PAKS

Amikor a fukushimai erőművet tervezték, áttekintették Japán valaha volt legmagasabb szökőárját, és 4,2 m magas szökőár lett a tervezési szint. A vízkivételi mű 5,7 m-rel a tengerszint fölé került, az üzemzavari diesel-generátorok pedig 12-13 méterre. 2011. március 11-én mégis egy 14-15 méteres szökőár érte el az erőművet, és bár a blokkok szabályszerűen leálltak, az álló blokkok hűtését sem tudták megoldani. A fukushimai esetből okulva azóta a tervezési alapokon túli üzemzavarok elhárítására is építenek be lehetőleg passzív, külső elektromos erőforrást nem igénylő biztonsági rendszereket:

• hidrogén-rekombinátorok a hidrogén megkötésére (nagy hőmérsékleten a vízgőz oxigénre és hidrogénre bomlik);
• passzív reaktorhűtő arra az esetre, ha a szivattyúk külső energiaforrás hiányában nem működnek;
• passzív csarnokhűtés arra az esetre, ha az energiahiány (black-out) csőtöréssel is párosulna;
• olvadék csapda arra az esetre, ha zónaolvadás következne be.

Paks2-t már ezek alapján az elvek alapján tervezték. Na de miért írom le ezt pont 2026. augusztus 2-án. Nos azért, mert 44 év után környezeti okok, nevezetesen a a Duna szélsőségesen alacsony vízállása után valószínűleg leállásra kényszerül a Paksi Atomerőmű.

A fenti ábrán azt láthatjátok, hogy hogyan áll le fokozatosan az erőmű július 27-től elkezdve (alul az az egyre vékonyodó sötétkék csík). Amikor e sorokat írom, még 240 MW-tal üzemel a 2-es blokk, de ha tovább csökken a Duna vízszintje, teljesen le kell állítani az erőművet, mert a kondenzvíz-szivattyú szívócsonkja már nem ér le a vízbe.

Íme a Duna vízszintjének alakulása Paksnál:

Jelenleg a vízmérce -133 cm-ren áll, a korábban mért legalacsonyabb vízszint 2018 októberében volt -97 cm-rel, vagyis már most 36 cm-rel alacsonyabb a Duna (a vízmércék 0 pontja többé-kevésbé önkényes, de meg szokták adni, hogy az a Balti tenger szintje fölötti milyen abszolút magasságot jelent. Paksán a 0 szint 85,380 mBf-nél van).

Az erőmű építésekor, vagyis 1980 környékén 84,74 mBf legalacsonyabb vízszinttel terveztek, és ehhez képest több mint egy méterrel, 83,6 mBf-re került a kondenzvízszivattyúk szívócsonkja. A Paksi Atomerőmű üzemi kondenzvíz-fogyasztása kb. 100 m3/s, amit 8 db 3,5 MW-os (nagyjából egy szélturbina teljesítménye!), akár 19 m3/s vízhozamot is megvalósítani képes óriásszivattyú biztosít. 4-4 ilyen szivattyú 1-1 betonépítménybe van fixen beépítve, melynek tetején van a szűrtvizes medence, ahonnan gravitáció útján áramlik át a kondenzvíz a turbinák kondenzátorain, hogy lecsapassák vele a fáradt gőzt. Vagyis ezek nem holmi búvárszivattyúk, amiket, ha akarjuk, akkor kicsit lejjebb engedjük.

Kérdés, hogy itt ugyanolyan tervezési alapokon túli körülménnyel van-e dolgunk, amire nem lehetett előre számítani, vagy pedig van egy olyan régóta fennálló tendencia, amiből következtetni lehetett volna, hogy ez az alacsony vízállás előbb-utóbb bekövetkezik. Nos, én azt állítom, hogy két ilyen tendencia is van:

1. Medermélyülés: a medermélyülés oka, hogy a Duna több hordalékot visz el, mint amennyit fentről hoz, és ez a tendencia már a múlt század elejétől megfigyelhető, és csaknem lineáris: 1,92 cm évente.
   
   
   Ez azt jelenti, hogy az első blokk 1982-es üzembe helyezése óta az átlagvízszint 84,5 cm-t csökkent, amivel az üzemidő-hosszabbításoknál mindenképpen számolni kellett volna.
2. Nyílik a hidrológiai olló: A 20. századra még jellemzőbb volt a kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb éves vízjárás. Ezzel szemben a 21. században a folyó vízhozamának ingadozása nő, a száraz időszakok még szárazabbak, a csapadékosak pedig még hevesebb áradásokat hoznak. A 2024-es árvíz és az idei extrém kisvíz egymásutánisága nem véletlen egybeesés, hanem a klímamodellek által előrejelzett trend közvetlen bizonyítéka.
   
   
   
   
   

   A fenti kép alig 2 éve, a 2024 szeptemberi dunai árvízről készült, ami az ország 9. legnagyobb dunai árvize, de a 21. század 4. legnagyobb árvize volt.

Kérdés, hogy a vízszinten kívül az alacsony vízhozam vagy a magas vízhőmérséklet befolyásolta-e volna az erőmű működését:

• Még a mostani rekordalacsony vízállásnál is 740 m3/s a Duna vízhozama. Az atomerőmű számára a Duna vízhozama 25%-ának felhasználása engedélyezett, vagyis a vízhozam nem befolyásolja az erőmű működését.
• Az erőmű tervezésekor a Duna-víz hőmérséklete az esetek 0,85%-ban haladta meg a 24 fokot. 24 foknál melegebb vízzel is hűthető az erőmű (most éppen 28 fok), de ekkor valamivel romlik a hatásfoka, mert a kondenzátorokban a fáradt gőz lecsapatása rosszabb hatásfokkal történik. Az erőmű 8-10 fokkal emeli meg a felhasznált hűtővíz hőmérsékletét, amit visszaenged a Dunába, és az erőmű alatt 500m-rel a melegvizes csóva hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Vagyis magas hőmérsékletnél környezetvédelmi, adminisztratív okok miatt kell csökkenteni a termelést.

Vagyis az erőmű működését nem a kis vízhozam, nem a magas vízhőmérséklet, hanem csakis az alacsony vízszint akadályozza, melyre elvileg több megoldási lehetőség van:

• Sokan felvetik a hűtőtornyok használatát, de egy működő erőmű hűtőtornyos hűtésre való átállítása - azon túl, hogy Paks1 környezete eléggé beépített, nem nagyon van hely hűtőtornyoknak - eléggé drága mulatság, komoly megtérülési számításokat kéne elvégezni.
• Duzzasztómű a Dunán: ez Bős-Nagymaros óta tabutéma, pedig a vízszint folyamatos csökkenése a mezőgazdaságnak is gondot okoz, hiszen ezzel párhuzamosan csökken a talajvíz szintje is.
• A jelenlegi vízkivételi mű átépítése vagy kiegészítése. Erre a Paksi Atomerőmű közleménye tett egy homályos utalást: "A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű."

Akkor most nézzük a közösségi médiában a mostani krízishelyzetről terjedő összeesküvés-elméleteket, melyet előszeretettel terjesztenek a Védvonal aktivistái:

• Nem is kellene Paks1-et leállítani, ez csak Brüsszel ármánykodása, hogy el lehessen törölni a rezsicsökkentést és fel lehessen emelni a villamosenergia árát. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.
• Az osztrákok víztározói teli vannak, visszatartják a Dunát, hogy nekünk ne jusson víz. Nos, ha egy víztározó tele van, akkor pont annyi vizet enged tovább, mint amennyi belefolyik, ráadásul ezt nemzetközi egyezmények is szabályozzák. Sajnos az alacsony vízhozam oka az, hogy aszály van a Duna egész vízgyűjtő területén. Olvassátok az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményét.
• Az akkumulátor-gyárak elhasználják a vizet, le kell állítani a működésüket: A Duna mentén fekvő gödi és iváncsai akkumulátorgyárak együttes engedélyezett vízfogyasztása 1690 m3/óra, vagyis 0,47 m3/s. Ez a Duna pillanatnyi vízhozamának 0.06%-a, vagyis a Duna vízszintjét semmilyen mértékben nem befolyásolja!
• Atomerőművek helyett még több napelemet és szélerőművet kellett volna telepíteni - mondják a zöldek. Az első ábrán jól látható, hogy a napelemek már most is szinte képesek a napközbeni fogyasztás teljes lefedésére, a baj este 6 felé zúdul ránk, mert kevés a tárolókapacitásunk. Új naperőművet mostantól már csak kizárólag akkumulátoros tárolóval együtt lenne szabad üzembe helyezni. Ami a szélerőműveket illeti, van egy német kifejezés a forró, szélcsendes időszakra: Hitzeflaute. Hőkupola esetén mit sem érnek a szélerőművek, mert szélcsend van.
• Talán a legostobább hír, amit nemcsak a Védvonal egybites trolljai, de Rétvári Bence és Tuzson Bence (a két Bence 😏) is terjeszt a közösségi médiában: 1983-ban már volt egy ilyen krízishelyzet, amit a vízügy a helyszínre telepített szivattyúkkal megoldott, vagyis Magyar Péter A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. Nos, 1983-ban még csak egy blokk üzemelt 25 m3/s hűtővízmennyiséggel, és a vizszint a mostani -133cm helyett -21 cm volt, vagyis több mint egy méterrel magasabb! Ebből látszik, hogy a két bukott Bence nemcsak ostoba, hanem gonosz is.

Mégis érdemes feltenni a kérdést: A mostani Tisza-kormány hogyan jön ki ebből a krízishelyzetből. Már Orbánnál láttuk, hogy egy rendkívüli helyzetben egy jó vezető mindig tud tündökölni: operatív tanácsokat hoz létra, annak üléseiről rendszeresen posztol, járja az országot a krízissel érintett helyeken. Ezt Magyar Péter is megteszi, ráadásul nagyon jól képes beszélni viszonylag kevés tárgyi tévedéssel. Az is segíti a helyzetét, hogy még csak három hónapja alakult meg a Tisza-kormány, vagyis semmiképpen sem tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért, viszont alkalmat ad arra, hogy visszafelé mutogasson az Orbán-kormány mulasztásaira.

Ennek ellenére a bukott Fidesz most Magyar Péter alkalmatlanságát igyekszik bizonygatni, aki képtelen kezelni a mostani válságot. Orbán már alig várja, hogy augusztus 23-án leteljen az általa vizionált 133 nap, ami után dicsőségesen visszatérhet.

Orbán Viktor augusztus 23-án dicsőségesen belovagol a Parlamentbe.

Reméljük nem így lesz.