2025-re már Zelenszkij is ellenséggé vált, aki a magyarok ellen fenekedve összefog a Tisza párttal és Brüsszellel, és ő akar nevetni a végén. Az utcákat elborították a Zelenszkijt csepűrágó komédiásként vagy gonosz összeesküvőként ábrázoló plakátok. A gyűlöletkeltés itt már orgiát ült, a vizuális pusztítás a tetőfokára hágott. Ekkor készült utolsó plakátdalom, a Nyári plakátok.

Hát ennyi volt az én plakát-témájú diszkográfiám.

* Update 2026.07.21

A mai napon leállították a Fidesz szervereit, így négy és fél év után már nem elérhető a https://peticio.fidesz.hu/stop-gyurcsany petíciós oldal sem.

Beszéljünk kicsit a pártfinanszírozásról

Tegnapi hír, hogy végre első fokon ítéletet hirdettek Simon Gábor ügyében. Joggal kérdezhetitek, hogy hát ő meg kicsoda.

A 2014-es parlamenti választások előtti heteket egy nagyon bizarr ügy borzolta. Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke egy osztrák bankszámlán 240 millió forintnyi devizát helyezett el, ám ezt vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Ráadásul a számlát egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta, amit egy magyar vállalkozótól, egy bizonyos Welsz Tamástól kapott. A Sólyom Airwais tulajdonosa, az "útlevélgyáros" állítólag vádalkut kötött az ügyészséggel, ki is akarta hallgatni a Nyomozó Főügyészség. Egy rendőrautó ment érte Logodi utcai irodájához, ahonnét bilincsben szállították el, menetközben azonban rosszul lett és az autóban életét vesztette. A férfit a budai mentőállomásra vitték be, de az orvosok nem tudták megmenteni az életét. (Ez a Csörsz utcai sportpályánál lévő mentőállomás volt, és aznap - 2014 március 21-én - pont arra jártam, és láttam az ott várakozó rendőrautót). Welsz Tamás halálának körülményei nyomán a legvadabb összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra:

• Bevett valami szert, de nem mutattak ki mérget a szervezetében;
• Afrikai nyílmérget használt;
• Esetleg maga a rendőrség tette el láb alól;
• Vagy az MSZP állt a háttérben?;
• Meg sem halt, így tűntették el a tanúvédelem keretében.

Számomra már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Simon az MSZP illegális pártkasszáját kezelte. Már 2014-ben világossá vált, hogy egy választási kampányban a kormánypártok számára szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésre:

• Az állami média;
• Az állami hirdetésekkel vastagon kitömött "baráti" média;
• Társadalmi célúnak nevezett, közpénzből finanszírozott hirdetések.

Ezzel automatikusan kényszerítik az ellenzéki pártokat a finanszírozási szürkezónába. Ráadásul árgus szemekkel figyelték a pártok minden kampányköltését. A 2018-as választások előtt például azért kapott pénzbüntetést a Jobbik, mert piaci ár alatt bérelt plakáthelyeket a választási plakátjaihoz.

2022-ben Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is igyekeztek a pártfinanszírozást kihozni a szürkezónából, előbbi a Mindenki Magyarországa Mozgalom, utóbbi a 99 Mozgalom néven bejegyzett - hangsúlyozottan nem párt, hanem politikai mozgalom - megalapításával próbálták legalizálni a pénzgyűjtést, hiszen ezek a szervezetek névtelen adományokat és külföldi adományokat is elfogadhattak.

Talán még emlékeztek a Perjés Gábor-ügyre: a Párbeszéd politikusa félmilliárd forintot fizetett be több részletben a 99 Mozgalom számlájára "mikroadomány" címén. Persze rögtön elterjedt, hogy Sorosék így támogatták az ellenzéket, Perjésnél házkutatást is tartottak.

És akkor megérkeztünk a jelenbe. Bár a Tisza Párt adománygyűjtése megfelel a pártfinanszírozás szabályainak (befizetéskor minden személyes adatot meg kell adni), a Fidesz teljesen nyíltan vádolja azzal a Tiszát, hogy Ukrajna támogatja a párt kampányát, és erről titkosított titkosszolgálati jelentés is létezik. Ezt állítólag még a választások előtt nyilvánosságra hozzák. Minden esetre a hazánkon áthaladó ukrán pénzszállítmány jogellenes elkonfiskálása kapcsán Fidesz-körökben az terjed, hogy ezekről a páncélautókról lepottyant volna valami a Tisza számára is.

Ezt a képet a teljes média lehozta, de senki nem kérdezte meg,
mi az a lövésnyom ott a falban. 😕

Minden esetre ha a Fidesz a választások előtt játssza ki a tiltottpártfinanszírozás-kártyát, és közvetlenül a választások előtt lehúznák a Tiszát a szavazóívekről, azzal egyértelműen elismerné, hogy vesztésre áll, de egyúttal egy polgárháborút is kockáztatna. Valószínűnek tartom, hogy ilyet nem fog tenni.

Köteles beszédek

A rendszerváltozás utáni politikatörténetben "köteles beszédnek" hívnak minden olyan szövegkörnyezetéből kiragadott, kifordított értelmű politikai beszédet, nyilatkozatot vagy elszólást, amit aztán az adott politikus és pártja elleni karaktergyilkolásra jól fel lehet használni, akár egy komplett kampány is építhető rá. Nevét Kövér László fideszes politikus egy választási gyűlésen elmondott beszédének részletéből kapta, de erről még lesz szó a posztban.

Tekintsük hát át 1990-től napjainkig a legjellemzőbb köteles beszédeket.

Micisapka a címeren

Az első szabad választásokon az MDF-FKgP-KDNP koalíciónak nem volt alkotmányozó többsége, ezért megkötődött az azóta sokat kárhoztatott MDF-SZDSZ paktum, hogy a legfontosabb alkotmányjogi alapelvekben megállapodás születhessen. A miniszterelnököt az MDF (Antall József), a köztársasági elnököt pedig az SZDSZ (Göncz Árpád) adta.

Sok volt a tennivaló és szorított az idő, a parlament mégis túl sok időt fecsérelt olyan szimbolikus dolgokra, mint az új állami címer kinézete. Az MDF a koronás királyi címer mellett, az SZDSZ pedig a koronátlan köztársasági címer mellett kardoskodott. Kis János, aki nem volt tagja a parlamentnek, de mindig is az SZDSZ szellemi-ideológiai vezérének számított, ezt találta mondani: "Mindegy, mi kerül a címerre, akár micisapka is, csak állapodjunk meg végre."

Hát így történt, hogy évekig azt hajtogatták a kormánypártok, hogy az SZDSZ a Szent Koronát micisapkának nevezi, nekik semmi sem jó, ami magyar. Ennek ellenére az 1994-es választásokat az MSZP-SZDSZ koalíció úgy megnyerte, mint a pinty.

Hordót a "zsidónak"!

Ezekben a hősi időkben, amikor még szilveszter este is a költségvetésről vitáztak a parlamentben, az akkor még SZDSZ-es Tölgyessy Péter (később átlépett a Fideszbe) nagyon kemény, időnként kissé demagóg interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Torgyán József kisgazda frakcióvezető közbekiabált: "Hordót a szónoknak!" Viszont az egyik ellenzéki lap azt írta az esetről, hogy a magyar parlamentben zsidóznak, mert valaki azt kiabálta Tölgyessynek: "Hordót a zsidónak!"

Sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejátszottak egy homályosan hallható felvételt, amelyet így is lehetett érteni, meg úgy is. Talán kicsit manipulált is volt a felvétel. Torgyán viszont jó politikus volt, nem szállt bele a küzdelembe.

Kövér László köteles beszéde

Ez már az első Fidesz-kormány vége felé volt, fideszes politikusok választási gyűléseket tartottak szerte az országban. Kövér Békéscsabán beszélt a híveihez, ahol többek között ezt mondta: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat."

Az MSZP helyi parlamenti képviselője azonnal lecsapta a magas labdát, és innentől arra építették választási kampányukat, hogy a Fidesz akasztással fenyegeti politikai ellenfeleit. Ezt a hatalmas csúsztatást aztán négy év múlva kamatostul visszakapták.

A 23 millió románnal való riogatás

2001-ben a parlament nagy többséggel megszavazta a "státusztörvényt", a határon túl élő magyaroknak úgynevezett "magyar igazolványt" adtak, mely hazánkban ugyanazokat a jogokat biztosította a tulajdonosának (tartózkodáshoz való jog, munkavállaláshoz való jog, társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, ingyenes oktatáshoz való jog stb.), mint a hazánkban élő magyaroknak.

Adrien Nastase és Orbán Viktor 2001 decemberében

Ezt azonban le kellett tárgyalni a szomszédos országokkal is. Románia csak úgy ment bele a magyar nemzetiségűek szabad magyarországi munkavállalásába, ha ezt Magyarország kiterjeszti minden román állampolgárra. Ez volt az elhíresült Orbán-Nastase paktum. Ennek parlamenti vitáján mondta az MSZP-s Keller László (hogy eltűnt ő is), hogy ezzel megnyílt az út 23 millió román munkavállaló előtt.

A dolog érdekessége, hogy ez a kijelentés négy év múlva, a kettős állampolgársági népszavazáskor jött elő, és a Fidesz Gyurcsány szájába adta, pedig ő ilyet soha nem mondott. Tény, hogy 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás érvénytelen lett, azt csak a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány adta meg a határon túli magyaroknak.

Az őszödi beszéd

A 2006-os választások megnyerése után az MSZP zárt frakcióülést tartott Balatonőszödön. Itt Gyurcsány egy szenvedélyes hangú záróbeszédet mondott, mellyel megpróbálta feltüzelni a tespedtségbe, punnyadtságba süppedt párttársait, emlékeztetve őket az elmúlt négy év hibáira. „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

Gyurcsány óvatlan volt. Az MSZP ókonzervatív fele - élén Szili Katalinnal - elérkezettnek látták az időt Gyurcsány megbuktatására, és titokban hangfelvételt készítettek a beszédről, melyet kiszivárogtattak a Fidesznek. Szerintem ennek pusztító hatására ők maguk sem számítottak. Szinte lángba borult az ország, a felháborodott tömeg megostromolta a Magyar Televízió székházát, majd október 23-án az utcán csapott össze a rendőrökkel, akik az összecsapás során gumilövedékeket is használtak.

Így lett az Őszödi Hazugból Szemkilövető Gyurcsány, és innentől kezdve a hatalomból távozni nem akaró miniszterelnök csaknem két évtizedig negatív hivatkozási pont volt a Fidesz szemében. Ettől fogva ha egy ellenzéki politikust ki akartak csinálni, elég volt annyit mondani, hogy ő is Gyurcsány embere.

Krekó Péter és az "oltásellenes baloldal"

A koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében már látótávolságba kerültek a COVID-elleni vakcinák, és az Európai Unió közös oltóanyag-beszerzésről döntött. Orbán azonban külön tárgyalásokat folytatott európai törzskönyvvel nem rendelkező orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, és ezekkel kezdték meg a lakosság oltását. A baloldali Krekó Péter politológus a Politico című újságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a kínai vakcinák alá fogják ásni a lakosság oltási hajlandóságát. Így fogalmazott: „Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”

A kormánysajtó úgy forgatta ki Krekó szavait, hogy a baloldal célja az oltási hajlandóság aláásása, mert ez kedvezőtlen következményekkel jár a hatalom számára. Krekó az emberek halála árán akarja megbuktatni Orbánt. Innentől kezdve lényegében egészen a 2022-es választásokig a baloldalra rásütötték az "oltásellenes" bélyeget. És bár Krekó Péter azóta minden rágalmazási és becsületsértési pert megnyert, a karaktergyilkolás elérte a hatását.

"Sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"

A 2022-es választás közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - hiába Simon András volt a sajtófőnöke - gyakran elszabadult hajóágyúként, megfontolatlanul nyilatkozott a sajtónak. Amikor arra próbált célozni, hogy a kormányzat "sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"-ként kezeli a választóit, könnyű volt úgy kiforgatni a szavait, hogy Márki-Zay nézi sötétben táplált, híg trágyalével táplált gombáknak a fideszes szavazókat. Pedig a szövegkörnyezet nyilvánvaló volt, de abból kiragadva könnyen meg lehetett téveszteni az embereket.
Gondoljunk csak bele, vajon minek tekinti a választóit a Fidesz a jelenlegi Nemzeti Konzultációban, amelyben már régen eldöntött gazdasági kérdésekről várják az "egyetértési pontokat"

Orbán Balázs megadná magát az oroszoknak

Orbán Balázs, a Fidesz pártigazgatója a miniszterelnök politikai igazgatója és egyik fő ideológusa Kohán Mátyással, a jobboldali újságírás tehetséges fenegyerekével beszélgetett egy új televíziós műsorban, a Stratégiai Részlegben. Ebben a beszélgetésben hangzott el ez a fejtegetés: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett."

Mivel két héttel voltunk október 23.-a előtt, nem volt nehéz felvázolni a magát az oroszoknak azonnal megadó szabadságharcos képét. Bár a miniszterelnök megvédte névrokonát, szerinte vállvetve küzdenének a Corvin közben, az október 23.-ai ellenzéki tűntetéseken Orbán Balázs volt a legfőbb gyáva, aki tárt karokkal várná az oroszokat. Én pedig dalra fakadtam a pártigazgató kijelentését hallva.

Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond

Az alaptörvényünk 12 módosítása nyomán az év elején megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal szeptember közepén egy saját kutatóintézetet hozott létre, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet. Élére egy volt titkosszolgálati tisztet, Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki, megerősítve azt a gyanút, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal titkosszolgálati módszerekkel is óhajt kutakodni.

Október elején kutatóként csatlakozott a kutatóintézethez Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki azelőtt különféle katonai kérdések elemzésével tűnt fel különféle hírcsatornákon. Az NKE és az MCC oktatójának szerepe a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetben nem is volt teljesen világos.

Alig melegedett meg Somkuti feneke alatt a szék, november 4.-én, nemzeti gyásznapunkon az alábbi szöveget posztolta ki Facebook-oldalán:

"Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!"

Hamar rájött, hogy az ellenséges túlerő nem feltétlenül érdemel tiszteletet, ezért bejegyzése szövegét így módosította: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond".

Már tombolt az internet népe, amikor rájött, hogy talán mégiscsak kijár a hős megnevezés 56 hőseinek, ezért posztja ebben a formában véglegesedett: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!". Vagyis az 56-os hősök valóban hősök, de csak másodsorban. Elsősorban bolondok.

A felháborodás-cunami hatására még egy magyarázó posztot is kitett, de ezzel már nem tudott javítani a helyzetén. A főnöktől még aznap megkapta a selyemzsinórt. FB-oldalát természetesen törölte. Én viszont azon gondolkodom, hogy vajon mi értelme volt ennek a politikai öngyilkosságnak. Lehet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal időközben megjelent jelentései (TI és Átlátszó) váltak számára vállalhatatlanná és ezt találta legjobb módszernek a távozáshoz?

Raskó György és a nyugdíjasok halála

Raskó György nagytudású agrárközgazdász, aki a rendszárváltozás utáni második parlamenti ciklusban MDF-es képviselőként kezdte meg működését, majd a pártszakadás után átlépett az MDNP-be. Fő szakterülete a mezőgazdaság privatizálása volt, de jelenleg is irányít több mezőgazdasági nagyvállalatot és saját családi gazdaságot is működtet. Gyakran mondja el véleményét a mindenkori kormányok mezőgazdaság-politikájáról.

Raskóval személyesen egy Bokros Lajos által rendezett eseményen találkoztam. Bokros a 2014-es választási vereség után a Modern Magyarország Párt (MoMe) létrehozásával egy hasonló néppártot próbált a Fidesszel szemben grundolni, mint most Magyar Péter TISZA pártja. Ennek egyik kezdeti megbeszélésén, ahol Bojár Gábor az iparpolitikáról, Pusztai Erzsébet az egészségügyről, Magyar György az igazságügyről tartott előadást, Raskó egy korszerű 21. századi mezőgazdaság vízióját vázolta fel. Kár, hogy abból a kezdeményezésből nem lett semmi.

Hasonlóan más ős-MDF-esekhez (pl. Jeszenszky Géza), Raskó is szimpatizál Magyar Péter mozgalmával, de nem jelöltje és nem tagja a TISZA-nak. Viszont a napokban egy Facebook-posztjában a TISZA esélyeit latolgatta, és ezt írta: "Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók... A tipikus Fidesz-szavazó 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."

Pártpreferciák megoszlása
(katt a nagyobb képért)

Annak ellenére, hogy Raskó csak pártpreferencia-béli és demográfiai tényeket közölt, a Rogán-művek azonnal lecsapott rá. Kocsis Máté ezt írta: "A sok bukott liberális és ősbaloldali után Magyar Péter pártja is attól vár eredményt, hogy majd kihalnak a jobboldali szavazók". Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig egyenesen így írt: "gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban". Pedig Orbánék is érzik a veszélyt, nem véletlen, hogy Orbán Tusnádfürdőn "bátor, két lábbal a földön járó, nemzeti elkötelezettségű fiatalokat" várt a Fideszbe.

Hiába, most már mindenre lőni kell, ami mozog.

 

Egészen biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választásokig még nagyon sok köteles beszéddel fogunk találkozni.

2025.04.11.

Már meg is van a TISZA párt újabb köteles beszéde. Kollár Kinga EP-képviselő egy bizottsági felszólalásából kiragadott részletekkel támadják a TISZÁ-t. Kollár Kinga elmondta, hogy az uniós pénzalapok visszatartása milyen károkat okozott hazánknak, és az egésznek egyetlen pozitív hozadéka a TISZA megerősödése. Ebbe az utóbbi mondatrészbe kapaszkodnak most bele: ami az országnak rossz, az a TISZÁ-nak jó.

Volt egyszer egy ellenzéki előválasztás

Három éve ért véget az ellenzéki előválasztás harmadik fordulója, és lett az összefogás közös miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter. A rogáni propagandagépezet mindent megpróbált:

• A közszolgálati híradóban a több hétig tartó eseményről egyetlen egy hírben sem számoltak be;
• Az utcákat ellepték a Stop Gyurcsány - Stop Karácsony plakátok, jellegzetes lila háttérszínnel, Karácsonyt virágos ingben ábrázolva;

• Amikor Karácsony visszalépett Márki-Zay javára, a Halálcsillag új koordinátákat táplált be, és lomhán ráfordult Márki-Zayra, akiről megtudhattuk, hogy naná, hogy ő is Gyurcsány embere;

• A Fidesz a korábban elindított, utcai standokon is gyűjtött aláírás-kampányát, mely szintén Stop Gyurcsány - Stop Karácsony néven futott, lazán átállította Stop Gyurcsány - Stop Márki-Zay-ra. Sok hithű fideszes kérdezgette, hogy akkor most újra alá kell írni, vagy jó a karácsonyos aláírás is. A Fidesz válaszként online formában is aláírhatóvá tette a petíciót, amely - ha hiszitek, ha nem - még három év után is zavartalanul működik, és bármilyen kamu email-címmel kiölthető. Próbáljátok ki, nagyon vicces.

Végül is az összefogás egyetlen egy pártja sem volt hajlandó feladni identitását és lemondani szuverenitásáról, így aztán a Fidesz zavartalanul szerezhette meg zsinórban negyedik kétharmadát. Ezután az ellenzéki pártok úgy egymás ellen ugrottak, hogy kő kövön nem maradt. De azért egy Magyar Péternek kellett jönnie, hogy teljesen eltűnjenek a süllyesztőben.

A DK acsarkodik és kapaszkodik, de a parlamenti bejutás határán billeg. Ezért is nagyon vicces, hogy a rogáni propaganda még mindig Magyar Péter összegyurcsányozásával próbálkozik, ami persze úgy pereg le Magyarról, mint Bese atyáról a szenteltvíz. Az MSZP, mely a rendszerváltás után három cikluson keresztül is kormányzó erő volt, a hibahatár alá süllyedt. Ahogyan a két, messiásként fogadott párt, a 2009-ben felemelkedő LMP és a 2017-ben feltűnt Momentum is. A Jobbik átadta a stafétabotot a szélsőjobb oldalon a Mi Hazánknak.

Hát ekkorát tudott fordulni a pártpolitika három év alatt. Most egy új Nemzeti Konzultáció vár ránk, hiába, úgy tűnik, Rogánnak semmi új nem jut eszébe, pedig lehet, hogy Magyar Péter ellen új ötletekre volna szükség. Szerintem most sok olyan politikus keresi új pártját, aki 2025-ben a TISZA-ban fog lehorgonyozni.

Egy korábbi posztomban már leírtam, hogy több mint száz éve az a magyar belpolitika rákfenéje, hogy nincs egy alternatív kormányzóképes erő, mert a hatalmon levő párt a hatalomösszpontosítással, hatalomtechnikai eszközökkel és az ellenzék kriminalizálásával elriasztja az embereket az ellenzéki politizálástól. Így amikor tényleg bekövetkezik egy változás, profi politikusok helyett politikai kalandorok kerülnek hatalomra. Bár a rendszerváltás után 20 évig jól működött a politikai váltógazdaság, a Fidesz egy alapvetően kétpárti rendszernek megfelelő választási törvényt alkotott. Ehhez viszont két nagyjából egyformán erős és egyformán kormányzóképes párt szükséges, mint az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban. Nos, lassan meglesz a Fidesszel azonos erejű párt, de kormányzóképessége kétséget hagy maga után.

Talán a hátra levő másfél évben ez a kétség is eloszlik, ha tehetséges ellenzéki politikusok (Hadházy Ákos, Dávod Ferenc, Komáromi Zoltán, Mellár Tamás, és még folytathatnám) félreteszik finnyásságukat.

Metastabil állapot

Gyerekkoromban nagyon szerettem a Verne-regényeket (melyik fiú nem?). Talán 10-12 éves lehettem, amikor olvastam a Hector Servadac című könyvet, melyben egy elég vegyes társaságot egy kisbolygó, mely épp csak érinti a Földet, magával ragad és körbe hordoz a Naprendszerben, hogy aztán egy teljes kör után ismét Föld közeli pályára kerülve hőseink visszakerülhetnek szülőbolygójukra.

A regényben sok fizikai érdekesség van, pl. a ritkább légkör miatt már 70 fokon forr a víz, ezért nehezen fő meg a tojás, de az egyik legérdekesebb rész ez volt:

Noha már elég hideg volt, a tenger még mindig nem állt be, mert a vize meg sem mozdult, tükrét még csak szellő sem borzolta. Ilyen körülmények között a víz nehezen fagy be, de ha csak egy lökés éri, bekövetkezik a fagyás...

Nina egyszer-kétszer meglendítette a kezét, majd elhajította a jeget.

Nyomban zizegés, zúgás hallatszott , s egyre tovább és tovább terjedt egészen a látóhatárig.

Nyomban jégpáncél borította az egész Galliai-tengert.

Először hallottam túlhűtött folyadékokról. A hirtelen lehűtött folyadék metastabil állapotban van, kristálycsírák alakulnak ki benne, de nem indul meg a kristályosodás.

Egy kristályosodási góc, ami lehet egy darab kő vagy jég, vagy akár egy ütés, képes kiváltani az azonnali átkristályosodást.

A magyar társadalom is metastabil állapotban volt. A Fidesz betelepedett a centrumba, a tőle balra elhelyezkedő ellenzék széttöredezett, a tőle jobbra levők pedig vagy szalonképtelenek voltak egy ellenzéki összefogásra, vagy ha megtették, rögtön összegyurcsányozták, összesorosozták, összebaloldalizták, összeháborúpártizták őket. Ez a megmerevedett állapot állt fenn 14 éve.

Pedig sok párttól vagy személytől vártuk, hogy kristályosodási góccá válik: az LMP-től 2009-ben, a visszatérő Bajnaitól 2013-ban, a Momentumtól 2017-ben, Márki-Zaytól 2021-ben. Rejtély, hogy miért pont a kegyelmi botrány után színre lépő Magyar Péter lett az a trigger, amely hirtelen ekkora kristályosodást el tudott indítani. Hogy ugyanúgy kifullad-e Magyar Péter mozgalma, mint a korábbiak, az nem tudható. Hogy a rogáni propaganda teljes tüze őrá irányul, az biztos. Richelieu mintha teljesen elvesztette volna fejét, a fékevesztett háborús propaganda minden határon túl nyúlik.

Forrás: 444

A kristályosodás megindult. Az elkövetkező hetek mutatják meg, hogy Magyar Péter csak a triggere volt, vagy képes az élére állni a folyamatnak. De vigyázzatok: a gyors fagyás gyors hőleadással is jár. Tűzbe hoz, átmelegíti a szívet, de lángra is lobbanthat.

Plakátdalok

Ezen a blogon már számtalanszor leírtam, mennyire zavar az a vizuális környezetszennyezés, amellyel a kormány időről-időre elárasztja a közterületeket: a "társadalmi célú" plakátokra gondolok. A kampányplakátokat választások előtt csak-csak elviseli az ember, de a trash-propagandának a permanens jelenléte - azon kívül, hogy a mi milliárdjainkból van - borzasztóan hangulatromboló tud lenni.

A YouTube-csatornámra feltöltött dalaimban többször is megjelennek ezek a plakátok valamilyen formában, de van négy olyan dal, melynek vizuális eleme kizárólag a plakát maga, és ezen alkalmazok valamilyen animációt. Mind a négy plakátra az jellemző, hogy két-két személy van rajtuk pellengérre állítva, két gonosz, az egyik a Mester, a másik a Tanítvány, akár a Csillagok Háborújában.

Mester és Tanítvány, a Fidesz-plakátok archetípusa

1. Soros-Juncker plakát

2019-ben ezzel a plakáttal készültünk az uniós választásra. Az Európai Bizottság akkori elnöke mögött az akkor már évek óta főgonosznak számító Soros György áll, mindketten gúnyosan mosolyogva. A plakátkampány kétszeresen is kontraproduktív volt: egyrészt az ellenzéknek viszonylag sok képviselőt sikerült az Európai Parlamentbe juttatni (8-at a 21-ből), másrészt úgy kitették a Fideszt az Európai Néppártból, mint azt a bizonyos macskát.

A plakáthoz Presser Gábor Kékasszony című dalát dolgoztam fel, a kíséretet én játszottam, és a mondanivaló rém egyszerű volt: "Ha megjelenne tán egy új kék plakát, tarkódon csattanna a péklapát." Animációja rém egyszerű: az én szájmozgásomat kopíroztam a két szereplő szájára.

2. Gyurcsány-Karácsony plakát

2021 őszén a Fidesz hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az ellenzéki előválasztási folyamatba egy Karácsony-ellenes lejárató kampánnyal avatkozzon be. Akkor is és most is megpróbálják összegyurcsányozni a főpolgármestert. Erőlködésük újfent kontraproduktív lett, mert Karigeri visszalépett Márki-Zay Péter javára, kezdhették elölről az egészet. De nem számított, hiszen a mi pénzünket verték el.

A plakáton a két gonosz lila háttér előtt áll, Karácsony egy virágos ingben, ezért a virágének-műfajt éreztem legközelebb a plakáthoz, zenéjét egy volt katonatársamtól, Pojják Lacitól vettem át, a kíséretet én játszottam. Mondanivalóját jól összefoglalja ez a strófa: "Rigó dalol patakparton / Pegasussal lehallgatom / Jogállamra nincsen gondom / Stop Gyurcsány és stop Karácsony". Az animációt a plakát előtt nyíló virágokkal oldottam meg.

3. Miniferi-plakát

Talán ennek a műfajnak a legundorítóbb plakátja volt, 2022 tavaszán borította el a házfalakat, amikor már tudott volt, hogy Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. A plakát MZP-t egy klónozott gnómnak állítja be, aki csak Gyurcsány kicsíny mása, egy Miniferi. A már jól bevált lila háttér maradt. Ezt a plakátot sikeresnek tekinthetjük, a közös ellenség megalázó vereséget szenvedett a választásokon.

Zenének Ábrahám Pál Lila akácok című dalát használtam fel, a szöveget kicsit megváltoztatva: "Lila plakátok, titeket látni úgy fáj." A kíséretet Domanyek Kati YouTube oldaláról töltöttem le, az animációhoz pedig a mesterséges intelligenciát hívtam segítségül, amely megmozdította nekem a plakát szereplőit.

4. Kissoros-Leyen plakát, a "füttyös" plakát

Jövőre megint uniós választások lesznek, a Fidesz ezért már idejekorán kihelyezte ezeket a plakátokat, melyekkel szintén több célt szeretne megvalósítani: Mozgósít arra a nemzeti konzultációra, amely a "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül" szlogenből kiindulva próbálja az embereket az Európai Unió ellen hergelni, próbálja a köztudatba bevezetni a Soros-birodalom örökösét, a trónörökös Kissorost, vagyis Alex Sorost, Soros György fiát, végül pedig az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Ursula von der Leyent szeretné lejáratni.

Mivel a plakátok kihelyezését egy nagyon vicces közjáték is színesítette, nevezetesen a Kissoros feltartott mutatóujját minden plakátról el kellett távolítani, a dal animációja rém egyszerű lett: Kissoros a feltartott mutatóujjával fenyegetően integet. A zene igazi mulatós, a "Zöldre van a rácsos kapu festve" kezdetű műdal dallamára, a Kazán Mulató nevű mulatós zenekar kíséretét felhasználva énekelem, hogy aszongya "Hiába van Alex Soros rajta, nem fogok én konzultálni, Orbán le van sz@rva". Az egész dal kellőképpen rövid és trash ahhoz, hogy népszerű legyen, amiben még egy médiamegjelenés is segítette.

Látható, hogy megpróbálom kimaxolni azt, amit ebből a műfajból ki lehet hozni, egyúttal az is bebizonyosodott, hogy mindig az a dalom a legnépszerűbb, amibe a legkisebb energiát fektetem és a legnagyobb trash. Dehát amilyen a plakát, olyan rá a reflexió is.

Nem táncolunk úgy - negyedik tétel (vivace)

A szuverenitásvédelmi konzultációról írt posztom első tételében a korábbi nemzeti konzultációk nyomán született dalaimat idéztem fel, a második tételben a Brüsszel által állítólag  hazánkra erőltetni kívánt intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket tekintettem át, az intermezzóban azt a vicces helyzetet képzeltem el, ahogyan a plakátfelelősök megpróbálják eltűntetni a Kissoros figyelmeztetően feltartott mutatóujját, a harmadik tételben pedig az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket vettem sorba. Következzék a zárótétel, ahogyan az egy jó szimfóniához illik, élénk (vivace) tempóban.

5. Brüsszelnek be kéne fejeznie a palesztin szervezetek támogatását.

Pár nappal a Hamász orvtámadása után az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér bejelentette, hogy az EU beszünteti a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást. Lett is felzúdulás a tagországok külügyminiszterei körében, mert Várhelyi nem volt jogosult ilyen döntést hozni.

Nos, létezik a Palesztin Hatóság, vagy ahogyan magukat nevezik, Palesztin Állam, mely képviselteti magát nemzetközi szervezetekben, hazánkban már 1975 óta van nagykövetsége, és természetesen kapcsolatban áll az Európai Unióval is. És vannak az egyes palesztin területeken hatósági-közigazgatási jogköröket gyakorló szervezetek, Ciszjordániában a Fatah, Gázában a Hamász. Ez utóbbiról már régóta tudjuk, hogy terrorszervezet, mely saját népét is folyamatos elnyomásban tartja.

Az EU régóta segélyezi a Palesztin Hatóságot éppen abból az elvből kiindulva, amit Orbán is mindig hangoztat a migrációval kapcsolatban: a migráció okát helyben kell megszűntetni. A palesztin népet gazdaságilag kell felemelni, különben állandó háborús és terrorista tűzfészek lesz. Az Európai Bizottság a terrorakció után felülvizsgálta a palesztinok támogatását abból a szempontból, hogy ez valóban a terrorszervezetekhez jut-e. Ursula von der Leyen november 11.-én sajtóközleményében azt írta: az október 7-i szörnyű események után szükségessé vált pénzügyi támogatásunk alapos felülvizsgálata. Ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a meglévő biztosítékok hatékonyak. Jelenleg a palesztinoknak nyújtott jövőbeli támogatásunk kialakításán dolgozunk, figyelembe véve az állandóan változó helyzetet.

Vagyis ugyanaz a helyzet, kedves barátaim, hogy a Fidesz által feltett egyik alternatívára sem lehet válaszolni. Mert nem kéne befejezni a palesztin szervezetek támogatását, de a támogatást nem szabad a terrorfenyegetettségtől függetlenül folytatni, hanem pont olyan felelősen kell eljárni, ahogyan azt az Unió teszi.

10. Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt.

A gyermekvédelmi törvény már két éve úgy terebélyesedik, mint egy igazi szappanopera. Ez év februárjában bejárta a kormánysajtót egy hír, hogy egy melegségét nyíltan hirdető kisegítő pedagógus viszonyt folytatott egy nem az ő iskolájába járó 15 éves fiúval, és ezt a tényt a közösségi médiában is nyilvánosságra hozta. A kormány őszre a gyermekvédelmi törvény további szigorítását ígérte (arra gyanakodtam, hogy a beleegyezési korhatárt fogják felemelni), de egyelőre nincs benyújtva ilyen törvényjavaslat, viszont a kérdésben feltett két alternatíva érdekes, mert az elvárt válasz az, hogy szigorítani kell a törvényt, a másik válasz pedig, hogy enyhíteni. Érdekes, hogy az pont nincs, hogy maradjon meg a már amúgy is elég szigorú szabályozás.

Az év során büntettek meg könyvesboltokat, mert kiskorúak számára hozzáférhető helyen volt LMBTQ tartalom, fóliáztak le könyveket (melyeknek ezáltal jelentősen megnőtt a forgalma), megtiltották, hogy kiskorúak a könyvesboltok nem ifjúsági részlegét is látogathassák, egyes településeken centivel kezdték méregetni a könyvesboltok távolságát a templomtól illetve az iskolától. Két fotókiállítás egyes képeit is cenzúrázták: a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo négy fényképét, melyen egy fülöp-szigeteki transzvesztita idősotthon életét mutatják be (itt ki is rúgták a főigazgatót, L. Simon Gábort), a néprajzi múzeumban pedig indián őslakosok fényképei között találtak homoszexuális indiánokról készült felvételeket.

Szóval ezen szeretne még szigorítani a Fidesz.

11. Brüsszelből és a tengeren túlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

A jelenleg hatályos pártfinanszírozási törvény (1989. évi XXXIII. törvény) az alábbiakat mondja:

"4. §  (1)  A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira."

2021 őszén választásokra készült az ország, beindult a kampány ezerrel. A kormányoldali kampány résztvevői az alábbiak voltak:

1. A Fidesz és a KDNP, melyek a fenti törvény szerinti anyagi keretből helyeztek ki plakátokat;
2. Az állam, mely "társadalmi célú hirdetés" gyanánt olyan plakátokat helyezett ki, hogy "Gyurcsányék tönkretették az országot, ne hagyjuk, hogy újra hatalomra jussanak.". Amikor feljelentették őket, hogy ez állami pénzen folytatott pártpropaganda, Polt széttárta a karját, hogy hát a társadalomnak ezt joga van megtudni;
3. A Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyet leginkább állami tulajdonú cégek (Szerencsejáték Zrt., MVM, MOL stb.) pénzelnek, ők helyezték ki az ominózus lila plakátokat, például a Miniferi-s plakátot is;
4. A Megafonos fiúk a közösségi médiában harsogták a kormánypropagandát szintén állampénzen.

Ezzel szemben az ellenzéki összefogás számára csak az 1-es variáció állt rendelkezésre, ezért támogató civil szervezeteket hoztak létre, hogy akárcsak a CÖF a Fidesznek, ezek kampányoljanak helyettük. A civil szervezetek ugyanis fogathatnak el külföldről pénzt, mert az Unió bírósága a szabad tőkemozgás elvével ellentétesnek találta ennek korlátozását. Márki-Zay megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, Karácsony pedig a Kilencvenkilenc Mozgalmat. A két szervezet pénzhez juttatásához más-más modellt választottak. A MMM-nek egy Action for Democracy nevű szervezet grundolt pénzt főleg Amerikában (nem csak az MMM, de ellenzéki hírportálok is kaptak a pénzből). A 99-nek a számlájára készpénzben fizette be a magánadományokat a PM egy politikusa, Perjés Gábor.

A két civil szervezet és a hírportálok összesen mintegy 4,5 milliárd forintot kaptak, ennél a Fidesz nemcsak a választási kampányra költött el jóval több pénzt, de még ez a mostani szuverenitásvédelmi konzultáció is sokkal többe kerül. Sőt, még a Megafon is majdnem ennek az összegnek a kétszeresét kapta.

Most, hogy benyújtották a Parlamentnek a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot, és egy Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja védelmezni a magyar politikát a külföldi befolyásolástól, Petra lányom megjegyezte: Eddig az ellenzék mankóval indult a futóversenyen, most ezt is el akarják venni tőle.

Elnézést kérek, ha a szuverenitásvédelmi konzultációról tartott eszmefuttatásom kicsit hosszúra sikerült.

Becsengettek - 14. Nemzeti Tanévnyitó

 

Jön a szokásos éves füstölgésem a Nemzeti Tanévnyitó sorszámozásán. A 14-es számot - ami ugyebár 2010-től, a második Orbán-kormány hatalomra jutásától számítódik - már csak a közmédia hangsúlyozta. A tanévnyitónak helyt adó győri Révai Miklós Gimnázium saját történetét az 1777-es Ratio Educationis-tól számítja, mint az ország egyik legrégebbi közoktatási intézménye, és a tanévnyitó díszletének felirata csak ennyi volt: Nemzeti Tanévnyitó, sorszám nélkül. Ezúttal is miniszter nélküli tanévnyitó volt, a 2023/24-es tanévet ugyanúgy a Rétvári-Maruzsa tandem nyitotta meg, mint tavaly.

Gyermekeink tavaly óta már nem érdekeltek a közoktatásban, első unokánk meg majd valószínűleg az izraeli közoktatás áldásait élvezheti öt év múlva, de a családban tavaly kisebbik unokaöcsém lánya, idén pedig nagyobbik unokahúrom fia kezdi meg a Nagy Menetelést, és látom rajtuk a pánikot, hogy mi legyen a gyereküknek a legjobb, hogyan menekítsék ki őket a közoktatásból. Néha nagy megkönnyebülést érzek, hogy ez már nem a mi problémánk, de azért 2011 óta minden évben posztolok a tanévkezdésről.

Rétvári államtitkár beszédében felszállt arra az Orbán-féle dilivonatra, hogy a világ hatalmi súlypontjai áthelyeződnek nyugatról keletre, így a nyugati oktatás színvonala is csökken a sok migráns integrálása miatt, Németország hátracsúszott a PISA-felmérés rangsorában, mi meg előre. Az új státusztörvényről szólva pont azt emelte ki előnynek, amit az ellenzék hátránynak mond: a közalkalmazotti státusz megszűnését, a teljesítmény-értékelést. Megint belengette a 40 %-os béremelést (tavaly is ezt tette), melynek forrása részben hazai, részben uniós pénz lesz (ezúttal nem hangoztatta azt az ordas hazugságot, hogy a dollárbaloldal akadályozza Brüsszelben a tanárok béremelését). És beszéde végén - ahhoz kapcsolódva, hogy a magyar oktatás mindig is a magyar hagyományokon alapult - megnyitotta az 1028. iskolaévet. Szerintem elronthatta, és 1128-at akart, mondani, 895-re, a honfoglalás dátumára próbált utalni.

Nem beszélt a minisztere, Pintér Sándor által még tavaly belengetett tervről, hogy a kislétszámú vidéki iskolák helyett iskolaközpontokat kell létrehozni iskolabusz-hálózattal. Pedig ennek a harmadik évezred második évtizedében már nagyon itt volna az ideje. A 2023-as év a tanártüntetések éve volt, a közoktatásból több mint tízezer tanár hiányzik, a státusztörvény miatt eddig 600 tanár hagyta el a pályát (mai hír, hogy a pandémia alatt nagy népszerűséget szerzett "vasalódeszkás" tanár, aki online testnevelésóra keretében egy vasalódeszkára hasalva oktatta a gyorsúszást, végleg elhagyja a pályát).

Még tavaszi hír, hogy egy estéről reggelre meghozott törvény szerint számos további állami vagy önkormányzati vagyon - közöttük iskolák is - kerülhetnek ingyen egyházi tulajdonba. Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter kitartóan küzd, hogy a református egyház által igényelt iskolák a város tulajdonában maradhassanak. Nekem pedig erről a pont 30 éves Dabas-Sári-i iskolaügy jutott eszembe.

1993-ban történt, hogy az önkormányzat a közigazgatásilag Dabashoz tartozó Sári község egyetlen általános iskoláját a katolikus egyháznak adta. A Sári-i szülők többsége azonban sem a katolikus iskolába nem akarta járatni gyermekét, sem pedig a szomszédba, a dabasi iskolába átíratni. Szeptember elsején több mint 200 gyermek és számos pedagógus a község kultúrházában kezdte meg az iskolaévet (a katolikus iskolába mindössze 88 tanuló iratkozott be). A "kalóziskolát" az önkormányzat megpróbálta betiltani, de a szülők iskolaőrséget szerveztek. Győző atya, a katolikus iskola igazgatója elzárkózott attól, hogy helyt adjon a világi iskolának, mert "hogy ha megosztanák az épületet a kétféle iskola között, úgy a gyerekek óhatatlanul is egymás közelébe jutnának a folyosón és az udvaron. Blaszfémiáról beszélt, istenkáromlásról, amitől így aligha lehetne megóvni a katolikus iskola istenfélő tanulóit. Úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosház és a zárda sem férne meg egyazon épület falai között". A végső megoldás a folyosó elfalazása lett, hogy még véletlenül se találkozhassanak az egyházi és világi tanulók. Gyakran visszatérő képsor volt a híradókban, hogy a fal pont egy neoncső kellős közepén ért fel a plafonig. Az ügyről a Beszélő illetve a Virgilia írt részletesebben.

De hát mint tudjuk, a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

Egy éve zárult le az ellenzéki előválasztás

Valójában már a 2014-es parlamenti választások előtt volt ellenzéki oldalon kísérlet egy közös, koordinált választási indulásra. Ekkor debütált az új választási törvény, mely egyfordulóssá tette a választást, lehetetlenné téve a két választási forduló közötti - az első forduló eredménye alapján történő - egyezkedést a pártok között. Ez a választási törvény azt is előírta, hogy csak az a párt állíthat országos listát, mely 27 egyéni körzetben (az összes körzet több mint negyedében) egyéni jelöltet állít. Vagyis az ellenzéki pártok abba a helyzetbe kerültek, hogy amennyiben országos listát akarnak állítani, egymás ellen kell jelölteket indítani egyéniben. Ezért már 2013-ban zászlót bontott Bajnai Gordon volt miniszterelnök pártja, az Együtt2014 párt, de végső célját, hogy integrálja az összes "demokratikus ellenzéki erőt" (ebbe ugyanis a Jobbikot sohasem értették bele), nem érte el. Mindössze három civil egyesület, a Haza és Haladás, a Szolidaritás Mozgalom és a Milla Egyesület alkották az új pártot.

Végül közvetlenül a választások előtt összerakták az Összefogás listát az MSZP-ből, a DK-ból, a PM-ből és az Együtt2014-ből, de mivel a Jobbik és az LMP külön indultak, a közös listát pedig a pártok füstös termekben, a választók teljes kizárásával állították össze, kétharmados, a Holdról is látszódó Fidesz-győzelem született.

A választási kudarcot látva 2015-ben Bokros Lajos MoMe mozgalma próbált integráló erővé válni, és időben felkészülni a 2018-as választás koordinált indulására. 2015-ös zászlóbontásukon magam is jelen voltam. Mivel azonban Bokros neve a '90-es évek végének sikeres gazdaságstabilizáló, ugyanakkor súlyos megszorításokat tartalmazó Bokros-csomag miatt sokak szemében vörös posztó volt, a MoMe nem tudta betölteni a neki megálmodott szerepet, közvetlenül a '18-as választások előtt a párt kulcsfigurái elhagyták a pártot és végül Bokrosék maguk is inkább a külön indulás mellett döntöttek (mondanom sem kell, hogy nem sok sikerrel).

A 2018-as összefogás annyira nem sikerült, hogy Gulyás Márton civil szervezete, a Közös Ország Mozgalom próbálta felmérni az egyes körzetekben a jelöltek esélyeit, és ez alapján rávenni az ellenzéki szavazókat, hogy a legesélyesebbre adják a voksukat.

Az összefogás, az egymás javára történő visszalépés ad hoc jellegű volt, csak helyi szinten voltak visszalépések (pl. a mi választókerületünkben egyedül Csárdi Antal indult, le is győzte Hollik Istvánt). Így aztán a Fidesz újabb kétharmada már nemcsak a Holdról, de a Marsról is látszott.

Az ellenzék számára két dolog vált világossá: komolyabban kell venni az összefogást, másrészt Jobbik nélkül esélytelen bármiféle összefogás. Ezt a Jobbik is érezte, és megindult a néppártosodás útján, vagyis jobboldali radikális pártból egy sehalsehús jobbközép polgári párttá vált. Az ellenzéki összefogásban való részvételi hajlandóság aztán ugyanúgy megosztotta a pártot, mint annak idején az LMP-t, és bekövetkezett a pártszakadás.

Az előválasztási rendszer először 2019-ben a budapesti önkormányzati választásokon debütált. Karácsony Gergely szabályos előválasztáson mérte össze erejét valódi és kamu indulók ellen, és majdnem pontosan három éve sikerült Tarlós fölébe kerekednie. A mi kerületünkben is ellenzéki lett a polgármester, és a képviselőtestületben is 10:5 arányban (kétharmaddal!) az ellenzék győzött. De ehhez az kellett, hogy az egyéni körzetekben is közös jelölő szervezetként a  MOMENTUM - DK - MSZP - PÁRBESZÉD - LMP - JOBBIK - VÁRUNK EGYESÜLET jelöltjei induljanak. Így juthatott be a testületbe két jobbikos jelölt, Varga Dániel és Zsitnyák János, akik 2020-ban kiléptek a Jobbikból, és mivel a momentumos Gelencsér Ferenc helyére is egy Fideszse képviselőt választottak a 2022-es időközi választásokon, elveszett az ellenzéki többség a kerületben.

De visszatérve az ellenzéki előválasztáshoz: lebonyolítására az ellenzéki pártokból delegált civil szervezetek, az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) és a Civil Választási Bizottság (CVB) jöttek létre, de a mozgósításban komoly szerepet vállalt másik két civil mozgalom, A Hang és a Nyomtass te is. A kormány még a 2021. év elején egy újabb választási törvénymódosítással próbálta az összefogást kikényszeríteni: az országos listaállítás feltétele 71 egyéni körzetben való egyéni jelölt indítása (szemben a korábbi 27-tel!).

Mivel a kormánypártok biztosak voltak abban, hogy a közös miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely lesz, példátlan lejárató kampány indult a főpolgármester ellen.

A Magyar Nemzet 2021. július 14.-ei címlapja

Az előválasztásokkal egy időben a Fidesz beindította a Stop Gyurcsány - Stop Karácsony petíciót, aláírásgyűjtő pultjaik gyakran az előválasztási pultok mellett-előtt-mögött voltak. A közszolgálati média pedig egyszerűen tudomásul sem vette hazánk legjelentősebb belpolitikai eseményét és nem tudósított róla. Ekkor énekeltem el ezt a dalomat:

A kormánypropaganda mindent megtett, hogy a két legesélyesebb jelöltet, Dobrev Klárát és Karácsony Gergelyt lejárassa, az ElkXrtuk című propagandafilmben komoly negatív szerepet kaptak mindketten. De egy váratlan dolog történt: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az esélytelenek magabiztosságával (és Karácsony Gergely visszalépésével) miniszterelnök-jelöltté vált. Nem tagadom, én is rá szavaztam, mert jó ötletnek tűnt: nem volt politikailag besározódva, a jobbközép vidéki szavazók számára is elfogadhatónak tűnt, ő volt az a tiszta jelölt, akire évek óta vártunk. Őt nehéz lesz "összegyurcsányozni" - gondoltuk. De sikerült!

A kormánypropaganda elképesztő sebességgel válaszolt, és a Stop Gyurcsány - Stop Karácsony petíció pillanatokon belül Stop Gyurcsány- Stop Márki-Zay petícióvá változott.

Akár hiszitek, akár nem, de egy évvel az ellenzéki előválasztás után, nyolc hónappal az orosz-ukrán háború kitörése után, fél évvel a Fidesz újabb kétharmados győzelme után még mindig működik a Fidesz Stop Gyurcsány - Stop Márki-Zay petíciós oldala, ráadásul kamu email-címmel akárhányszor kitölthető. Ma is sikeresen kitöltöttem!

Márki-Zay egyedüli bűne, hogy túl őszinte volt, emberszámba vette a választókat, őszintén beszélt nekik gazdasági kérdésekről is. Profi politikus választás előtt ilyet sohasem tesz, helyette hazudik, mint a vízfolyás.

A várost ellepték az undorítóbbnál undorítóbb gyurcsányos-márkizayos lila plakátok, persze szigorúan egy "kormánytól független civil szervezet", a CÖF égisze alatt.

A 2022-es újabb kétharmad már a szomszédos naprendszerből is látszik, az őszintén soha fel nem vállalt ellenzéki összefogás darabjaira hullott, ami megmutatkozik abban, hogy a súlyos gazdasági nehézségek ellenére is a Fidesz sorra nyeri az időközi választásokat. A DK pedig rájött, hogy az összefogósdinak semmi értelme, egyetlen pártnak kell legyőznie a Fideszt. Kár, hogy amíg a szemkilövetős árnyéka vetül rájuk, ez aligha fog sikerülni.

A Keresztapa című filmből tudjuk, hogy az ellenséget akkor is meg kell semmisíteni fizikailag, ha már ereje megtört és semmi veszélyt nem jelent. Don Michael Corleone fő ellenlábasát, Hymen Rothot muszáj volt meggyilkolni akkor is, amikor már vagyonát veszítve halálos betegen tengődött. Don Orbán Viktor most tiltott pártfinanszírozás miatt indíttatott vizsgálatot az ellenzéki összefogás ellen, mert kampányukat részben külföldről finanszírozták két civil mozgalmon, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországért Mozgalmán és Karácsony Gergely 99 Mozgalmán keresztül. Pártok valóban nem fogadhatnak el külföldről származó vagy névtelen adományt. Viszont egy civil mozgalom kampányolhat egy párt érdekében, ahogyan azt a CÖF is megtette.

Hogy mi lesz a vizsgálat eredménye, azt majd meglátjuk.

Esküszöm, hogy nem tesztnek szántam...

Becsszóra nem akartam tovább görgetni a meteo-gate-et. Mindössze annyi történt, hogy amikor a 27-én este megtartott tűzijátékról hírt adott az Origo ezzel a címmel: "Az igazság pillanata: most a tűzijátékon bukott el a baloldal hergelése", nem bírtam az én rossz májammal, és a cikket lehozó Facebook-poszt alá szarkasztikusan odakommenteltem: Boldog vagyok, hogy végül Szent István-napi ünnepünket mégsem tudták elrontani sorosista szabotőr meteorológusok, akik remélem megkapják megérdemelt büntetésüket (i).

Kommentem végén az "(i)"-vel próbáltam jelezni, hogy iróniáról van szó. Bevallom, az Origo olvasóit akartam bosszantani, de helyette olyasmi történt, amire nem számítottam. 400 reakciót (emojit) kaptam, amiről nehéz megállapítani, hogy milyen oldalról érkezett, mert az 1 szív, 2 ölelés, 4 könny és 11 meglepődés jelenthette azok reakcióit, akik színéről, vagy azokét, akik visszájáról értelmezték hozzászólásomat. Ugyanez vonatkozik az 53 haragosra és a 99 like-ra, a 227 nevető emoji pedig végképp nem teszi lehetővé az eligazodást, hiszen nincs külön "nevető" és "kinevető" emoji. Marad támpontnak a csaknem 100 hozzászólás, amiből egyértelműen kiderült, hogy az ellenzéki oldal harcos védelmezői sem mindig álltak sorban irónia-detektorért.

Miközben a legtöbb kommentelő gyalázott, Fidesz-bérencezett, talán csak 7-8 akadt, aki próbálta felhívni a többiek figyelmét arra, hogy ez irónia, de őket is lehurrogták, hogy dehogy is, én egy külön fideszes kaszthoz tartozom. Volt, aki faggatott, hogy mit kaptam ezért a kommentért, amire azt válaszoltam: Rezsiutalványt (i). Szegénynek még ekkor sem esett le a tantusz, megkérdezte, hogy az egész család kapott-e belőle.

Ami a legaggasztóbb, a kommentelők 80%-a indoklás nélkül gyalázkodott, vagyis nem is próbált vitázni. Az érdemi hozzászólók hozzászólásai az alábbi csoportokra oszthatók:

• A tűzijátékra fordított pénz fel lehetett volna használni az energia-árak csökkentésére, az infláció mérséklésére. Ők legalább visszaadták az ellenzék által hangoztatott narratívát.
• Egyetlen egy kommentelő vette védelmébe a meteorológusokat: Ne a meterologusokat szapuld hanem az operatívtörzset ők a nagyfőnökök a meterologusok csak elmondták az álláspontjukat de ők sem tudnak percre órára pontos diagnózist felállítani.
• Nem is Szent István-napon volt a tűzijáték, mert az 20-án van.
• Nem is Szent István nevéhez fűződik az államalapítás.
• Augusztus 27-e nemzeti gyásznap, mert 1916 augusztus 27-én indította meg Románia az Erdély elleni offenzívát. Erre rá kellett wikiznem, mert 1918. december 1-ről (Gyulafehérvár) és 1920 június 4-ről (Trianon) tudtam, de a 2016-os támadásról nem. Az addig a központi hatalmakkal és az Antanttal is kokettáló románok 2016-ban választották az utóbbit szövetségesül, viszont offenzívájukat nyolc hét alatt sikerült visszaverni (akkor még).

Külön vicces volt, hogy több kommentelő vette a fáradságot, hogy beleolvasson Facebook-posztjaimba, de még ezek alapján se jött le nekik, hogy a meteo-gate kapcsán melyik oldalon állok. Pár nappal korábbi - szintén ironikus - posztomban, amelyben az elbocsátott OMSZ elnökkel Bacsó Péter A tanú című filmje egy jelenetét állítottam párhuzamba, hárman egyáltalán nem értették meg az utalást, kommentjeikkel vidám perceket szerezve nekem. Az eredeti poszt így szólt: Azt tudtátok, hogy Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat kirúgott elnöke egy kulák malomtulajdonos szeretője?

Bevallotta...

Íme a kommentek:

Sajnos az iróniára és ugratásra való fogékonyság emberről-emberre változik és tapasztalatom szerint független az iskolázottságtól. A kulturális utalások pedig csakis azonos kulturális közegben működnek, bár bevallom őszintén, nem gondoltam arra, hogy vannak, akik nem ismerik A tanút.

Summa-summárum az ellenzék kommenthadseregéhez mentem házhoz a pofonokért, és legtöbbjük mégcsak azt sem érzékelte, hogy itt bizony baráti tűzről van szó. Ocsmány gyalázkodásban nem maradnak alul jobboldali kollégáiknál, és százalékosan csak nagyon kevesek veszik a fáradságot az érvelésre. Ezt az embertömeget kell megszólítania az amúgy is tökéletesen széttöredezett ellenzék politikusainak. Márki-Zay megpróbálta a nem populista utat, értelmesen elmagyarázni, miért átverés a rezsicsökkentés, miért hamis az az ellenségkép, amit a Fidesz Brüsszelre, a migránsokra és a melegekre próbál rávetíteni. Bele is bukott.

Gyurcsány populizmusra populizmussal próbál válaszolni, a szeptemberre meghirdetett "Szeptemberiálissal" szerintem a legnagyobb ellenzéki pártból az egyetlen ellenzéki párt szerepére törekszik. Nem tudom, hol siklott minden félre, a rendszerváltás után még úgy tűnt, hogy egy széles körű, saját sorsát a kezébe vevő, művelt, jól tájékozott polgárság jön létre vértől áztatott, lángoktól ölelt országunkban. De egy szociológus barátom azt mondja, nem szabad kommenteket olvasni, nem vonható le belőlük semmiféle következtetés. Lehet, hogy igaza van. 

Kinek van erre energiája?

 

Emlékeztek még Forgó Morgóra, aki a '80-as években próbálta energiaspórolásra rábírni a magyarokat. Konkrét, gyakorlati tanácsokat adott. Nem gondoltam volna, hogy a már 2021 őszén kibontakozó új energiaválságban a hivatalos közmédia azért pellengérezi ki Nyugat-Európát és az egyesült ellenzéket, mert energia-takarékosságra próbált ösztönözni. Minek, amikor itt van nekünk ez a jó kis rezsicsökkentés!

Az egyes számú hazugság, hogy az energiaválságot az orosz-ukrán háború idézte elő. Valójában az energiahordozók drasztikus áremelkedése már csaknem egy éve tart, amiből a magyar kormány egyetlen kiutat látott: az orosz gázszállítások növelését: 2021. szeptember 27.-én új, 15 évre szóló földgázszerződést kötöttünk Oroszországgal, egyúttal kizártuk Ukrajnát a szállítási útvonalból, szerintem már sejthettünk valamit abból, ami készül. 2022. február 1.-én, pár héttel a háború kitörése előtt a szállítási kapacitás növelésének reményében tárgyalt Orbán Putyinnal, aki lakonikusan csak annyit ígért, hogy meglátják, mit tehetnek. Pár napja, július 22.-én, a háború kellős közepén, amikor uniós vezető már nem ül le tárgyalni orosz politikussal, Szijjártó Péter Lavrovval, az orosz külügyminiszterrel tárgyalt további 700 millió köbméter gáz beszerzésérő, melyre megint csak azt a választ kaptuk, hogy meglátják, mit tehetnek.

Jóval az április 3.-i választások előtt tudni lehetett, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formában nem tartható, de csak egyetlen becsületes, ámde amatőr politikus merte nagykorúként kezelni a választókat, és elmagyarázni, hogy az energiahordozókat külföldről szerezzük be, világpiaci árért, ezért a rezsicsökkentés jelenlegi formájában szociálisan igazságtalan és nem ösztönöz spórolásra. Márki-Zay Péter meg is kapta érte a magáét jobbról is, balról is. Az egyesült ellenzék profi politikusai éppúgy lapítottak (emlékeztek még Lendvai Ildikó szavaira: Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: Nem lesz gázáremelés!), mint a kormánypárti propaganda. De azért az a véleményem, hogy akit váratlanul ért a rezsicsökkentés felpuhítása, az nagyon nem követi az eseményeket.

Július 13-án aztán a kormány energia-vészhelyzetet hirdetett (tessék, már megint egy vészhelyzet) kiegészítve egy hétpontos intézkedési javaslattal, amelyre a fogyasztók pánikkal, viszont a forint hirtelen erősödéssel reagált (mert hogy végre megjött a kormány esze). A hét pont a következő volt:

1. Magyarország a 1,5 milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gázkitermelést. - Hát ez nem fog máról holnapra menni. Lezárt kutakat kell megnyitni vagy újakat feltárni?
   
2. A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be.  - El is ment Szijjártó Lavrovhoz, mert hirtelen jobb nem jutott eszébe.
   
3. A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára (a bértárolás kivétel). - A bértárolás fontos kibúvási lehetőség: Évek óta adunk el gázt Szerbiának, mert nekik alig van tárolókapacitásuk, ezt tekinthetjük bértárolásnak is.
   
4. A hazai szénbányászatot a lehető legnagyobb mértékben megnövelik. - Istenem, a '70-es évek elhalt eocén-programja, a csak torzóként felépített bicskei szénerőmű!
   
5. A Mátrai Erőmű jelenleg nem üzemelő blokkjait minél gyorsabban újra kell indítani. - Műszakilag újraindítható állapotban vannak?
   
6. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról már korábban döntött a kormány, ezt most megerősítették. - A további 10 + 10 év hosszabbításhoz nagyon sok alapberendezés felújítása szükséges, hogy ne legyenek állandó üzemzavarok. A cégem örül neki, mert ebből születnek a megbízásaink.
   
7. Aki az átlag felett fogyaszt, azt arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztását. A kormány a rezsicsökkentést csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig tartja fenn. Aki ennél többet használ, az a piaci áron vehet energiát. - Na ez volt az a pont, aminél az emberek bepánikoltak.

Már 13-án közzétettek két számot: gáznál havi 144 m³ -ig marad a rezsicsökkentés, villanynál havi 210 kWh-ig. Szinte mindenki kétségbe esett:

• A csak elektromosságot használók;
• A villanyautósok;
• A nagycsaládosok;
• A családi házban élők;
• A régi, rosszul szigetelt lakásban élők.

Azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a részletszabályozások kidolgozása még várat magára. Ezek a részletszabályozások aztán július 21-én napvilágot láttak:

• Maradtak az eredetileg meghirdetett limitek 36 Ft/kWh illetve 102 Ft/m³ rezsicsökkentett árakkal;
• A limit fölött fogyasztók villanynál 70 Ft-os kWh-nkénti illetve 747 Ft m³-enkénti árral kell, hogy számoljanak;
• A H-tarifa (a hőszivattyús fűtéshez használt villamos energia) korlát nélkül marad 36 Ft;
• A házi erőművek (alapvetően napelemek) elszámolása szaldós marad 2023. december 31.-ig mindenképpen. Hogy utána a bruttó elszámolás csak az új szerződőkre vagy mindenkire vonatkozni fog-e, az számomra rejtély. (Szaldós elszámolásnál a villanyóra előre forog, ha fogyasztok, visszafelé, ha termelek [valójában két óra van, amit kivonnak egymásból], az elszámolási időszak végén a fennálló szaldóért fizetek. Bruttó elszámoláskor az MVM külön fizet a megtermelt energiáért a termelés időpontjában érvényes díjszabás szerint).

Valószínűleg minden család elkezdte tanulmányozni a közüzemi számláit. Mi egy 20 évvel ezelőtt épített, jó állapotban lévő nyílászárókkal rendelkező jó hőszigetelésű lakásban a fűtéshez és meleg vízhez évi átalányban havi 100 m³-t használunk, de nagy kérdés, hogy marad-e a havi átalány, mert a téli fűtési időszakban egészen biztosan túllépjük a 144 m³-es havi limitet. Villanynál viszonylag közel vagyunk a limithez (199 kWh/hó), de ennek nem nagyon van szezonális függése.

A csak villamosenergiát használók sem igazán panaszkodhatnak, hiszen a fűtésre és meleg vízre használt H-tarifa marad. Villanyautó töltéséhez a 70 Ft/kWh is jóval olcsóbb, mint a benzin. Akik igazán ráfaragtak, azok a nagy családi házat gázzal fűtők, mert ők egészen biztosan belecsúsznak a hétszeres tarifába. 1 m³ földgáz kb. 9,4 kWh villamos energiának felel meg (mert 1 m³ gáz fűtőértéke átlag 34 MJ, 1 kWh pedig 3,6 MJ [1 kWh = 3600 kWs = 3600 kJ = 3,6 MJ]). Ha egy hőszivattyú átlag COP-je 3, vagyis 3-szor több hőt termel a környezeti hő kiszivattyúzásával, mintha tisztán elektromos energiával fűtene, akkor 1 m³ gázzal ugyanannyi hőmennyiség állítható elő, mint 3,1 kWh villamos energiával, előbbi esetben a rezsicsökkentett ár 102 Ft, utóbbi esetben 112 Ft, vagyis majdnem ugyanannyi. Viszont a limitet túllépve a gázzal fűtőknek hétszeresére ugrik a rezsiköltsége, míg a villannyal fűtőknek a H-tarifa miatt marad.

Ha megnézzük egy korábbi posztomban a hazai villamosenergia-termelés energiamixét, láthatjuk, hogy sok, világpiactól kevésbé függő tétel van benne: a Paksi Atomerőmű, amelyben a fűtőelemek ára a működési költségeknek csak egy töredékét teszi ki, a Mátrai Erőmű, melyben helyben kitermelt lignitet tüzelnek, illetve a 3 GW-nyi - igaz, hogy csak nappal rendelkezésre álló - naperőmű-kapacitás. Vagyis a hazai villamos energiát csak a gázerőművek és az import drágítják igazán.

Ezzel szemben a földgázfogyasztásunk túlnyomó többsége import, és ez az, ami nagyon megdrágult. De miért is? Deák Dániel, a Fidesz hülyegyereke nem azt posztolta ki, hogy Orbán sikeres tárgyalásai után a világpiaci ár ötödéért kapjuk az orosz gázt?

 

 

Nem az volt a mondás: Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés?

Most meg ott tartunk: Ha van orosz gáz, lesz mivel fűtenünk. Viktor, lehet hogy téged átb@sztak a ruszkik. Köldökig benyaltál Putyinnak, aki csak ígérget, de drágábban kapjuk a gázt, mint Európa nagy része?

A rezsicsökkentés vitathatatlan előnye, hogy egy kicsit megkönnyebbült a költségvetés és magához tért a forint, hogy valójában azoknak kedvez, akik korszerű fűtési rendszerekbe ruháztak be, és ösztönöz is a korszerűsítésre, de bűnben fogant és továbbra is bűnben leledzik:

• Már a választások előtt tudták, hogy ez szükségszerű lépés lesz, de titkolták;
• Az orosz gáz, ami miatt az Unió páriáivá válva Putyin legutolsó uniós csatlósa vagyunk, semmivel sem olcsóbb, mint másoknak;
• A jelenlegi árképzés változatlanul nem érzékeny szociálisan, méltatlanul sújt egy többgyermekes családot ahol állandóan megy a mosógép azokkal szemben, akik egy- vagy kétszemélyes háztartásban élnek;
• A "piaci árnak" hazudott képződmény valójában nem létezik, hiszen a villamos energiának legalább három fajtája létezik (zsinóráram, menetrend, kiegyenlítő áram) különféle határidős opciókkal, ugyanígy a gázra is a legkülönfélébb határidős ügyletek köthetők.

A kiviteli tilalom ellenére bértárolásnak álcázva adunk el gázt Szerbiának, miközben azzal utasítjuk el az Unió javaslatát a gáztárolói kapacitások megosztásáról, hogy ez kommunizmus.

És ez még csak a kezdet, a növekvő nyomás hamarosan az üzemanyagárakról is lelövi az ársapkát.

Ps: Legutolsó jóslatomra nem kellett sokat várni, július 30-tól már csak magángépjárművekbe, mezőgazdasági gépekbe és taxikba lehet ársapkás üzemanyagot tankolni.