Az Alkotmánybíróság költözései

Nincs még két hetes a hír, hogy az Alkotmánybíróság a replikában felépített József főhercegi palotába költözik a Budai Várba.

A Hauszmann Alajos-terv keretében nemcsak a várpalota épületegyütteséhez tartozó épületek (pl a Lovarda vagy a Főőrség) épültek/épülnek újjá, hanem a Vár olyan, a második világháborús sérülései miatt vagy teljesen lebontott vagy csak csonkán visszaépített épületei, mint a Szentháromság téren álló Pénzügyminisztérium, a Dísz téren álló Vöröskereszt székház és Honvéd Főparancsnokság és mögötte álló Honvédelmi Minisztérium, valamint a Szent György téren álló József főhercegi palota. A felsorolt épületekre jellemző, hogy a 20. század elején épültek, kb. 40 éve álltak még csak, amikor szétlőtték őket, ezért különösebb műemléki jelleggel nem rendelkeznek, de a Hauszmann-terv célja az volt, hogy a Vár száz évvel ezelőtti arculatát állítsák vissza.

A Pénzügyminisztérium épületét kivéve (mely eredeti funkcióját kapja vissza) az épületekre az is jellemző, hogy leendő funkciójuk még kialakulatlan. A Hauszmann Alajos Program honlapján a leendő funkciókról ezt tudhatjuk meg:

• József főhercegi palota: Az ingatlan fejlesztése Korb Flóris és Giergl Kálmán terveihez hűen történik. Az épület az egykori saroktornyokat, valamint az egyedi keleties jegyekkel bíró homlokzatot megtartva születik újjá. Funkcióit tekintve az ötszintes ingatlan elsősorban irodai célokat szolgál majd. A nagyközönség számára is nyitott, történelmi tereiben rendezvények kapnak majd helyet. Azt természetesen hangsúlyozták, hogy az egykori báltermet "eredeti pompájában" állítják helyre.

Az egykori bálterem

 

• Honvéd Főparancsnokság: A jelenlegi tervek szerint az épület eredeti magasságában a Vár látogatóközpontjaként születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig egy modern kiegészítést kap, ami harmonizálni fog a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével (ez utóbbi megállapítás már nem igaz, a Szent György tér felé korhű stílusú, de mindössze 10 m-nyi épület kiegészítés kerül a volt Honvédelmi Minisztérium helyére).

Csonka toldalék a Honvéd Főparancsnokságon

• Vöröskereszt székház: Az intézményi és irodai funkciókat befogadó ingatlan belső kialakítása is megjeleníti majd azokat az építészeti jegyeket, amelyeket a korabeli épület magán hordozott. Belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból ugyanakkor modern megoldásokat alkalmaz.
  
  

Az Alkotmánybíróság beköltözése azért lepett meg, mert valahogyan nem fért össze nekem a fejembe a pompás bálteremmel. Azt viszont hangsúlyozták, hogy az épület díszkertje a nagyközönség számára látogatható marad.

 

A leendő díszkert látványterve

Hát majd meglátjuk. Ez már a harmadik otthona lesz a hányatott sorsú Alkotmánybíróságnak, sőt, tulajdonképpen a negyedik, hiszen az 1989-es alkotmánybírósági törvény (1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról, mely az Alaptörvény hatályba lépéséig volt hatályban) 3. cikkelye kimondja: "Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom". Ezt a székhelyét azonban sohasem foglalta el a taláros testület (ez ugyanolyan eposzi jelzője az Alkotmánybíróságnak, mint az Országgyűlésnek a Tisztelt Ház), talán a bíró urak nem óhajtottak ebbe a patinás városba utazgatni.

Az AB első székhelye az MSZMP 13. kerületi pártszékháza volt. Az épület 1975-ben épült Pázmándi Margit tervei alapján Angyal Ádám egykori angyalföldi párttitkár és gyárigazgató tündöklése idején. Akkor még a jelenlegi irodaházak és plázák helyén gyárépületek álltak, Csepel után Angyalföld volt Budapest második legnagyobb ipari centruma (Vörös Csepel, zúgjon a hangod, Váci út felelj neki). Az épületet ma a korszak 12 legjelentősebb budapesti épülete között tartják számon. Jelenleg az Államkincstárnak ad otthont.

Az Alkotmánybíróság második otthona (ahol jelenleg is székelnek) az SZKI (Számítástechnikai Koordinációs Intézet) székháza volt. Az 1968-ban alapított, legszebb napjaiban 700 főt is foglalkoztató intézetben már a '80-as években megkezdődtek a kiszervezések, végül '95-ben jogutód nélkül szűnt meg, a székházat az AB örökölte meg.

Ahogyan az Alkotmánybíróság morálisan csúszik lefelé, és tulajdonképpen mára már csak egy pitykegomb Orbán Viktor mentéjén, úgy próbál egyre közelebb kerülni a tűzhöz. Alkotmányunk már nincs, csak Alaptörvényünk, de Alkotmánybíróság még van, ahogyan Alkotmányvédelmi Hivatal is. Ebben a cikkben viszonylag jó leírják, hogy a NER miképpen gyűrte maga alá, miképpen üresítette ki teljesen az AB-t. Ezen a blogon már magam is füstölögtem néhány AB-döntésen, pl. amikor Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezését a testület azután érvénytelenítette, hogy az átment a Nemzeti Választási Bizottságon, a Kúrián, összegyűjtötték a kellő számú (kérdésenként több mint 200 000) aláírást és azokat az NVB hitelesítette.

Talán azért akar az Alkotmánybíróság a Főnök közelében lenni, hogy az utasításokat sokkal közvetlenebbül megkaphassák. Azon sem lennék meglepve, ha a többi Vár-béli épületre a NER további kedvencei, az Alapjogokért Központ, a Magyarságkutató Intézet, a XXI. Századi Intézet vagy a Századvég jelentkeznének.

Hamarosan igazi hatalmi centrum lesz a Vár.