Jöjjön ide a svéd király!

2023. szeptember 5. 9:00, telefonbeszélgetés a védett miniszterelnöki vonalon:

- Na, a Szultán megint bekavart! - csak ennyit mondott a telefonba Szijjártó, mikor felhívta Orbánt. - Persze sejthettük volna, hogy ezek megint kitaláltak valamit Putyinnal ott Szocsiban.
- Ne csigázz, Peti, ne csigázz! Mi volt Szocsiban? Mármint, persze olvastam reggel az összefoglalót, gabonaszállítás, energetika, török közvetítési hajlandóság Oroszország és Ukrajna között, blablabla. De mit nem tudok, és hogyhogy nem tudom? - méltatlankodott Orbán.
- Most jött a hír diplomáciai csatornán, hogy a törökök részéről a svéd NATO-csatlakozás tovább jegelődik. Persze csak félhivatalos, de valószínűleg igaz.
- De hát a vilniusi NATO-csúcson a Szultán beígérte az őszi ratifikációt! (Orbán és Szijjártó magánbeszélgetéseiken csak "Szultán"-ként emlegetik Erdogant).
- Ja-ja, pont ugyanezt csinálta tavasszal is, miatta kellett nekünk is elhalasztani a svéd ratifikációt.
- Na de basszus, én is megígértem őszre a csatlakozás megszavazását!
- Nyugi, drága miniszterelnököm, mindig van egy B-terv, meg C, meg D, meg E, egészen addig, míg meg nem döglik az összes liba, ha ismered ezt a régi zsidó viccet.
- Péter, most ne zsidó viccekkel gyere nekem. Azt mondd meg, hogy mászunk ki ebből arcvesztés nélkül? Délután várlak a Karmelitában.

2023. szeptember 5. 14:30, Karmelita, miniszterelnöki tárgyaló, jelen vannak: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Gulyás Gergely:

- Szia Péter, idekérettem a Tónit meg a Gergőt is, valami normális kommunikációs stratégiát kéne felépítenünk. Mi van a tarsolyodban? - kezdte a beszélgetést a miniszterelnök.
- Bocs, hogy a csapos közbeszól - vetette közbe Gulyás Gergely - nem lehetne ez az a pillanat, amikor leszakadunk a törökökről ratifikáció ügyében? Már nagyon kilóg a lóláb, a kormányinfón is folyton arról kérdeznek, miért vagyunk török csicska.
- Tóni, Peti, magyarázzátok el neki, mert mindjárt felrobbanok! - morogta Orbán.
- Gergő, milliószor megmondtam, kormányinfón nem kérdezhet az "emberjogi falka", csak az ORIGO, a Magyar Nemzet, a Híradó és a többiek - oktatta Rogán minisztertársát.
- Azt is megbeszéltük, Gergő, hogy Erdogannak megígértük, hogy együtt lépünk velük a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálásában. Eddig ezt betartottuk, sőt, augusztus 20.-án ezt az ígéretünket megerősítettük. Most nem mennék bele újra, milyen fontos nekünk a török-türk vonal erősítése, ilyen csip-csup üggyel nem szeretnénk az egészet felrúgni. - tette hozzá Szijjártó.
- Mondjuk a svéd NATO-csatlakozást pont nem nevezném csip-csup ügynek - akadékoskodott tovább Gulyás, de Orbán türelmetlenül közbevágott.
- Gyerekek, nem lehetne végre a lényegről beszélni? Szóval mi van a tarsolyodban, Péter?
- Tulajdonképpen a Tóniék találtak még évekkel ezelőtt egy filmet. Gulyás Márton, tudjátok, az a minden köröm alatt szálka gyerek készítette libernyák uniós politikusokkal, biztos emlékeztek még a magyargyűlölő Sargentinire. Tíz percen keresztül gyalázzák benne a magyar demokráciát. Na szóval, hol található ez a film, na hol?
- Csak nem egy svéd szerveren találtatok rá?
- Nem is akárhol! Középiskolás oktatófilmek között társadalomtudomány témában! 2019-es film.
- Na jó, de miért nem jöttünk elő vele előbb?
- Viktor, te is ultizol, tudod, hogy az ütőlapot a végére kell tartogatni.
- Oké, világos a helyzet. Tóni, szeretnék egy jól felépített stratégiát kapni. Dolgozzátok ki, van rá öt napotok. A kötsei pikniken egyelőre ne beszéljünk a dologról.

2023. szeptember 11. 10:00, Rogán Antal miniszteri tárgyalója, jelen vannak: Rogán Antal, Gulyás Gergely, Száthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA kuratóriumi elnöke:

- No gyerekek, nem húznám az időt. Holnap kijövünk a hírrel, hogy találtunk egy svéd oktatófilmet, amiben gyalázzák a magyarokat. Én a Mandinerre gondoltam, de felőlem lehet más is. Még aznap szépen átveszi a többi újságunk is, Magyar Nemzet, ORIGO, Pesti Srácok, megyei lapok. Gergő, te két nap múlva a kormányinfón már előhozod, hogy ez nagyon megnehezíti a ratifikációt. Én Viktornak beleteszem az előkészítő anyagba, hogy a pénteki rádióinterjúban szóba hozza a dolgot.
- Kövér és Kocsis mikor szólalnak meg a kérdésben, formailag a frakción múlik a ratifikálás? - vetette közbe Gulyás.
- A Laci majd ad egy interjút valahol, mondjuk a HírTV-ben, hogy nekünk nincs szükségünk olyan szövetségesre, amely ilyet terjeszt hazánkról. Máté ezután már tudni fogja a dolgát.
- És mi a helyzet a filmet jegyző Gulyás Mártonnal? Őt futni hagyjuk? - kérdezte naívan Szánthó.
- Miki, tudod hogy ha elengedjük a láncról a csahosainkat, Bayer Zsoltit meg a megafonosokat, az a szarházi megkapja tőlük, ami neki jár. Ne félj, gyűjtöttünk róla elég anyagot az évek során.
- És mit mondjunk a svédeknek?
- Az már legyen a Péter dolga.

2023. szeptember 13. 7:30, Szijjártó Péter irodája, jelen vannak: Szijjártó Péter valamint a NATO-ügyekért és Svédországért felelős referensek:

- Kedves kollégák, megfogalmaztam egy levelet a svéd külügyminiszternek, amelyben megírtam, hogy súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban. Ebben megkérdőjelezték politikai rendszerünk demokratikus jellegét, valamint a magyar emberek ahhoz való érettségét, hogy saját országuk jövőjéről döntsenek. Ez nem segíti a skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát.
- Mit várunk a svédektől engesztelésül? - kérdezte a svéd referens?
- Követeljünk tőlük olyasmit, amit biztosan nem teljesítenek. Ki is most Svédország királya?
- Őfelsége Károly Gusztáv. Épp a héten lesz ötven éve, hogy a svéd trónon ül.

- Na, hát akkor jöjjön ide ez a Gusztáv, mezítláb, darócruhában kérjen bebocsájtás a Sándor-palota kapujában. Ha elég kitartó, Novák Katalin elnökasszony talán három nap múlva beengedi. Ezután el kell mondania, mennyire nagyra tartják a svédek a magyar demokráciát és sajtószabadságot, és mennyire sajnálják, hogy egy kormányzati tisztviselőjük figyelmetlensége miatt a Sveriges Utbildningsradio (UR) szerverére ilyen súlyos hazugságokat terjesztő anyag kerülhetett fel egy szövetséges országról. Engesztelésül talán beígérhetne nekünk még néhány Gripen vadászgépet, meg új IKEA áruházakat vidéki városokba, ahol dupla annyi svéd húsgombócot adnak az étteremben feleannyiért.
- Most bocsássanak meg a kollégák, sietnem kell, kormányülés van a Karmelitában.

2023. szeptember 13. 13:00, a Karmelita étkezdéje, közös asztalnál Orbán és Szijjártó:

- Hej, Péter, azért szívesen lettem volna légy a falon a Vologya és a Szultán beszélgetésénél. Valahogy megint az az érzésem, hogy valami fontos dologból maradunk ki. Decemberben újra fogadjuk a Szultánt, akkor talán sikerül kiszednem belőle valamit, nagyon nem szeretnék két szék között a pad alá esni.

PS. 2023.09.25.
Mára világossá vált az országgyűlés őszi ülésszakának programja, és nem szerepel a napirenden a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja. Viszont a múlt héten Azerbajdzsán visszafoglalta Hegyi-Karabahot anélkül, Oroszország a kisujját is mozdította volna korábbi védence, Örményország érdekében.
Tudjátok, hogy szeretem az összeesküvés-elméleteket: Oroszország a NATO-csatlakozás halogatásáért cserébe Törökországnak azt ajánlotta fel, hogy a törökök által támogatott Azerbajdzsán visszakaphatja ezt a rég áhított területet.

PS. 2023.09.28.
Na, megbukott az elméletem, a törökök készek ratifikálni a csatlakozási szerződést amerikai F16-osokért cserébe.

AT1.10, avagy az Alaptörvény 10. módosítása

 

Minden Alaptörvény-módosításkor gondosan vezetem a módosítást egy Kövér László által nevemre (valójában édesapám nevére, akit ugyanúgy hívtak, mint engem) dedikált példányon. Módszerem a felülragasztgatás: a módosított cikkelyek fölé ragasztom a módosítást, és ráírom, hogy hányadik módosítással és mikor került sor a változtatásra, ami bizony az Alaptörvény hatályba lépésének 11. évében tizedszer történt meg.

Most egy kis homokszem került a módszerembe és egy kicsit tanácstalan vagyok, hogy bennem van-e a hiba. Az Alaptörvény másfél évvel ezelőtt megszavazott (a tomboló Covid-járvány közepette alig sikerült az alkotmányozó kétharmadot, vagyis az összes képviselő kétharmadát biztosítani) kilencedik módosításnak van ugyanis egy ilyen része:

"53. cikk

 (1) A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat."

Ezt a részt szépen beragasztottam az 53. cikk (1) bekezdése fölé. A tizedik módosítás viszont a következőt mondja:

"Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész helyébe az  „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szöveg lép."

Na de a kilencedik módosítás óta már nincs ilyen szöveg az 53. cikkben, csak az 51.-ben! Mivel nem akadtak ki rajta az alkotmányjogászok, sőt, az elektronikus jogtárban már kinn is van a hatályos szöveg, valószínűleg én nem értek valamit. (Mondtam jogásznak készülő lányomnak, hogy neki már sokkal könnyebb dolga lesz, mint azoknak a jogászoknak, akiknek még régi kinyomtatott jogszabályokból, közlönyökből kellett kiszaszerolniuk egy múltbéli jogi esemény idejében hatályos törvényeket. Ma már a neten kint lévő verzió tartalmazza a pillanatnyilag hatályos szöveget és az összes múltbéli változatot. Állítólag Beethoven alkalmazta ugyanazt a módszert kottaírásnál, mint én az Alaptörvénynél: a módosított változatott a korábbi fölé ragasztotta. Egyszer a kottarestaurátorok 10 réteget fejtettek le egy Beethoven-kottáról, és döbbenten tapasztalták, hogy az utolsó réteg megegyezett a legeredetibb változattal).

Na de mit is jelent ez a 10. módosítás? Hát azt, hogy mostantól szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is kihirdethető a veszélyhelyzet, és ez lehetőséget ad a rendeleti törvénykezésre. Arra vagyok kíváncsi, hogy ha majd egyszer kitör a zombiapokalipszis vagy földönkívüliek támadnak a Földre, akkor is módosítani kell-e ezt a cikkelyt, hogy a mindenkori Orbán Viktor kihirdethesse a veszélyhelyzetet. Ahogyan most még a törvény kihirdetésének napján üstöllést meg is tette. Pedig még el sem múlt a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet (majd csak hétfő éjfélkor).

Tegnap a miniszterelnök már ki is hirdette, hogy rezsicsökkentési és honvédelmi különadót vetnek ki, ma pedig a kormányinfón már a részleteket is ismertette Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, akinek első gazdaságfejlesztő intézkedése egy két éven keresztül beszedendő évi mintegy 800 milliárd forint bevétel biztosítása a költségvetés számára.  Ha visszaemlékezünk, az idén februárban a családosok számára biztosított szja-visszatérítés nagyjából 600 milliárd forintjába került az államnak, ez előre hozott 13. havi nyugdíj kifizetésével (az eredeti terv szerint idén még csak + 2 hetet kaptunk volna mi, nyugdíjasok) együtt nagyjából annyi pénzt kell most gyorsan visszaszedni, mint amennyit választási kortespénzként kifizetett az állam.

De honnan is szedik be? A bankok, biztosítók, energia-szolgáltatók, kereskedelmi láncok, légitársaságok, telekommunikációs cégek "extraprofitját" fogják megadóztatni. Hogy mi az az extraprofit? Sokféle definíciója lehet: a 2021. év nyereségét meghaladó profit, vagy a 2021. évi árbevétel-arányos nyereséget meghaladó árbevétel-arányos profit, de lehet akár az esernyőgyártás évi növekményének köbgyöke is, hiszen mostantól szabad a rendelet-alkotás. Már a járványügyi veszélyhelyzet idején hozzászokhattunk, hogy a rendeletek nem mindig függenek össze a veszélyhelyzettel, pl. senki nem érti, hogy miért törölték el évekre visszamenőleg az egyetemi diplomák kiadhatóságához a nyelvvizsga meglétének követelményét. Két családtagunk is évek óta várta a diplomáját, de sehogyan sem tudott nyelvvizsgát tenni (megannyi kis Karácsony Gergely), de hála Viktornak, ölükbe hullott az, amiért mások megdolgoztak.

Az is vicces, hogy kedvezményes áron mostantól csak magyar rendszámú autóba adható ki kedvezményes árú benzin. Gulyás Gergely még a sajtótájékoztatón igyekezett leszögezni, hogy bárki tankolhat, de a kedvezményes ár csak a magyar autókat illeti. Engem pedig nagyon elgondolkodtatott ez a dolog:

• Mostantól minden kúton ki lesz írva a kedvezményes és a piaci ár is? Ez igazából nem rossz, hadd lássa a magyar, hogy mennyi bevételtől esik el a kutas (mert ne legyen illúziónk, a kedvezményt nem az állam adja, hanem a benzinkutat üzemeltető).
• Hogy ellenőrzi a pénztáros, hogy magyar rendszámú autóba tankoltam-e? Kamerán keresztül, vagy kisétál? A forgalmi nem jó, elkérhetem a barátom forgalmiját is.
• Tényleg ráfaragnak azok, akik pénzügyi megfontolásból Szlovákiában vagy Németországban regisztráltatták az autójukat (igaz, Tiborcz Pisti, Bayer Zsolti?)?
• Ha megjön Mózsi bácsi Kézdivásárhelyről a Daciajával, majd a tankolást megoldjuk gumicsővel, "okosba"?

Megannyi kérdés, amelyre az elkövetkezendő napokban-hetekben kapjuk meg a választ. Minden esetre nekünk, akik Kádár alatt szocializálódtunk, erős de ja vu érzésünk van.