Azóta követem Péterfy Gergelyt a Facebookon, amióta Orbán Viktor március 15-én elmondott beszédének szavaiból összeállított nyolcsoros versikéjét elénekeltem. Péterfy viszont FB-oldalán nemcsak saját, hanem felesége, Péterfy-Novák Éva novelláit is rendszeresen megosztja.
Az írónő januárban két novellát is publikált, Két nő, két novella címen egy ikernovellát Szentesi Éva írótárssal együtt, valamint Egyelőre még én férjem címen szintén egy közös férfiért harcoló két nőről ír.
Mindkét novellában közös, hogy két nő él egy férfi vonzásában, mindkét nő lúzer valamilyen értelemben, a férfi pedig olyan hitvány és semmirekellő, amilyennek csak egy nő képes igazán látni egy férfit. Olvassátok el a három novellát, megéri.
Egy ideje már gyakran ajándékozunk színházjegyet ajándékba, hasznosabbnak gondoljuk a különféle használati tárgyaknál, édesanyám is két színházjegyet kapott karácsonyra (a szokásos családi naptáron kívül), az egyik előadásról már posztoltam is. A másik előadást tegnap néztük meg a Centrálban, David Lindsay-Abaire Jó emberek című drámáján (tragikomédiáján?) voltunk. Mit tesz isten, ez a darab is lúzer nőkről és egy hitvány férfiról szól, illetve a darab végén komoly vita alakult ki közöttünk, hogy a férfi valóban egy tróger, ahogy én gondolom, vagy csak úgy cselekedett, ahogyan elvárható.
A Centrál Színház szívesen mutat be klasszikus amerikai szerzőket (Arthur Miller, Neil Simon, Edward Albee), láttunk is közülük jónéhányat, posztoltam is róluk rendesen. A mostani előadás szerzője egy viszonylag fiatal kortárs író, ezt a darabját 2011-ben mutatták be New Yorkban. A színdarab középpontjában egy lakótelepi nehéz sorsú nő (Básti Juli) és a telepről sikeresen kitörni tudó, befutott orvos (Szervét Tibor) találkozása áll.
Már többször posztoltam róla, mekkora élmény, ahogyan a színészek pár méterre tőlünk mélyen azonosulni tudnak a szerepükkel. Básti Juli is szinte belehalt az átélésbe, talán csak a harmadik meghajlás után látszott az arcán, hogy visszatért a valóságba. Hatalmas színésznő, nem véletlenül kapta meg már 36 évesen a Kossuth-díjat. A velem egykorúak generációjához tartozik, Szirtes Ági, Hernádi Judit és a két éve méltatlanul fiatalon meghalt Pap Vera korosztályához. Ők azok a színésznők, akik nemcsak fiatalon és hamvasan, hanem érett korba lépve is szórakoztatni tudnak estéről estére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése