Parlament

Parlament

2013. július 19., péntek

Pistike és a malacpersely

Még nem is szóltam Pistike kisöccséről, Jancsikáról. Jancsikának van egy malacperselye, ebben tartja a zsebpénzét.
Jancsika jól bánik a pénzzel, csak arra költ, amire futja, ha nagyon szeretne valamit, spórol rá (ez egy olyan malacpersely, hogy nem kell összetörni, ha pénzt akarunk kivenni belőle).
Pistike elhatározta, hogy üzletileg beszáll Jancsika malacperselyébe:
- Figyelj, Jancsika! Biztos sok olyan dolog van, amit nem tudsz megvenni, mert nincs elég pénzed.
- Akkor spórolok rá.
- De képzeld el, hogy nem kell rá spórolnod, mert én is ebbe a perselybe dobom a pénzem, ezért mindig sokkal több pénz lesz benne.
- Jól van, nem bánom. Nekem most 1200 forintom van.
- Oké, én beszállok 1800-zal, látod, máris 3000 forintunk van.
Jancsika örült az üzletnek, de amikor pár nap múlva pénzt akart kivenni a perselyből, hogy túrórudit vásároljon, Pistike így szólt:
- Hohó, öcskös! Mostantól közösen, üzleti részesedésünk arányában döntjük el, ki, mikor vehet ki pénzt a perselyből. Nekem 60% részesedésem van, neked csak 40%. Sajnálom, le kell, hogy mondj a túrórudiról.
- Nem baj, bátyó! Teszek be még 600 forintot, és máris egyenlő részesedésünk lesz.
- Nem úgy van az, tesó! Arról is a részesedésünk arányában döntünk, hogy ki mennyivel növelheti a részesedését!
- ????!!!!
Jancsika azóta máshol gyűjti a zsebpénzét és ebbe nem engedi beszállni Pistikét, de egyre inkább úgy érzi, hogy az 1200 forintját már aligha látja viszont. Ti mit gondoltok?

2013. július 18., csütörtök

Az én szép, okos lányaim - 5

Most a nyár közepén írok az én szép, okos lányaimról, pedig Orsi érettségije is már egy hónapja megvolt (minden tárgy ötös, matek és történelem oklevél, az emelt szintű angollal elérte a nyelvvizsga-szintet), Petra is rég megkapta már a bizonyítványt (mindenből kitűnő, ami a jeles fölötti jegy, nevezzük hatosnak).
Orsi az érettségi befejezése óta az autóvezetésre koncentrál, ma sikerült levizsgáznia, előbb lett jogsija, mint Borinak!
Bori viszont a gyakornokoskodás mellett angolt tanult, melynek szintén most érett be a gyümölcse: megvan a felső fokú nyelvvizsgája, mégpedig 80% fölötti teljesítménnyel (grade A). Bori rendszeresen táncol is, ahogy ideje engedi, de a múlt héten egy intenzív kurzuson vett részt, vagyis minden este volt tánc, három alkalommal Orsi is elkísérte. Itt megtekinthetitek. Ja, és persze Bori is jár vezetni, akárcsak Orsi, csak kicsit ritkábban.
Ami Petrát illeti, nincs túl rossz dolga ezen a nyáron. Volt a Mesemúzeum egy hetes táborában, ahol egy filmet készítettek, aztán a Budapesti Történeti Múzeum táborában, ahol a középkori élettel ismerkedtek. Volt egy színjátszó táborban, ahol összehoztak egy színdarabot (ő volt Aphrodité), a múlt héten balett-táborban volt, ahol sok új koreográfiát tanultak meg, pl. ezt:
Ezen a héten a testvéreivel volt itthon, talán ezt élvezte a legjobban. Jövő héten - akárcsak tavaly - egy békéscsabai népművészeti táborba megy nővéremmel és nővérem unokáival, akik alig kisebbek Petránál.
Utána egy hét családi nyaralás: Balatonboglár. Már egy tavalyi posztomból is kiderült, hogy gyermekkori nosztalgia fűz Boglárhoz. Hát most kicsit felelevenítjük ezt a nosztalgiát. További jó nyaralást mindenkinek!

2013. július 10., szerda

Sikerült! Pistike győzött!

Egy korábbi posztomban már írtam arról, hogy Pistike - legalább is szerinte - jobban teljesít. Most azonban Pistike arról értesítette szüleit, hogy győzött. Ezt még az iskolai újságban is közzétette.
Arról van szó, hogy amikor Pistike - több társával együtt - ebbe az iskolába került, nagyon rossz volt matematikából, ezért azt mondták neki, hogy amíg nem éri el legalább a 3-as szintet ebből a tárgyból, addig külön eljárás alatt áll. Hogy ez mit jelent? Hát azt, hogy nem mehet el minden osztálykirándulásra, vagy az állatkertbe. Tény, hogy Pistike korábbi tanító nénije nagyon rosszul végezte munkáját, ahogyan arról korábban szintén megemlékeztünk.
Pistike elhatározta, hogy mindenképpen eléri matematikából a 3-as szintet, és ehhez nem veszi igénybe a tanító néni által felajánlott segítségét, nem úgy, mint padszomszédja, Román Palika. Év végére mindketten elérték a 3-ast, de míg Palika a többi tantárgyból is jól teljesített, Pistike sajnos sokat rontott olvasásból és környezetből, a többi osztálytársának sokkal jobb lett az átlaga.
Pistike ellen a szülői munkaközösség vizsgálatot indított és elhatározták, hogy ezentúl fokozottan fognak figyelni rá. Ráadásul az énektanár egy jelentést nyújtott be a tantestületnek, hogy Pistike rendre megszegi az iskolai viselkedési normákat. A tantestület a jelentést megtárgyalta és el is fogadta, még egy intőt is beírtak Pistikének.
Azt hiszitek, hogy Pistike aláíratta az intőjét a szüleivel? Akik ismerik őt, tudják, hogy öntudatosabb annál. Nyílt levelet írt a tantestületnek, melyben kifejti, hogy a tanárok visszaélnek erőfölényükkel és semmibe veszik a tanulók jogait.
Pistike szülei nem szeretnék, ha Pistikét eltanácsolnák ebből az iskolából. Szerencsére ezt egyelőre a tanárok sem akarják. Változatlanul bíznak abban, hogy Pistike kinő a kiskamasz korból.

2013. július 5., péntek

Váralagút

Kb. egy hete olvastuk a Várújságban, hogy végre vaskorlátot szerelnek a Váralagút Clark Ádám téri tetejére. Mondtuk is, hogy végre már ideje volt, épp elegen haltak szörnyet a tetőről lezuhanva, erre puff neki (szó szerint), tegnap megint történt egy halálos baleset.
Az Alagút tetején rendszeresen buliznak fiatalok, a Magyar vándor című film bemutatása után - melynek záróképsorain a hét vezér ücsörög az Alagút tetején, majd aláugranak - megszaporodtak a halálos balesetek.
Az Alagút egy Critical Mass rendezvényen, tetején sok emberrel

A Váralagutat egyébként 160 éve kezdték építeni, építése 12 évig tartott. Két oldalról kezdték el ásni, a szkeptikus budaiak nem hittek abban, hogy a két oldal összetalálkozik. Clark forradalmi újítása sikerrel járt, már 1856-ban engedtek át gyalogosokat, `57-ben már kocsikat is, de a kapuzatok teljes pompájukban csak `65-re lettek készen. 1973-ban, Budapest egyesítésének centenáriumán teljes felújításon esett át.
Mivel a közelben lakom, rendszeresen autózóm át az Alagúton. Látszik rajta, hogy 40 éve volt az utolsó nagygenerál, elég ütött-kopott szegényke.
Az Alagúthoz egy nagyon határozott óvodai emlékem is kapcsolódik. Én az FM (Földművelésügyi Minisztérium) óvodájába jártam, mert szüleim ott dolgoztak. Reggelente a minisztériumban leadták a gyerekeket, akiket aztán a minisztérium saját autóbuszával szállítottak fel a Sas-hegyre, ahol a minisztérium sporttelepe, és maga az óvoda is volt (kb. 10 éve Orsi járt ide úszótáborba, olyan jó volt nosztalgiázni egy kicsit). Ez a busz csak akkor ment a Lánchíd-Alagút útvonalon, ha útba kellett ejteni a Patyolatot, ahol az Óvodai dolgokat mosták ki. Ez kb. kéthetente volt. Amikor a vezető óvónő, Éva néni így szolt a sofőrhöz: "Gyuszikám, ma a Patyolatba is megyünk", különös izgalom lett úrrá a gyerekeken, az Alagútban aztán lehetett teli torokból üvölteni, szegény óvónők semmit sem tudtak tenni ellene.
Itt egy példa arra, hogy manapság is épülnek olyan épületek amelyek potenciális veszélyforrások. Íme pl. a 4-es metró Bikás parki lejárója:

 Hasonló építmény van a Rákóczi téren is. Semmi sem akadályozza a hülyegyerekeket, hogy felmásszanak a tetejére.  Lelki szemeimmel már előre látom az utólag felszerelt ronda drótkerítéseket...

2013. július 2., kedd

Segítség, YouTube-sztár lettem!

Egy korábbi posztomban írtam, hogy a Barackfa-dalra válaszul felénekeltem saját változatomat, és kellően meg nem fontolva feltöltöttem a YouTube-ra.
Nos, magam is meglepődtem, amikor a szellem kiszabadult a palackból, és már 18000 megtekintés fölött járok.
Első néhány napban csak pár száz kattintásom volt (érdekes módon már az első napon felbukkant egy 25 éve nem látott barátom), aztán egyszer csak robbant a bomba.
Az történt ugyanis, hogy az Amerikai Népszava rábukkant a filmemre, és egy nem túl szerencsés kontextusban jelenítette meg. A cikk annyira provokatív volt, hogy még az Amerikai Népszava olvasóinak egy részénél is kiverte a biztosítékot.
Fél nap múlva a Mandíner blog idézte az Amerikai Népszavát. Nos, a Mandíner kommentelőinek szemében már minden voltam: szánalmas véglény, öregedő bohóc.
Közben viszont a film terjedni kezdett a Facebook-on, és több ezerre emelkedett a megtekintések száma (katt a nagyobb képért).
Néhány nap múlva aztán a Hír24 is lehozta a felvételemet, most már csak Trafikdalként emlegetve a nótát. Ekkor értesült a családom is arról, hogy titokban feltöltöttem egy filmet. A dalt többen idézték a Klubrádióban is, pl. Galkó Balázs színész vagy Csepeli György szociológus professzor.Néhány nappal ezelőtt a neten keringő lánclevél-áradatban is megkaptam a Trafikdalt. De vajon mi az oka a népszerűségének? Valószínűleg szerencsésen választottam meg a felvételhez írt szöveget, mert abban szerepeltek a barackfa, összetartozás és trafikdal szavak, így a keresők többféle keresésre is feladták a felvételt.
Természetesen nem ez az egyetlen felvétel, amely Barackfa-dalra válaszul született. Varga B. Tamás, a radikális jobboldalhoz kötődő rockker egy igazi Trianon-dalt készített belőle a Visszarendezés dala címen. A szám jó feldolgozás, igazi irredenta induló lett belőle, kb. kétszer akkora a nézettsége, mint a Trafikdalnak, az eredeti felvétel és Varga dala után az enyém nézettségben csak a harmadik.
Készült több ironikus felvétel is, pl. amelyiken a Népszava újságírói az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az ő lapjukban nem adott fel hirdetést a nemzeti összetartozás napjára. A legtöbb felvételen iskolák mutatják be, hogy a tanulók milyen rövid idő alatt milyen ügyesen megtanulták és együtt éneklik a dalt.
A YouTube oldalamon a felvételre kb. tízszer annyi "tetszik"-et kaptam, mint "nem tetszik"-et. A kommentek többsége is inkább pozitív, és viszonylag kevés a troll. A nyíltan rasszista hozzászólásokat kitiltottam. Volt, aki nem értette a politikai tartalmat, és zeneileg szólt hozzá a - lássuk be, nem túl színvonalas - produkcióhoz. Az egyik dialógust viszont kénytelen vagyok idézni:
Hozzászóló: Kedves József. Ugye kommunistáknak kellett volna adni a trafikokat?
Válaszom: Az a helyzet, kedves Imre, hogy nincsenek illúzióim: a szocik valszleg ugyanígy, vagy még jobban mutyiztak volna. De egy naiv állampolgár néha gondolhat arra, mi lenne, ha egyszer egy pályázaton nem a sógorság-komaság, hanem tényleg a legjobban rátermettek nyernének, és nem vennék el egy több évtizede trafikból élő kenyerét azért, hogy egy popénekes a 4 dohányboltja mellé megkaphassa az ötödiket is. Tudom, ez illúzió...
Vagyis sokan tényleg úgy gondolkodnak, hogy vagyunk mi, és vannak a komcsik. Gondolom ez a megosztottság, és az a tény, hogy a trafikügyben mint cseppben a tenger jelen van a magyar társadalom szinte minden betegsége, eredményezte, hogy csacska dalocskám ilyen népszerű lehetett.