PAKS

Amikor a fukushimai erőművet tervezték, áttekintették Japán valaha volt legmagasabb szökőárját, és 4,2 m magas szökőár lett a tervezési szint. A vízkivételi mű 5,7 m-rel a tengerszint fölé került, az üzemzavari diesel-generátorok pedig 12-13 méterre. 2011. március 11-én mégis egy 14-15 méteres szökőár érte el az erőművet, és bár a blokkok szabályszerűen leálltak, az álló blokkok hűtését sem tudták megoldani. A fukushimai esetből okulva azóta a tervezési alapokon túli üzemzavarok elhárítására is építenek be lehetőleg passzív, külső elektromos erőforrást nem igénylő biztonsági rendszereket:

• hidrogén-rekombinátorok a hidrogén megkötésére (nagy hőmérsékleten a vízgőz oxigénre és hidrogénre bomlik);
• passzív reaktorhűtő arra az esetre, ha a szivattyúk külső energiaforrás hiányában nem működnek;
• passzív csarnokhűtés arra az esetre, ha az energiahiány (black-out) csőtöréssel is párosulna;
• olvadék csapda arra az esetre, ha zónaolvadás következne be.

Paks2-t már ezek alapján az elvek alapján tervezték. Na de miért írom le ezt pont 2026. augusztus 2-án. Nos azért, mert 44 év után környezeti okok, nevezetesen a a Duna szélsőségesen alacsony vízállása után valószínűleg leállásra kényszerül a Paksi Atomerőmű.

A fenti ábrán azt láthatjátok, hogy hogyan áll le fokozatosan az erőmű július 27-től elkezdve (alul az az egyre vékonyodó sötétkék csík). Amikor e sorokat írom, még 240 MW-tal üzemel a 2-es blokk, de ha tovább csökken a Duna vízszintje, teljesen le kell állítani az erőművet, mert a kondenzvíz-szivattyú szívócsonkja már nem ér le a vízbe.

Íme a Duna vízszintjének alakulása Paksnál:

Jelenleg a vízmérce -133 cm-ren áll, a korábban mért legalacsonyabb vízszint 2018 októberében volt -97 cm-rel, vagyis már most 36 cm-rel alacsonyabb a Duna (a vízmércék 0 pontja többé-kevésbé önkényes, de meg szokták adni, hogy az a Balti tenger szintje fölötti milyen abszolút magasságot jelent. Paksán a 0 szint 85,380 mBf-nél van).

Az erőmű építésekor, vagyis 1980 környékén 84,74 mBf legalacsonyabb vízszinttel terveztek, és ehhez képest több mint egy méterrel, 83,6 mBf-re került a kondenzvízszivattyúk szívócsonkja. A Paksi Atomerőmű üzemi kondenzvíz-fogyasztása kb. 100 m3/s, amit 8 db 3,5 MW-os (nagyjából egy szélturbina teljesítménye!), akár 19 m3/s vízhozamot is megvalósítani képes óriásszivattyú biztosít. 4-4 ilyen szivattyú 1-1 betonépítménybe van fixen beépítve, melynek tetején van a szűrtvizes medence, ahonnan gravitáció útján áramlik át a kondenzvíz a turbinák kondenzátorain, hogy lecsapassák vele a fáradt gőzt. Vagyis ezek nem holmi búvárszivattyúk, amiket, ha akarjuk, akkor kicsit lejjebb engedjük.

Kérdés, hogy itt ugyanolyan tervezési alapokon túli körülménnyel van-e dolgunk, amire nem lehetett előre számítani, vagy pedig van egy olyan régóta fennálló tendencia, amiből következtetni lehetett volna, hogy ez az alacsony vízállás előbb-utóbb bekövetkezik. Nos, én azt állítom, hogy két ilyen tendencia is van:

1. Medermélyülés: a medermélyülés oka, hogy a Duna több hordalékot visz el, mint amennyit fentről hoz, és ez a tendencia már a múlt század elejétől megfigyelhető, és csaknem lineáris: 1,92 cm évente.
   
   
   Ez azt jelenti, hogy az első blokk 1982-es üzembe helyezése óta az átlagvízszint 84,5 cm-t csökkent, amivel az üzemidő-hosszabbításoknál mindenképpen számolni kellett volna.
2. Nyílik a hidrológiai olló: A 20. századra még jellemzőbb volt a kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb éves vízjárás. Ezzel szemben a 21. században a folyó vízhozamának ingadozása nő, a száraz időszakok még szárazabbak, a csapadékosak pedig még hevesebb áradásokat hoznak. A 2024-es árvíz és az idei extrém kisvíz egymásutánisága nem véletlen egybeesés, hanem a klímamodellek által előrejelzett trend közvetlen bizonyítéka.
   
   
   
   
   

   A fenti kép alig 2 éve, a 2024 szeptemberi dunai árvízről készült, ami az ország 9. legnagyobb dunai árvize, de a 21. század 4. legnagyobb árvize volt.

Kérdés, hogy a vízszinten kívül az alacsony vízhozam vagy a magas vízhőmérséklet befolyásolta-e volna az erőmű működését:

• Még a mostani rekordalacsony vízállásnál is 740 m3/s a Duna vízhozama. Az atomerőmű számára a Duna vízhozama 25%-ának felhasználása engedélyezett, vagyis a vízhozam nem befolyásolja az erőmű működését.
• Az erőmű tervezésekor a Duna-víz hőmérséklete az esetek 0,85%-ban haladta meg a 24 fokot. 24 foknál melegebb vízzel is hűthető az erőmű (most éppen 28 fok), de ekkor valamivel romlik a hatásfoka, mert a kondenzátorokban a fáradt gőz lecsapatása rosszabb hatásfokkal történik. Az erőmű 8-10 fokkal emeli meg a felhasznált hűtővíz hőmérsékletét, amit visszaenged a Dunába, és az erőmű alatt 500m-rel a melegvizes csóva hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Vagyis magas hőmérsékletnél környezetvédelmi, adminisztratív okok miatt kell csökkenteni a termelést.

Vagyis az erőmű működését nem a kis vízhozam, nem a magas vízhőmérséklet, hanem csakis az alacsony vízszint akadályozza, melyre elvileg több megoldási lehetőség van:

• Sokan felvetik a hűtőtornyok használatát, de egy működő erőmű hűtőtornyos hűtésre való átállítása - azon túl, hogy Paks1 környezete eléggé beépített, nem nagyon van hely hűtőtornyoknak - eléggé drága mulatság, komoly megtérülési számításokat kéne elvégezni.
• Duzzasztómű a Dunán: ez Bős-Nagymaros óta tabutéma, pedig a vízszint folyamatos csökkenése a mezőgazdaságnak is gondot okoz, hiszen ezzel párhuzamosan csökken a talajvíz szintje is.
• A jelenlegi vízkivételi mű átépítése vagy kiegészítése. Erre a Paksi Atomerőmű közleménye tett egy homályos utalást: "A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű."

Akkor most nézzük a közösségi médiában a mostani krízishelyzetről terjedő összeesküvés-elméleteket, melyet előszeretettel terjesztenek a Védvonal aktivistái:

• Nem is kellene Paks1-et leállítani, ez csak Brüsszel ármánykodása, hogy el lehessen törölni a rezsicsökkentést és fel lehessen emelni a villamosenergia árát. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.
• Az osztrákok víztározói teli vannak, visszatartják a Dunát, hogy nekünk ne jusson víz. Nos, ha egy víztározó tele van, akkor pont annyi vizet enged tovább, mint amennyi belefolyik, ráadásul ezt nemzetközi egyezmények is szabályozzák. Sajnos az alacsony vízhozam oka az, hogy aszály van a Duna egész vízgyűjtő területén. Olvassátok az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményét.
• Az akkumulátor-gyárak elhasználják a vizet, le kell állítani a működésüket: A Duna mentén fekvő gödi és iváncsai akkumulátorgyárak együttes engedélyezett vízfogyasztása 1690 m3/óra, vagyis 0,47 m3/s. Ez a Duna pillanatnyi vízhozamának 0.06%-a, vagyis a Duna vízszintjét semmilyen mértékben nem befolyásolja!
• Atomerőművek helyett még több napelemet és szélerőművet kellett volna telepíteni - mondják a zöldek. Az első ábrán jól látható, hogy a napelemek már most is szinte képesek a napközbeni fogyasztás teljes lefedésére, a baj este 6 felé zúdul ránk, mert kevés a tárolókapacitásunk. Új naperőművet mostantól már csak kizárólag akkumulátoros tárolóval együtt lenne szabad üzembe helyezni. Ami a szélerőműveket illeti, van egy német kifejezés a forró, szélcsendes időszakra: Hitzeflaute. Hőkupola esetén mit sem érnek a szélerőművek, mert szélcsend van.
• Talán a legostobább hír, amit nemcsak a Védvonal egybites trolljai, de Rétvári Bence és Tuzson Bence (a két Bence 😏) is terjeszt a közösségi médiában: 1983-ban már volt egy ilyen krízishelyzet, amit a vízügy a helyszínre telepített szivattyúkkal megoldott, vagyis Magyar Péter A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. Nos, 1983-ban még csak egy blokk üzemelt 25 m3/s hűtővízmennyiséggel, és a vizszint a mostani -133cm helyett -21 cm volt, vagyis több mint egy méterrel magasabb! Ebből látszik, hogy a két bukott Bence nemcsak ostoba, hanem gonosz is.

Mégis érdemes feltenni a kérdést: A mostani Tisza-kormány hogyan jön ki ebből a krízishelyzetből. Már Orbánnál láttuk, hogy egy rendkívüli helyzetben egy jó vezető mindig tud tündökölni: operatív tanácsokat hoz létra, annak üléseiről rendszeresen posztol, járja az országot a krízissel érintett helyeken. Ezt Magyar Péter is megteszi, ráadásul nagyon jól képes beszélni viszonylag kevés tárgyi tévedéssel. Az is segíti a helyzetét, hogy még csak három hónapja alakult meg a Tisza-kormány, vagyis semmiképpen sem tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért, viszont alkalmat ad arra, hogy visszafelé mutogasson az Orbán-kormány mulasztásaira.

Ennek ellenére a bukott Fidesz most Magyar Péter alkalmatlanságát igyekszik bizonygatni, aki képtelen kezelni a mostani válságot. Orbán már alig várja, hogy augusztus 23-án leteljen az általa vizionált 133 nap, ami után dicsőségesen visszatérhet.

Orbán Viktor augusztus 23-án dicsőségesen belovagol a Parlamentbe.

Reméljük nem így lesz.

Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---

Magyarországon megszűnt a szuverenitás-védelem...

... avagy miért bukik meg minden puha diktatúra?

A Magyar Közlöny idei 82. száma június 30-án lehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnését kimondó törvényt és a nemzeti szuverenitás védelméről szóló korábbi törvény hatályon kívül helyezését. Bár az Amnesty aznap estére búcsúbulit szervezett a gellérthegyi víztározóhoz, a hazánkra boruló hőkupola miatt lemondta a rendezvényt, és azt sajnálatos módon később, az enyhülés beköszöntével sem tartották meg.

Ezért aztán 4-én egy magán-megemlékezést tartottunk a hivatal épületénél és a Filozófusok Kertjében (Petra is elkísért).

Még ott van a felirat a bejáratnál, az épületen lobog a nemzeti lobogó (naná, majd az uniós), és egy Valton-os őr megkért bennünket, hogy ne hagyjuk ott a táblát (egy héttel ezelőtt talán le is lőtt volna 😱).

Ahogy egy korábbi posztomban írtam, a Szuverenitásvédelmi Hivatal volt az a vadászpuska a színházi díszletben, melynek az elsülésére három felvonáson keresztül hiába várt a közönség (de leginkább szerintem Lánczi Tamás). Pedig a hivatal az utolsó töltényig küzdött: utolsó heti jelentésükben (a választások előtt két nappal) még arról írtak, hogy "Rengeteg szál vezet Ukrajnából Magyar Péterékhez", "Titkosszolgálati módszerekkel próbálják befolyásolni a magyar választást", "Külföldről szervezik a választási csalásról szóló dezinformációs kampányt".

A Választások előtt szkeptikus barátaim háromféle szcenáriót tartottak lehetségesnek:

1. A Tisza pártról bebizonyítják, hogy külföldről finanszírozott párt, ami megszegi a pártfinanszírozási szabályokat, ezért egyszerűen lehúzzák a választási listáról;
2. A magyar választások erőteljes külföldi befolyásolása miatt bizonytalan időre lehalasztják a választás megtartását;
3. A választás eredményét - hasonlóan a román elnökválasztáshoz - a közösségi média külföldi titkosszolgálatok általi befolyásolása miatt érvénytelenítik, és egy későbbi időpontban új választásokat írnak ki.

Mély szakadék széléről nézett le a mélybe az Orbán-rezsim, de aztán inkább hátralépett. Puhák voltak, ezért elbuktak.

(Zárójeles adalék, hogy amikor egy héttel a választások után Amerikába szakadt volt osztálytársnőmmel beszélgettem, megkérdezte, igaz-e, hogy a Tisza csak afféle Facebook-párt, nincsenek is valódi szervezeteik, csak ügyesen kezeli a közösségi médiát. De az elhíresült Gajdics-monológban is a jobboldali újságíró a Facebook-ot kezdi hibáztatni a választási vereségért: "Ül itt valaki ebbe' a stúdióba olyan, akit nem tekert le a Facebook, akinek a tartalmait nem buzerálták?")

Az ellenzéki pártok és médiumok megbélyegzésével a Fidesz már 16 éves uralmának félidejében, 2018-ban az elhíresült "Stop Soros" törvénnyel megpróbálkozott.  Büntethetővé tették az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket, és a szervezeteknek engedélyekhez kötötték a migrációval kapcsolatos munkáját. 2021 végén az EU Bírósága kimondta, hogy a törvénycsomag több ponton is ellentétes az uniós joggal, mivel sérti a civil szervezetek működési szabadságát.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024-es létrehozása aztán olyan volt, mintha építettünk volna egy hatalmas ágyút, de nem mondtuk volna meg, hogy mire fogunk lőni és milyen tölténnyel. Ez persze nem tántorította el a hivatalt, hogy ne ugorjon rögtön neki a hazai jogvédő szervezeteknek és független médiumoknak. Az első megtámadottak között volt az Amnesty International Magyarország és a Direkt36 tényfeltáró portál. Mindenkinek ajánlom megtekintésre Ligeti Miklós és Lánczi Tamás vitáját a 2024-es Tranzit Fesztiválon (Ligeti elment az ellenség edzőtáborába!). Lánci szerint a magyar közhatalom-gyakorlás rendjét kívülről próbálják befolyásolni, felforgatni: "Nektek is be kellene jelentkeznetek, mint regisztrált külföldi ügynökök" - mondta Lánczi.

De az is vicces volt, hogy most már nem is dollár-baloldalról, hanem hrivnya-baloldalról kell beszélnünk, hiszen az ellenzéki médiumokat az ukránok finanszírozzák. Az SVH jelentései azonban csak eldurrantak a levegőben, mint valami tűzijáték, anélkül, hogy érdemi intézkedéseket vontak volna maguk után. Egy évet kellett várni arra, hogy két olyan törvénytervezet kerüljön az országgyűlés elé, amely már érdemi feladatot adhatott volna az SVH-nak:

• Az átláthatósági törvény, amely a külföldi támogatásokat elfogadó egyesületek, alapítványok és egyéb szervezetek működését, vezetőinek vagyonnyilatkozatát és pénzügyeit szigorú hatósági kontroll alá vonta volna. A Szuverenitásvédelmi Hivatal lett volna a rezsim szigorú ujja, mely rámutathatott volna ezekre a szervezetekre, hogy utána a törvény lesújthasson rájuk. Bár az átláthatósági törvény átment a különféle bizottsági egyeztetéseken és megkezdődött parlamenti vitája, megszavazását elhalasztotta a kormány, és soha többé - még módosított formában sem - terjesztette a Tisztelt Ház elé, pedig Orbán még így nyilatkozott a tervezetről: „Mindenképp megalkotjuk, különben mi leszünk a vesztesek: nem csak elveszítjük a választást, de még veszteseknek is tűnünk majd. Ezt nem fogjuk elfogadni”. De belenéztek a szakadékba és visszariadtak.
• Az Alaptörvény 15. módosításával bekerült az alaptörvénybe - és ezzel együtt az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvénybe is - hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága határozott időre felfüggeszthető. Bár a kapcsolódó kormányrendelet a felfüggesztést az igazságügyminiszter hatáskörébe utalja, számomra nyilvánvaló volt, hogy a tippadó itt is az SVH lett volna. Akkoriban sokan arról beszéltek, hogy a törvény Soros György magyar állampolgárságtól való megfosztását tette volna lehetővé, alkalmazására mégsem került soha sor. Vagyis itt sem merték átlépni a vörös vonalat. Az érdekesség az, hogy ez a törvény még mindig érvényben van, de én nagyon remélem, hogy az Alaptörvény nemtoménhanyadik módosításával ez is kivezetésre kerül, és a születéssel szerzett állampolgárság ismét szent és sérthetetlen lesz.

A galambok és héják küzdelme idén április 12-ig jól megfigyelhető volt az Orbán-rezsimen belül. Gulyás Gergely egy márciusi kormányinfón arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerülhet egy, a Tisza Párt támogatásáról szóló nemzetbiztonsági jelentés. Elmondása szerint a dokumentumot a Nemzetbiztonsági Bizottság már megismerhette, és jelenleg zajlik a titkosítás feloldásának folyamata. Állítása szerint a dokumentum azt vizsgálja, hogy a párt milyen támogatásokat kaphatott Ukrajnától, a részletek azonban csak a titkosítás feloldása után derülhetnek ki. Később a Tisza párt két informatikusát gyanúsították, melyről később kiderült, hogy pont fordítva, a Rogán magánszervezeteként működtetett titkosszolgálat szervezett akciót a Tisza informatikai rendszerének bedöntésére.

A választások előtti utolsó akciók pedig már inkább szánalmat keltők voltak, de arra utaltak, hogy a héják még mindig próbálkoznak:

• Március elején a kormány úgy érezte, hogy "ezek az ukránok mindenre képesek", és fenyegetik a magyar energetikai infrastruktúrát, ezért megerősítették a magyar energetikai létesítmények katonai védelmét. Szalay-Bobrovniczky Kristóf sem tétlenkedett, a Paksi Atomerőmű bejáratánál tanulmányozta részletesen az erőmű tervrajzát, miközben kísérete maszk mögé próbálta rejteni elfojtott röhögését. 😏

• A március 5-ei "aranykonvoj-akció", melyben egy hazánkon legálisan áthaladó szabályos bankközi ukrán pénzszállítmányon ütöttek rajta, minden tekintetben kontraproduktív volt. A pénzszállítók fegyvertelenül szállítottak egy értékszállítmányt egy osztrák és egy ukrán bank között, és nem volt igazolható sem pénzmosás gyanúja, sem pedig az, hogy ebből a szállítmányból a Tisza is részesedett volna. Bár a választások után a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője lemondott, az Orbánék által kinevezett legfőbb ügyész még mindig a posztján van, és az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki a TEK volt vezetőjét hétrendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanújával.
• Talán még ennél is szánalmasabb volt egy héttel a választások előtt a Török Áramlat gázvezeték elleni állítólagos robbantási kísérlet. Felsőhegy (Gornji Breg) és Ilonafalva (Vojvoda Zimonjić) közötti útszakasz közelében két fekete hátizsákot találtak, bennük mintegy négy kilogrammnyi robbanóanyaggal. Bár akkor Orbánék igen drámai hangon beszéltek egy vélhetően ukrán merényletkísérletről és megkettőzték a gázvezeték őrzését, a szerb elnök, Aleksandar Vučić csak a választások utánra ígért részletes tájékoztatást, hogy ne befolyásolja a választások eredményét. Nos, erre a tájékoztatásra azóta is várunk. 😳

A Fidesz héjái képtelenek voltak hihető narratívát előállítani az ukrán fenyegetésre, a nép ezen már csak röhögött. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hiába próbálta jelentéseivel alátámasztani ezeket a konteókat, ezekkel már senki sem törődött. Bekövetkezett az orbáni jóslat: "...mi leszünk a vesztesek: nem csak elveszítjük a választást, de még veszteseknek is tűnünk majd."

Jelen poszt írásakor még elérhetők a hivatal dokumentumai, aki teheti, olvasson bele, nagyon gyorsan öregedő irományok.

PS.2026.07.06.

Azért az nagyon vicces, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnése napján, azaz június 30-án közzétette éves jelentését, melyben Lánczi Tamás ezt írja:

A Hivatal munkájának célja továbbra sem egyes szereplők minősítése, hanem a magyar állam cselekvőképességét veszélyeztető kockázatok azonosítása, elemzése és a döntéshozók támogatása.

Hát, ezek a bizonyos kockázatok elég egyoldalúan, a megrendelő szájaíze szerint lettek azonosítva. Az ilyen szuverenitásból nem kérünk.

Az én Stockholm-szindrómám

A Stockholm-szindróma definíciója szerint egy pszichológiai jelenség, amely során a túszok, bántalmazottak vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek szimpátiát, sőt, érzelmi kötődést kezdenek érezni fogvatartóik vagy bántalmazóik iránt. A túszok szabadulásuk után további szimpátiát éreznek, illetve egyfajta hiányérzet alakul ki bennük, különösen hosszantartó fogság után találják nehezen a helyüket.

Az elmúlt 16 évben valamennyien az Orbán-rezsim foglyai voltunk, különféle taktikákat alakítottunk ki magunknak a rezsimmel szemben, mely az én életemben - akinek egzisztenciálisan egyáltalán nem ártott a Fidesz kormányzat - elsősorban az iróniában nyilvánult meg. Az irónia iránti fogékonyságomat édesanyámtól örököltem, aki ironikus karcolatokat írt a Figyelőbe. Én is szeretem a dolgok fonákját látni. Az iróniának főleg a közösségi médiában, a YouTube-on és ezen a blogon adtam hangot, kicsi, de egyre növekvő mértékben a Facebookon is.

A blogírást már 2006-ban elkezdtem, de ezen a platformon 2011 óta folytatom, és már szinte a legelején írtam rendszerkritikus posztokat, pl. A forgalommal szemben című 2011 januárjában megjelent írásom, amiben arról írok, hogy Brüsszel kifogásolta a magyar médiatörvényt és azt, hogy a Médiatanács kizárólag Fidesz-delegáltakból áll. Azóta posztjaim harmada-fele közéleti kérdésekkel és a Fidesz-kormányzat kritikájával foglalkozik. Ezen belül olyan állandó rovataim voltak, mint a "Viktor kerál"-os mesék, vagy a Pistike-történetek. De rendszeresen írtam a nemzeti konzultációkról, a közízlést rongáló utcai plakátokról, és általában mindenről, ami piszkálta a csőrömet.

A dalénekesi karrierem két évvel később, 2013-ban a Trafikdallal kezdődött. Ma már történelem, hogy 2013-ban június 4.-re, a nemzeti összetartozás napjára közös daléneklésre hívták fel az országot: közzétettek egy bugyutácska éneket, a Barackfa-dalt, és arra kérték az iskolai, munkahelyi vagy baráti közösségeket, hogy énekeljék el és töltsék fel közösségi oldalakra. "Bordalt? Ám legyen, de keserű lesz!" - mondta Petúr, "Neved ki diccsel ejtené, nem él oly walesi bárd!" - írta Arany, hát én is az iróniához fordultam, és mivel épp szügyik jártunk a trafikmutyinak nevezett botrányban, én erről énekeltem egyszerűen bele a számítógépem kamerájába, ez lett első YouTube-feltöltésem. Az azóta született 138 dalom  közül szinte mind rendszerkritikus volt, ráadásul ennek fele nemcsak saját szöveg, de saját dallam is teljesen AI-mentesen!

Véget ért az Orbán-rendszer, és engem egyfajta Stockholm-szindróma fogott el: Miről fogok írni, miről fogok énekelni ezután? Még utoljára elénekeltem az Isten veled hatalom, te édes című dalomat, de folytonos kárörvendésből nem terem babér.

Az igazán kijózanító nővéremnek egy Facebook-posztomra írt válasza volt. Íme a poszt:

Bár a posztot egyáltalán nem kárörvendő írásnak szántam, sokkal inkább arra hívtam fel a figyelmet, hogy a politikában és a történelemben soha sincsen happy end, és ez Magyar Péterékre is vonatkozik, nővérem ezt a kommentet írta:

"Mégsem tudjátok abbahagyni? Nyertetetek nem?
Itt az idő, mutassátok meg ti mit tudtok!"

(A "Nyertetek, nem?"-ből arra következtetek, hogy nővéremet mégsem tudta nagyobbik unokaöcsém meggyőzni, hogy a Tiszára szavazzanak.)

A daléneklési karrieremtől nemcsak a politikai tartalom hiánya miatt kell búcsúznom, hanem amiatt is, hogy AI nélkül már senki nem tölt fel tartalmat a YT-ra. AI írja a zenét, gyakran a szöveget is, és AI generálja a látnivalót. Már egy fél éve komolyan fontolgattam egy zenei és video-tartalom gyártására alkalmas AI előfizetést, de most jegelem ezt a kérdést, későbbi posztokban majd visszatérek erre az egész jelenségre.

Természetesen a blogomat folytatom, és mivel még folyamatban van a Fidesz piszkos ügyeinek feltárása, erről is fognak születni posztok, pl a legutóbbi nyuszimotor-ügy. De persze a Tisza-kormány intézkedései is hagynak kívánni valót maguk után.

De igazi Stockholm-szindrómája most azoknak a szervezeteknek van, melyek létét a NER elleni küzdelem határozta meg. Oknyomozó portálok (Direkt36, Átlátszó, aHang stb.), az egyetemi közalapítványi rendszertől független, pont azok ellenében létrejött képzési intézmények, pl. a FreeSZFE. Vagyis nemcsak a NER olyan intézményei hullanak szét és alakulnak át, mint az MTVA, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a KESMA, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a különféle intézetek (Alapjogokért Központ, Magyarságkutató Intézet, XXI. Század Intézet stb.), de az ezek tagadásából született civil szervezetek is.

Értsük meg egymást, gyerekek!

Egy könyv, egy színházi előadás és egy film a választási nagyhéten.

Könyv

Újabb 12 mondatot olvastam el Krasznahorkaitól, a címe: A magyar nemzet biztonsága. A 12 mondat 12 fejezet, melyből az első 10 Bevezetés, az utolsó 2 pedig "Mindjárt vége". Ennek a könyvnek is többé-kevésbé lineárisan előre haladó cselekménye van, akárcsak a Herscht 07769-nek  vagy a Zsömle odavan-nak. Kialakulhat-e barátság egy alkotói válságban lévő író (akit történetesen pont Krasznahorkai Lászlónak hívnak) és egy természetbúvár között, akik mindketten az élet értelmét keresik?

A regény alcíme: Vadászat pillangóra. Tudtátok-e, hogy míg hazánkban mintegy 3500 lepkefaj él, ebből mindössze négy (!) számít rendszertanilag pillangónak (Kis apollólepke, Farkasalmalepke, Fecskefarkú lepke, Kardoslepke)?

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Pillangófélék (Papilionidae)

Hát azt tudtátok-e, hogy Csontváry Kosztka Tivadar maga is nagy lepkegyűjtő volt?

Csontváry lepkéi

Na szóval, mind a természetbúvár, mind pedig az író arra a kínzó kérdésre keresik a választ, hogy véletlenszerű vagy szükségszerű-e az élet és az az élniakarás, amilyen bonyolult módon folyik egyes fajoknál a szaporodás. A természetbúvár ezért felhagy a szintézissel és kizárólag analitikai kutatásokat folytat, nem keresi a miértekre a választ, az író pedig épp azon töri a fejét, hogy végleg felhagy a regényírással.
(Vegyük például a zsákhordó lepkét, melynek nősténye elszáradt növényi morzsalékokból zsákot sző maga köré, csak a párzónyílását hagyja szabadon a hím számára. A megtermékenyítés után a petéket szétrakja a zsákjában, és a kikelő hernyócskák szépen felzabálják a nőstényt).

Na de hogy jön ide a magyar nemzet biztonsága? Akkor ez mégsem valamiféle politikai regény? Hát nem! Az író az egyes konkrét szavak és azok jelentésmezejének áthidalhatatlan távolságán és a valóság szövegi megjelenítésének lehetetlenségén elmélkedik (ezt Esterházy is gyakran megtette):

...amit Isten felmutatott, és amilyen nevet Ádám adott annak, olyan messze volt és maradt egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de úgy is mondhatja, mint egy pillangó... a magyar nemzet biztonságától - nem fényévmilliókra, hanem a lehető legközelebb, de ez a közelség halálos méreg a valóságra nézve, mert soha nem lehetnek egymáséi...

Krasznahorkairól Nobel-díja után a hivatalos kulturkormányzat is elismerően szólt mindaddig, míg egy hónappal ezelőtt azt nem találta nyilatkozni a La Republica-nak, hogy "Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet". "Messzire kerültem a magyar világtól, a butaságtól szennyezett magyar létezés fogalmától. Minden populizmusnak kitett államban szörnyű dolgok történnek, de semmi sem hasonlítható intenzitásában és brutalitásában ahhoz, ami Magyarországon történik. Ez a manipulációs képesség fertőző."

Színház

Megnéztük a Vígszínházban az @LL3t4rgIA (igen, jól olvassátok) című színdarabot. A rendező ifj. Vidnyánszky Attila zsenijére jellemző, hogy képes volt egy 19. századi német romantikus szerző, Georg Büchner műve alapján egy igazi tinédzserdrámát alkotni. Azt a kérdést feszegeti a darab, hogy megértheti-e egymást a tanárok generációja a dzsenzikkel (z-generációval). A láthatóan az érettségi előtt álló diákoknak szóló darab fiataljai útkeresésben vannak, szorongva tekintenek a jövőjükbe, a közösségi oldalakat doomscrollingozzák naphosszat, bizonytalanok saját magukban és társas kapcsolataikban.

A darab végkifejlete mégis optimista: megkapják (némi huzavona után) az ország kormányát jelképező labdát, mert mostmár az övék, tessék kormányozni. Erre a színdarabra a közel-keleti válság miatt unokástul nálunk ragadt Orsi is elkísért minket. Ráadásul az erkély utolsó sorában pont a vezérlőpult alatt volt a helyünk, azért hátra-hátra pillantva megláthattuk a Mestert, ifj. Vidnyánszkyt.

Film

Nagyot megy most Holtai Gábor új filmje, az Itt érzem magam otthon. Ez a Kaffkába oltott Hitchcock (vagy Hitchcockba oltott Kaffka) egyedülálló és politikai áthallásoktól sem mentes thriller, amely azt a régi dilemmát feszegeti: szabadság vagy biztonság. Bármi többet árulnék el, az már spoiler volna. A film nézettsége már 260 ezer fölött hasít, és naná, hogy erre sem adott támogatást az NFI.

Ma, a költészet napján, a választások előestéjén még egy Bródy-koncert is vár ránk, szóval kulturálisan is próbálunk felkészülni a holnapi választásokra. De pont azon gondolkodtam, hogy bármi is legyen a választások végkimenete, Krasznahorkai, ifj. Vidnyánszky, Molnár Áron és Lovas Rozi (a film főszereplői), Bródy János velünk maradnak.

Kell-e félnünk az AI-videóktól?

A karácsonyi ünnepek előtt több ismerősöm is posztolt olyan fotót a családjáról, amelyen különleges környezetben (pl. egy skót kastélyban) különleges öltözetben (pl. viktoriánus viseletben) láthatók. Nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia termékei voltak ezek a képek, ezért gondoltam, én is próbát teszek. Készítettem Boriról és Petráról egy képet a karácsonyfa előtt, és megkértem az MI-t, hogy öltöztesse őket középkori ruhába.

Az eredeti kép

És az eredmény

De ez még semmi, megkértem a MI barátomat, hogy animálja meg őket. Az eredmény elég megdöbbentő lett.

Azzal a lehetőséggel, hogy deep-fake videókkal befolyásolhatók az emberek, először egy angol sorozatban, Az évek alatt (Years to Years) címűben találkoztam, amelyben Emma Thomson brit miniszterelnököt alakít, aki ugyanolyan erős vezetővé válik, mint Trump, vagy Orbán, vagy amilyen Marine Le Pen lehet majd. Szép fokozatosan diktatúrát épít ki, amelyhez a politikai riválisokról készült deep-fake videókat használ fel. Érdemes elolvasni az erről szóló posztomat, mert hat évvel ezelőtt pont azokra a dolgokra figyelmeztetett a sorozat, amelyek mára valósággá váltak:

"Klímakatasztrófa, migrációs válság, a technológiai fejlődés és a robotizáció nyomán kialakuló munkanélküliség, az amerikai-kínai kereskedelmi háború fegyveres konfliktussá eszkalálódása, a nemzetközi pénzügyi világ összeomlása, az Európai Unió szétesése... A világ és benne Nagy-Britannia a világot érő kihivásokra a létezhető legrosszabb módon válaszol: populista kormánnyal és a többi nemzettől elkülönülve sőt azok ellenében. Az emberek a régi nagy pártformációkban csalódva Európa-szerte populista minipártokat emelnek be a hatalomba, akik víz helyett olajjal próbálják oltani a kialakuló világégést...[Emma Thomson] hihetetlenül hitelesen alakítja a gátlástalan, populista politikust, aki először a pc-beszéddel számol le, demagóg beszédeiben politikai ellenfeleit gyalázza, nem riad vissza a hírhamisítástól, miniszterelnökként még a BBC-t is betiltja. Hátborzongató párhuzamot éreztem sok politikussal: Trumppal, Salvinivel, Le Pennel, Orbánnal."

Bevallom őszintén, akkor úgy gondoltam, hogy a hírvideók hamisítása, a deep-fake már a 2022-es választásokra is politikai fegyverré válik. Érdemes végigmenni azokon a stációkon, melyeken keresztül a filmgyártás eljutott a mai, MI-generálta jelenetekig.

• Már a '70-es években aktívan alkalmazták a green-box (korábban blue-box) technikát. Nem kellett háttérdíszletet építeni, a szereplők zöld (korábban kék) háttér előtt játszanak, az egyszínű hátteret aztán elektronikusan helyettesítik egy előre felvett háttérrel. A magyar Rajnai András készített ilyen tévéfilmeket (Televíziós mesék felnőtteknek). Kezdetben csak statikus jelenetekben alkalmazták mert nem volt megoldható, hogy a háttér együtt változzon az előtérrel, de később ezt is megoldották.
• A '90-es évek elején jelent meg a morph-technika, arcok, alakok egymásba való átmenete. Először Michael Jackson Black or White videóklipjében láttam ezt a technikát (Kevinre külön felhívom a figyelmet, 5:30-tól indul a morph).

Aztán a Terminátor 2 - Az ítélet napja című filmben kiteljesedett ez a technika, a T2000-es modell azzá alakulhatott, amivé csak akart.

•  A következő nagy lépés a CGI technika, a számítógép által generált képek és karakterek megjelenése volt. Talán Spielberg Jurassic Park című 1993-as filmje volt az első megdöbbentően élethű CGI-támogatta film. 1999-ben mutatta be a BBC a Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with Dinosaurs) című 4 részes sorozatát, melyben úgy láthatjuk a dínók életét, mintha csak egy természetfilmet néznénk. Ma már alig készítenek játékfilmet CGI nélkül, de a gyengébbeken azért nagyon érzed, hogy nem vagy jelen a díszletben (ledobja magáról a vászon a CGI-t).
• Először valós személy MI által generált mását A Mandalóri (The Mandalorian) című sorozatban láttam, melyben az ifjú Luke Skywalker (Mark Hamill) bukkan fel és tesz rendet Jedi-erejével.

Aztán az Indiana Jones és a sors tárcsája című filmben (2023) Harison Ford ifjúkori mása a film elején fél órát játszik, néha azért a szemén látni, hogy hamisítvány. Nemrég láttam A hely (Here) című filmet (2024), melyben Tom Hanks alakja teljesen élethűen van visszafiatalítva, és a cselekmény során fokozatosan "öregszik bele" a mostani Tom Hanksbe.

De amint posztom elején láthattátok, ez a technika már amatőrök számára is teljes mértékben elérhető. Van egy Facebook-oldal, melynek működtetője filmsztárok egykori és jelenkori alakját szembesíti egymással. Íme a Titanic sztárjai:

Egyszóval ma már semmilyen filmről vagy videóról nem tudhatod, hogy a valóságot látod-e, vagy hamisítványt. És innentől már csak a politikusok önmérsékletén múlik, hogy bevetik-e ezt a fegyvert, vagy sem. Gondoljátok meg, képesek voltak egy 662 oldalas dokumentumot hamisítani a TISZA párt állítólagos gazdasági programjáról, amelyről azóta a bíróság is kimondta, és hozzáértő gazdasági szakemberek szerint is szemmel látható, hogy ócska hamisítvány, mégis mind a mai napig hivatkozási alap a Fidesz részéről, és mind a mai napig elérhető az Index oldaláról innen, meg innen, meg innen. A TISZA-adó kalkulátor mind a mai napig fent van a neten és terjeszti a hazugságot. Most képzeljük el, hogy egy tiszás politikusról terjesztett deep-fake videó esetében hajlandóak lennének-e önmérsékletre. Én nem hiszem. A híres tortás videót persze úgy készítették, hogy nyugodtan elmondhassák róla: csak egy karikatúra, illusztráció. De vajon hol van a határ?

Én nem vagyok nyugodt.

2026.02.04.

Nem kellett soká várni, maga a miniszterelnök tett közzé a honlapján egy AI-videót.

---

Pásztorbot és szamurájkard

Pintér Béla társulatának Kabuki című előadását láttuk tegnap. Ez már a negyedik darab, amit ettől a nagyon termékeny színházi szerzőtől/rendezőtől láttunk, még 2016-ban néztük meg a Bajnokot és a Parasztoperát, alig három hónapja pedig a Gyévuskát. Az adott különös érdeklődést a darab iránt, és azért is van már a darabra minden jegy hónapokra előre elkelve, mert a kormányhoz közeli sajtó és a kormányközeli  influenszerek vehemens dühvel csaptak le Pintér legújabb opuszára.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert a hét történései, és az a tény, hogy a színházi előadásra pont egy Tisza-tűntetésről érkeztem, különös keretezést adott az előadásnak. Kedden ugyanis Juhász (Juhi) Péter egy, már hónapok óta a rendőrség birtokában lévő biztonsági kamerafelvételt tett közzé, amelyen a Szőlő utcai javító intézet megbízott igazgatója, akkor még nevelő tanár egy tanóra közben súlyosan bántalmaz egy kamaszt. A megbízott igazgató - merthogy az elődje már hónapok óta prostitúcióra való kényszerítés miatt előzetesben van - persze azonnal lemondott, az ellenzéki pártok pedig - főként a Tisza, de a DK is - azonnal ráugrottak az ügyre.

Tudjátok, hogy az a perverzitásom, hogy reggelente megnézem a közszolgálati állami híradót, de szerda reggel semmit nem közöltek az ügyről. Mivel azonban szerda reggelre rendkívüli kormányinfót hirdetett Gulyás Gergely, gondoltam, megvárják, hogy azon mit jelentenek be. Nos itt valóban fontos bejelentés történt, idézet a Magyar Közlönyből:

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt....

2. § A javítóintézetek irányítását a  büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el, a  javítóintézetek fenntartásáról a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik.

3. § (1) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a  továbbiakban: rendőrség) a  javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít.

(2) A  rendőrség rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a  javítóintézet dolgozói számára a  javítóintézeti ellátottakkal szemben alkalmazható intézkedésekről, és a velük való jogszerű bánásmódról.

(3) A  rendőri jelenlét keretében biztosítani kell, hogy a  javítóintézeti ellátottak a  rendőrnek – a  javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül – zavartalanul beszámolhassanak az  őket ért jogsértésekről. 

Értitek? Megint "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel" hoznak kormányrendeletet... Eh, hagyjuk. A lényeg, hogy a javítóintézeteket rendőrségi felügyelet alá vonták, hiszen úgyis már Pintér Sándornak van odalökve az egészségügy és az oktatás is.

A Szőlő utcában letartóztatásokat is foganatosítottak, de mindez nem ütötte át a közszolgálati állami híradó ingerküszöbét, csütörtök reggel sem tudhatott meg egy hírfogyasztó semmit az ügyről. Csütörtökön újabb három embert vettek őrizetbe a Szőlő utcában, viszont a kormány rátalált az áldozathibáztatási narratívára: ez javítóintézet, itt fiatalkorú bűnözők vannak, miért kéne védeni az "ilyeneket". Nap közben újabb felvételek láttak napvilágot, és Magyar Péterék szombatra gyerekvédelmi tűntetést hirdettek meg.

Péntek reggel a közszolgálati állami híradóból csak annyit tudhattunk meg, hogy Magyar Péterék megfutamodtak, nem mernek gyűlést tartani Mohácson, ahol Orbán tart békepárti nagygyűlést. A nap során Magyar Péterék nyilvánosságra hoztak egy három évvel ezelőtti jelentést a gyermekvédelmi intézményekben történt visszaélésekről és abúzusokról. Hát a szombat reggeli közszolgálati állami híradóból erről sem hangzott el egyetlen szó sem. Akiket csak a közszolgálati állami tévé híg trágyaként adagolt híreivel etetnek, azok semmit sem tudhattak meg a gyermekvédelmi botrányokról, pedig már hét ember került rács mögé és az összes intézményben megjelent a rendőrség.

A szombati többezres tűntetést Deák (faszértő) Dániel a legkudarcosabb tiszás tűntetésnek nevezte, hát nem tudom, én ott voltam, elég sokan voltunk.

És akkor, így friss élményekkel feltöltődve érkeztem meg az előadásra (Kati munkából jött, hiszen ledolgozós szombat volt), ami elég nyíltan a NER-ről, és a "Hetvenmezőn", "csíkos lovai" társaságában trónoló "nagy sógun"-ról szól (a kabuki hagyományos japán színjátszás, amit hagyományos maszkban adnak elő a szereplők).

A szabadszállási népművelőnek a NER képviseletében Schmidt Mária Schanda Veronika visszautasíthatatlan ajánlatot tesz, hogy vagy beáll a rendszerbe, vagy államosítják saját pénzéből létrehozott tájházát. Ekkor a népművelőnek látomása lesz, melyben megjelenik neki Csúnya Miska 19. századi betyár (aki egy pásztorbottal agyonveri Schmidt Máriát Schanda Veronikát), Petőfi Sándor, József Attila és Navalnij, végül kabuki-stílusú szamurájként eljut Hetvenmezőre, a nagy sógun trónusa elé és szamurájkardjával legyőzi őt, de Navalnij tanácsára megkíméli az életét. A látomásból ébredve átengedi a tájházat a NER-nek, de ismét megjelenik Csúnya Miska és szemrehányást tesz neki.

A darabnak keretet ad Petőfi verses levele József Attilához, és József Attila verses válaszlevele, nagy valószínűséggel mindkettő Pintér Béla zseniális alkotása, egyszer talán elérhetők lesznek a neten.

A mai nap békésebbnek ígérkezik: Bori érkezik Bécsből hozzánk mézeskalácssütésre, ma gyújtjuk meg a harmadik adventi gyertyát (öröm) és az első hanuka-gyertyát. Este egy barátom 70. születésnapi bulijába vagyunk hivatalosak.

További áldott adventet és boldog hanukát kívánok!

Karikatúrák, karikatúristák

Egy korábbi posztomban már beszámoltam arról, hogy az őszi könyvfesztiválon megvásároltam Merényi Dánielnek (alias Grafitember), a Telex karikatúristájának könyvét, melynek címe : Napirajz a Telexen 2020-2024. Merényi Dániel korábban az Indexnél készített napi rajzokat, annak kormány által történt 5 évvel ezelőtti megszállása után - mint oly sok más újságíró - került át a Telexhez. Rajzain rettentő sokat szoktam nevetni, segít ezt a korszakot jobban elviselni.

Azon gondolkodtam, miért is nevezzük az Orbán-rendszert diktatúrának, amikor a Kádár-rendszerben teljesen elképzelhetetlen volt, hogy például a Ludas Matyiban - amit apám is járatott, és a Rádióújság után a legnépszerűbb magyar hetilap volt - olyan jellegű karikatúra jelenjen meg Kádárról, mint manapság a kormánypolitikusokról. Rengeteg politológus leírta már, hogy az autokráciának ezer arca van, a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában nagyon nehéz lenne karikatúrákat betiltani, más hatalomtechnikai eszközökre van szükség.

Természetesen készültek akkoriban is még magáról Kádárról is karikatúrák, például találtam egy 1962-es rajzot - az '56-os elítéltek még börtönben voltak ekkor - apám egy éven keresztül újságkivágásokból összeállított "blogjában". De ezek a rajzok kizárólag pozitív színben tüntethették fel az akkori magyar politikusokat.

Ennek ellenére gyerekkoromban imádtam a Ludast, karikatúristáit már stílusuk alapján felismertem: a legformásabb női ciciket rajzoló Pusztai Pált, Szűr-Szabó Józsefet, Lehoczki Istvánt (Leho), Balázs-Piri Balázst, Várnai Györgyöt és a nemrég elhunyt zseniális Sajdik Ferencet.

A politikai karikatúra műfaja a rendszerváltás után új lendületet kapott, birtoklom is Kaján Tibor könyvét a rendszerváltás utáni első másfél évtizedről készült karikatúráival. Ez az első másfél évtized még a politikai váltógazdaság korszaka volt, a politikai pártok még nem ádáz ellenségek, hanem politikai ellenfelek voltak, így a karikatúrák is sokkal inkább könnyed derűt, mint ádáz acsarkodást mutattak. Íme Orbán és Gyurcsány negyed századdal ezelőtt készült karikatúrája Kaján Tibor könyvéből.

Aztán jött az Orbán-korszak, mélyültek az árkok, egyre karcosabbak lettek a karikatúrák is. Az ellenzéki oldal legismertebb karikatúristái, akiknek mind teljesen egyéni Orbán-ábrázolásai vannak:

Merényi Dániel (Grafitember) - Telex

Pápai Gábor - WordPress.com

Szabó László Róbert (Marabu) - HVG

Weisz Béla (Bélabátyó) - Kartonkocsma

Szóval két vidám hetet töltöttem a Napirajz átlapozásával. A Grafitember nemcsak Orbánt, de a többi magyar politikust is nagyon egyénien ábrázolja. Íme néhány példa:

Kövér László, mint Döbrögi

A csúcsoshomlokú Szijjártó Péter

Gulyás Gergely, mint Safranek

Lázár János, mint cápa

Ezzel zárom karikatúra-túrámat.

Nexus

Yuval Noah Harari Nexus című könyvével bíbelődtem két hónapot, de már kétszer idéztem is belőle ezen a blogon: amikor a rendeleti kormányzás kapcsán azon füstölögtem, hogy Tuzson Bence egyik törvénytelen cselekedetét pont a veszélyhelyzetre való hivatkozással hozott kormányrendelettel próbálták utólag legitimálni, meg amikor azon bánkódtam, hogy értelmes társadalmi párbeszéd már nem folytatható Magyarországon.

Harari megállapításait a társadalomtudósok gyakran lenézően közhelyesnek nevezik, de mivel nekem ez az első Harari-könyvem, és pont társadalomtudós Bori lányomtól kaptam, ezért élvezettel és érdeklődéssel forgattam. Ráadásul gyakran kaptam a könyvből pozitív megerősítést saját gondolataimmal kapcsolatban (pedig Harari is felhívja a figyelmet, hogy a saját ismeretünkkel megegyező információ felerősítése és az ezzel ellentétes információ ignorálása kognitív torzításhoz vezet). A Nexus című könyvében áttekinti az információ emberi társadalmakra gyakorolt hatását, különös tekintettel a közösségi médiára és a mesterséges intelligenciára.

Harari alapvetése, hogy a homo sapienst, mint fajt a hálózatépítés képessége emelte ki az állatvilágból. Nemcsak képesek voltunk a hordákat törzsekké, nemzetségekké, népekké összekapcsolni az információs hálózatok által, de ezen hálózatokon nemcsak ismeretek áramlottak, de az emberek közös, "interszubjektív tömegidentitását" megteremtő mítoszok is. Természetesen a hálózatoknak kettős természetük van, hiszen az információ-áramláson kívül képesek a hatalomkoncentráció biztosítására is.

A szerző szerint az ókori és középkori birodalmakban azért csak helyi szinten valósulhatott meg a demokrácia, mert egy birodalomszíntű demokratikus berendezkedéshez szükséges információs hálózat nem létezett. Viszont amikor a korszerű hírközlés technológiai feltételei megvalósultak, ezek nem feltétlenül vezettek demokratikus társadalmakhoz. Az USA ugyanazt a hálózatot a tömegdemokrácia kialakítására, a sztálini Szovjetunió pedig egy soha nem látott hatalomkoncentrációra használta. Az amerikaiak abban nőttek fel, hogy a kérdésekből válaszok születnek, az oroszok meg abban, hogy a kérdésekből csak baj születik. (Az ókori birodalmakban pont azért alakulhattak ki a kisközösségek demokratikus rendszerei, mert oda már a hatalom információs hálózata nem ért el, szemben a Nagy Testvér-féle orwelli diktatúrákban, ahol már minden alattvaló szigorú megfigyelés alatt áll).

Az információt csakis megfelelő önhelyesbítő mechanizmusok hitelesíthetik, melyek hiánya dogmákhoz vezet. Így dogmatizálódott minden világvallás, így épült fel egy maroknyi tanítványt maga mellé gyűjtő vidéki rabbi köré (bigott keresztények most ne figyeljenek) egy olyan brand, amire a kereszténység ráépült. Hogy a szent könyvekbe mi kerüljön bele, azt mindig emberek döntötték el, a korai Ószövetség és Újszövetség is tartalmazott olyan apokrif iratokat, melyek ha belekerültek volna a mai, kanonizált változatba, egészen messzire mutató hatásai lettek volna (pl. a nők társadalmi szerepét illetően). De vajon ezek a kanonizált, változtathatatlan könyvek képesek-e mai életünk minden kérdésére választ adni? A Tóra tanításainak magyarázatára isz. 300 körül kiadták a Misnát, 600 körül pedig a Talmudot, de ezekben sincs leírva, hogy a szombati munkavégzés tilalma kiterjed-e lift nyomógombjának megnyomására. Így ortodox helyeken szombaton a lift sábesz-üzemmódban jár, azaz megáll minden emeleten, de itt is segíthet az arcfelismerő rendszer, a lakót lift aktív beavatkozás nélkül viszi a kívánt emeletre, és ebben már az Örökkévaló sem találhat kifogást.

E köré a dogmává merevedett Biblia köré épített ki a Római Katolikus Egyház egy "visszhangszobát", melyben csakis az visszhangzik, amit ők mondanak. Ez a "visszhangszoba" aztán mintaképült szolgált minden diktatórikus rendszer számára, pl. ennek szellemében született meg a náci Németországban az ún. "Gleichschaltungsgesetz": minden németországi politikai, szociális és kulturális szervezetnek - a politikai pártoktól a futballklubokig és dalkörökig - a náci ideológia szerint, a náci állam szerveként kellett működnie. De hát milyen rendelet jelent meg pár napja Magyarországon: a keresztény kultúrán alapuló értékrendre kell nevelni az óvodásokat (az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása, Magyar Közlöny 2025. évi 131. szám)

Az önhelyesbítő mechanizmusok legjellemzőbb módon a tudományban vannak jelen, de még itt is felbukkan a kognitív torzítás, az információ figyelmen kívül hagyása, ha az ellentétben áll korábbi ismereteinkkel. Példaként a szerző Daniel Shechtman Nobel-díjas kémikus esetét hozza fel, akinek közleményeit sokáig azzal utasították el tudományos szaklapok, hogy az ellenkezik a kémia alapjaival. Az önhelyesbítő mechanizmusok szerepét egy társadalomban a fékek és ellensúlyok rendszere kell, hogy képviselje. A mai úgynevezett "többségi diktatúrákban" (ezek között az orbáni Magyarország is meg van említve a könyvben) pont ezek leépítésén fáradoznak. (Kb. két hetes történet, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában az alábbiakat mondta: "A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.")

Ebbe az állapotba lépett be a világhálón a közösségi média. Még az MI-korszak előtt a közösségi média algoritmusai úgy voltak felépítve (alapvetően üzleti okokból), hogy erősítsék a "user engagement"-et, azaz minél tovább tartsák a felhasználókat az oldalon. Így alakultak ki azok a szinte átjárhatatlan véleménybuborékok, melyek szilikonfüggönnyel zártak el minden önhelyesbítő információt, ezzel olyan súlyos társadalmi károkat okozva, mint a mianmari tömegvérengzés vagy az amerikai QAnon mozgalom.

Az egyre fejletebbé váló MI-t kezdetben szintén ezek a közösségi médiumok kezdték profilalkotásra használni, később a döntéshozókat segítették abban, hogy képesek voltak nagyobb információ-halmazon is mintázatot látni. Ilyen pl. az USA-ban a bírói döntéseket segítő COMPAS rendszer, mely a vádlott előélete alapján egy pontszámot rendel a vádlotthoz (kvázi megpróbálja megtippelni, mennyire elvetemült bűnözőről, vagy megtévedt emberről van szó). Ennek átláthatóságát azonban a védelem gyakran kifogásolja. A döntései okának átláthatatlansága az egyik legnagyobb félelme Hararinak az MI-vel szemben: van-e saját identitása, döntései deontologikus (etikai alapú) vagy utiliánus (haszonalapú) módon születnek-e. (Ez a döntési dilemma minden politikai döntés mögött ott húzódik, gondoljunk csak a menekültek befogadásához való viszonyulásra vagy a gázai háborúhoz való viszonyulásra).

A szerző öt alapelvet sorol fel, amelyet az információs társadalomban figyelembe kell venni a demokrácia fenntarthatósága érdekében:

1. Jótékonyság elve: a rólam gyűjtött információk az én érdekemben kerüljenek felhasználásra.
2. Decentralizáltság elve: az információk ne összpontosulhassanak egy helyen.
3. Kölcsönösség elve: én is kaphassak információt a rólam információt gyűjtő szándékairól.
4. Változás lehetősége: mindenkinek meg kell adni a változás lehetőségét (nemcsak abban, hogy gyökeresen más életet kezdhet, de pl. egy bűnös is képes megjavulni, lásd Kiss László-ügy).
5. Magyarázathoz való jog: a velem szemben a rólam gyűjtött információk alapján hozott döntéseket meg kell tudni magyarázni akkor is, ha azt egy MI átláthatatlan algoritmusa hozta.

2016. március 10.-én az AlphaGO nevű MI-n alapuló számítógép legyőzte GO-játékban Li Szedol dél-koreai világbajnokot. A dologban nemcsak az volt az ijesztő, hogy sokan úgy gondolták, hogy gép sohasem lesz képes jobban GO-zni, mint az ember, de olyat lépett a gép a 37. lépésben, amire nemcsak, hogy senki nem tanította, de a szakértők kifejezetten hibás lépésnek gondolták. Vagyis az MI gondolkodásának struktúrája vált átláthatatlanná számunkra!

A könyv vége felé Harari már kifejezetten az MI-t és a közösségi médiát teszi felelőssé, hogy a világban felülkerekedni látszanak a szuverenista, patrióta erők a globalizmussal szemben. Pedig a társadalmi kihívások egyre inkább globális szinten jelentkeznek (világjárványok, migrációs válság, klímaváltozás, háborúk).

A globális együttműködést megnehezíti az a téves elgondolás, miszerint megköveteli a kulturális, társadalmi és politikai különbségek felszámolását. Populista politikusok gyakran érvelnek azzal, hogy ha a nemzetközi közösség megegyezik egy közös történetben, valamint az egyetemes értékekben és normákban, az lerombolja az ő nemzetük függetlenségét és tradícióit. Ezt 2015-ben Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Front elnöke foglalta össze kendőzetlenül egy választási beszédében, amelyben ezt mondta: "Új kétpártrendszerbe léptünk be. Két egymást kölcsönösen kizáró fogalom rendszerébe, amely mostantól megszabja a politikai élet formáját. Az árok többé nem bal- és jobboldal, hanem globalisták és hazafiak között húzódik." 2020. augusztusában Trump elnök így határozta meg saját vezérelvét: "Elvetettük a globalizmust, és magunkévá tettük a patriotizmust."

 Harari szerint a globalizmus két egyszerű dolgot jelent:

1. Bizonyos globális szabályok melletti elkötelezettséget. Ezek a szabályok nem tagadják az egyes nemzetek egydiségét, sem a lojalitást, amellyel az emberek a nemzetüknek tartoznak. Csupán a nemzetek közötti kapcsolatokat szabályozzák. Brazília nem tud Németország ellen focizni, ha a brazilok és a németek előbb nem egyeznek meg ugyanazokban a szabályokban. Ez maga a működő globalizmus.
2. Néha - nem mindig, de olykor - muszáj minden ember hosszú távú érdekeit néhány ember rövid távú érdeke elé helyezni. A világbajnokságon például minden csapat egyetért abban, hogy nem használ doppingszereket. A nemzetek nyilvánvalóan továbbra is versengeni fognak egymással az új technológiák kifejlesztésében, de időnként meg kell állapodnunk abban, hogy korlátozzák az olyan veszélyes technológiák fejlesztését és alkalmazását, mint az önvezérlő fegyverek és a manipulatív algoritmusok - nem altruizmusból, hanem a saját fennmaradásunk érdekében is.

A szerző könyvét bizakodó sorokkal zárja: "Az elkövetkező években mindnyájunk által hozott döntések fogják meghatározni, hogy e másféle intelligencia létrehozása végzetes hiba volt-e, vagy egy új, reményteli fejezet az élet evolúciójában."

Szivárgás

Már csaknem két hete a Tiszavilág applikációra regisztráltak adatainak ellopásától hangos a magyar sajtó. Igazából csak a saját gondolataimat tudom hozzátenni a már alaposan kivesézett eseményhez. Én úgy gondolom, hogy az eseményeknek négy szintjük van.

1. Maga az applikáció és az abból felépített adatbázis megfelel-e az adatbiztonsági követelményeknek?
2. Ki lopta el az adatokat, és miért hozta nyilvánosságra azokat?
3. Miképpen történt az adatlopás?
4. Miért gondolta a kormányközeli média, hogy a lopott adatok további terjesztése jó ötlet?

Az applikáció és az adatbázis feltörhetetlensége

Nyilvánvalóan vizsgálni fogják az alábbiakat:

• Az adataikat megadók tájékoztatva voltak-e az adatkezelési szabályokról?
• Az adatkezelő valóban csak arra a célra használta az adatokat, amit az adatkezelési tájékoztatóban megadott?
• Az applikáció és a mögötte lévő adatbázis megfelel-e a mai korszerű adatbiztonsági elveknek?
• Volt-e a rendszernek egy próba-adatbázissal kiberbiztonsági tesztje?
• Az adatbázis üzemeltetőinek munkafolyamatai rögzítve vannak-e különféle folyamatleírásokban? Ennek betartását ellenőrizték-e?
• Hagyott-e a rendszer fejlesztője "hátsó kaput", ahol az adatokhoz hozzáférhet?
• Naplózta-e a rendszer a támadási kísérleteket és magát a sikeres támadást?

Ki lopta el az adatokat, miért hozta nyilvánosságra azokat?

Ilyen nagyméretű adatlopásnak több célja lehet. A legkézenfekvőbb az adatok eladása reklámozó cégeknek. Ilyenkor nem ésszerű az adatok nyilvánosságra hozása, hiszen ezzel egyből kiderül az adatlopás ténye. A nyilvánosságra hozásból logikusan következik, hogy az adatlopás célja a károkozás, a Tiszavilág applikációba, sőt magában a Tisza pártba vetett bizalom megrendítése. Na de kinek lehetett ez érdeke?

• Az ukránoknak aligha, hiszen ők alig várják, hogy végre valaki leváltsa az Orbán-kormányt, amely akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását.
• Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is, bár róluk az sem feltételezhető, hogy hackercsapatot működtetnének.
• A magyar titkosszolgálatnak nagyon is lehet érdeke, hiszen Magyar Péterék lassan elhúztak a Fidesz mellett, így az "adóemelés", "nyugdíjcsökkentés", "háborúpártiság" narratíva mellé jól jön az, hogy "ezek még az adataitokat sem képesek megvédeni".
• Orosz titkosszolgálat: talán ez a legvalószínűbb, hiszen az orosz hackerek és az orosz kiberhadviselés legendásan jó, és alapvető érdekük, hogy sokáig maradjon hatalmon az Orbán-kormány.

Hogyan történt az adatlopás?

Az alábbi lehetőségek vannak:

• Beépített emberek a fejlesztő csapatban, akik szándékosan hagytak egy "hátsó bejáratot", melynek kulcsát csak ők ismerik.
• Beépített ember az adatbázis üzemeltetői között, aki adott pillanatban kimásolja az adatbázist, vagy annak egy részét. Ezt egy korszerű rendszernél elég nehezen lehet megtenni észrevétlenül.
• Valóban előrébb járnak az adatbázis-feltörésben, mint az adatbázis-fejlesztők a kibervédelemben. Ez nagyon is elképzelhető.

Miért gondolta azt a kormányközeli média, hogy jó ötlet a csak rövid időre közzétett adatbázist tovább terjeszteni?

Ez a legnagyobb rejtély, hiszen köztudott, hogy azért, mert egy lakás nincs bezárva és szabadon be tudok sétálni, az ott levő javak eltulajdonítása ugyanolyan lopás, mintha feltörtem volna a zárat. A Mandiner közéleti embereket kezdett listázni, akinek adatait megtalálta a kiszivárgott adatok között, mások pedig interaktív térképen jelenítették meg az adatokat.

Íme a Vadhajtások által közzé tett interaktív térkép nyitó oldala, amit a tiszavilag.co oldalán jelenítettek meg. A térképen jól látszik, hogy kb. 158 ezer adatot tettek térképen elérhető módon közzé. Ez alapján egyes jobboldali médiahuszárok, mint pl. Németh Balázs korábbi közszolgálati híradós, aki jelenleg a "Józan észre" átkeresztelt "Harcosok óráját" vezeti, elmentek egyes címekre és az ott lakókat kezdték vegzálni.

Úgy tűnik, hogy egyenként indultak perek a személyes adatokkal való visszaélések ellen, de szerintem a választásokig semmi sem fog történni.

Én viszont feltöltöttem a YouTube-ra egy kis szösszenetet arról, hogy egy elképzelt állampolgár hogyan szembesül azzal, hogy szeretteit sorra megtalálja a Tiszavilág-térképen, aztán bevallja, hogy tulajdonképpen ő maga is regisztrált. Hallgassátok megértéssel.