A megkezdett szöveg folytatódik...

 

Áder János köztársasági elnökké választásakor belekezdtem egy szövegbe, melybe minden rendszerváltás utáni köztársasági elnökünk nevét elrejtettem. Baka András megválasztásával most egy újabb mellékmondatot fűztem hozzá:

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon, mégis öltözz vastag ruhába, kabátba.

Az Alaptörvény 17. módosítása kapcsán már hangot adtam annak a véleményemnek, hogy nem lett volna szükség Sulyok Tamás eltávolítására. A nevével ellentétben Sulyok igazi súlytalan ellensúly lett volna. Fenntartotta volna azt a látszatot, hogy itt a független hatalmi ágak időben átlapolódnak, miközben semmi vizet nem zavart volna a Tisza kétharmados hatalmával szemben. Még azt sem lehet mondani, hogy a Tisza-szavazók nagyon követelték volna Sulyok eltávolítását, hiszen a legtöbben még a nevét sem tudták. Így viszont az ellenzék a zászlójára tűzhette.

1989. október 23-án az ország neve Magyar Köztársaság lett, melynek legfontosabb közjogi méltósága a köztársasági elnök.

Aztán 2011-ben Schmitt Pál aláírta a "Húsvéti Alaptörvényt", amivel országunk neve Magyarország lett, és sokan úgy gondolták, hogy többé már köztársasági elnökünk sem lesz, csak elnökünk, mint az USA-ban.

A köztársasági elnöki funkció megmaradt, de a legutóbbi 6 évben a 2224 napig fennálló rendeleti kormányzás alatt teljesen kiürült, és ez ellen sem Orbán kollégiumi szobatársa, Áder János, sem az OV-fülbevalót viselő Novák Katalin, sem a súlytalan Sulyok Tamás nem emelte fel a szavát. Főként ezzel indokolták, hogy Sulyok ezzel méltatlanná vált a tisztségére.

Dr. Baka András castingja csak egy fokkal volt demokratikusabb, mint Schmitt, Áder, Novák és Sulyok kiválasztása. Több jelölt utoljára négy éve került a parlament elé, az ellenzék jelöltje akkor Róna Péter volt, akkor még hangzottak el elnökjelölti beszédek a Tisztelt Házban. Sulyok Tamásnál és most, Baka Andrásnál csak a megválasztás utáni ún. installációs beszédre került sor, mert bár a Fidesz-KDNP koalíciónak módjában állt volna ellenjelöltet állítani (40 képviselőnek kell aláírnia az ajánlást), de ők mostmár ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész folyamat illegitim, a valódi köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják.

Az ellenzék most két dologgal vádolja az új köztársasági elnököt:

1. Felmentette az '56-os tatai sortüzet vezénylő karhatalmistát;
2. A 2006-os gyurcsányi rendőrterror áldozata ellen ítélt.

Ezeket a vádakat pl. Rétvári Bence nagyjából óránként kiposztolja a Facebookra.  Vegyük ezeket a vádakat sorra. Az 56-os tatai sortűzzel kapcsolatban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a következőket írja az Emberi Jogok Európai Bíróságának - melynek Baka András is a tagja volt - erről az ominózus döntéséről:

1. Az 1956-os bűncselekmények jogi felelősségre vonása

Az 1990-ben hatalomra jutott jobboldali kormánykoalíció egyik fontos célkitűzésének tekintette a kommunista bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, azonban ezt megnehezítette az, hogy a magyar büntetőjogban ekkor még érvényes maximum 20 éves elévülési idő miatt az 1970 előtt elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények miatt nem lehetett büntetőeljárás indítani. Az Alkotmánybíróság megakadályozta azt a kísérletet, hogy újra megnyissák az elévülési időt a politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények kapcsán, de kijelentette, hogy a nemzetközi bűncselekmények, azaz a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás nem évülnek el, így a kommunista időszakban elkövetett ilyen bűncselekmények kapcsán megindulhatnak a büntetőeljárások. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyészség az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó események kapcsán indított büntetőeljárásokat, főként a fegyvertelen civilek elleni sortüzek elkövetőit vonva felelősségre.

2. A magyar büntetőjog(ászok) teljes zavaradottsága a nemzetközi bűncselekmények értelmezésében

Az 1956-os forradalom kapcsán két nemzetközi bűncselekmény-kategória jöhetett szóba: a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények. Mindkettő alkalmazásával kapcsolatban felmerülhettek problémák. A háborús bűncselekményeket az 1990-es évekig kizárólag az államok közötti, nemzetközi fegyveres konfliktusok során elkövetett hadijogi jogsértésekkel összefüggésben állapítottak meg, az 1956-os forradalom azonban 1956. október 23 és november 4 – a szovjet hadsereg támadása napja – között időszakban egy belső fegyveres konfliktus volt, amelynek során hagyományosan nem lehetett háborús bűncselekményt elkövetni. Ez azonban nem zavarta sem az ügyészséget, sem a magyar bíróságokat, amelyek több ügyben is megállapították az 1949. évi Genfi Egyezmények közös 3. cikkelyének megsértését, amely viszont a nem nemzetközi, azaz belső fegyveres konfliktusra vonatkozott. Hab a tortán, hogy ezt viszont „emberiség elleni bűntettnek” (sic!) minősítették, ami látszólag azt jelentette, hogy a magyar büntetőeljárás szereplői összekeverték a háborús bűncselekményeket az emberiesség elleni bűncselekményekkel, ami viszont kizárólag akkor alkalmazható, ha a polgári lakosság átfogó vagy módszeres támadás áldozatává válik. Ebben az időben azonban a magyar büntetőtörvénykönyv nem ismerte az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriáját, viszont a Btk. XI. fejezete – amely a népirtást és a háborús bűncselekményeket tartalmazta -furcsa módon az „Emberiség elleni bűncselekmények” címet viselte, vagyis nagyon valószínű, hogy a magyar büntetőjogászok egyszerűen azt hitték, hogy a háborús bűncselekmények valójában megegyeznek az emberiesség elleni bűncselekményekkel.

3. Az EJEB döntése a Korbély-ügyben

A strasbourgi bíróság természetesen nem „mentette fel” Korbély Jánost, akit azért ítéltek el „emberiség elleni bűntettért”, mert 1956. október 26-án, amikor katonai parancsnokként megkísérelt lefegyverezni egy kisebb felkelő csoportot Tatán, akik elfoglalták a helyi rendőrkapitányságot, tévesen azt hitte, hogy támadás fenyegeti és ezért tűzparancsot adott ki, amelyben 2 személy életét vesztette és 3 felkelő megsebesült. (Az egyik felkelőt, Kaszás Tamást, ő maga lőtte le.) A bíróság mindössze azt vizsgálta, hogy az eset körülményei megfelelnek-e az emberiesség elleni bűncselekmény kategória feltételeinek, azaz a polgári lakosság elleni módszeres vagy átfogó támadás részét képezte-e. Mivel Korbély János ugyanaznap már egy másik felkelő csoportot minden személyi sérülés nélkül, békés eszközök alkalmazásával lefegyverzett, és később sem követett el atrocitásokat, ezért az EJEB úgy látta, hogy a cselekmény nem minősült emberiesség elleni bűncselekménynek, tehát „közönséges” bűncselekmény volt, amely viszont sajnálatos módon elévült az eljárás megindulásának kezdetére. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a bíróság egy pillanatig sem állította azt, hogy Korbély ne követte volna el a terhére rótt cselekményeket, csak azt, hogy ezek nem minősültek nemzetközi bűncselekménynek.

Summa summarum, akik Baka Andrást kárhoztatják ezért a döntésért, azok nem ismerik az eset körülményeit és/vagy nem értenek a joghoz.

2009 és 2011 között Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke volt. 2011-ben Balsai István a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat nyújtott be. Ezzel kapcsolatban fejtette ki Baka azt a véleményét, hogy ez sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent. Hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától. Kijelentette, bízik abban, hogy a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát.

Végül elfogadták a 2006. szeptember 18. és október 24. között történt tüntetésekkel kapcsolatos bizonyos politikai és rendőri intézkedések miatti ítéletek semmisségét (2011. évi XVI. törvény), amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Viszont a Fidesz Baka Andrást bosszúból azzal a módszerrel távolította el a legfelsőbb bírósági székből, hogy magát a Legfelsőbb Bíróságot szüntette meg és helyette lett a Kúria.

A fenti két esetből látható, hogy Baka András következetesen ragaszkodik alapvető jogelvekhez és a bírói függetlenséghez még akkor is, ha ez nem népszerű és ellenérzéseket vált ki. Justicia nem kukucskálhat ki a kendő alól! Ha megtartja ezt a tulajdonságát, talán jogi keretek közé tudja szorítani a Tisza "a múltat végleg eltörölni" rohamát, mert az emberek az elmúlt 16 év NER-lovagjait rács mögött szeretnék látni. Bár Baka mozgástere köztársasági elnökként szűk lesz, de talán elnöksége alatt nem válik a jog a hatalom szolgálólányává úgy, mint a 16 éves Fidesz-rezsim alatt.

Én bízom az új köztársasági elnökben! 

Pápák

Furcsa egybeesés, hogy mind II. János Pál, mind pedig Ferenc pápa haláláról egy popműsor közben értesültem. II. János Pál 2005 április 2.-án (húsvét után 5 nappal) este hunyt el, miközben mi a televízióban a Megasztár 2. évadának aznapi élőshowját néztük. Till Attila két műsorszám között bejelentette őszentsége halálát, majd folytatódott az tehetségkutató showműsor tovább.

Hasonló történt Ferenc pápa halálánál is: idén április 21.-én, húsvét hétfőn éppen autóztunk Pilisborosjenőre a tulipánfarmra, a rádióban szólt a Rádió1 popcsatorna, amikor két szám között a műsorvezető bejelentette a pápa halálát. De VI. Pál, és utódja, a rövid ideig szolgáló I. János-Pál haláláról sem megszokott környezetben értesültem. VI. Pál 1978 augusztus 6.-án halt meg, amikor két barátommal éppen nyugat-európai körutazáson voltunk. Rá két hónappal, október 17.-én halt meg I. János-Pál, amikor mi éppen egyetemi almaszedő táborban voltam.

Na és éppen hol voltunk, amikor felszállt a fehér füst, amikor "habemus papam" volt, amikor megtudtuk, hogy az amerikai Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó ül 267.-nek Szent Péter trónusára, na hol? Hát a csöppnyi kis olasz városkában, Borgo Petroróban.

Az új pápának állítólag közel állnak a nézetei a néhai Ferenc pápa álláspontjához a környezetvédelemmel, a szegények és a menekültek felkarolásával és az emberekhez való kilépéssel kapcsolatban, de ellenzi az abortuszt, az eutanáziát és a halálbüntetést. Jelmondata: In illo uno unum, vagyis Őbenne, az Egyben egyek.

Mivel Ferenc pápa szolgálati ideje az Orbán-kormány hosszú regnálására esett, ez határozta meg viszonyunkat őszentségéhez. A 2015-ben kezdődő menekültválságnak már a legelején Ferenc pápa empátiával, megértéssel és támogatólag állt a menekültekhez. A magyar reakció nem is maradt el, Bayer Zsolt, a Fidesz tolla, egyben az 5-ös számú pártkönyv tulajdonosa ezt írta: "Ferenc pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember." Na most tudni való, hogy ilyen dolgokat Bayer akkor ír le, akárcsak Schmidt Mária, ha a Fidesz elő akar készíteni egy propagandakampányt. Bayer Zsolt cikke után ugyanúgy beindult a sorosozás és a migránsozás, mint Schmidt Mária aljas cikke után, melyben az ukránokat vádolja a bucsai mészárlással, a kormány otromba ukránellenes kampányba kezdett.

Ettől kezdve feszült lett a viszony a Szentszék és Magyarország között, a legnagyobb diplomáciai erőfeszítések ellenére sem jött el Ferenc pápa Szombathelyre a Tours-i Szent Márton születésének 1700. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, az emlékév lezárására. Aztán úgy adódott, hogy 1938 után 82 évvel ismét Budapestre tervezték az eucharisztikus világkongresszust. Sajnos a 2020-ra beígért rendezvényt a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. Édesanyám jelen volt az 1938-as rendezvényen, és nagyon szerette volna ezt a másodikat is megélni. Sajnos a halasztás miatt a végül 2021 szeptemberében megrendezett Világtalálkozót már nem érhette meg. Viszont Ferenc pápa - ha csak néhány órára - de megtisztelte a rendezvényt a Hősök terén, és a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában pár szót váltott a magyar közjogi méltóságokkal (Orbán, Áder, Semjén).

Ferenc Pápa a Szépművészeti Múzeumban

Bár a pápa még aznap utazott tovább Szlovákiába, a jég megtörni látszott. A 2022-ben kitört ukrajnai háború után már azt kezdtük hajtogatni, hogy Európában csak két békepárti vezető van: Ferenc pápa és a magyar miniszterelnök.

2023 áprilisában már három napot töltött Ferenc pápa a magyar fővárosban, így aztán Szijjártó büszkén dicsekedett azzal, hogy míg Gyurcsány alatt egyszer sem jött el a pápa Magyarországra, addig az Orbán-kormányt kétszer is megtisztelte.

Bayer természetesen szánja-bánja 2016-os cikkeit és így nyilatkozott: "Nem is mentségül mondom, de akkor én még protestáns, egész pontosan evangélikus voltam. Mint katolicizmuson kívüli, mondjuk ennyiben volt fölmentésem, hogy mondhattam. Én azóta katolizáltam."

Ha tényleg megvalósul az a kezdeményezés, hogy a Vatikánban kerül sor az Orosz-ukrán béketárgyalásokra, akkor Orbán tuti, hogy a mennybe megy, és istenkirállyá koronázzák.

Bob hazatért

Na de ki az a Bob? Hát Bori régi e-könyv olvasója, amit még 12 éve kapott a születésnapjára, egy PocketBook Touch 622. Ő nevezte el Bobnak. Akkor Bori Erasmussal készült Amszterdamba, és egyszerűbb volt egy könyvolvasót, mint könyveket vinni magával. A könyvolvasó sok kalandot megért Borival, de nemrég vásárolt magának egy Kindle-t, és Bobot visszaadta nekünk.

Egy hasonló könyvolvasót egy év múlva Orsi is kapott, amikor kivándorolt Izraelbe. A kiutazása előtti hetet Balatonbogláron töltöttük, és elég érdekes látványt nyújtottunk ott a parton. Míg Kati Petrával Uno-zott, addig Orsi a könyvolvasóján olvasott egy Rejtő-regényt, Bori egy angol könyvet olvasott, talán a Trónok harcát, én pedig épp akkor olvastam Spiró Györgytől A messiást. Érdekes, hogy most, a visszakapott Bobon is pont egy Spiró-kötetet olvastam elsőnek.

Mindhárom lányom szenvedélyes könyvolvasó, és úgy tűnik, hogy unokám is belép a könyvszeretők táborába, legalább is az alábbi felvétel ezt bizonyítja:

Szóval megkaptam Bobot rajta jópár könyvvel, sokat még én töltöttem rá fel 2012-ben. Ma elektronikus könyv olvasására az alábbi lehetőségek vannak:

• A legtöbb könyv megvásárolható e-könyv formában, nem sokkal olcsóbban, mint a nyomtatott változat.
• A Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában működő Digitális Irodalmi Akadémián nagyon sok kortárs magyar szerző nagyon sok műve fent van. Ezek korábban letölthetők voltak, ma már csak az online olvasás lehetséges. Ez otthoni olvasásra megfelelő lehet, arra azonban mégsem alkalmas, hogy az ember egy útra magával vigyen néhány művet.
• A klasszikus magyar irodalom alkotásai elérhetők az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban és ezek nemcsak helyben olvashatók, hanem le is tölthetőek.
• És természetesen nemcsak a mozifilmeknek és zenéknek, de az elektronikus könyveknek is megvannak az illegális - vagy inkább szürke zónába tartozó - letöltő oldalai. Bori adott is tippet ilyen oldalhoz.

Most egy rövid Spiró-kötetet olvastam el Bobon, a címe: Malaccal teljes éveink, amely egy hosszabb és két rövidebb esszét tartalmaz. A címadó hosszabb esszé a szerzőnek az Eötvös Collegiumban eltöltött éveinek krónikája. Az Eötvös Collegium az ELTE szakkollégiuma. A kollégiumot még 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította és édesapjáról nevezte el. 1910 óta egy Alpár Ignác által tervezett Ménesi úti patinás épületben működik.

Az Eötvös Collegium nem egyszerű bentlakás, hanem szakkollégium, melyen egyetemen túli szakmai munka folyik. Spiró szerint tulajdonképpen minden egyetemistának kollégistának kéne lennie.
Édesapám életének alapvető, talán legmeghatározóbb élménye az volt, hogy tagja volt az Györffy István Népi Kollégiumnak. Ez az összetartó társaság nagyon szoros baráti kapcsolatot ápolt életük végéig, és mivel legtöbben a társadalom különféle vezető pozícióiba kerültek, ez egyben életen át tartó informális kapcsolatot is jelentett közöttük. Apám barátai között volt miniszterelnök (Hegedűs András), tábornok, pártalapító író, elítélt '56-os szabadságharcos.

Sajnálom, hogy életemből ez az élmény kimaradt, Bori sem lett tagja szakkollégiumnak, viszont Petra tavaly felvételt nyert a Széchenyi István Szakkollégiumba, a SzISz-be, mely szintén egy Ménesi úti épületben működik. Nem lakik bent (ámbár fontolgatja), mert gyalog tőlünk mindössze 7 percre van. Viszont baráti körünkben több olyan egyetemista is van, aki budapesti volta ellenére beköltözött egy szakkollégiumba, mert ezzel szervesebben kapcsolódik a kollégium életéhez és megízlelheti az önállóságot.

Közismert, hogy a Fidesz kiröpítő fészke is egy szakkollégium volt, a Bibó, mely szintén (ez már a harmadik!) a Ménesi úton található. Volt idő, amikor mindhárom közjogi méltóság (Orbán, Áder, Kövér) egy közös kollégiumi szobából kerültek ki. Rogán viszont SzISz-es volt, akárcsak most Petra.

Visszakanyarodva Spiróra: ő a '60-as évek második felében volt az Eötvös tagja. Mozgalmas évek voltak, új gazdasági mechanizmus, prágai tavasz, párizsi diáklázadások. Kádárék jól tudták, hogy az Eötvösben felerészt a szocialista rendszerrel lojális értelmiség, részben a leendő ellenzék van születőben (szokás őket Nagy Generációnak is nevezni). Akkor még nem volt Magyarországon olyan igazi káderkeltető, mint most az MCC.
Bár Spiró hű krónikása az Eötvös '60-as évekbeli életének, azt maga is elismeri, hogy kevés hír jutott el hozzájuk a prágai tavaszról és a lengyelországi eseményekről. (Bevallom őszintén, én is csak most, Spiró könyvéből tudtam meg, hogy1968 márciusában a diákok által vezetett varsói tüntetések ürügyet adtak a Gomułka-kormánynak arra, hogy a zsidókat eltávolították a Lengyel Egyesült Munkáspártból, valamint az iskolákban és az egyetemeken a tanári pozíciókból. 1967 és 1971 között a gazdasági, politikai és titkos rendőrségi nyomásra több mint 14 000 lengyel zsidó úgy döntött, hogy elhagyja Lengyelországot, és lemond lengyel állampolgárságáról).

Spiró leírja, hogy a kollégium kilenc bölcsészhallgatója, a Kilencek hogyan küzdött azért, hogy közös antológiában jelenhessenek meg:

"Akik a Kilencekről írtak, jobboldali ellenállónak próbálták beállítani őket... A Kilencek költői azt kapták, amit a magyar lakosság zöme: a konszolidálódott Kádár-rendszer fantáziátlan, szürke, unalmas elnyomását, a megélhetés szűkösségét, a hivatalok packázását, a féltehetségek diktatúráját..."

1964-ban az Eötvös Collegium költői, írói kiadták egy irodalmi folyóirat 1. számát, a Tiszta Szívvelt. Aztán megjelent a 2., majd '66-ban az összevont 3. és 4. szám. Ez utóbbiban Haraszti Miklós és Kis János írásai is szerepeltek, ezt már betiltották Aczélék. '69-ben Spiróék elérkezettnek látták az időt a következő szám megjelentetésére. Ez hosszas küzdelmek árán sikerült, 1970 tavaszán - négy évvel az előző szám után - jelent meg. Jelenleg egyetlen példány sem fellehető belőle. Petri György, Szilágyi Ákos, Bereményi Géza írtak bele.

Posztom végén álljon itt egy részlet Rózsa Endrének, a Kilencek egyik tagjának Az elsüllyedt csatatér című verséből annak érzékeltetésére, hogyan élte meg a Nagy Generáció a '60-as évek ideológiai küzdelmeit:

sosem halunk meg ezen a csatatéren
mert nem csatatér ez s mi nem harcolunk
csak kínjában megrepedt a föld ez itt dehogyis lövészárkok mesebeszéd hogy ágyú tátog csak kitárt szánkat szövi be a pók

 

Mint egy tóba dobott kő

Ha egy nyugodt tó vizébe kavicsot dobunk, körkörös hullámokat vet. Ezek a hullámok mindent elérnek a környezetükben. A kegyelmi úgy - amiről írtam, hogy talán posztolok még róla - is ugyanilyen körkörös hullámokat vet, és olyanokat is elért, akik talán nem is számítottak rá.

Kónya Endre nem nyugszik

Azt gondolhattuk volna, hogy az ügy fő érintettje, Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgató-helyettese egy időre háttérbe vonul, esetleg visszavonul az erdélyi Zabolára, szülőfalujába. De nem, Kónya (juszt sem vagyok hajlandó K. Endrének hívni) annyira hisz saját ártatlanságában, hogy továbbra is minden követ megmozgat ennek bizonyítása érdekében.

Az RTL Klub Házon kívül című műsorában bemutatott, rejtett kamerás felvételen Kónya Endre februárban azzal kereste meg a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának egyik áldozatát, hogy pénzért mondja videóra, hogy ő, Kónya Endre ártatlan, miközben a sértett a bíróságon korábban ennek az ellenkezőjét vallotta, amiért Kónya Endrét jogerősen el is ítélték.

Pár nap múlva a Gulyáságyú riporterei Bicskén követték Kónya Endre autóját, aki nemes egyszerűséggel az őket követőkbe tolatott, majd az autóból nem szállt ki, hanem telefonon segítségül hívott egy magyarul törve beszélő román férfit, aki megfenyegette a stáb tagjait.

A kegyelmesasszony nyaralása

Érdekes módon csak kisebb botrányt kavart, hogy Novák Katalin és családja pár hónappal azután, hogy aláírta Kónya Endre kegyelmi kérvényét, az erdélyi Zabolán, egy, a Kónya Endre családjának érdekeltségében lévő panzióban töltött el pár napot és erről még a Facebookon is posztolt. Gondolom Kónyáék igyekeztek kedvében járni jótevőjüknek.

A köztársasági elnök és a "zsidóbútor"

A jelöléstől számítva mindössze négy nap alatt köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás régi jogász családból származik. De most azt is megtudhattuk róla, hogy talán Háry Jánossal is rokonságban áll. Még a nyáron - akkor még az Alkotmánybíróság elnökeként - mesélte el édesapjáról, Sulyok Lászlóról, hogy a felszabadulás után tíz évig bujkálni volt kénytelen, mert egy magas rangú kommunista feleségét képviselte egy válóperes ügyben, amiért az a kommunista halálra ítéltette. Ezzel az állítással szemben viszont Ungváry Krisztián történész azt állapította meg, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát, és nyomozás indult ellene a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után.

A köztársasági elnök a történész állításán felháborodott, és ragaszkodott ahhoz, hogy édesapja filoszemita hazafi volt. Pár napja viszont a Hócipő nevű lap megírta, hogy Sulyok László a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.

Forrás: Hócipő

Forrás: Hócipő

Nem állítom, hogy ezért le kellene mondania a köztársasági elnöknek, de a "zsidóbútor" jelző lehet, hogy rajta marad.

A rendíthetetlen püspök úr

Balog Zoltán, aki Kónya Endre kegyelmi ügyét Novák Katalin előtt támogatta, a botrány kipattanása óta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

Azóta kiderült, hogy Balog Zoltán személyesen is találkozott Kónya Endrével, mielőtt lobbizni kezdett azért, hogy Novák Katalin adjon neki kegyelmet. Erről maga Balog Zoltán beszélt a református lelkészeknek, akikkel március 7-én a Dunamelléki Református Egyházkerület gárdonyi, rendkívüli egyházmegyei közgyűlésen, illetve két nappal később a budapesti Ráday utcában találkozott. Kónya Endre már házi őrizetben volt, amikor feleségével hozzá fordultak, elmentek hozzá, és másfél órát beszélgetettek, majd közösen imádkoztak is. Balog meg volt győződve arról, hogy Kónya ártatlan, ezért ment bele abba, hogy támogatni fogja a férfi kegyelmi kérvényét.

Az ex-ex-államfő testvére

Ki gondolta volna, hogy még Áder János testvére, Pölöskei Gáborné is érintett lehet a kegyelmi ügyben? Pölöskei Gáborné ugyanis 2011 és 2013 között az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály vezetője volt. Ezen főosztály alá tartozik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály, melynek osztályvezetője, Csókay László vette fel a jegyzőkönyvet a bejelentés alapján a bicskei gyermekotthonban történtekről. Az ombudsmani jelentésből tudjuk azt is, hogy a vizsgálat keretében bekérték a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály vezetőjétől az ügyben keletkezett dokumentumokat.
Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa szerint a volt államfő testvére megakadályozhatta volna, hogy a bicskei igazgató tovább zaklassa a rábízott gyermekeket, de ezt nem tette. Pölöskei Gáborné az ex-ex-államfőn keresztül üzente meg Gy. Németh Erzsébetnek és Dobrev Klárának, hogy büntető feljelentést tesz ellenük rágalmazás miatt. Állítása szerint tájékoztatta a főjegyzőt az igazgatóval kapcsolatos bejelentésről, aminek nyomán elkezdték a feljelentés előkészítését, és végül később nyomozás indult.

Ki a nagyobb pedofil, az ellenzék vagy a kormány

Óvodás-szintű homokozóba való sárdobálás indult meg a médiában nagyjából ilyen stílusban: Nem is mi vagyunk a pedofilok hanem ti, bibibíííí! Aki mondja másra, az mondja magára bibibíííí! Gyurcsányék az Isten? Haza? Pedofília! plakáttal hergelik a kormánypártokat.

A kormánymédia viszont azt harsogja, hogy Gyurcsányék alatt csak 81-en ültek börtönben pedofília miatt, bezzeg Orbán alatt 660-an! A XI. kerületi Fidesz pedig a jelenlegi DK-s polgármester lemondását követeli, mert egy kerületi óvodai alkalmazott az óvoda mosdójában fajtalankodott egy gyermekkel, de állítólag azért nem léptek fel ellene, mert édesanyja az önkormányzatnál dolgozott.

Ha másra nem, arra jó lesz ez a sárdobálás, hogy a gyermekvédelem fókusza a nemlétező nemváltó óvodásokról végre ismét a gyermekek kiszolgáltatottsága miatt erős látenciájú pedofíliára irányuljon.

Magyar Péter: messiás vagy futóbolond

Kétségtelenül a kegyelmi botrány legbizarabb hozadéka a Magyar Péter-jelenség. Biztos voltatok már úgy, hogy elkezdtetek beszélgetni egy ismeretlennel, és egészen értelmes dolgokat mondott, majd a beszélgetés során egyre inkább kiütközött rajta az őrület, szkítákról kezdett beszélni, meg arról, hogy Jézus Krisztus magyar volt, a világ ősnyelve a magyar stb.

Na pont ilyen érzésem van MP-rel kapcsolatban. Ráadásul a birodalmi lépegető végre irányt vett, és míg március 15.-e előtt egy átlag közszolgálati hírfogyasztó nemigen tudhatta meg, ki is az a Magyar Péter, addig az elmúlt héten minden híradóban kapott 7-8 percet. De MP nem hagyja magát, minden támadást megkontráz, és most éppen ott tartunk, hogy:

Ennek az ügynek még egészen biztosan lesz folytatása, és akkor posztolni is fogok róla még.

Update

Van egy zseniális deep-fake videó Magyar Péter és Varga Judit házasságáról, nézzétek meg.

A sulyok el lett vetve a Szent György tér nyugati oldaláról a keletire

Folytatódott ez a szép szöveg:

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon.

(Ne tudjátok meg, hogy paráztam, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf lesz az új köztársasági elnök, az ő nevét elég nehezen tudtam volna beilleszteni ebbe a szövegbe).

Szóval Sulyok Tamás köztársasági elnökké való kijelölésekor (igen, választásról szó sincs már) pont úgy meglepődtem, mint 1988-ban, amikor Straub F. Brúnó lett az elnöki tanács elnöke. Azon akkor ő is meglepődött, éppen Amerikában volt a tudományos körökben ismert biokémikus, amikor tájékoztatták, hogy most már ő a legfőbb közjogi méltóság. Elődje, Németh Károly úgy megsértődött, hogy az MSZMP pártkongresszusán megpuccsolták a régi dinoszauruszokat (élükön Kádárral), hogy duzzogva többé be sem tette a lábát a hivatalába.

Férfiasan bevallom, hogy ahogyan Straub F. Brúnóról sem hallottam korábban, ugyanúgy egy vakvolt volt politikai látómezőmben Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Pedig több posztban is szidtam az Alkotmánybíróságot, hogy csak egy pitykegomb Orbán Viktor mentéjén. Legutóbb akkor írtam róluk, amikor kiderült, hogy az újjáépített József főhercegi palotát nézték ki maguknak. Sulyok Tamás el is ment az épület bokrétaünnepére, és maga is szalagot kötött az épület legmagasabb pontjára kitűzött bokrétára.

Hát most József Palotából Sándor Palotába költözik, a Szent György tér túloldalára, végül is közeleg Sándor-József-Benedek. A Fidesz-KDNP közös frakcióülésén Orbán Viktor, mint a frakciószövetség elnöke élt azzal a jogával, hogy államfőt jelölhet. És Orbán szava szent, így már 2010 óta ő dönt az államfő személyéről. Schmitt Pál nevét egyenesen Bulgáriából táviratozta meg a frakciónak.

De Schmitt Pál megválasztásakor még adtak a formaságokra. Akkor az MSZP állított ellenjelöltet Balogh András személyében. Bár a Fidesznek már akkor is kétharmada volt, a frakciók egymás jelöltjeit udvariasan meghallgatták, véleményt mondtak róla. A 2012-es köztársaságielnök-választásnál az ellenzék nem állított ellenjelöltet (jelöltállításhoz az akkori törvények szerint 50 képviselő támogatása kellett), sőt, az MSZP, a DK és az LMP bojkottálták Áder János megválasztását. Öt év múlva, Áder újraválasztásakor Majtényi Lászlót jelölte az ellenzék, és ekkor valóban sor került mindkét jelölt parlamenti meghallgatására. Majtényi a beszédében a szegénységet, az államot maga alá gyűrő korrupciót és a kormányhatalmat gyakorlók leválthatatlanságát jelölte meg az ország legfőbb problémájaként. 2022-ben Orbán gondolt egy merészet és nagyot, és Novák Katalint jelölte, Mária Terézia után az első magyar női államfőt. Akkor az ellenzék Róna Pétert jelölte, így az ő parlamenti meghallgatására is sor került. 

A mostani köztársaságielnök-választásnál az ellenzék teljesen szétforgácsolódott. A Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP Hack Pétert jelölte volna, ha összejött volna a jelöléshez szükséges képviselőszám, a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik nem jelöltek senkit mert a közvetlen elnökválasztás mellett kardoskodtak. Így aztán Sulyok Tamásnak nem is volt előzetes meghallgatása, csak egy úgynevezett installációs (beiktatási) beszéde. Szerintem az a tény, hogy a jelölés és a megválasztás között mindössze négy nap telt el, és a frakciók meg sem hallgathatták a jelöltet, méltatlan a legfőbb közjogi méltósághoz még akkor is, ha tudjuk, hogy semmi politikai súlya nincs a magyar közjogi berendezkedésben. Mi magyarok azért ennél többet érdemeltünk volna.

Ami a közvetlen államfőválasztást illeti, erről 1990-ben már volt egy érdektelenségbe fulladó, ámde elsöprő többséggel a közvetlen választást támogató népszavazás. Mindössze 1 078 899 db érvényes szavazat volt, kb. annyi, mint egy gyengébb nemzeti konzultációnál, de ennek 86%-a igen volt. A Fidesz erre simán azt mondaná, hogy az emberek erős felhatalmazást adtak a közvetlen elnökválasztásra. De az akkori ellenérvek ma is megállják a helyüket: ha egy politikailag súlytalan posztra közvetlenül a nép állít jelöltet, akkor a közismertség és népszerűség a rátermettség fölébe kerekedhet, Szoboszlai Dominikek és Kis Grófok kerülnének megválasztásra.

Novák Katalin lemondásának okát ismerjük. Hogy mit kezd magával egy élete derekán lévő, állami fizetéssel élete végéig vastagon kitömött, népszerű de mégis bukott politikus? Én úgy gondolom, hogy folytatni fogja a családok védelmével kapcsolatos tevékenységét, fizetése egy részét alapítványokba teszi és karitatív szervezeteknél fog dolgozni. Nekünk meg itt marad köztársasági elnöknek egy sótlan, kicsit unalmas jogászember, akiről legalább annyi pozitívum elmondható, hogy volt civil élete és politikamentes foglalkozása is, és legalább nem hordott OV'22 fülbevalót a fülében.

---

Gratuláljon neked a Vlagyimir Putyin!

Tíz évvel ezelőtt, Áder János köztársasági elnökké választása alkalmából írtam egy szöveget, amibe belekódoltam a harmadik köztársaság addigi öt köztársasági elnökének nevét. Most ezt egészítettem újonnan megválasztott elnökasszonyunk nevével.

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől!

Már tudjuk egy ideje, hogy Novák Katalin lesz az új köztársasági elnök, fel is háborodott Petra rendesen, mert a nőkről alkotott nézetei nem éppen korszerűek.

A volt családügyi minisztert is ugyanúgy Orbán jelölte, mint 2010-ben Schmitt Pált és 2012-ben Ádert.

Egy jó összehasonlítást lehetett olvasni a harmadik köztársaság elnökeiről. Sok mindenben Novák Katalin a leg-ek között van: a legfiatalabb, a legtöbb idegen nyelven beszél (Schmitt Pállal együtt, aki szintén egy nyelvzseni volt, szemben Áderrel, aki nyelvtudásban Karácsony szintjén áll), és ő az egyetlen nő! Bizony, Mária Terézia óta az első női államfőnk! Viszont Novák Katalin azzal is a leg-ek közé tartozik, hogy ő az egyetlen, akinek nem volt korábban civil foglalkozása, vagyis minden ízében pártpolitikus.

Most, a választási küzdelemben Márki-Zayt igyekszenek összegyurcsányozni, pedig fél éve egyvalamire nagyon ügyel az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje: még véletlenül sem mutatkozik együtt Gyurcsány Ferenccel! A Fidesz választási plakátjain mégis mindig kettesben vannak. Vagy amin egyedül van, azon ott a stempli: 100 % Gyurcsány!

Novák Katalin nemcsak párthűségéről, de Orbán-hűségéről is híres. Hordott már a fülében Fidesz-fülbevalót és OV-fülbevalót is, ezért ha valakire, akkor rá valóban érvényes az, hogy 100 % Orbán!

A köztársasági elnöki hivatal öt éves ciklusát úgy találták ki, hogy folyamatosan eltolódjon a kormányváltási ciklusokhoz képest, ezzel valamiféle egyensúlyt teremtsen. Ha minden szabályosan alakul, húsz évenként fordulhat elő, hogy azonos évben van parlamenti választás és elnökválasztás. Az előrehozott parlamenti választásokat a köztársaság 32 éves történetében sikerült elkerülni, és a köztársasági elnökök sem voltak kénytelenek betegség vagy halál miatt idő előtt megválni hivataluktól. Viszont Schmitt Pál plágiumügye minden szempontból a legkedvezőbben alakult a Fidesz számára: Megválasztására 2010-ben közvetlenül az új Orbán-kormány megalakulása után került sor, viszont két év utáni lemondása miatt olyan helyzet teremtődött, hogy a Fidesz harmadik ciklusának vége előtt lehetősége volt a mostani országgyűlésnek megválasztani Novák Katalint.

Örülök, hogy végül is az egységes ellenzéknek sikerült egységes köztársasági elnököt állítania, és Novák Katalin megválasztása napján az ellenzéki kormányprogram is kihirdetésre került. Az állami médiában már új neve is van: a második Gyurcsány-terv.

Mai hír, hogy az Ukrajnában éppen "katonai művelet" címszó Ukrajnában ámokfutást folytató Putyin sietett meleg szavakkal köszönteni új köztársasági elnökünket. Hát, nem túl jó ómen ezzel kezdeni egy államfői hivatalt.

Az elhallgatott előválasztás

El tudnátok-e képzelni, kedves olvasóim, hogy Amerikában egy országos televíziós csatorna egyszerűen nem tudósítana a Demokrata Párt előválasztásáról, a kampány eseményeiről, a jelöltek vitáiról és az elnökjelölő konvencióról. Ezt még a Trumphoz hű Fox News sem merte megtenni, pedig az egy magán társaság. Most képzeljétek el ugyanezt egy, az adófizetők pénzéből fenntartott csatornával.

Nálunk az MTVA elnöke eddig csak a hírhamisító nevet érdemelte ki, mostantól azonban joggal tarthat igényt a hírelhallgató Papp Dániel névre. Hónapok óta tart ugyanis Magyarországon hazánk egyik legjelentősebb belpolitikai eseménye, az ellenzéki előválasztás. Kétségtelen tény, hogy a Fidesz a 2020. évi CLXVII. törvénnyel jelentősen hozzásegítette az ellenzéket, hogy végre-valahára összefogjon. A módosított, alkotmányozó többséggel meghozott választási törvény ugyanis kimondja:

Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A korábbi választási törvényben még kilenc megyéről és 27 egyéni körzetről volt szó. A kormány eredeti előterjesztésében 50 egyéni választókerület szerepelt, de Volner János független (?) országgyűlési képviselő, volt sértett jobbikos, egyben a Volner Párt elnöke módosító javaslatában a már idézet változatra tett javaslatot. Nem pontosan értem, mi lehetett a Fidesz célja a választási törvény ilyen brutális módosításával. Talán az, hogy az ellenzék összefogásánál majd azt kommunikálják: lám minden politikus Gyurcsány köpenyéből bújt elő, visszatér a Gyurcsány korszak, és majd mindenki megijed és még többen szavaznak a Fideszre.

Egy korábbi posztomban már megírtam, hogy jóval a '18-as választások előtt, 2015-ben Bokros Lajos mozgalmat indított, hogy egy táborba próbálja összeterelni a demokratikus ellenzéket. Igen, akkor a demokratikus ellenzékbe még nem értettük bele a Jobbikot, úgy gondoltuk, hogy menni fog nélküle is, de a Fidesz úgy beletelepedett a centrumban, hogy tőle sem jobbra, sem balra nem lehet önállóan nyerni.

Azóta - bár befogott orral - de bevettük sorainkba az egyébként vidéken rendkívül beágyazott és népszerű, de korábban nyíltan cigányozó-zsidózó szélsőjobboldali pártot. Végül is ugyanezt tették Izraelben is, mert csak így tudták leváltani az egyre vállalhatatlanabb korrupciós botrányokba keveredő Netanjahut. Igaz, Izraelben arányos választási rendszer van, réérnek a pártok a választások után egyezkedni. Ez nálunk már nem lehetséges.

Nálunk más utat kellett járni, ezért rendkívüli összefogással, közadakozásból és nagyon sok önkéntes áldozatos munkájával megszületett az ellenzéki előválasztás forgatókönyve, és zökkenőmentesen zajlik a lebonyolítása is. Az összefogás pártjai az egyéni választókerületekben jelölteket állítottak, ezek ajánlásokat gyűjtöttek, augusztus 23-ig 400 aláírást kellett összegyűjteni annak, aki képviselőjelölt-jelölt akart lenni. A miniszterelnökjelölt-jelölteknél szigorúbb feltétel volt, nekik húszezer aláírásra volt szükségük, hogy bekerüljenek az előválasztás első fordulójába.

Ez végül ötüknek sikerült: Karácsony Gergelynek, Fekete-Győr Andrásnak, Dobrev Klárának, Jakab Péternek és Márki-Zay Péternek. A képviselők előválasztása egy fordulós lesz: szeptember 18-26 között kerül rá sor, az online szavazásra való előregisztrációt már a héten meg lehetett tenni. A miniszterelnökjelölt-jelöltek kiválasztására két fordulóban kerül sor: a képviselőjelölt választással egy időben lebonyolított első forduló után a három legtöbb szavazatot kapott jelölt marad állva, közülük az október 4-10 között lebonyolítandó második fordulóban kerül kiválasztásra Orbán Viktor kihívója.

Mivel Petra lányom a választások idején már nagykorú lesz, jogosult az előválasztáson való részvételre is, ezért megkülönböztetett figyelemmel kíséri az eseményt. Követte az ATV-ben a miniszterelnökjelölti vitát, melyet Simon András vezetett rendkívül jól, és megnézte a YouTube-on a mi kerületünk jelöltjei közötti vitát is, amit Gulyás Márton alias Partizán moderált.

Kétségtelen tény, hogy a rendszerváltozás utáni egyik legérdekesebb politikai esemény tanúi lehetünk: egy közjogi kötelezettséggel nem bíró, mégis valamennyi résztvevő által komolyan vett és betartott előválasztási rendszert dolgoztak ki pártok, civilek, önkéntesek. De ennek az eseménynek nem lehet mindenki tanúja. Aki a közszolgálati televízióból próbál tájékozódni, annak számára az előválasztás nem létezik, mert még egy fél mondat erejéig sem kerül megemlítésre az évi több mint százmilliárd adófizetői forintból fenntartott állami médiában.

Ezt a tényt a jogásznak készülő Petrával is megvitattuk, megállapítva, hogy a tájékoztatási kötelezettség ilyen szintű elmulasztása súlyos törvényszegés. És lám, ha nagy szellemek találkoznak, Németh Péter újságíró hasonló meggondolások alapján feljelentést tett a Magyar Televízió ellen. (Persze ne legyünk naivak, sejthetjük a végeredményt).

Tudjuk, hogy tavasszal a tényleges választáson csak pártlistára és kerületi jelöltre szavazunk, miniszterelnökre nem. Így ha nem a szájunk íze szerint alakul a miniszterelnöki előválasztás, akkor sem lesz az a rossz érzésünk, hogy egy nemszeretem jelölt neve mellé kell tenni az ikszet. Még nem tudhatjuk, hogy beválik-e Orbán még tavaly decemberben forralt terve, hogy az egy táborba terelt ellenzék inkább elriasztja a szavazókat. Most mindenesetre ráerősítenek a Stop Gyurcsány stop Karácsony petícióra, amivel egyúttal aktualizálhatják a Kubatov-listát is.

Egy sikeresen lebonyolított előválasztás után az ellenzék még nagyon sok gesztust tehet, bár az állami média figyelmére továbbra sem számíthat majd:

• Nem lenne értelmetlen egy árnyék-kormányt alakítani;
• Bár az új köztársasági elnököt még a régi parlament fogja megválasztani, okos lenne, ha sikerülne az ellenzéknek közmegegyezéssel egy köztiszteletnek örvendő ellenjelöltet jelölnie, ily módon is felmutatva az egységet;
• Esetleg egy száznapos programmal is előállhatnának még a választások előtt. Ne felejtsük el, hogy az összefogáson belüli pártösszetétel már az előválasztás során előáll, a választásokon ez már nem változik.

A közmédia mérsékelt figyelme közepette izgalmas tavasznak nézünk elébe.

10 éve írták alá a húsvéti alaptörvényt

2011-ben késői húsvét volt, majdnem a lehető legkésőbbi: a húsvéthétfő április 25-ére esett, csillagászatilag már csak április 26 a lehetséges időpont (legközelebb 2038-ban április 26-ra esik húsvéthétfő, 2095-ben pedig április 25-re). No, szóval ezen a rendkívüli húsvéton írta alá Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a rekordgyorsasággal, az új, kétharmados országgyűlés megalakulása után egy évvel elfogadott alaptörvényt.

Új alaptörvényünk nem akart alkotmány lenni, és bizony országunk hivatalos neve is megváltozott Magyar Köztársaságról Magyarországra.

 

Az addigra már teljesen szervilissé váló közmédia még azt is megelőlegezte, hogy a köztársasági elnök is csak simán elnök lesz mostantól, de szerencsére ez nem valósult meg, bár a fővárosi közgyűlés két nappal későbbi ülésén a budapesti Köztársaság teret a szintén szervilis Tarlós István átneveztette (majd erről is fogok posztolni). Féltem, hogy ilyen alapon az Alkotmány utcát is átnevezik majd, de a pesti belváros régi utcája, az egykori Sonnengasse, később Nap utca már 1874-től az Alkotmány utca nevet viseli. Mert bár írott alkotmánya csak 1949-től van hazánknak, a történelmi alkotmányt mindig nagy becsben tartottuk, 1905-ben még Országos Alkotmánypárt néven alakult párt az ifjabb Andrássy Gyula vezetésével. Pár évvel későbbről, a Parlament megépülte utáni időből származik ez a kép:

Schmitt Pál sem maradt túl sokáig köztársasági elnök: alig egy év múlva, 2012 április 2-án plágium miatt le kellett mondania. Schmitt Pál, a háromszoros olimpiai bajnok vívó és nyelveket beszélő diplomata könnyen eligazodott a sport és a diplomácia világában, de a tudományos élet ismeretlen terep volt számára. Phd. dolgozatában plagizált, mert ezt bocsánatos bűnnek gondolta. Azért sajnáltam, mert ő volt az utolsó köztársasági elnökünk, aki még a civil életben vívta ki (Schmitt Pál igazi párbajtőrrel) a tiszteletet. Göncz Árpád 56-os szabadságharcos és író, Mádl Ferenc és Sólyom László rendszerváltó jogtudós, Schmitt olimpiai bajnok és diplomata. Ezt a sort törte meg a sótlan és unalmas, csupán csak karrierpolitikusi múlttal rendelkező Áder.

Van egy vicces párhuzam Schmitt Pál és Áder utódjának megválasztása között is. Mivel Sólyom mandátuma a 2010-es választások után járt le, az MSZP (mert az SZDSZ akkor már nem volt kormánypárt) minden követ megmozgatott, hogy a Parlament még a választások előtt szavazzon az új köztársasági elnök személyéről, ha már az öt évvel korábbi kísérlet Szili Katalin megválasztatására az SZDSZ ellenállásán megbukott. Természetesen ennek nem volt törvényes lehetősége, így Schmitt Pált már az új, Fidesz-vezette Parlament választotta meg. Mivel azonban Áder második mandátuma 2022 márciusában, a parlamenti választások előtt jár le, most az ellenzék azt próbálja elérni, hogy az elnökválasztást halasszák el a parlamenti választások utánra. Természetesen ennek ugyanúgy nincs lehetősége, úgyhogy ha nyer is az ellenzék 2022-ben, nemcsak a legtöbb közhivatalban és közalapítványban ássa be magát hosszú időre a Fidesz, de még egy baráti köztársasági elnök támogatója is lesz.

Visszatérve az Alaptörvényre, azt tudtátok-e, hogy a közvélekedéssel ellentétben, miszerint az Alaptörvényről nem volt társadalmi vita, annak tervezetét 2011 március 8-án közrebocsátották, bárki elolvashatta. Voltak is benne érdekes részek, például: "A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít". Annak ellenére, hogy ebből végül nem lett semmi, mi ezt az elvet gyakoroljuk, és szavazások előtt általában Borit, de most már lassan Petrát is megkérdezzük arról, hogy kire szavazzunk. Mégiscsak az ő jövőjük.

A Fidesz kormányzat nagyon erősen azt kommunikálta, hogy gránitszilárdságú alaptörvény született, egy igazi fundamentum. Szegény Kerényi Imre meg is próbálta ennek a fundamentumnak minden színházi díszletét megteremteni az Alaptörvény Asztalával, ahol minden polgár elolvashatta az Alaptörvényt és rendelhetett belőle saját névre szóló példányt. Volt még ezen kívül bőrkötéses díszkiadás történelmi és kortárs magyar festők illusztrációjával. A nyolcadikosok is megkapták a ballagáskor zsebkönyv alakban.

Sajnos az Alaptörvény, a fundamentum ugyanúgy a napi politika szolgálólányává vált, mint minden egyéb. Évente módosítottuk, és nekem kedvenc szórakozásommá vált, hogy saját példányomat minden módosításkor folyamatosan preparálom:

A Jogtár ugyanezt megteszi elektronikus úton is, ahol a jelenleg hatályos szövegből visszafejthetők a módosítások (egy jogásznak tudnia kell, hogy egy adott időpontban milyen szöveg volt hatályos).

Egy korábbi posztomban már írtam az Alaptörvény 9. módosításának családjogi vonatkozásairól. Azonban igazán jelentős változást a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok illetve a közpénz fogalmának újraértelmezése tekintetében hozott. Korábban maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a jegybanki alapítványok közfeladatot ellátó szervezetek. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig azt mondta ki, hogy ezek az alapítványok kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ezért volt szükség alaptörvény-módosításra. Ennek nyomán hatalmas közvagyon-tömeg kezdett 29. közalapítványba kiáramlani, de további 32 létrehozása várható. Az a vagyon, ami kikerül az alapítványokhoz, többé nem vonható vissza, például egy esetleges új kormány által, vagyis a Fidesz esetleges bukása után is hatalmas befolyás maradhat a Fideszhez hű kezekben. Az új kormány pedig gazdasági eszközök és befolyás hiányában hadd csúszkáljon a jégen.

Nem az a baj, hogy a tíz éve létrehozott fundamentum nem tekinthető fundamentumnak, mert hát ki látott már olyat, hogy egy épület alapját évente cserélgetik, hanem a jogba és az alkotmányosságba vetett bizalom rendült meg ebben a tíz évben.

Lehet szimbolikusnak is tekinteni, hogy az Alkotmány utcát, mely korábban az Ország Házához, a törvényhozás templomához vezetett, mára mély árok választja el a Parlamenttől.

A meccsnek akkor van vége, amikor mi győzünk

A posztom címében szereplő orbáni idézetet az juttatta eszembe, hogy mennyire egyforma érzelmi hullámvasutat éltem át mind a CEU elűzése, mind pedig a Klubrádió frekvenciától való megfosztása kapcsán. Érdemes a két folyamatot párhuzamba állítani, hogyan billegett mindkét esetben a hangulati mérleg, hogy aztán mindkét esetben Orbán nevessen a végén. Jelenleg pontosan ugyanazt a keserűséget és tehetetlen dühöt érzem mind a CEU-val, mind a Klubrádióval kapcsolatban.

CEU

👎 2017 tavaszán bejelentik, hogy Semjén Zsolt törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a Felsőoktatási Törvény módosítására, mely ellehetetleníti a CEU-t

👍 Nobel-díjas tudósok, európai politikusok tiltakoznak.

👎 A meghozott törvény a benyújtott javaslatnál is rövidebb határidőt ad arra, hogy a CEU felsőoktatási tevékenységet indítson New York államban.

👍 Hatalmas tüntetés Budapesten, a tüntetők legalább háromnegyed órán át vonultak át a Lánchídon. Ezrek követelik a Sándor-palota előtt: Ne írd alá, János!

👎 A kormány hajthatatlan, szerintük semmi szükség nincs Soros janicsárképzőjére Budapesten, a köztársasági elnök természetesen semmi kivetni valót nem talál a törvényben, ezért aláírja.

👍 Ősszel a CEU bejelenti, hogy diplomát adó kurzusokat indított a New York állambeli Bard College-on, ezzel teljesítette a törvényben előírt feltételeket.

👎 Törvényjavaslatot szavaznak meg a felsőoktatási törvénybe bekerült határidő egy évvel való meghosszabbításáról, vagyis a kormány a 2018-as választások utánra odázta el a döntést.

👍 A 2018-as választások után - melyet a Fidesz újból kétharmaddal nyert meg - egy háromtagú delegáció vizsgálja meg a Bard College-on folyó oktatást: Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Altusz Kristóf kijelölt főtárgyaló és Kumin Ferenc New York-i konzul.

👎 Nem teszik közzé a vizsgálat eredményét, jelentésük mind a mai napig titkos. Palkovics azóta innovációs és technológiai miniszter, őexcellenciája Altusz Kristóf koppenhágai, őexcellenciája Kumin Ferenc pedig londoni nagykövet. Hallgatnak, mint a sír.

👍 A budapesti állomáshelyét 2018 nyarán elfoglaló David Cornstein amerikai nagykövet első útja a CEU-ra visz, és biztosítja a rektort, hogy mindent megtesz, hogy a kormány megállapodjon a CEU magyarországi működéséről.

👎 A kormány 2018 decemberéig sem állapodik meg a CEU működéséről, az amerikai nagykövet szemét zsíros hadimegrendeléssel szúrjuk ki, ezért a CEU Bécsbe teszi át amerikai diplomát adó kurzusait.

👍 2020 őszén a Luxembourgi Bíróság kimondja, hogy a felsőoktatási törvény uniós elvekbe ütközik, ezért Magyarországnak haladéktalanul módosítania kell azt.

👎 Magyarország kormánya - hasonlóan más döntésekhez - egyszerűen nem hajtja végre az ítéletet. A Fidesz először elhagyta az Európai Néppárt parlamenti frakcióját, majd magát a pártot is ezért még inkább leszarnak minden EU-s döntést.

Klubrádió

👎 2020 őszén a Médiatanács - erőltetett indokokra hivatkozva - nem hosszabbítja meg a Klubrádió közösségi frekvenciahasználati engedélyét a budapesti 92.9 MHz-en. Pályázatot írnak ki a frekvenciára, amit a Klubrádió is megpályáz.

👍 Hárman pályáznak a frekvenciára, de a másik két pályázó pályázatát alaki érvénytelenség miatt elutasítják, így a Klubrádió egyedüli pályázóként jó eséllyel indul.

👎 Mivel az egyik elutasított pályázó bíróság előtt támadja meg a Médiatanács döntését, a pályázatot felfüggesztik. A Médiatanács bejelenti, hogy az Elektronikus Hírközlési Törvény nem teszi lehetővé, hogy a pályázat lezárásáig a Klubrádió ideiglenesen használja a frekvenciát, ezért az el is hallgat 2021. február 17-én. A bírósági eljárás hónapokig-évekig is eltarthat.

👍 Az elutasított pályázó visszavonja keresetét, így a pályáztatás ismét él, és a Klubrádió, mint egyedüli pályázó nyeregben érezheti magát, a hallgatók úgy érzik, heteken belül visszakaphatja a frekvenciáját.

👎 A Médiatanács a Klubrádió pályázatát mind az alaki, mind a tartalmi követelményeknek való meg nem felelés indokával elutasítja, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. Egy későbbi időpontban fogják újra megpályáztatni a 92.9 MHz-et, amin jelenleg fehér zaj hallható. A Médiatanács képes volt egy több mint 20 éve sugárzó és hatalmas hallgatótáborral rendelkező rádióról az alábbiakat kimondani: "A Médiatanács nem látta biztosítottnak a közösségi célra kiadott frekvencia jogszerű és hatékony hasznosulását, ezért megállapította a pályázati ajánlat érvénytelenségét és a pályázati eljárás eredménytelenségét." A Klubrádió a 2022-es választásokig egészen biztosan hallgatni fog.

Ha március 15-én nem lett volna teljes lockdown, a szabad pesti népnek egyszerűen be kellett volna nyomulni a Médiatanács épületébe, és a 92.9 MHz-es frekvenciát le kellett volna foglalnia, Karas Monikának pedig meg kellett volna hajolni a népakarat előtt. (Karas Monika kényes arra, hogy rövid o-val írják a nevét. Elődje, Szalai Annamária hivatali ideje alatt i-vel írta a nevét, minden hivatalos papíron így szerepel, ám méltatlanul korai halála előtt nevét Szalay-ra módosította. Egyfajta vezeklésként így akart megszabadulni dicstelen múltjától.)

Egy új legenda születhetett volna, de egyenlőre marad a magyar sajtóelnyomás két szilárd pillére: "Hírhamisító" Pap Dániel és "Rádióbetiltó" Karas Monika.

Szabad-e dalt írni a koronavírusról?

Az előző dalom kapcsán azt mondtam, hogy a kormányzat szerencsére mindig szolgáltat okot a politikai dalolásra. Erre akkoriban a tervezett új nemzeti konzultáció látszott a legalkalmasabbnak, amelyben a propagandaminisztérium "az emberek igazságérzetét" állította volna szembe saját törvényeivel. (Parlamenti döntés született arról, hogy a börtönkártérítések kifizetését felfüggesztik addig, míg a meg nem születik a nemzeti konzultáció eredménye).
A nemzeti konzultáció szándék annyira határozott volt, hogy még március 10-én, vagyis egy nappal a járványhelyzethez kapcsolódó első rendkívüli intézkedések kihirdetése előtt arról írt a Magyar Nemzet néven megjelenő propagandakiadvány, hogy kilenc kérdésben kezdődik márciusban nemzeti konzultáció. Mivel március közepétől érkeztek volna meg a kérdőívek a háztartásokba, azok nagy valószínűséggel már ki is vannak nyomtatva. 8 millió kérdőív, 0 szájmaszk!
Március elején már nyakunkon volt az újabb menekültinvázió és a koronavírus is a kapuink előtt járt, mélyen felháborított egy újabb nemzeti konzultáció híre, és meg is született róla egy dalom, az Új Nemzeti Konzultáció. Feljátszottam a kíséretet, felénekeltem a dalt, megcsináltam a klipet és már csak a feltöltésre vártam. A Dal kezdősorai ezek lettek volna:

Kérdőívet hozott a posta,
Konzultál nemzetem, ahogy szokta,
Az elvárt válasz már régen előre tudható,
Meglepetés, higgyétek el, nem várható.

De jött a ragály és mindent felülírt. Szerencsére arra a cinizmusra még a Rogán-minisztérium sem volt képes, hogy a vészhelyzetben konzultálgasson ostobaságokról. A vírusról pedig értelemszerűen nem lehet konzultálni, hacsak így nem:

 A vírusról aztán számtalan dal született, leginkább arról, hogy aki teheti, maradjon otthon, nagy együttesek régi dalaikat játszották fel karanténban, pl. az LGT, vagy a KFT. És ekkor jött a felhatalmazási törvény a maga bizarr, Orbáni valóságában.
Röviden és csak annyira, amennyire egy joghoz egyáltalában nem értő hírolvasó az egészből ért:
Az alaptörvény lehetőséget ad különleges jogrend bevezetésére, vészhelyzet kihirdetésére. Ebben az időszakban a kormány rendkívüli intézkedéseket is hozhat, melyek időtartama legfeljebb 15 nap. Ezek az intézkedések meghosszabbíthatóak, de felesleges pepecseléssel járnak, ezért a felhatalmazási törvény határidő nélküli meghosszabbítását teszi lehetővé ezeknek az intézkedéseknek. Az ellenzék szeretett volna a szövegbe egy ésszerű határidőt beletenni, a kormánytöbbség ehhez nem járult hozzá.
Orbán viselkedése a járvány idején amúgy is elég zavarba ejtő. Ahogy anno az árvíz idején, úgy most is szeret a frontvonalban szerepelni, pl. senki nem érti, hogy a Kínából rendelt védőmaszkokat miért kellett személyesen, a gép rakterébe is bekukkantva átvennie? Ez nekem kicsit Kim Dzsong Un-is megnyilvánulás.

Orbán árvíz idején, 2013 június

Orbán járvány idején, 2020 március

A miniszterelnök feltűnően sokszor fogalmaz egyes szám első személyben, minden intézkedést magának tulajdonít. Ennek fényében van némi alapja annak az aggodalomnak, hogy nem szabad időkorlátozás nélküli biankó csekket aláírni ennek az embernek.
Ebben a helyzetben arra gondoltam, miért pont most változzak meg. A zenei alap megvan, csak a szöveget kell átírni, a klipet kicsit átszerkeszteni, így született meg a Ragálydal:



A szövege imígyen módosult:

Ragályt hozott a patkány éve:
Halálos kór támadt a Földre.
Ellene kevés a Nemzeti Konzultáció,
Most valóban támad egy valódi vírus, ez nem fikció...

Vezérkarunk büszkén állt mellénk,
Úgy hiszi, csakis ő, ki megvéd.
Tábornokuk cserébe teljhatalmat akar,
Egy biankó csekket írjon alá most minden magyar.

Mivel Szily László, a 444 szerkesztője immáron végérvényesen elkötelezett rajongómmá vált, ezúttal is bekerült a dalom egy posztba, melyben a járvány-ihlette dalokról van szó:

Egy öreg punk lehet lusta. Pál József, a magyar politikai slágerírás pápája, istene és Zerkovitz Bélája viszont sosem az. A Mester természetesen azonnal reagált az eseményekre. A hatalmas vírustémának ő azt az aspektusát zenésítette meg Ragálydal cím alatt, hogy a magyar kormány hogyan akarja megvonni a demokratikus szabadságjogokat a vírus elleni védekezés örve alatt. A Mester szokás szerint tökéletes, érzékeny politológus elemzőnek bizonyul, amit ezúttal azzal fejel meg, hogy mindezt Karády Katalin stílusában adja elő. - Jó-jó, értem én a malíciát és az iróniát.

Tegnap persze - ahogyan várható volt - második nekifutásra az országgyűlés megszavazta a felhatalmazási törvényt, ezzel a magyar ellenzék szépen besétált Orbán tökéletes csapdájába: innentől kezdve nemcsak bevándorláspáriak, Soros kottájából játszanak, de most már egyenesen víruspártiak is. Azt gondolom, megint nem voltak elég okosak.
A köztársasági elnök feltűnően gyorsan írta alá a törvényt, ami még inkább érthetetlenné teszi, hogy a nemzet egységét képviselő legmagasabb rangú politikai vezető miért nem nyilvánul meg már több mint két hete járványügyben. Sokat számíthatna egy nemzethez intézett beszéd.
Azért a szavazás után csak kitettem ezt a coub-ot is:



Update: 

Volt még két média-megjelenése a Ragálydalnak. A Tilos Rádióban lement egy beszélgetés a karantén idején született dalokról május 15-én a Régen minden jobb volt című rovatban. Itt meghallgathatjátok a műsort, 22:30-tól beszélgetnek a Ragálydalról, engem Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlítva.
A 24.hu június 7-ei cikke viszont egyenesen Petőfihez hasonlít. A cikk az említett Tilos Rádió-beli beszélgetés nyomán született, és itt olvasható.

Szubjektív gondolatok Aszódi Attila menesztéséről

Már többször is írtam ebben a blogban Aszódi Attila előadásairól. Először 2011-ben a fukushimai baleset kapcsán tartott előadásán vettem részt. Előadásában Aszódi azt fejtegette, hogy a fukushimai erőmű gondosan volt tervezve, hiszen a telepítési magasság több mint kétszeresen meghaladta a környéken valaha mért legmagasabb szökőár magasságát, és elismerését fejezte ki, hogy a fellépő igen súlyos üzemzavart milyen magas szaktudással és emberi élet veszélyeztetése nélkül kezelték a szakemberek.
A fukushimai baleset fordulópont volt az atomerőművek tervezésében: tervezési alapokon túli üzemzavari körülményeket is figyelembe vesznek az egyes biztonsági berendezések megtervezésekor. Aszódi Attila 2014 és 2017 között kormánybiztosi minőségben évente adott tájékoztatást a Paks II. beruházás állásáról. 2014-es előadásában hitet tett amellett, hogy:

• Az erőmű rentábilis lesz, de ehhez persze a megtérülést a teljes élettartamra, nem pedig a finanszírozási időszakra kell számolni;
• Az erőmű biztonságos - már a fukushimai tapasztalatokat is figyelembe vevő - tervezési kritériumoknak megfelelően kerül megtervezésre.

2016-ban is jelen voltam egy előadásán, ahol részletesen is ismertette a biztonsági rendszereket, a kettős falú feszített csarnokot, a hidrogénrobbanás elkerülésére fejlesztett hidrogén-rekombinátorokat, a segédenergiát nem igénylő passzív biztonsági rendszereket, mint például a reaktor és csarnokhűtés vagy a reaktor alatti olvadékcsapda. Arra a négy kérdésre is megnyugtató választ adott, hogy kell-e nekünk atomerőmű, elég olcsó-e az atomenergia, biztonságos-e az atomenergia és feltétlenül orosznak kell-e lennie az új atomerőműnek.
Információs blogjában, a Láncreakcióban is rendszeresen foglalkozott a magyar és nemzetközi villamosenergetika helyzetével. Utolsó posztjában is arra hívja fel a figyelmet, hogy hazánk villamosenergia-igénye folyamatosan nő, ezért egy új, nagy teljesítményű alaperőmű mindenképpen szükséges:
"A 2030-as években a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkját is fokozatosan le kell állítani, így Paks II. Atomerőmű 5-ös és 6-os blokkjainak megépítése, vagyis az atomerőművi kapacitás-fenntartás az ország alapvető érdeke ellátásbiztonsági szempontból is.
A Paks II. Atomerőmű alacsony szén-dioxid kibocsátású erőműként az évszázad végéig fogja biztosítani Magyarországon a klímabarát, megfizethető árú, alaperőművi villamosenergia-ellátást."
Aszódi előadásaira és cikkeire a közérthetőség és a nagyon magas szintű szakmaiság a jellemző. Szívesen vállalt szereplést vitaműsorokban, gyakran adott interjúkat ellenzéki rádióknak és televízióknak. Érveit nemigen tudták cáfolni a zöldek és az atomenergia-ellenesek. Ő a magyar atomenergia-program egyszemélyes nehéztüzérsége.

Egy VVER-1200-as erőművi blokk, két ilyenből áll majd Paks II.

2017-ben Orbán Viktor kinevezte Süli Jánost a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszterré, Aszódi a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára lett. Süli Jánost jól ismerem, mert egyrészt évfolyamtársam volt az egyetemen, másrészt húsz évvel ezelőtt azt a villamos szakterületet felügyelte, amelyen mi cégünk is végezett feladatokat. Sülit még a szocialista-szabaddemokrata kormányzat idején nevezték ki vezérigazgatónak, legnagyobb meglepetésre a Fidesz-kormány menesztette. '14-ben a fideszes jelölttel szemben indulva nyerte el a polgármesteri címet Pakson, ezért 2017-es miniszteri kinevezése általános meglepetést keltett. Sülinek is alkalma volt 30 éves erőművi működése alatt jól megismerni egy atomerőmű műszaki és szervezeti felépítését, másrészt polgármesterként is sokat tett a paksi bővítés érdekében. Örültem, hogy végre egy műszaki szakember is miniszteri posztot kapott, és úgy gondoltam, hogy a Süli-Aszódi tandem jó páros lesz: előbbi a szervezési/szervezeti dolgokban jeleskedik, utóbbi pedig a nukleáris szakterületen az erőművi biztonságért és a tervezésért felel.
Általános meglepetésre a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára január 15.-i hatállyal felmentette Aszódi Attilát államtitkári megbízatása alól. Hivatalos indoklás hiányában persze megindultak a találgatások, hogy mi lehetett a felmentés oka. Sokan a "két dudás egy csárdában" elméletre tippelnek, hogy az eltérő temperamentumú két vezető nem tudott együtt dolgozni. Mások szerint maga Putyin kérte Aszódi felmentését Orbántól. Nekem az a gyanúm, hogy a hatalmas cárnak gőze sincs arról, ki az az Aszódi Attila, de felelősségre vonta Orbánt, mi ez a teszetoszáskodás a beruházás körül. Még egy kapavágás sem történt, késik a tervek honosítása, túl sok az üzembiztonsági aggodalmaskodás.
Ha valóban az oroszok kérésére kellett az államtitkárnak távozni, akkor Orbán most túlzott szervilizmusról tett tanúbizonyságot. Az erőműnek amúgy sem túl jó az ellenzéki sajtója, nem vet túl jó fényt a beruházásra, ha pont az üzembiztonságért felelős hiteles szakembert menesztik.
Erről Leonyid Brezsnyev 1972-es váratlan budapesti látogatása jut eszembe. A főtitkár egy listát adott át Kádárnak, hogy kiknek a menesztését várja el a Szovjetunió (elsősorban reformközgazdászokról volt szó). Kádár erre azt válaszolta: Akkor engem is írjon fel a listára, Brezsnyev elvtárs. Nem tudom, hogy ugyanilyen bátran áll-e ki Orbán Putyinnal szemben a magyar érdekekért, vagy csupán az oroszok által beígért régiós vezető szerep lebeg nagyravágyó miniszterelnökünk lelki szemei előtt, amelyért semmilyen áldozat nem drága (pl. CEU, magyar-ukrán kapcsolatok).

SS3.0

És akkor beszéljünk a híres Stop Soros törvény harmadik változatáról. Igaz, ezek közül csak az utolsó lépett hatályba, és ugyanabban a Közlönyben tették közzé, mint az AT1.7-et. Mégis jogos a 3.0 verziószám, ugyanis:

• Még az év elején a kormány közzé tette az SS1.0-t, melyről emailben bárki véleményt mondhatott. A szövegben 57-szer szerepel az "illegális migráció" vagy "illegális bevándorlás" kifejezés, de hivatkoznak benne a Soros-tervre is. Pont az volt a kifogás ezzel a - minek is nevezzük, törvényjavaslatnak semmiképpen, legyen inkább: vitaanyag, szóval - vitaanyaggal, hogy olyan tevékenységet köt regisztrációhoz és vet ki rá illetéket, ami valójában törvénytelen. Jól látszik, hogy mindössze egy éjszakájuk volt arra, hogy összeférceljék.
• A választások előtt egy hónappal az Országgyűlés elé terjesztett három törvényjavaslat már köszönő viszonyban sem volt a nép által megszavaztatott verzióval. A törvénycsomag három törvényjavaslatból állt: A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről, a bevándorlási finanszírozási illetékről illetve az idegenrendészeti távoltartásról. A törvényjavaslatok általános vitáját meg is kezdték az Országgyűlésben, de jól lehetett tudni, hogy a választások utánra halasztják a végszavazást. Egy korábbi posztomban írtam róla, a lényege az, hogy az "illegális" szó eltűnt a szövegből, a törvényes bevándorlás támogatása lett volna a javaslat szerint engedély- és illetékköteles.
• Lezajlottak a választások, és Orbán Viktor bejelentette, hogy az újonnan megalakult kormány első dolga az lesz, hogy benyújtják a Stop Soros törvényjavaslatot. Mondom magamban, ez hülye, hát elfelejtette, hogy már be van nyújtva, sőt vitáztak is róla. Kiderült azonban, hogy a három törvényjavaslat helyett egyetlen salátatörvény-javaslatot nyújtanak be, amiben már szó sincs engedélykérésről, meg illetékfizetésről, hiszen mindenféle bevándorlás illegálisnak tekintendő, ahogyan az az AT1.7-be is bekerült. Megkérdeztek fideszes képviselőket, hogy van az, hogy egy egészen más törvényről fognak szavazni, mint amit a választások előtt benyújtottak. Cinikusan azt válaszolták, hogy erre adott felhatalmazást az ország kétharmada.

A törvény megismétli az Alaptörvény azon kitételét, hogy csak azt a bevándorlót illeti menedékjog, aki magyar földre olyan országból lép, ahol őt üldözik. Valójában tehát senkit nem illet menedék. Szintén megdöbbentő kitétele a törvénynek, hogy büntetendő cselekmény az illegális bevándorlónak nyújtott jogi segítség. Igazi 22-es csapdája: ha elvállalod egy menedékkérő jogi képviseletét, és az eljárás során elutasítják a kérelmét, akkor bűncselekményt követtél el, mert illegális bevándorlót támogattál.

Természetesen az Országgyűlés pikk-pakk, alig két hét alatt fogadta el a rendszerváltás utáni leggyalázatosabb törvényt, és a köztársasági elnök sem igen habozott az aláírásával.

A rövid, végtelenített videók

Három orosz informatikus, Anton és Igor Gladkoborodov valamint Mikhail Tabunov 2012-ben alapítottak egy ciprusi bejegyzésű céget, a Coub-ot, melyen 10 mp-es végtelenített videókat lehet létrehozni tetszőleges hosszúságú zenei aláfestéssel. A felhasználók számára mind a saját feltöltés, mind pedig a YouTube-ról vagy Vimeo-ról történő közvetlen szerkesztés is támogatott. Eredeti célja a végtelenség, a folyamatos ismétlődés és a monotonitás bemutatása megfelelő, hatásos zenei aláfestéssel, a legjobb coub-ok ilyenek.
Én 2014-ben csatlakoztam a Coub-hoz és azóta 57 feltöltésem van, de sajnos csak kevés felel meg a Coub eredeti szellemének, de azért bemutatok ezek közül néhányat.
Amire a legbüszkébb vagyok, az a Mackósajt. A Mackósajt címkéjében rejlő végtelenség már gyermekkorom óta izgat:


Első coub-om egy tengerparton megörökített jelenet volt:


És talán még mindig ebbe a kategóriába esik a Petra csodatükre című szösszenet, valamint a Síelni jó:




Az elmúlt egy évben 15 coub-ot töltöttem fel, de mind politikai tartalmú. Ezek egy része a dalaimból készült, íme:
Csiki-csuki sör, a Heineken-Csíki sör konfliktus kapcsán:


A CEU elrablása a CEU törvény kapcsán:


A Háttérhatalom a Soros köré épített összeesküvések kapcsán:


A Ne hagyjuk szó nélkül a nemzeti konzultáció kapcsán:


És végül a legutolsó, egyben az elmúlt év legnézettebb coub-ja a Stop Fidesz! a "Stop Soros" törvényjavaslat kapcsán:


A többi 10 coub-om aktuálpolitikai eseményekhez kapcsolódik, közöttük is van néhány sikeres.
Az Ez megőrült című alkotás Orbán szokásos évértékelőjére reflektál, Olaf, a Jégvarázs hóembere döbben meg a miniszterelnök kijelentésén:


Szintén a CEU-ügyhöz kapcsolódik a Palkovics államtitkárral készült interjú egy részlete, melyben elmondja, hogy Nem volt idő tárgyalni a CEU-val, de közben maga is elpirul:


A tavaszi Állitsuk meg Brüsszelt kampányra két coub-bal is reagáltam. Mivel a stoptáblába rajzolt tenyér engem mindig is egy pofonra emlékeztetett, erre alapoztam a Nemzeti konzultáció című művemet, míg a metró teljes kiplakátolása kapcsán készült a Magyarország büszke és erős a föld alatt is, mely végtelenségében már közelít a coub eredeti koncepciójához:




A civiltörvény nyomán két coub-om is készült, az elsőn Szabó Tímea üzeni meg a köztársasági elnöknek, hogy Bábu vagy, a másikon Topicska forgalmista a csinos távírászlány fenekére A civil szervezetek megbélyegzéseként a "Supported from abroad" feliratot nyomja:




A magyar labdarúgó válogatott andorrai veresége sem hagyott hidegen:


A Fidesz őszi pártkongresszusán a miniszterelnök szavai engem Bástya elvtársra emlékeztettek, Szerénység:


Az őszi Soros-őrület további két coub elkészítésére sarkallt. Az elsőt Aradszki András KDNP-s képviselőnek az Országgyűlésben elhangzott ördögűzős beszéde ihlette (Rózsafűzér, sárkányfű), a másikat pedig megint Bástya elvtárs, aki a Soros-szellem vasútján utazva elájul Soros képmásától.




A fenti coub-ok közül ötben játékfilm-részletek vannak, kétszer A tanúból valamint a Szigorúan ellenőrzött vonatokból, a Süsü a sárkányból illetve a Jégvarázsból.
Magyarország első számú politika coubere egyébként Botos Tamás újságíró, neki napi 4-5 feltöltése, 15 millió kattintása és csaknem 900 követője van. Én a magam 18 500 kattintásával és 10 követőjével szerényen a sor végén kullogok, de nem is ezért csinálom.