Az utolsó akkord

Zongoratanárnőm, Mausi néni arra tanított, hogy ha a játék közben mellé ütök, nyugodtan játsszak tovább, a hallgatóság nem fog észre venni semmit. Kivéve az utolsó hangot. Ha azt elrontom, azt nem lehet jóvá tenni.

Tegnap került sor a 2022-26-os parlamenti ciklus utolsó parlamenti ülésére, és sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy ez a 16 éves Orbán-kormányzat utolsó parlamenti ülése volt. Lehetett volna valamilyen szimbolikus, össztársadalmi egyetértésnek örvendő törvény elfogadásával lezárni ezt a korszakot, helyette az egyre inkább tébolyult ámokfutást folytató Fidesz-kormányzat két szégyenteljes törvényjavaslatot illetve határozati javaslatot nyomott keresztül az országgyűlés szavazógépezetén:

1. A parlament elfogadott egy kormánypárti határozatot, amely kimondja, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, valamint ellenzi az ország további katonai és pénzügyi támogatását az EU részéről. A dokumentum emellett bírálja azokat a törekvéseket is, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák.
2. A parlament sürgősséggel olyan jogszabályt is elfogadott, amely jogi keretet ad a Magyarországon lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmány vizsgálatának. A szabályozás szerint a hatóságok (például a NAV) meghatározott időn belül vizsgálhatják a lefoglalt vagyont és annak eredetét.
3. Ez utóbbi témában előző nap egy kormányrendelet is született: A 49/2026. (III. 9.) kormányrendelet kifejezetten a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyére reagált. A rendelet címe lényegében arról szólt, hogy „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében” szükséges intézkedéseket állapít meg a szokatlan mennyiségű készpénz és arany magyarországi szállításával kapcsolatban.

• A magyar hatóságok (elsősorban a NAV) jogosultak a lefoglalt pénz, arany és a járművek teljes körű vizsgálatára.
• Az ellenőrzés célja annak tisztázása, hogy honnan származik a vagyon, hová tart, és milyen jogcímen szállították Magyarországon keresztül.
• A rendelet a konvojban talált készpénzt, aranyat és a járműveket „lefoglaltnak tekinti”, és úgy kell kezelni, mintha hivatalos lefoglalás történt volna.
• Ez biztosította a hatóságok számára a jogalapot arra, hogy az értékeket a vizsgálat idejére visszatartsák.
• A vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy: kik a szállítók és mi a személyazonosságuk, van-e kapcsolatuk bűnszervezetekkel vagy terrorszervezetekkel, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a művelet Magyarország számára.

Jogban kevésbé járatos ember számára is világos, hogy itt megint visszaható hatályú jogalkotásról van szó, vagyis megint előbb volt a tyúk, mint a tojás. Ezzel lényegében a hatóságok beismerték, hogy amúgy semmi jogalapjuk nem volt egy Magyarországon keresztül szabályosan, előre bejelentett módon és útvonalon haladó bankközi értékszállítmány feltartóztatására, a szállítást végző személyzet 30 órán keresztül tartó őrizetben tartására és hazánk területéről történő kiutasítására.

A TEK segédletével végrehajtott útonállásról Csire Balázs ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa egyik szerkesztője egy Facebook-posztban fejtette ki részletesen az álláspontját. Gyakorlatilag nincs olyan eljárásjogi szabály, amit betartottak volna az üggyel kapcsolatban. Csak a legfontosabbak:

• Az elfogás (előállítás, őrizetbe vétel), lefoglalás (zárt alá vétel, biztosítási intézkedés) nem öncélú dolog, hanem egy büntetőeljárás része, ahol tehát már megindult a nyomozás.
• A művelet csak büntetőeljárás keretében képzelhető el, hiszen személyek szabadságának átmeneti elvonása illetve dolgok feletti rendelkezési jog korlátozása (magyarul: előállítás, őrizet, lefoglalás) csak ennek keretében lehetséges.
• Ha pénzmosás vagy engedély nélküli lőfegyverviselés a gyanú, mindkét cselekménynél a letartóztatás elrendelése (pláne külföldi állampolgároknál) alap, ezért a Kisjézust is lenyomja 30 napra a nyomozási bíró.
• A pénzmosás elkövetéséhez kell egy ún. alapcselekmény, egy előzőleg megvalósult vagyon elleni bűncselekmény, pl lopás, rablás, csalás stb. Magyarul ahhoz, hogy a magyar hatóságok rajta üssenek egy vélelmezett pénzmosással érintett pénzszállítmányon és a kísérőkön, úgy kell tudniuk, hogy az a vagyon egy már szintén ismert más (akár külföldön elkövetett) bűncselekményből származik.
• Ha volt gyanú arra, hogy a szállított pénz azért pénzmosással érintett, mert az előtte valahol valakik által elkövetett vagyon elleni bűncselekményéből származik, akkor bizony minden személy aki a szállításban részt vett, „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” tehát az elfogás lehetne törvényes is - igaz, ehhez előzetes (alakszerű) elfogatóparancs kellene , ha meg halaszthatatlan nyomozati cselekmény keretében, határozat nélkül végzik az elfogást-előállítást (amire a Be törvényes módot ad) , akkor meg 3 munkanapon belül kell utólag legyártani az elfogatót. Akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, el lehet fogni és a nyomozást végző szerv elé elő lehet állítani, azonban ez az előállítás legfeljebb 12 óráig tarthat. Ezalatt vagy elengedik, vagy őrizetbe veszik.
• A gyanúsítás közlése hivatalos formában, írásos jegyzőkönyvben rögzítetten történik, az őrizetbe vételről szintén írásban, panaszolható határozatban rendelkezik a nyomozást végző szerv. 
• A lefoglalt bankjegyeket SORSZÁM szerint jegyzik fel. Még 1x, minden egyes bankjegy egyedi sorszámát feltüntetik a papírokban. 😬
  
  
  
  
  
• A nyomozás nem általában vizsgál egy történeti tényállást, hanem az ELKÖVETŐK szerepét, cselekvőségét tisztázza, ui. a törvény és végül a bíró nem történelemtudományi esszét készít , hanem az elkövetőket bünteti, azokat az elkövetőket, akiket ezek szerint meg se gyanúsítottak semmivel.

Mivel ez volt az Orbán-korszak utolsó parlamenti ülése, csak a történeti hűség kedvéért tekintsük át, hogy csak az elmúlt esztendőben milyen visszaható hatályú törvények, törvénytervezetek, rendeletek születtek:

• Tavaly májusban benyújtották a parlamentnek a "közélet átláthatóságáról" szóló törvénytervezetet. A javaslat fő célja a kormány indoklása szerint a külföldi finanszírozásból működő, közéletet befolyásoló szervezetek átláthatóbbá tétele és a „szuverenitás védelme” volt. A külföldről támogatott szervezeteket (civil szervezetek, média) nyilvántartásba vették volna. Ezek a szervezetek nem kaphattak volna a magánszemélyek jövedelemadójából 1%-ot, és ezt már a tárgyévre is érvényesítették volna, vagyis itt jött be a visszamenő hatály.
  Szerencsére a tervezet tárgyalását az őszi ülésszakra halasztották, majd egyszerűen elfelejtkeztek róla.
• Szeptemberben Tuzson Bence igazságügyminiszter részleteket hozott nyilvánosságra a Szőlő utcai javítóintézetben történt esetek nyomozásáról. De folyamatban levő ügybe még az igazságügyminiszter sem tekinthet bele, ezért egy órával később az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében fennálló vészhelyzetre tekintettel rendeletet alkottak arról, hogy ezt ebben az ügyben mégis megteheti.
• Idén február 3-án megjelent egy kormányrendelet - szintén az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel -, amely a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogorvoslatot kizárta az önkormányzatok számára. Nem lehet az állam ellen közigazgatási pert indítani, azonnali jogvédelem sem kérhető és a már folyamatban lévő pereket is meg kell szüntetni. Szerencsére néhány tökös bíró a folyamatban lévő perek esetében ezt figyelmen kívül hagyta.
• Végül a már említett március 9-i kormányrendelettel és március 10-i törvénnyel feltették az i-re a pontot: utólag legalizálták az állami útonállást, egy ukrán állami bank pénzének elkonfiskálását.

Vagyis az Orbán-rendszer utolsó akkordja pont olyan disszonánsra sikeredett, amilyen az egész 16 éves jogalkotási tevékenységük volt. Remélhetőleg április 12. után már csak történelem lesz, nem pedig további joggyakorlat.