Parlament

Parlament

2024. február 28., szerda

A sulyok el lett vetve a Szent György tér nyugati oldaláról a keletire

Folytatódott ez a szép szöveg:

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon.

(Ne tudjátok meg, hogy paráztam, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf lesz az új köztársasági elnök, az ő nevét elég nehezen tudtam volna beilleszteni ebbe a szövegbe).

Szóval Sulyok Tamás köztársasági elnökké való kijelölésekor (igen, választásról szó sincs már) pont úgy meglepődtem, mint 1988-ban, amikor Straub F. Brúnó lett az elnöki tanács elnöke. Azon akkor ő is meglepődött, éppen Amerikában volt a tudományos körökben ismert biokémikus, amikor tájékoztatták, hogy most már ő a legfőbb közjogi méltóság. Elődje, Németh Károly úgy megsértődött, hogy az MSZMP pártkongresszusán megpuccsolták a régi dinoszauruszokat (élükön Kádárral), hogy duzzogva többé be sem tette a lábát a hivatalába.

Férfiasan bevallom, hogy ahogyan Straub F. Brúnóról sem hallottam korábban, ugyanúgy egy vakvolt volt politikai látómezőmben Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Pedig több posztban is szidtam az Alkotmánybíróságot, hogy csak egy pitykegomb Orbán Viktor mentéjén. Legutóbb akkor írtam róluk, amikor kiderült, hogy az újjáépített József főhercegi palotát nézték ki maguknak. Sulyok Tamás el is ment az épület bokrétaünnepére, és maga is szalagot kötött az épület legmagasabb pontjára kitűzött bokrétára.


Hát most József Palotából Sándor Palotába költözik, a Szent György tér túloldalára, végül is közeleg Sándor-József-Benedek. A Fidesz-KDNP közös frakcióülésén Orbán Viktor, mint a frakciószövetség elnöke élt azzal a jogával, hogy államfőt jelölhet. És Orbán szava szent, így már 2010 óta ő dönt az államfő személyéről. Schmitt Pál nevét egyenesen Bulgáriából táviratozta meg a frakciónak.

De Schmitt Pál megválasztásakor még adtak a formaságokra. Akkor az MSZP állított ellenjelöltet Balogh András személyében. Bár a Fidesznek már akkor is kétharmada volt, a frakciók egymás jelöltjeit udvariasan meghallgatták, véleményt mondtak róla. A 2012-es köztársaságielnök-választásnál az ellenzék nem állított ellenjelöltet (jelöltállításhoz az akkori törvények szerint 50 képviselő támogatása kellett), sőt, az MSZP, a DK és az LMP bojkottálták Áder János megválasztását. Öt év múlva, Áder újraválasztásakor Majtényi Lászlót jelölte az ellenzék, és ekkor valóban sor került mindkét jelölt parlamenti meghallgatására. Majtényi a beszédében a szegénységet, az államot maga alá gyűrő korrupciót és a kormányhatalmat gyakorlók leválthatatlanságát jelölte meg az ország legfőbb problémájaként. 2022-ben Orbán gondolt egy merészet és nagyot, és Novák Katalint jelölte, Mária Terézia után az első magyar női államfőt. Akkor az ellenzék Róna Pétert jelölte, így az ő parlamenti meghallgatására is sor került. 

A mostani köztársaságielnök-választásnál az ellenzék teljesen szétforgácsolódott. A Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP Hack Pétert jelölte volna, ha összejött volna a jelöléshez szükséges képviselőszám, a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik nem jelöltek senkit mert a közvetlen elnökválasztás mellett kardoskodtak. Így aztán Sulyok Tamásnak nem is volt előzetes meghallgatása, csak egy úgynevezett installációs (beiktatási) beszéde. Szerintem az a tény, hogy a jelölés és a megválasztás között mindössze négy nap telt el, és a frakciók meg sem hallgathatták a jelöltet, méltatlan a legfőbb közjogi méltósághoz még akkor is, ha tudjuk, hogy semmi politikai súlya nincs a magyar közjogi berendezkedésben. Mi magyarok azért ennél többet érdemeltünk volna.

Ami a közvetlen államfőválasztást illeti, erről 1990-ben már volt egy érdektelenségbe fulladó, ámde elsöprő többséggel a közvetlen választást támogató népszavazás. Mindössze 1 078 899 db érvényes szavazat volt, kb. annyi, mint egy gyengébb nemzeti konzultációnál, de ennek 86%-a igen volt. A Fidesz erre simán azt mondaná, hogy az emberek erős felhatalmazást adtak a közvetlen elnökválasztásra. De az akkori ellenérvek ma is megállják a helyüket: ha egy politikailag súlytalan posztra közvetlenül a nép állít jelöltet, akkor a közismertség és népszerűség a rátermettség fölébe kerekedhet, Szoboszlai Dominikek és Kis Grófok kerülnének megválasztásra.

Novák Katalin lemondásának okát ismerjük. Hogy mit kezd magával egy élete derekán lévő, állami fizetéssel élete végéig vastagon kitömött, népszerű de mégis bukott politikus? Én úgy gondolom, hogy folytatni fogja a családok védelmével kapcsolatos tevékenységét, fizetése egy részét alapítványokba teszi és karitatív szervezeteknél fog dolgozni. Nekünk meg itt marad köztársasági elnöknek egy sótlan, kicsit unalmas jogászember, akiről legalább annyi pozitívum elmondható, hogy volt civil élete és politikamentes foglalkozása is, és legalább nem hordott OV'22 fülbevalót a fülében.


---

2024. február 26., hétfő

Svéd húsgolyó

Volt egyszer egy focibíró, aki elfelejtette lefújni a meccset. A közönség kiabálni kezdett: Bíró úr, nincs órája? A játékvezető ránézett az órájára, és rögtön észrevette, hogy már tíz perce vége kellene legyen a mérkőzésnek. De azért még öt percig tovább játszatta a csapatokat, majd fontoskodva újra az órájára nézett, és lefújta a meccset. Mert nehogy már a közönség mondja meg, hogy mikor van vége a mérkőzésnek!

Na, pont ez jutott eszembe akkor, amikor az ellenzék, hogy mentse az ország becsületét, rendkívüli parlamenti ülést hívott össze azután, hogy a török parlament is ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. A kormánypártok egy ellenzék által összehívott parlamenti ülésre elvből nem mennek el, pedig az ülést a karzatról figyelte David Pressman amerikai nagykövet, valamint Hollandia, Norvégia, Dánia, Lengyelország és Szlovákia budapesti nagykövete is. Végül három hétre rá, a NATO-országok közül utolsónak ma került sor a ratifikációra. De ne szaladjunk ennyire előre.

Azt tudtátok, hogy Finnország és Svédország NATO-tagságának parlamenti ratifikációját társadalmi vita előzte meg? Nem? Pedig meg is hirdették, bárki emailben elmondhatta véleményét. Egy barátom, aki korábban véderő-attasé volt Varsóban, ezt meg is tette. Érdekes módon erről a társadalmi egyeztetésről nem igen hirdettek eredményt, abban sem vagyok biztos, hogy a képviselők elolvashatták-e a véleményeket. Tény, hogy magát a törvényjavaslatot a ratifikációról már másfél évvel ezelőtt benyújtották a Tisztelt Háznak. De aztán mindenfélét lehetett hallani arról, hogy a finnek és a svédek nem igazán tisztelik a magyarokat, ezért a kormánypárti frakciók képviselői vonakodnak megszavazni a csatlakozást. El is küldtük Hende Csabát és Németh Zsoltot Helsinkibe és Stockholmba tájékozódni a tiszteletet illetően.

Akkor fogtunk először gyanút, hogy Magyarország Törökországgal együtt próbál mozogni az északi országok NATO-tagságának megszavazását illetően, amikor már csak ez a két NATO-ország nem tűzte napirendre a ratifikációt és amikor 2023 tavaszára a magyar országgyűlés pont akkora vette ügyrendjébe a szavazást, amikorra Törökország is. Csakhogy a törökök a svéd csatlakozást továbbra is vonakodtak megszavazni, ezért így tettünk mi is. Aztán a 2023 júliusi NATO-csúcson Törökország bejelentette, hogy ősszel ratifikálják a csatlakozást, így hazánk is megígérte, hogy így tesz. Ekkor már az egész kezdett olyan lenni, mint egy tragikomédia. Valójában sohasem derült ki, hogy történt-e szóbeli megállapodás Törökország és hazánk között az összehangolt cselekvésről, de mintha a törökök pont mindig elfelejtettek volna velünk egyeztetni a kérdésben. Erdogan 2023 szeptember elején Szocsiban tárgyalt Putyinnal, és utána bejelentette, mégsem lesz ősszel ratifikáció.

Ma már tudjuk, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz csatolása fejében (az oroszok korábban még az örményeket támogatták katonailag) Törökország további hónapokra jegelte Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását. Ekkor került sor arra a nagyon szánalmas magyar színjátékra, hogy egy svéd szerveren egy, a magyar demokráciát kétségbe vonó riportfilmet találtak, ami ismét "aláásta a Svédország iránti bizalmat".

Decemberben Erdogan hazánkban járt, de addigra már az izraeli-palesztin konfliktus éket vert a homlokegyenest ellentétes véleményen lévő Erdogan és Orbán közé. Ezt még sikerült tetézni azzal a diplomáciai fiaskóval, hogy a közismerten a lovaktól tartó török elnöknek egy gyönyörű mént ajándékoztunk. Szerintem azóta már kolbász lett szegény párából. Minden esetre januárban a magyarokkal való minden előzetes egyeztetés nélkül szélvész sebességgel ratifikálta a török parlament Svédország csatlakozását, amit Erdogan nem is késlekedett aláírni. Addigra Törökország már több irányból is megkapta azt, amit szeretett volna: Svédországtól a svédországi kurdokhoz való hozzáállás megváltoztatását, Oroszországtól azt, hogy puskalövést sem tett Hegyi-Karabah védelmében, az USA pedig 40 db F-16-os vadászgép megvásárlását engedélyezte Törökországnak.

Mi, magyarok itt maradtunk a szégyenünkkel, de azért az állami híradó még egy karaktergyilkolós tudósítást leadott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökről, hogy mindenki lássa, ezek a svédek nem méltók a tiszteletre.

Aztán hirtelen Kristersson és Orbán puszi pajtások lettek, vettünk négy Gripen vadászgépet (amit már 2022 decemberében megrendeltünk), a svéd miniszterelnök a Karmelita erkélyéről megcsodálta csodaszép fővárosunkat, és hogy-hogynem, a 133 bátor ember vonakodás nélkül hozzájárult a legendásan semleges Svédország katonai tömbhöz csatlakozásához.

Nyert-e ezzel a huzavonával Magyarország valamit? A NATO-országok részéről csak megvetést, a világ részéről annak megerősítését, hogy Putyin csatlósa vagyunk, Törökország pedig úgy kezelt minket, mint egy pincsikutyát, aminek néha megvakarjuk a füle tövét, néha belerúgunk. Szerintem ez volt az Orbán-Szijjártó tandem legnagyobb diplomáciai felsülése, és én nem tehettem mást, mint hogy erről is énekeltem egy dalt.

---

2024. február 20., kedd

Rákosi és Kádár

Karácsonyra kaptunk színházjegyeket Boritól, ráadásul négyet, vagyis ő is velünk jött, ami nagy ünnep, amióta nem velünk lakik. Ráadásul egy Kossuth-díjas szerző Kossuth-díjas rendező által rendezett darabjára szóltak a jegyek, Spiró György Főtitkárok című színdarabjára a Katonába, Zsámbéki Gábor rendezésében.

Spiró a legtermékenyebb kortárs drámaírónak számít, korábban már láttuk tőle a Csirkefejt, a Honderűt, Az imposztort (szegény Benedek Miklóst ebben láttuk utoljára), a Széljegyet és a Kvartettet. De számos könyvet is olvastam már Spirótól: Fogság, Messiások, Feleségverseny, Tavaszi tárlat, Kőbéka, Egyéni javaslat.

Már a színházi előtér is Rákosi- és Kádár-kori relikviákkal fogadott bennünket, oldalt három képkeret lógott, egyikben Rákosi, másikban Kádár fényképe, a harmadik üres, képzeljen oda a kedves néző, akit akar. A darab szereplői egytől-egyig ismert politikusok és ÁVH-s tisztek, a dialógusok nagy része levéltárban fellelhető tanúvallomások, kihallgatási jegyzőkönyvek dramatizált átiratai. Bár az az ördögi játék, ahogyan Rákosi a Belügyminisztérium és az Államvédelmi Hatóság egymás elleni kijátszásával intézte el politikai ellenfeleit, és ahogyan Kádár János, Rákosi szavaival az "egyetlen gój ebben a társaságban", végül a nagy politikai túlélő lesz, ismert volt számomra, de azért számos dolog megdöbbentett és elgondolkodtatott:

  • Lehet, hogy az én hibám, de nem tudtam, hogy Farkas Vladimir Farkas Mihály fia volt. Farkas Vladimir a rendszerváltás után "megtért", visszaemlékezéseket írt és végighaknizta az összes televíziós csatornát.
  • Szintén megélte a rendszerváltást a darab másik két ÁVH-s szereplője, Péter Gábor (akiről A tanú című filmben Virág elvtársat formázták) és Szántó György.
  • Nagyon sok, a darabban megemlített politikus vagy annak leszármazottja gyakorolt/gyakorol hatást napjaink politikájára:
    • Haraszti József fia, Haraszti Miklós, aki az SZDSZ színeiben volt képviselő, majd az EBESZ sajtószabadság-felelőse.
    • A bebörtönzött egykori köztársasági elnök, Szakasits Árpád dédunokája és vejének, a kivégzett Schiffer Pálnak az unokája Schiffer András, az LMP megalapítója és annak parlamenti képviselője volt.
    • A Rákosi által csak narodnyiknak nevezett Donáth Ferenc, aki egyaránt ült börtönben Horthy, Rákosi és Kádár alatt, apám jó barátja volt, egyszer járt nálunk a szentendrei kertben, fia, Donáth László evangélikus lelkész és egykor az MSZP színeiben politizáló politikus gimnáziumi évfolyamtársam volt, unokája, Donáth Anna pedig a Momentum elnöke. Donáth egy másik unokája Bori lányom csoporttársa volt a CEU-n.
    • A NÉKOSZ-simogató Rajk valóban támogatta a népi kollégista mozgalmat, később, amikor apám engem is elvitt néhány egykori kollégisták által tartott összejövetelre, találkoztam Rajk özvegyével, Júlia asszonnyal (mint Navalnij özvegye, ő is Júlia 😢).
    • Ahogy egy korábbi színdarabból, Kornis Mihály Kádárné balladájából megtudhattuk, hogy Péter Gábor Kádár esküvői tanúja volt, ugyanúgy ebből a darabból meg az derült ki, hogy Kádár pedig az ifjabb Rajk László keresztapja volt.
    • Az egyik legmellbevágóbb élmény a darab nézése közben, hogy az egyik szereplőben, a fiatal ÁVH-s tisztben ráismerhettünk egy ismerősünk apjára.
Talán sejthetitek, hogy Kádár nem egy jellembajnokként van beállítva a darabban. Kornis Mihálytól olvastam a Kádár  János utolsó beszéde című könyvet, mely Kádárnak az 1989. április 12-én az MSZMP központi Bizottságának zárt ülésén elmondott beszédéből készült. Kádár ebben a hagymázas beszédében ugyanúgy képtelen volt kimondani Nagy Imre nevét, ahogyan Putyin sem ejti ki a száján Navalnij nevét.

Igen, Navalnij halála adott egy vajszínű árnyalatot a tegnapi darabnak (megnéztük a róla készült dokumentumfilmet az HBO Max-on), ahogyan Orbán szombaton elmondott évértékelője is. Van ugyanis a színdarabban egy jelenet, amikor Rákosi Kádár kezére teszi a kezét és így szól: "Ez nem az a világ, amit szerettünk volna, és most nekünk kell helyrehozni azt". Ez kétségtelenül egy, a Hamletből való idézet parafrázisa: "Kizökkent az idő; - ó kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt." (Arany János fordítása). És mit is mondott Orbán a szombati évértékelőjében: "De időgép nem létezik. Így a kormányra vár a feladat, hogy a kizökkent időt helyretolja, az erkölcsi rendet helyreállítsa".

Szóval, kedves olvasóim, a múlt árnyai, akiket tegnap megidéztünk, még mindig itt vannak velünk. Én életem felét a Kádár-rendszerben éltem, ebben szocializálódtam. Ez a három évtizedes történelmi korszak még itt kísért, velünk élő történelemként van jelen életünkben és még mindig rányomja bélyegét a napi politikára.




2024. február 18., vasárnap

Akár egy Dumas-regény

Forrás: 444.hu

A püspök, a kegyelmes asszony, a napkirály és Richelieu, mint egy romantikus francia regényben. Higgyétek el, a kegyelmi ügy kirobbanása óta szerettem volna posztolni erről a legújabb botrányról, de nap-mint-nap újabb fejlemények voltak, melyeknek meg kellett várni a lecsengését. Tegnap a miniszterelnök évértékelőjével  lassan minden fátyol fellebben, de nem zárom ki, hogy posztolok még az ügyről.

Kis magyar gyermekvédelem

Magyarországon nagyjából ugyanolyan gyakorisággal fordultak elő pedofil bántalmazások, mint más európai országban, hatalmas látenciával, zömében családon belül. A Kaleta-ügy volt az első, amely kicsit felbolygatta a közvéleményt, mert mégiscsak egy volt nagykövet számítógépén találtak gyermekpornográf fotókat. De nagy port vert fel a Böjte Csaba gyermekotthonában történt gyermekmolesztálási ügy is. Így aztán 2021 tavaszára igazi nemzeti egység alakult ki atekintetben, hogy szigorítani kell a gyermekvédelmi törvényeket, és ezek megalkotásában az ellenzék teljes mellszélességgel együttműködött a kormányoldallal. Együttműködött egészen addig, amíg a gyermekvédelem fókusza szép lassan át nem fordult az "LMBTQ-propagandára" és a "genderideológiára". Nemváltó óvodások víziójával kezdték riogatni a magyarokat, és ebben a kutyakomédiában az ellenzék már nem volt hajlandó részt venni.
Két nemzeti konzultáció és egy sikertelen népszavazás is volt a témában, és magunkra vontuk az Unió nemtetszését is, miközben a "gyermekvédelmi"-nek nevezett intézkedések mindössze könyvek lefóliázására, a könyvesboltok és könyvtárak felnőtt részlegeinek gyermekek elől való elzárására, fotókiállítások betiltására, múzeumigazgatók kirúgására terjedtek ki. Még a kegyelmi botrány kellős közepén is megbüntettek egy Líra-könyvesboltot Kecskeméten, mert iskola és templom 200 m-es körzetén belül adott át egy web-en megrendelt lefóliázott könyvet.

A kecskeméti Piaristák tere, baloldalt alul a könyvesbolt

Így aztán egy valódi pedofil botrány kirobbanása nagyobbat szólt a vártnál.

A kegyelem intézménye

A kegyelmi botrány egyik hozadéka az volt, hogy a laikus közvélemény is mindent megtudhatott arról, hogyan zajlik egy kegyelmi kérvény elbírálása. Mind az Igazságügyminisztériumban, mind a Sándor Palotában külön osztály foglalkozik egy-egy kegyelmi kérvénnyel. A kegyelem alapvetően nem nyomozati vagy eljárási hibák reparálására szolgál, arra ott van a jogorvoslati lehetőség, hanem az ítélet és a társadalom igazságérzete között feszülő ellentét feloldására. Ha például egy, a nevelőapja által rendszeresen bántalmazott kamaszlány már nem tud kihez fordulni, ezért megöli az apját, a bíróság nem tehet egyebet, mint kiszabja a megfelelő büntetést. A lány kétségbeesett helyzetét és kilátástalanságát átérezve a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolhat (pl. Simek Kitty-ügy).
Mivel egy kegyelmi kérvény az Igazságügyminisztériumon kétszer is átmegy (egyszer a felterjesztéskor, egyszer az ellenjegyzéskor), véletlenül kegyelmet adni nem lehet. A kegyelmi döntéseket és azok indoklását nem kell nyilvánosságra hozni.

Maga a kegyelmi ügy

A bicskei gyermekotthon igazgatója éveken át szexuálisan molesztálta az otthon lakóit. A vád szerint Kónya Endre igazgatóhelyettes rávette a gyerekeket, hogy hallgassanak az ügyről, ezzel kényszerítés bűnét követte el, és jogerősen börtönbüntetésre és foglalkozásától való eltiltásra ítélték.
Kónya Endre több fórumon, többek között a Facebook-on is ártatlanságát hangoztatta és nyomozati és eljárási hibákra hivatkozott. De amint az előző pontban írtam, ez nem lehet alapja kegyelmi eljárásnak, erre a jogorvoslati fórumok valók.
Nem tudni, hogy Kónya Endre ügyét ki terjesztette fel végrehajtási kegyelemre, de a köztársasági elnöki kegyelem révén büntetését felfüggesztették és mentesült a jogkövetkezmények alól. Mivel azonban Kónya felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál, a kegyelmi döntés után a Kúria - bár anonimizálva - de megjelentette ügyét a lezárt ügyek között. Itt fedezte fel egy éles szemű civil, aki leadta a drótot a botrányt kirobbantó 444-nek.

A kegyelmes asszony


Novák Katalin Orbán számára mindenképpen jó választás volt: Fiatal, nyelveket beszélő, megnyerő modorú hölgy aki Fidesz- és Orbán-hűségéről korábban már fülbevalóival is hitet tett, akire számíthatott a legkényesebb törvénymódosítások ellenjegyzésénél is és aki még a jó zsaru/rossz zsaru játékot is hajlandó volt eljátszani. Orbán biztos lehetett, hogy az elnök asszony megtesz mindent, amit kér, és nem tesz semmit a háta mögött. Ezért tajtékzott annyira: amint az a Direkt36 cikkéből kiderült, a Kónya Endrének adott kegyelemről tényleg nem tájékoztatták.
Orbánnak mind Novákot, mind a kegyelmi kérvényt eredetileg "kegyelemre nem javasolt" záradékkal felterjesztő, majd azt mégis ellenjegyző korábbi igazságügyminisztert, Varga Juditot muszáj volt lemondatnia, hogy kellőképpen távol tartsa magát a történtektől. Varga lemondása is nagy veszteség a miniszterelnöknek, hiszen az európai lista élére kiszemelt ex-miniszter is Orbán tenyeréből evett.

A püspök úr

Novák és Varga lemondása után azt mondtam a Direkt36-nál dolgozó lányomnak, hogy idén is számíthatnak adóm 1%-ára, de csakis akkor, ha kiderítik, ki súgott az elnökasszonynak kegyelmi ügyben. Nem kellett sokat várni, hamar kijött a cikk arról, hogy Novák Katalin korábbi főnöke, mentora, tanácsadó testületének tagja (és a rossznyelvek szerint korábbi szeretője), Balog Zoltán korábbi emberi erőforrás-miniszter, református püspök, a református zsinati elnök afféle Raszputyinként telepedett a Sándor Palotára és befolyásolta Novák Katalin döntéseit. Az erdélyi református Kónya családot régebb óta ismerte, hitt Kónya Endre ártatlanságában, ezért rávette a köztársasági elnököt, hogy az igazságügyminiszter nemleges javaslata ellenére adjon kegyelmet a bicskei igazgatóhelyettesnek.
Az ügy kirobbanásakor Balog megpróbált elvonulni a nyilvánosság elől egy ausztriai kolostorba, de a közvélemény nyomására visszatért, ám még így is egy hétig halogatta a lemondását. Hibáját nem ismerte be, az egész ügyet a református egyház elleni támadásnak tekintette. Püspöki palástját még így is megtartotta. Nekem pedig egy régi, még Balog minisztersége idején énekelt dalom jutott eszembe:

A napkirály, a főmiszlik

Orbán hat nappal a kegyelmi ügy kirobbanása után lépett színre, kijelentette, hogy minden pedofilt miszlikbe aprít, gyermekek ellen elkövetett bűn esetében nincs helye kegyelemnek, ezért alaptörvény-módosítást nyújt be erről. Természetesen önmagában is visszás, ha a végrehajtói hatalom feje minden előzetes egyeztetés és előkészítés nélkül alkotmánymódosítást terjeszt be, de a kegyelmi jogkör korlátozása önmagában is aggályos. Felvet olyan kérdéseket, hogy miért csak gyermekek elleni bűncselekmény esetében nem lehet kegyelmet adni, mi van a kéjgyilkosok segítőivel, a rablógyilkosokkal.
De azért jól ki van ez találva, hiszen ha az ellenzék egy ilyen alaptörvény-módosítást nem szavazna meg, újabb bélyeget lehetne rájuk sütni: lám a gyermekvédelmi törvényt is támadtátok, most ezt az alaptörvény-módosítást is, ti vagytok az igazi pedofil-simogatók.
Az évértékelőn Orbán már egyéb törvénymódosítást is kilátásba helyezett, pl. a gyermekotthonok vezetőinek fokozott átvilágítását, ezenkívül elmondta, hogy Novák és Varga kisujjában több méltóság van, mint az egész baloldalban együttvéve. Igy lett a kegyelmes asszonyból egyben méltóságos asszony is.

Az ex-miniszter ex-férje

A történet legbizarrabb epizódja Magyar Péternek, Varga Judit ex-férjének coming-outja volt. Magyar Péter a NER egyik leggyűlöltebb ellenséges médiájának, a Gulyás Márton által vezetett Partizánnak adott nyilatkozatot, melyben elmondta, hogy bár eddig a rendszer kegyeltje volt, de mostantól nem hallgat tovább egészen addig, míg az általa csak Richelieu-nek nevezett Rogán Antal el nem tűnik a közéletből. Azóta minden nap posztol valamit a Facebook-on, és az ellenzék pontosan úgy elkezdett reménykedni Magyar Péter atombombáiban, ahogyan egykor Simicskában, tavaly ősszel pedig Pesty Lászlóban reménykedtek.


Pedig minden csoda csak három napig tart, ne a szélre várjunk, hanem ragadjuk meg az evezőket.

Richelieu

A Rogán-féle propagandagépezet olyan, mint egy birodalmi romboló vagy birodalmi lépegető: hatalmas tűzereje van, de borzasztó lassan manőverezik. Egy hét kellett, mire az állami propaganda magára talált, és a megafonos fiúkat és lányokat (Bohár, Trombitás, Deák Dani és a kedvencem, Déri Stefi meg a többiek) sikerült feltölteni munícióval. Azóta mindenre lőnek, ami mozog. A fő irányvonal, hogy lám, a jobboldalon a legkisebb hibának is van következménye, bezzeg a szemkilövető baloldalon semminek. Magyar Péter is megkapja a magáét, aki persze most afféle boxzsákként áll ki ellenük.
Régóta nem mozdult meg akkora ellenzéki tömeg, mint az "influenszer-tüntetésen", melyről az állami médiából megtudhattuk, hogy a demonstrálók erőszakos megmozdulásra készültek (ezzel szemben kifejezetten méltóságteljes tüntetés volt okos és megható beszédekkel).

Saját fotóm a tüntetésről

Mindent összevetve szerintem szép mentés volt a napkirály és Richelieu részéről ez a teljesen váratlanul jött helyzet. Talán még megerősödve is jönnek majd ki a dologból, bár pár hétig még biztosan  tematizálja a közbeszédet a kegyelmi ügy. Jöhet a köztársasági elnöki casting, az új európai listavezető kijelölése, egy fideszes főpolgármesterjelölt megnevezése. A választásokig el is felejtjük az egészet.

2024. február 17., szombat

Még mindig Mozart a sztár

Tegnap beugrók voltunk a Pesti Színház Amadeus előadásán, mert sógornőmék külföldi  tartózkodása miatt átadták nekünk a bérletüket, sőt, Petrának is sikerült vennünk egy pótszéket.

A diktatúra elől Amerikába emigrált Miloš Forman egy évtized alatt (1975 és 1984 között) leforgatta négy legfontosabb filmjét: Száll a kakukk fészkére, Hair, Ragtime, Amadeus. Az Amadeust többször is láttam filmen, sőt, Petra lányoméknak is levetítették erkölcstan órán. Peter Schaffer színdarabját tíz éve már láttuk a Belvárosi Színházban,  akkor posztoltam is arról az előadásról. Azon az előadáson Keresztes Tamás játszotta Mozartot, a mostanin az ifjú Vidnyánszky Attila. Érdekes, hogy két hete, a Pinokkió-előadásról írt posztomban azt írtam: "Keresztes Tamás ugyanúgy a jelenkori színházművészet nagy alakja, mint az ifjabb Vidnyánszky Attila: színészkedik énekel, zenél, rendez, díszletet tervez".

És valóban Vidnyánszky lubickolt Mozart szerepében, de felnőtt mellé Ötvös András Salieri megformálójaként. Ahogyan tíz évvel ezelőtt is, most is az a véleményem, hogy a Salieri-Mozart konfliktus nem a középszer és a tehetség konfliktusa, hanem a földi és az égi ellentéte. Szerintem Mozartnak volt egy titkos csatornája a nem evilági (mondhatnók: isteni) világ irányába, és onnan kapta az ihletet. Benedikty Béla, a Názáreti című könyv szerzője nyilatkozott egyszer úgy, hogy Krisztus géniuszához szerinte csak Mozart géniusza mérhető. Bár ez kicsit túlzó állításnak tűnhet, mégis Mozart zenéje ugyanolyan isteni kinyilatkoztatás, mint Mózes, Krisztus és Mohamed igéi. Mozart a zene egyik evangélistája. Ezt érezte meg Salieri, és rettenetesen méltatlannak tartotta, hogy az Úr zenei kinyilatkoztatásait nem egy arra érdemes jámbor, szentéletű hívőnek, hanem egy léha, szoknyavadász, alkoholista fickónak közvetíti.

A Mozart-Salieri konfliktust először Puskin írta meg, melyet teljes egészében itt olvashattok, idézet belőle: 

Hol a méltányosság, ha a tálentum,
A halhatatlan géniusz nem érdem,
Buzgó szeret, önmegtagadás,
Szorgalom, áhítat és ima zsoldja -
A dicsfény kelekótya fejre szállt le,
Mely méltatlanul kong? Ó Mozart, Mozart!

Mi gyermekeinkkel és unokánkkal is igyekeztünk megszerettetni Mozartot. Lányaim egyik kedvence a Zenés mesék gyerekeknek sorozatból a Varázsfuvola volt Halász Judit narrációjával.

Unokánknak pedig a Kis zenélő könyveim sorozatból vettük meg a Pepe és Mozart című kötetet. Ebben a könyvben ha megnyomod egy adott zenei részlet ábráját, megszólal a zene.

Nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az első számú kedvenc! Yaaruli folyton az Éj Királynője áriáját hallgatja, ez megy a reggeli ébredéskor és esti lefekvéskor, édesanyja folyton Pepe=Éj Királynője rajzot készít neki. Szerintem a kis gyerekeknek még van egy közvetlen kapcsolatuk az égiekkel, amit aztán felnőtt korra elfelejtünk. Posztom végére beteszek egy kis filmet. Az eleje részlet a Hihetetlen család című rajzfilmből arról, hogy milyen fontos a gyerekeknek Mozart, mert "attól nagyon okosodnak", utána pedig a kis Yaaruli próbál meg maga is áriázni Pepe hangjaira.

---

2024. február 11., vasárnap

26 év után

Pont ma 26 éve, 1998. február 11.-én síedzésre vittem elsőszülött lányomat a Fogarasi Síiskola óbudai sípályájára, délután 3/4 6 felé autóztunk el a Bem rakparton a Margit híd alatt (Fiat Típo, áldassék a neve). Borinak hatkor elkezdődött az edzés, én meg szokás szerint egy fejhallgatóba épített rádión keresztül hallgattam a híreket (nem volt még akkor okostelefon, sima mobil is csak a nagyon fontos embereknek). Ekkor értesültem arról, hogy 20 perccel korábban, vagyis pont akkor, amikor a helyszíntől 500m-re autóztunk, a Margit utca és Margit körút sarkán egy automata fegyverrel meggyilkolták Fenyő János médiamágnást.

A '90-es években szinte egyáltalán nem foglalkoztatott a közélet, fogalmam sem volt, ki az a Fenyő János. A maffialeszámolások pedig elég gyakoriak voltak akkoriban, másfél évvel korábban volt a Prisztás-gyilkosság, négy hónap múlva került sor az Aranykéz utcai robbantásra. A '98-as választások előtt több budapesti pártszékház előtt is volt robbantás. Valamennyit ugyanaz a bérgyilkos, a szlovák Jozef Roháč követte el, és a bérgyilkosságok esetében ugyanaz a Portik Tamás volt a felbujtó. Csakhogy a Fenyő-gyilkosságban való részvételéért Portikot csak most, majdnem napra pontosan 26 évvel a gyilkosság után ítélték el első fokon. De ami a közvéleményt igazán megrázta, az Gyárfás Tamás sportriporterből lett médiamogul és sportvezető elítélése, mert a vád szerint ő adott megbízást Portiknak Fenyő meggyilkolására (ez az ítélet sem jogerős).

Az áldozat, a gyilkos, a felbujtó és a megbízó

Természetesen 1998-ban Gyárfásról sem tudtam, hogy kicsoda. Pedig akkoriban a prostitúció, a kábítószer és a szórakozóhelyek felügyeletén kívül még két dolog állt a maffiózók figyelmének fókuszában: az olajszőkítő biznisz és a média. A Fenyő-gyilkosság a rendszerváltás után állami irányítás alól felszabaduló napi- és hetilapok valamint televíziós műsorok és csatornák körül folyó ádáz küzdelem egyik drámai eseménye volt.

Természetesen a gyerekeknek mi is megvásároltuk a Buci Macit, egy-két Locska Liza - Borzas Peti versszakot még mindig tudok fejből. Kit érdekelt, hogy ezt a lapot ugyanúgy az Amerikában a pornóiparon meggazdagodott Fenyő János birtokolja, akárcsak a Népszavát. A médiaharcból akkor nekem csak a köztelevízió és közrádió állami megszállása szűrődött le, Nahlig Gábor és Csúcs László kinevezése az intézmények élére, a 129 rádiós elbocsátása (köztük Havas Henrik, Frei Tamás, Bölcs István, Szénási Sándor, Mester Ákos, Bolgár György, Fiala János, Farkasházy Tivadar, Göczey Zsuzsa). Fenyő János erre a dilivonatra is felkapaszkodott, az általa birtokolt TV4 csatorna és a videókazettán terjesztett Drót című hírműsor kifejezetten ellenzékinek számított, a családon belül én is terjesztettem a Drótot. A TV4-en futó Tévés Négyes (Bethlen János, Havas Henrik, Horvát János, Verebes István) pedig kifejezetten a Heti Hetes előfutárának volt tekinthető.

A Nap-kelte című reggeli hírműsor rendszeres nézőjévé a '90-es évek második felében váltam és maradtam is a műsor 2009-es megszűnéséig. A műsor az alapító állami televíziótól szintén Fenyő birtokába került és maradt '97-ig, amikor is bírósági döntés nyomán került Gyárfáshoz. A Nap-kelte az első Fidesz-kormány alatt átkerült a Baló György-féle TV3-hoz és ott futott két évig.

A TV3 megszületése és megszűnése is hű lenyomata volt a '90-es évek médiaharcának. Az állam a három földi sugárzású országos televíziós hálózatból megtartotta az M1-et, a másik kettőre (M2 és az "ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok" számára orosz nyelven sugárzó csatorna) pályázatot írt ki. Ma már tudjuk, hogy az egyiket a TV2, a másikat az RTL nyerte, viszont a Baló György által alapított Írisz TV csatorna bírósági úton támadta meg a pályázatot. Jelentős filmcsomagot vásárolt be, és amig a per folyt, a TV3 kábelcsatornán mentek ezek a filmek, és itt futott a Nap-kelte is. Balóék első fokon pert nyertek, majd a másodfokú ítélethirdetés reggelén Baló váratlanul visszavonta keresetét és felszámolta a TV3-at. Azt beszélik, hogy nagy lelépési pénzt kaphatott a másik két csatornától. Gyárfásnak gyorsan döntenie kellett, hova viszi át a hírműsorát, ekkor esett a választása az ATV kábelcsatornára.

A Fidesz bukása után aztán a Nap-kelte hét évig az állami televízión futott, fél évvel a szocik bukása előtt bontottak szerződést Gyárfással. Bár a 2000-es évek elejétől suttogták, hogy Gyárfás állhat a Fenyő-gyilkosság mögött, Gyárfás csillagzatja nagyon magasan szárnyalt. A szocialistáktól a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a második Fidesz-kormánytól pedig a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta meg, 1993-tól 23 éven át állt a Magyar Úszószövetség élén, ez idő alatt 9 olimpiai aranyérmet szállítva, 2004-től tagja volt az Európai Úszószövetség elnökségének, 2008-ban elnöknek választották. 2013-ban a Nemzetközi Úszószövetség alelnöke lett.

Bár nincs kétségem, hogy ez a per még nagyon sokáig fog húzódni, talán meg sem érem a jogerős ítéletet, de kétségtelenül jogtörténelmet írt Gyárfás azzal, hogy egy gyilkosság után 26 évvel mondták ki rá az elsőfokú verdiktet. Ami pedig a mai médiaviszonyokat illeti, már réges-régen az állami maffia szerezte meg a felügyeletet a legfontosabb médiumok fölött, és az ádáz küzdelem még messze nem ért véget.

2024. február 6., kedd

Hétköznapi MI

A negyedik ipari forradalom végén, talán az ötödik elején járunk. Kertész Balázs (Panamajack) könyvéből tudom, hogy ipari forradalomnak olyan technológiai paradigmaváltozásokat hívunk, amelyek alapvetően átalakítják a termelést, a gazdasági szerkezetet és magát a társadalmat is. Az első ipari forradalom a gőzgépek korszaka volt, a második az elektromosságé és a belsőégésű motoroké, a harmadik az automatizálásé és az információs technológiáé, a negyedik pedig a digitalizációé és a virtuális valóságé. Talán még a negyedik korszakba tartozik a mesterséges intelligencia, de lehet, hogy ez újabb paradigmaváltást hoz nekünk.

Egy korábbi posztomban már írtam arról, hogy Péterfy Gergely író néhány mesterséges intelligencia által generált fényképpel és hozzá kitalált történettel hogyan tesztelte a Facebook-on követői hiszékenységét. Abban a posztomban aggodalmamnak adtam hangot, hogy az MI által generált hírek, képek és filmek rengetegében egyre nehezebben fogjuk megtalálni a valóságot.

Iand AI oldaláról letöltve
Az MI által generált fényképek lassan önálló művészeti ággá válnak, az MI által létrehozott deep fake filmek ugyanakkora forradalmat hoznak a filmiparban, mint 25-30 éve a CGI (a legutolsó Indiana Jones film első fél órájában az egyik szereplő Harrison Ford mesterséges intelligencia által létrehozott fiatalkori képmása).

A propaganda is egyre gyakrabban használ MI által létrehozott sötét, baljós képeket a mondanivaló hangsúlyozására, íme itt van az Alapjogokért Központ egyik plakátja:


De persze egy műszaki embert igazából az érdekli, hogy neki mi haszna származik a mesterséges intelligenciából. A napokban a cégnél felmerült a kérdés, hogy hogyan dönthető el egy munkapontról (két fizikai mennyiség által meghatározott állapotról, pl. egy turbinánál a teljesítmény és a fordulatszám), hogy egy engedélyezett tartományon belül vagy kívül van-e. Hamar megszületett a matematikai absztrakció, hogy egy síkbeli pontról kell eldönteni, hogy egy sokszögön belül vagy kívül helyezkedik-e el. Nem voltam rest erről megkérdezni a ChatGPT-t. Íme a beszélgetésünk:

Én:
Hogyan lehet eldönteni, hogy egy pont belül vagy kívül helyezkedik-e el egy csúcsai koordinátáival meghatározott síkbeli poligonon?

ChatGPT:
Egy pont helyzetét egy síkbeli poligonon belül vagy kívül lehet eldönteni a következőképpen:

Síkbeli poligon definiálása: Kezdd el a poligont a csúcsai koordinátáival. Fontos, hogy a csúcsokat olyan sorrendben adjuk meg, amely megfelel a poligon éleinek sorrendjének, vagyis az élek összekapcsolásának sorrendjének.

Pont koordinátáinak rögzítése: Vegyük figyelembe azt a pontot, amelynek el kell döntenünk, hogy belül vagy kívül van a poligonon.

Ray casting (sugaras kiválasztás) algoritmus: Az egyik legegyszerűbb módszer a pont helyzetének eldöntésére a sugaras kiválasztás algoritmusa. Ez azt jelenti, hogy húzunk egy egyenes vonalat a vizsgált pontból egy tetszőleges irányba (általában vízszintesen jobbra), és megszámoljuk, hány élt érint vagy metsz.

Érintett élek számolása: Számold meg, hány élt érint vagy metsz a húzott egyenes. Ha a szám páratlan, akkor a pont belül van a poligonon; ha páros, akkor kívül van.

A ray casting algoritmus gyakran használt, mert egyszerű és hatékony. Fontos megjegyezni, hogy a poligon csúcsain és élein végzett összehasonlításoknál figyeljünk a lebegőpontos hibákra, és alkalmazzunk megfelelő kerekítéseket vagy toleranciákat a helyes eredmények eléréséhez.

Én:
Hogyan állapítható meg, hogy két azonos síkban lévő, végpontjai koordinátáival megadott szakasz metszi-e egymást?

ChatGPT:
Két azonos síkban lévő, végpontjai koordinátáival megadott szakasz közötti metszéspont meghatározásához az alábbiakat teheted:

A szakasz egyenes egyenletének felírása: A két végpont koordinátáiból meghatározhatod a szakasz egyenesének egyenletét. A szakasz egyenes egyenletét általában a koordinátageometriai ismeretek segítségével határozhatod meg.

Az egyenesek metszéspontjának keresése: Ha van egy másik szakasz, akkor az egyenesek metszéspontját keresheted. Ehhez az egyenletet össze kell hasonlítanod a másik szakasz egyenesének egyenletével.

Metszéspont meghatározása: Az egyenes egyenleteinek összevetése után meghatározhatod a metszéspontot. Ha a két egyenesnek van közös pontja, akkor a szakaszok metszik egymást. Ellenkező esetben nem metszik egymást.

Ellenőrzés a szakasz végpontjai alapján: Ha csak az egyenesek egyenletét ismered, akkor is ellenőrizheted, hogy a két szakasz metszi-e egymást vagy sem. Ehhez meg kell vizsgálnod, hogy a két szakasz végpontjai közül az egyik egyik oldalon, a másik pedig a másikon helyezkedik-e el az egyenesen.

Fontos, hogy megjegyezd, ez a módszer csak akkor működik, ha mindkét szakasz egyenesek, és egy síkon helyezkednek el. Amennyiben a szakaszok görbéket tartalmaznak, vagy háromdimenziós térben helyezkednek el, a metszéspont meghatározása bonyolultabb lehet, és esetenként numerikus módszereket kell alkalmazni a megoldáshoz.

Én:
Tudsz-e adni C#-ban írt programot a fenti módszer megvalósítására?

ChatGPT:
Természetesen, íme egy egyszerű C# program, amely ellenőrzi két végpontokkal megadott szakasz metszéspontját két egyenes között:
 
using System;

class Program
{
    static void Main(string[] args)
    {
        // Első szakasz végpontjainak koordinátái
        double x1 = 1, y1 = 2;
        double x2 = 4, y2 = 5;

        // Második szakasz végpontjainak koordinátái
        double x3 = 2, y3 = 3;
        double x4 = 5, y4 = 6;

        // Az első szakasz egyenesének egyenlete: y = m1 * x + c1
        double m1 = (y2 - y1) / (x2 - x1);
        double c1 = y1 - m1 * x1;

        // A második szakasz egyenesének egyenlete: y = m2 * x + c2
        double m2 = (y4 - y3) / (x4 - x3);
        double c2 = y3 - m2 * x3;

        // Ellenőrzés, hogy metszik-e egymást az egyenesek
        if (Math.Abs(m1 - m2) > 0.0001) // Ha az egyenesek meredeksége nem egyezik meg
        {
            // Kiszámítjuk a metszéspont x és y koordinátáit
            double intersectionX = (c2 - c1) / (m1 - m2);
            double intersectionY = m1 * intersectionX + c1;

            // Ellenőrizzük, hogy a metszéspont a szakaszokon belül van-e
            if (intersectionX >= Math.Min(x1, x2) && intersectionX <= Math.Max(x1, x2) &&
                intersectionX >= Math.Min(x3, x4) && intersectionX <= Math.Max(x3, x4) &&
                intersectionY >= Math.Min(y1, y2) && intersectionY <= Math.Max(y1, y2) &&
                intersectionY >= Math.Min(y3, y4) && intersectionY <= Math.Max(y3, y4))
            {
                Console.WriteLine($"A szakaszok metszik egymást a pont ({intersectionX}, {intersectionY}).");
            }
            else
            {
                Console.WriteLine("A szakaszok nem metszik egymást.");
            }
        }
        else
        {
            Console.WriteLine("Az egyenesek párhuzamosak, nem metszik egymást.");
        }
    }
}

Ez a program először kiszámítja mindkét szakasz egyenesének egyenletét a megadott végpontok alapján. Ezután ellenőrzi, hogy a két egyenes metszi-e egymást, és ha igen, akkor kiszámítja a metszéspontot és ellenőrzi, hogy az a szakaszokon belül van-e. A program az eredményt a konzolra írja ki.

Azt gondolom, sok gondot le fog venni a vállunkról a mesterséges intelligencia. Csak nehogy a fejünkre nőjön.



2024. február 4., vasárnap

Egyvérből

Kaptam Boritól karácsonyra egy könyvet, Dévényi István írta, a címe: Egy vérből valók. A szerző újságíró, dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél, az MTI-nél. Egyszóval ismeri a dörgést. Nem véletlen, hogy a könyv egyik főszereplője egy kormányoldali hírportál sztár újságírója. Az ő története egyes szám első személyben van megírva, Dévényi valószínűleg hitelesen tud belehelyezkedni a főhős személyiségébe.

Nem nehéz ráismerni, hogy valószínűleg Trombitás Kristófról van szó, a Pesti Srácok mesterlövészéről (a regényben Talján Kristófnak hívják), míg főnöke, az Öreg nyilvánvalóan Stefka István, a propagandagépezet tábornoka. Maga a miniszterelnök nevezi őket tábornoknak és mesterlövésznek, amikor személyesen jelöli ki a propaganda új irányát:

"A kommunikáció most talán mindennél fontosabb. Létrehozunk néhány hadosztályt. Főszerkesztő urat felkérem, hogy államtitkár úr mellé rendelve irányítsa a tájékoztatási hadcsoport munkáját. Tudom, hogy rengeteg dolga van emellett is, de abban is biztos vagyok, hogy helyt fog állni...
Önre pedig abban számítok, hogy metsző pontossággal juttassa célba a legkeményebb üzeneteinket. Ön lesz az előretolt egységünk, személyes támogatásomat bírva tevékenységében szabad kezet kap, kizárólag főszerkesztő és államtitkár uraktól fogadhat el utasítást, beszámolási kötelezettséggel csak nekik tartozik."

Ebből a militarista hangvételből nem nehéz ráismerni Orbánra. Persze a könyv végén ott van, hogy a valósággal való mindennemű egyezés csak a véletlen műve, de azért spekuláltam, vajon ki lehet az az államtitkár, aki egy kokainos melegklubban adja ki az utasítást hősünknek.

A szerkesztő amúgy egy hedonista aranyifjú, félelmetes mennyiséget képes inni a legdrágább italokból, a csajokat úgy váltogatja, mint a fehérneműt, és ha 3,3 ezrelék véralkoholszinttel lezúzza Mazerattiját, akkor sincs baj, mert az Öreg kimenti a bajból. A közönségét, amelynek ír, a vidéki Magyarország kisembereit mélyen megveti, birkáknak tartja őket és  a legnagyobb megpróbáltatás számára, amikor közönségtalálkozókon, fórumokon kell részt vennie és utána falusi polgármesterekkel kell haverkodnia. Viszont az ő jegyzeteit olvassa és hallgatja a közszolgálati rádióban és tévében a regény másik hőse, János.

János egy lecsúszott egzisztencia, válása után egy falusi házban él polgármester haverja közalkalmazotti kegyelemkenyerén. De azért meg van győződve arról, hogy mindenről a Kristóf által megjelölt csoport tehet, akiket külföldről pénzelnek és egyetlen céljuk, hogy ártsanak Magyarországnak. Így aztán amikor a kommunikáció egyre harciasabbá válik, János számára is világos, hogy afféle bányászjárásként ő is az önkormányzat által biztosított buszre szállva felutazzon a "bűnös" fővárosba és részt vegyen a tettleges összecsapásban, hogy móresre tanítsák "ezeket".

János is sokat iszik, ebben nem különbözik Kristóftól, de persze neki csak olcsó házi pálinkákra, kannás borokra és kommersz világossörre futja. A véres összecsapás bekövetkezik, a két főhős tekintete a csatában egy pillanatra találkozik (Kristófot tudósítani küldik a helyszínre), és végre a magyarok vére tényleg eggyé válik.

A könyv végén csak sejteni lehet, hogy a kialakult polgárháborús állapotért végül Kristóffal vitetik majd el a balhét.

A múlt év végének egyik médiaszenzációja volt ellenzéki körökben a 444 által készített Valótlanul című dokumentumfilm, amely azt mutatta be, hogy az állami propagandagépezet miként indít karaktergyilkos lejárató kampányt minden alapot nélkülözően a főnökség által megjelölt "ellenség" ellen. Mire a megtámadottak az összes sajtópert megnyerik, a lejáratás már rég elérte célját. Hát most ezeknek a lejárató embereknek, vitriolos tollú megmondóembereknek a világába adott bepillantást ez a könyv.

2024. február 2., péntek

Rossz versek

Ezelőtt 15 évvel részt vettem az orosházi Justh Zsigmond Könyvtár által kezdeményezett könyvelvesztős játékban: Az ember szándékosan elveszít egy könyvet, de beleírja, hogy ez egy játék, a megtaláló egy bizonyos weboldalon regisztrálhatja azt. Ha kedve van, megtarthatja a könyvet, de akár újra elveszítheti. A játék során bukkantam egy "író- és költőnő" magánkiadásban megjelenő könyvére, a címe: Róka fogná puskát.

Mivel a cím nyelvtanilag hibás, hiszen a "fog" ige feltételes módú E3 alakjának tárgyatlan ragozású változatát kellett volna írni, mert a "puskát" előtt nem áll határozott névelő. Helyesen: "Róka fogna puskát". Azt hittem, hogy afféle nyelvi játékról van szó, mint Lázár Ervinnél a Berzsián és Dideki, mert gyermekei így mondták Berzsenyi Dánielt és az "ég a háza dideki" gyerekverset, ezért rákérdeztem a szerzőnél a címválasztás okára. Ő viszont nem is értette, mi a bajom a könyv címével, ezért én utána néztem a címadó versnek:

Róka fogná puskát

 

Gyülekezik sok-sok puskás,

Bandázik a rókavadász.

Térdes csizma, "bézbol" sapka

Kezükben a gyilkos puska. 

Csaholnak az agarak 

Rókák odúba bújnak.

Óvatlanok kiugranak, 

Erdőben messzire futnak. 

Bundájuk mint vörös posztó,

Farkuk lompos zászlótartó.

Ingerlik a rájuk rontó,

Magukat hősnek tartó, 

Torkukat ír "vyski"-vel

Locsolgató, 

Rikoltozó hajtókat…”


Így már világossá vált, hogy egy műkedvelőről van szó, akinek a magyar talán nem is az anyanyelve (a tárgyas/tárgyatlan igeragozás külföldi számára nehéz, viszont egy magyar anyanyelvűnek szinte természetesen jön). Középiskolai magyartanárom is olvasott fel nekünk a múlt század első feléből származó, unatkozó műkedvelő arisztokrata hölgyek által írt, magánkiadásban megjelent verseket elrettentésül. Parti Nagy Lajos jól ismeri ezeket a szerzőket, Sárbogárdi Jolán álnéven maga is írt ilyen műveket, például A test angyala című "habszódiát" vagy az Ibusár című zenés-táncos "huszerettet".


Az természetes, hogy a közösségi médiát elárasztják a dilettáns művek, végül is mindenki azt ír, amit akar (ha jól belegondolunk, az én politikai dalaim is ebbe a műkedvelő műfajba tartoznak). De ma az egyik ilyen alkotás szintet lépett, fel is robbantotta rögtön a netet. Samu Violetta (írói álnevén Violet C. Landers) Így halnak meg a rózsák című versét kötelező versként adták fel a a Berzsenyi Dániel középiskolai kollégiumi szavalóversenyre a Győr-Moson-Sopron megyei résztvevőknek.


"Így halnak meg a rózsák


Vihar dúlt a felhőkön túl,

A szélben a rózsa se mozdul.

Mégis érzi, hogy baj közeleg,

Lesújtó villám, gyilkos felleg.


Masszív gyökere kapaszkodik,

Nap nap után életéhez ragaszkodik.

Mi mást tenne, mikor egy az élete,

Talán nem egyedi a szemlélete.


Az eső zubogva hull, szakad az ég,

Mások ezért imádkoztak már rég,

De a rózsa szára megtépázódott,

Ahogyan a zivatarban szétázott.


Levelei mind lehulltak sorban,

Földön hevernek ázott csokorban.

Virága is szétázva csendben odalett,

Színe már nem arany vagy scarlett.


Hiába múlt el az eső, s hajnal pirkadt,

A rózsa töve alatt a föld nem szikkadt.

Megölte , a máskor életet adó eső,

Gyógyítja-e eztán őt hűvös szellő?


Szépsége az esőben így rommá lett,

Pedig annyiaknak, oly nagyon tetszett.

Emléke él majd, vagy csak apró morzsák?

Így halnak meg a vöröslő rózsák."


Felhívnám a figyelmet az utolsó két sor morzsák-rózsák rímpárjára. Azt hiszem, a mondanivalón nem rontott volna a porzsák - rossz zsák - perzsák kifejezések bármelyikének használata. Természetesen szegény Violettát szétoltotta az internet népe, azóta Facebook-oldalát törölte, az Oktatási Hivatal oldaláról pedig törölték a versenyfelhívást és új felhívást tettek közzé. Na de mégis hogyan fordulhatott elő ez a helyzet?

  1. Samu Violettának van egy kocka kedvese, aki szerelme kedvéért meghekkelte az Oktatási Hivatal oldalát;
  2. Samu Violetta a verseny fővédnökének a szeretője;
  3. De ami a legvalószínűbb és a legszomorúbb a történetben: a vármegyei Oktatási Hivatalban olyan döntéshozók vindikálják maguknak a versek kiválasztásának jogát, akiknek fingjuk sincs az irodalomról.
Dafkeségből és bosszúból most a szerencsétlen 9-13 éves gyermekeknek Berzsenyi Balaton című versét kell megtanulniuk, hadd tudják meg, mi a magyarok istene. Ilyen sorok vannak benne: 

"Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt

Olly eleven szinnel festéd, s Eratódnak ölében

A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,"


Nekem úgy tűnik, mindent megtesznek, hogy elvegyék az ifjúság kedvét a költészettől. De hát az akkumulátor-gyárakban nincs is szükség a verstudásra.