Beszéljünk kicsit a pártfinanszírozásról

Tegnapi hír, hogy végre első fokon ítéletet hirdettek Simon Gábor ügyében. Joggal kérdezhetitek, hogy hát ő meg kicsoda.

A 2014-es parlamenti választások előtti heteket egy nagyon bizarr ügy borzolta. Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke egy osztrák bankszámlán 240 millió forintnyi devizát helyezett el, ám ezt vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Ráadásul a számlát egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta, amit egy magyar vállalkozótól, egy bizonyos Welsz Tamástól kapott. A Sólyom Airwais tulajdonosa, az "útlevélgyáros" állítólag vádalkut kötött az ügyészséggel, ki is akarta hallgatni a Nyomozó Főügyészség. Egy rendőrautó ment érte Logodi utcai irodájához, ahonnét bilincsben szállították el, menetközben azonban rosszul lett és az autóban életét vesztette. A férfit a budai mentőállomásra vitték be, de az orvosok nem tudták megmenteni az életét. (Ez a Csörsz utcai sportpályánál lévő mentőállomás volt, és aznap - 2014 március 21-én - pont arra jártam, és láttam az ott várakozó rendőrautót). Welsz Tamás halálának körülményei nyomán a legvadabb összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra:

• Bevett valami szert, de nem mutattak ki mérget a szervezetében;
• Afrikai nyílmérget használt;
• Esetleg maga a rendőrség tette el láb alól;
• Vagy az MSZP állt a háttérben?;
• Meg sem halt, így tűntették el a tanúvédelem keretében.

Számomra már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Simon az MSZP illegális pártkasszáját kezelte. Már 2014-ben világossá vált, hogy egy választási kampányban a kormánypártok számára szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésre:

• Az állami média;
• Az állami hirdetésekkel vastagon kitömött "baráti" média;
• Társadalmi célúnak nevezett, közpénzből finanszírozott hirdetések.

Ezzel automatikusan kényszerítik az ellenzéki pártokat a finanszírozási szürkezónába. Ráadásul árgus szemekkel figyelték a pártok minden kampányköltését. A 2018-as választások előtt például azért kapott pénzbüntetést a Jobbik, mert piaci ár alatt bérelt plakáthelyeket a választási plakátjaihoz.

2022-ben Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is igyekeztek a pártfinanszírozást kihozni a szürkezónából, előbbi a Mindenki Magyarországa Mozgalom, utóbbi a 99 Mozgalom néven bejegyzett - hangsúlyozottan nem párt, hanem politikai mozgalom - megalapításával próbálták legalizálni a pénzgyűjtést, hiszen ezek a szervezetek névtelen adományokat és külföldi adományokat is elfogadhattak.

Talán még emlékeztek a Perjés Gábor-ügyre: a Párbeszéd politikusa félmilliárd forintot fizetett be több részletben a 99 Mozgalom számlájára "mikroadomány" címén. Persze rögtön elterjedt, hogy Sorosék így támogatták az ellenzéket, Perjésnél házkutatást is tartottak.

És akkor megérkeztünk a jelenbe. Bár a Tisza Párt adománygyűjtése megfelel a pártfinanszírozás szabályainak (befizetéskor minden személyes adatot meg kell adni), a Fidesz teljesen nyíltan vádolja azzal a Tiszát, hogy Ukrajna támogatja a párt kampányát, és erről titkosított titkosszolgálati jelentés is létezik. Ezt állítólag még a választások előtt nyilvánosságra hozzák. Minden esetre a hazánkon áthaladó ukrán pénzszállítmány jogellenes elkonfiskálása kapcsán Fidesz-körökben az terjed, hogy ezekről a páncélautókról lepottyant volna valami a Tisza számára is.

Ezt a képet a teljes média lehozta, de senki nem kérdezte meg,
mi az a lövésnyom ott a falban. 😕

Minden esetre ha a Fidesz a választások előtt játssza ki a tiltottpártfinanszírozás-kártyát, és közvetlenül a választások előtt lehúznák a Tiszát a szavazóívekről, azzal egyértelműen elismerné, hogy vesztésre áll, de egyúttal egy polgárháborút is kockáztatna. Valószínűnek tartom, hogy ilyet nem fog tenni.