Alaptörvényünk 9. módosítása három témakörben módosítja az alkotmányt:
- Családjog;
- Közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok ill. a közpénz fogalma;
- Hadiállapottal, rendkívüli jogrenddel foglalkozó témák.
Módosul az L) cikk (1)-es bekezdése:
„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján
létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja
a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”Az Alaptörvény L) cikke már másodszor módosul. Az eredeti, 2011-es szöveg még ennyi volt:
„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját."
Ez egészült ki a 2013-as 4. módosítással ezzel a mondattal: "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony."
Végül most belekerült ez a történelmi mondat: "Az anya nő, az apa férfi.”
A XVI. cikk (1)-es bekezdése is kiegészült:
„(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és
biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Az eredeti, 2011-es szövegben még csak az első mondat szerepelt. A gyermek születési nemének megfelelő önazonosságához való jog védelme rendben van: ha valaki lánynak született, azt a szülei ne akarják erőszakosan fiúnak nevelni, vagy fordítva. A probléma az, hogy a törvényalkotás ezen a jogvédelmen túllépve felnőtt korban sem engedi meg a születéskori név megváltoztatását egy esetleges nemváltás miatt. Ezt a törvényt még tavasszal, a járvány miatti rendkívüli jogrend idején hozták.
A mondat második felével is probléma van: nem igazán egyeztethető össze a vallási semlegességgel "hazánk keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti" nevelés, bármit is jelentsen ez.
Tény, hogy a gender-témájú szigorítások végig követhetők a 2020-as törvényalkotási gyakorlatban: A keresztnév megváltoztatási tilalmát követte annak deklarálása, hogy mégsem ratifikáljuk az Isztambuli Egyezményt. Dúró Dóra szélsőjobboldali politikus szivárványcsaládokat is megjelenítő mesekönyveket darált le nyilvánosan. Szintén a december 22-ei Közlönyben tették közzé az örökbefogadásról szóló törvénymódosítást:
104. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:121. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermeket – a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás, valamint a (4) bekezdésben foglalt
eset kivételével – csak házastársak fogadhatnak örökbe. Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött,
cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb,
és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek
örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is
engedélyezhető, ha az örökbe fogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy
házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.”
(2) A Ptk. 4:121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kivételesen – törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben
meghatározott eljárás lefolytatásával –, az ott szabályozott egyedül örökbe fogadni szándékozó személy
örökbefogadásra való alkalmassága is megállapítható.”
A törvény teljesen nyilvánvalóan a meleg ill. leszbikus párok általi örökbefogadást kívánja ellehetetleníteni. (Megjegyzem, meleg ill. leszbikus párok által nevelt gyermekek nagy része a pár valamelyik tagjának vér szerinti gyermeke szokott lenni). Különösen visszás és álszent a karácsonyi törvénymódosítás annak fényében, hogy az Alaptörvény egyik fő kodifikátora, Szájer József ereszcsatornán, hátizsákjában kábítószerrel egy melegorgiáról menekülve bukott le Brüsszelben. A törvény szerint Novák Katalin jogosult elbírálni egyedülálló személy örökbefogadási szándékát. Önmagában nem helyes olyan törvényt hozni, melyben a jogot nem maga a törvény, hanem egy személy vagy testület megfellebbezhetetlen döntése biztosítja (többek között ez volt a luxembourgi bíróság egyik ellenérve a lex-CEU ellen).
Novák Katalin családügyekért felelős tárcanélküli miniszter egy meglehetősen nagy felháborodást kiváltó videót tett közzé arról, hogy a nők fogadják el biológiai adottságaikból fakadó társadalmi helyzetüket, ne versenyezzenek a férfiakkal.
A film legviccesebb része 2:25-nél, amikor egyetlen egyszer látunk egy férfit a nőnek segíteni: a nő nem éri el a cumisüveget, ezért a férfi segít neki levenni a polcról.
Csattanós választ adott a filmre a RTL Klub szilveszter éjféli műsora: a Himnuszt Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral minden hátrányos helyzetű társadalmi rétegből valaki énekelte, utána különféle családokat mutattak be: kis- és nagycsaládot, gyermekét egyedül nevelő nőt, férfit és nagymamát, valamint meleg és leszbikus párok által nevelt gyermekeket.
2020 utolsó könyve, amit elolvastam, Szentesi Éva Kardos Margit disszidál című novelláskötete. Facebook-on már évek óta követem Péterfy Gergely írót. Általa ismertem meg felesége, Novák Éva és annak barátnője, Szentesi Éva írásait. Mindkét írónő kiszolgáltatott nőket és velük szemben hitvány, seggfej férfiakat ábrázol. Az említett novelláskötetben is zömében ilyen, sokkal inkább szociográfiai, mint irodalmi értékkel rendelkező írások vannak. Szerepelnek a kötetben több nézőpontból megírt novellák, illetve olyan novella is (a Csokiszív), melyben egy férfi két, egymás ellen kijátszott szeretője meséli el a történetet, az egyiket Szentesi, a másikat Novák írta.
#acsaladazcsalad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése