A csodaszarvas halálugrása

Csodaszarvas, Szőke Gábor Miklós alkotása a Pénzmúzeum előtt

Őrizetbe vették, majd letartóztatásba helyezték Matolcsy Györgyöt, aki 2013 és 2025 között 12 évig állt az MNB élén. De nem ám úgy, mint Sesztákot vagy Hankót, akiket szépen megkértek, hogy legyenek szívesek befáradni az ügyészségre, hanem hajnali órán törtek rá és hurcolták el kurta vasra verve.

Pedig a Matolcsy-ügyről már tíz éve beszél mindenki, és másfél évvel ezelőtt már meg is indult az eljárás az MNB alapítványai körüli anomáliák ügyében. Van egy ismerősöm, aki Fidesz-hívő volt mindig, most mégis döbbenten kérdezi az újabb és újabb disznóságok napfényre kerülése kapcsán: Hogyhogy akkor ezekről nem hallottunk semmit? Mondtam neki, hogy ugyanazt az elterelést alkalmazták, amit minden bűvész:

Vajon miért volt annyi kék plakát, annyi nemzeti konzultáció, annyi sorosozás, mingránsozás, ukránozás, az óvodások nemváltó műtétje? Hogy ne vegyük észre a disznóságokat, az EU-s pénzek lenyúlását, az állami beruházások túlárazásait, a haveri oligarchia kiépítését. Pedig én már 2016-ban, a legnagyobb sorosozás és migránsozás közepén ezt énekeltem a Soros a hibás című dalomban:

De még tavaly, a karácsony előtti utolsó nemzeti konzultáció kapcsán is ezt daloltam az Áció káció konzultáció című nótában:

 

Amikor tavaly tavasszal az Állami Számvevőszék vizsgálódni kezdett az MNB alapítványi pénzei kapcsán, a volt 1. kerületi polgármester asszony vezetésével bejártuk a kerület MNB-hez kötődő épületeit, sőt, az 500 milliárdot vizuálisan is ábrázoltuk:

Én vagyok a kilencedik nulla, háttérben az MNB egyik épülete

 (Csak egy érdekesség: ha 500 milliárd forintot húszezresekben - ez 25 millió darab húszezres - egy hosszú csíkká ragasztanánk össze, kb. 4000 km hosszú csíkot kapnánk, vagyis pont elérne Budapesttől Dubajig. Véletlen volna, hogy pont ott bujkál a szintén körözés alatt álló Matolcsy Ádám, a bankelnök fia?)

Szóval az első kerületi épületek között van a Szentháromság tér két épülete, az egykori városháza felújításával kialakított Bölcsvár és a volt Diplomataház helyére épült oktatási központ, aztán a Kapisztrán tér és az Uri utca sarkán álló, konferencia-központnak átalakított  Haslinger-Scossa-ház, a Krisztina körúti egykori Telecom-székházból kialakított irodaház, valamint a Széll Kálmán téren álló Pénzmúzeum, mely az egykori Postapalota átépítésével született. Na, ez utóbbinak a kertjét "díszíti" a Csodaszarvas, a nagy NER-kedvenc, Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása. Valamennyi épületet, és az MNB Szabadság téri székházát is hatalmas pénzekből, jelentősen túlárazva, haveri vállalkozók zsebét tömve újították fel.

Na de a Csodaszarvas hasonlat nagyon is jellemző Matolcsyra, hogy is ír róla Lengyel László:

"Huszonnégy éves vidám, minden lében kanál, csalafinta fiúcska volt a Pénzügyminisztérium komor épületének harmadik emeletén. Kopátsy Sándor adott hírt róla a maga szokásos nagyhangúságával, hogy itt van ez a szeleverdi, aki tanítványi kört szervez neki az ipari főosztályon, nézzük már meg, kiféle-miféle."

Matolcsy tagja volt az egykori Pénzügykutató körül csoportosuló reformközgazdász körnek, melyet ilyen nevek fémjeleztek, mint Szalai Erzsébet, Voszka Éva, Bokros Lajos, Surányi György, Antal László, Szalkai István, Riecke Werner, Patai Mihály, Csillag István, Draskovics Tibor, Radnai György, Lengyel László. Az épp 40 évvel ezelőtt, a rendszerváltozást előkészítő átfogó munkájukat, a Fordulat és Reform című pamfletet magam is végigolvastam, ki is jegyzeteltem, kézzel írott jegyzeteim mind a mai napig megvannak.

Na de mi is volt Matolcsy bűne, megértheti-e ezt egyáltalán egy magamfajta mérnökember? Az AI-t kellett megkérdeznem, hogy egyáltalán hogyan keletkezhet a jegybanknak nyeresége, és a 2010-es évek második felében miből származott ez a hatalmas nyereség.

• A bevételi források: 1: Kamateredmény, ami alacsony jegybanki alapkamat esetén pozitív, 2: árfolyam- és átértékelési eredmény, ami a forint gyengülésével keletkezhet, 3: végül a banküzemi és működési eredmény, pl. a pénz előállítási költsége és névértéke közötti különbség.
• A 2013 és 2020 közötti extra magas nyereség két fő oka a nagyon alacsony alapkamat miatt lecsökkenő kamatkiadások és a devizahitelek forintosításából és a forint gyengüléséből származó bevételek.

Na jó, de mit csinálhat a jegybank, ha nyeresége keletkezik? Ezt maga Matolcsy magyarázza el a letartóztatása előtti napon (!) közzé tett filmjében:

• Befizetheti osztalékként az államnak
• Alapítványokat létesíthet

Nos, ilyen alapítványokban és a mögöttük álló kesze-kusza céghálóban tűnt el ez a töméntelen sok pénz, amelynek eredeti célja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztése lett volna. Azt gondolom, Matolcsy terve bevált: megtanulta a magyar, hogyan kell elverni ennyi pénzt: Szervezd ki alapítványokba, amely igy elveszíti közpénz-jellegét, kezelését bízd a saját fiadra és annak haverjaira, akik egy részéből sportkocsikat és dubaji luxusingatlanokat vásárolnak, a másik részével haveri cégeket bíznak meg túlárazott munkákkal, a harmadik részt pedig egyszerűen elbrókerelik veszteséges befektetési portfóliókban.

Ja, és ezt még tetézz meg azzal, hogy az utolsó munkanapodon megpróbálkozol egy színlelt ajándékozási szerződéssel, hogy megmaradhasson az alapítványi pénzek fölötti felügyeleti jogod. A csodaszarvas, az egykori reformközgazdász nemes ívű halálugrással vetette magát a mélybe.

50-60-70

Az 56-os forradalom 70. évfordulóját idén is túrázással töltöttük, ahogyan 2020 óta minden évben - vagyis immár hetedik alkalommal - egy természetjáró szakosztállyal megyünk el október 23. és mindenszentek között egy többnapos túrára.

• 2020: Patca, Zselic
  

  

  Szennai skanzen

  
  
• 2021: Huszárokelőpuszta, Bakony
  

  

  Kőris-hegy, 1000. geoládám

  
  
• 2022: Huszárokelőpuszta, Bakony
  
  
  
  
  
• 2023: Várhosszúrét, Szlovákia
  

  

  Rozsnyó

  
  
• 2024: Vinye, Bakony
  

  

  Csesznek vára

  
  
• 2025: Anna-fürdő, Tolnai-hegyhát
  

  

  Sötétvölgyi kilátó, 1200. geoládám

  
  

Mielőtt az idei, 70. évforduló túrájára rátérnék, tekintsük át az előző kerek évfordulókat. Az 50. évforduló meglehetősen viharosra sikeredett: a tévészékház ostroma, tank rohangászik az Erzsébet téren, szemkilövetés. Pedig én október 23-án délelőtt még Borit (14 éves) és Orsit (12 éves) elvittem a Szabadság, szerelem című filmre, de már akkor nyugtalanság volt a pesti utcákon. Az összecsapást rémülten néztük otthon a tévében, de szerencsére két nap múlva Grazba utaztunk az őszi szünetre.

Kati és a lányok Grazban

Voltunk még Bärnbachban, Stübingben (skanzen), a lurgrottei cseppkőbarlangban, a herbersteini kastélyban és állatkertben és Reinben, az apátságban. Mire hazaértünk, már állt a belpolitikai bál, ami három és fél évig, a 2010-es választásokig tartott. De Gyurcsány Ferenc onnantól egészen 2025-ig főgonosznak számított.

2016 októbere, vagyis a 60. évforduló környéke is elég mozgalmas volt: Megszűnt a Népszabadság, ekkor voltam hosszú évek után először tüntetésen, kvótanépszavazást tartottak és három év kihagyás után új helyen, a 2. kerületi Nagy Imre téren újra fellobbant a Forradalom Lángja emlékmű örökmécsese. Ehhez úgy éreztem, nekem is közöm volt, mert egy évvel azelőtt én nyomoztam ki, hogy hová vitték a Kossuth térről. A 60. évforduló a teljes nagyimrétlenítés jegyében telt el, helyette bekamuzták Dózsa Lászlót, az állítólagos pesti srácot.

Egészen 2024-ig ismét elmaradt a Forradalom Lángja fellobbantása, ám szintén az én javaslatomra 2024-ben és 2025-ben Magyar Péter végezte el a ceremóniát. Kíváncsi voltam, vajon idén, a 70. évfordulón, immár miniszterelnökként is megteszi-e ugyanezt. Örömmel láttam a hivatalos ünnepi programban megjelenni a lánggyújtást, annak pedig különösen örültem, hogy Koncz Áron, a 2. kerület országgyűlési képviselője idén is meghívott a ceremóniára (amire sajnos az idei túra miatt nem tudtam elmenni).

És akkor essen szó az idei túráról: ezúttal a Zarándi-hegységben (Partium, Románia) túráztunk, Ópáloson, Balla Géza borász vendégházában volt a szállásunk. És azért eljutottunk forradalmi helyszínekre, a világosi fegyverletétel színterére, az 1989-es romániai forradalom kirobbanásának temesvári helyszínére, Dózsa György kivégzésének helyére és Klapka György szülőházához.

Világos, Bohus-villa, itt egyezett meg Görgey a megadásról

A világosi vár, alant a síkon a fegyverletétel színhelye

Temesvár, Belvárosi Református Templom,
itt robbant ki 1989. december 16-án a román forradalom

Temesvár, Dózsa György kivégzésének helyszíne

Temesvár, Klapka György szülőháza

Tisztelet a hősöknek!

Hősvértől pirosult gyásztér

Gyerekkoromban nem pont a történelem volt a kedvenc tárgyam, de azért szívesen eljátszottam a gondolattal, hogy megérem-e a nagy történelmi események kerek évfordulóit, illetve magam is részese lehetek-e hasonló történelmi eseményeknek. Nos, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján már majdnem három hónapos voltam, de nemsokára hazámat egy nagyobb sorsfordító esemény rázta meg.

Buda visszafoglalásának 300. évfordulójának megünneplését 1986-ban már Vár-béli lakosként szemlélhettem, jelen voltam a Kossuth téren 1989 október 23-án, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Harmadik Magyar Köztársaságot, 1998 március 15-én, szabadságharcunk 150. évfordulóján a Fidesz a választási kampányába építette bele a megemlékezést, 2006 október 23.-a, forradalmunk 50. évfordulója össze lett "őszödözve" és "szemkilövetőzve", 2014-ben Dózsa parasztfelkelésének 500. évfordulója egyszerűen el lett felejtve. (Ez volt az az évforduló, amelyre sem emlékérme, sem emlékbélyeg nem lett kibocsátva, illetve pontosítanék, Werbőczy-bélyeg jelent meg abban az évben).

Éppen ezért vártam izgatottan a mohácsi csata 500. évfordulóját, hiszen arról lehetetlen elfelejtkezni, az olyan mélyen beleivódott a köznyelvbe (pl. a "több veszett Mohácsnál" szólás) és a közgondolkodásba ("Nekünk Mohács kell"), hogy nyilvánvalóan megkerülhetetlen volt egy méltó megemlékezés. Rákay Philipék meg is hirdettek egy nagyszabású történelmi filmet az évfordulóra, hogy aztán akkor lépjenek vissza belőle, amikor már nincs mód egy másikat leforgatni. Így aztán meg kellett elégednünk a Rubicon támogatásával készült dokumentumfilmmel, amit viszont az RTL egészen zavarba ejtő módon az évforduló napján este 11-kor tűzött műsorra egy B-kategóriás katasztrófafilm vetítése után.

Mi 2021-ben jártunk a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, amely a Mohács melletti Sátorhelyen található, és 1700, zömében kivégzett katona nyughelye. Akkor már nagyban folyt a Szegedi Tudományegyetem antropológusai által az a feltáró munka, amelyben a sok emberi maradványt igyekeztek szortírozni.

A Szent Korona-alakú épület

Feltárást végző munkatársak

Tömegsír

Kopjafák

A tegnapi mohácsi ünnepi megemlékezésen és azt követő szentmisén a leletanyagból kiválogatott csontereklyéket a mohácsi Fogadalmi Templomban helyezték örök nyugalomba. Az ünnepségen Magyar Péter méltóságteljes beszédében pont az ellenkezőjét hangsúlyozta, mint Ady elhíresült antihimnusza. Azt hangsúlyozta, hogy a vereségek, Muhi, Mohács, Világos, Trianon, 56 csak erősítették a magyarok összefogását, melynek eredményeként a posztom címében is idézett Kisfaludy Károly versének mondatával egybecsengően:

Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most,
S égve honért bizton nézzen előre szemünk,
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja Mohács!

A Rubicon filmje részletesen tárgyalja a Mátyás halálát követő időszak magyarországi viszonyait, az Európát megosztó itáliai háborút, I. Szulejmán törekvéseit és stratégiáját. A fiatal királynak nem sikerült jelentősebb támogatást összetarhálnia Európától. Milyen jó mondanivaló lehetett volna Orbán számára, ha tegnap ő tartja a beszédet Mohácson: Lám akkor sem segített Európa, meg most sem! A hadvezér-casting során hárman jöhettek szóba: Frangepán Kristóf, Szapolyai János és Tomori Pál. A Dózsát leverő érseknek esze ágában sem volt a magyar seregek vezetése, később mégis az ő nyakába varrták a vereséget. Hogy is ír erről Kisfaludy:

Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked;
Nem halt volna hazánk disze, virága veled.

Szulejmán pont azért Mohács felé indult, mert itt egyesíthette csapatait az anatóliai hadtesttel, míg Frangepán és Szapolyai hadserege nem érhetett időben oda. De hát a történelemben nincs "mi lett volna, ha".

Tudjuk, hogy a mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála után hazánk legsúlyosabb trónviszálya kezdődött a magát I. János királlyá koronáztató Szapolyai János és a Jagelló-Habsburg házassági szerződésre hivatkozó (II. Lajos hitvese Habsburg Mária volt) Habsburg Ferdinánd között, melyben a magyar főurak (pl. Török Bálint) a csak a saját érdekeiket előtérbe helyező pávatáncba kezdtek, mely napra pontosan 15 évvel a mohácsi csatavesztés után Buda törökök általi elfoglalásához, és Magyarország három részre szakadásához vezetett. A sors fintora, hogy Szulejmán győzelme a Habsburgokat juttatta uralomra Magyarországon, melynek 400 év múlva csak egy másik nemzeti tragédia, Trianon vetett véget.

Ezúttal emlékbélyeget és emlékérmét is bocsátottak ki az évfordulóra.

A Pénverő által kibocsátott 30 000 Ft névértékű emlékérme

A mohácsi csatatér azonban idegen katonák nyughelye is, hiszen Lajos egyben Csehország királya is volt. Érdekes módon Szlovákia, a körmöcbányai pénzverde is kibocsátott egy 100 euró névértékű aranyérmét az évfordulóra.

A szlovák 100 euró névértékű emlékérme

Kati szerette volna elérni, hogy az érmekibocsátások kapcsán legyen közös magyar-szlovák megemlékezés és árusítsák egymás érméit, de felvetése sajnos süket fülekre talált.

Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---

1001

Vicces, hogy milyen könyvet vittem magammal arra az egy éjszakára, amit kórházban kellett töltenem újabb sérvműtétem miatt: Az ezeregy éjszaka meséi 1968-as Olcsó Könyvtár sorozatban megjelenő kiadását (ára 8 Ft!). Már nem tudom, hogy szüleim vagy apósom könyvgyűjteményéből menekítettük-e ki, de erős a gyanúm, hogy Bori lányunk volt az elkövető. És a kórházban nem is volt nagyon időm olvasni, mert végül altatásban végezték a műtétet, úgyhogy elég bágyadt voltam, de az itthoni lábadozásom során kiolvastam ezt a 350 oldalas szemelvényt az Ezeregy éjszaka hatalmas mesefolyamából.

Honti Rezső fordította arabból a bejrúti és kairói változatok felhasználásával. A legrégebbi hitelesnek tartott kézirat a 800-as években keletkezett, ebből születtek aztán a mindenféle fordítások, közvetítő nyelveken keresztül elterjedt szerte Európában, és én is, mint a legtöbb gyerek, a mesekönyv-változatát ismertem meg, Aladdin csodalámpája és Alibaba éppen úgy ismerősöm volt, mint tengerjáró Szindbád. És persze megtalált a rengeteg filmes, zenés, színházi és irodalmi feldolgozás is, melyek mind csak apró szeletei ennek a hatalmas kultúrkincsnek. Csak néhány:

• Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, mely már gyerekkoromban is megvolt nekünk hanglemezen, és melynek szerelmi témáját édesanyám mindig megkönnyezte;
• Az 1940-es A bagdadi tolvaj című film, melynek producere Korda Sándor, forgatókönyvírója Bíró Lajos, zeneszerzője pedig Rózsa Miklós volt;
• Az 1992-es Aladdin Disney-rajzfilm, mely két Oscar-díjat és öt Grammy-díjat is nyert;
• Ugyanennek a 2019-es élőszereplős változata;
• Három éve láttuk Szegeden Geszti Péter - Monori András - Tasnádi István musicaljét, az Ezeregy éjszakát, melynek kapcsán megállapítottam, hogy valószínűleg Seherezádé volt az első ismert meseterapeuta;
• Aztán ott vannak Krúdy Gyula Szindbád-történetei, a magyar impresszionista próza csúcsteljesítménye. Krúdy a tengerjáró Szindbád utazásait egy nyughatatlan férfi állandó új kaland utáni vágyaként, a lélek utazásaként dolgozta fel;
• És persze ebből alkotta meg 1971-ben Huszárik Zoltán és a Zseniális Latinovits Zoltán az egyetemes magyar filmművészet egyik legnagyobb filmjét;
• És ne hagyjuk ki a felsorolásból Pasolini 1974-ben forgatott Az ezeregy éjszaka virágai című filmjét, mely a rendező Élet trilógiájának utolsó darabja a Dekameron és a Canterbury mesék után, és amelyet csodálatos, egzotikus helyszíneken forgatott.

Igazából most először találkoztam a mesefolyam első hiteles, felnőtt változatával, bár a leghitelesebb és legteljesebb magyar fordításnak Prileszky Csilla 2000-ben készült hétkötetes fordítása tekinthető. A mesegyűjtemény annak a 9.-13. század közötti Abbászida birodalomnak az életét tükrözi vissza, melyről már egy korábbi posztomban megemlítettem, hogy az iszlám vallás és az iszlám törvények ellenére nem merev ortodoxiában működött, hanem nyitott volt a felfedezések, az innovációk, a tudományok és a művészetek felé és inkább volt befogadó, mint kirekesztő. Lehet, hogy csak az én hibám, de történelemből szinte semmit nem tanultam erről az abban az időben Európát messze meghaladó civilizációról.

Már a mesegyűjtemény szerkezete is nagyon figyelemre méltó a sok egymásba ágyazott mesével. Seherezádé 1001 éjen át mesél férjének, Sahriár királynak, remélve, hogy megkíméli életét, de a mesékből mindig újabb és újabb mesék sarjadnak, pl A halász és az ifrit történetébe bele van ágyazva Junán király és Ruján hákim története, abba pedig Szindbád király és a sólyma története, és így tovább.

A felnőtt változat tele van túlfűtött erotikával, a feleség és a rabnő fogalma konzekvensen keveredik, a nők esze legtöbbször csakis a csalfaságon jár. De vannak egyéb meglepő dolgok is. Pl. Aladdin története érdekes módon Kínában játszódik, ráadásul Aladdin teljesen érdemtelen arra a jutalomra, amit végül elnyer: lusta, lassú észjárású, kihasználja anyját, de ő a kiválasztott, hiszen csak az ő szavára nyílik meg a kincsesbarlang. Természetesen a mese szerint Kína is muszlim, és ott is szultán uralkodik.

Persze a mesékben vannak zsidók és keresztények is, de finoman szólva nem túl kedvező színben feltüntetve. Aladdint például egy zsidó kereskedő, "aki aljasabb volt még az ördögnél is", megpróbálja becsapni, mert a fiú nem ismeri az arany értékét. Dzsánsáh történetében pedig egy zsidó kereskedő kihasználja, majd cserben hagyja hősünket (akinek utazása egyébként legalább annyira kalandos, mint Odüsszeuszé). Abu Kir és Abu Szir történetében pedig meggyanúsítják hősünket, hogy a keresztény szultán (!) megbízásából meg akarja gyilkolni a királyt.

Mivel azonban az iszlám a Tórára és az Evangéliumra épül, sok mesében úgy bukkan fel Salamon, mint Allah prófétája. A Mese a királyról és a vezírje feleségéről című történetben pedig szinte Dávid király története bukkan fel, aki beleszeretett hadvezére, Uriás feleségébe, ezért Uriást a csatába, biztos halálba küldte, és feleségül vette Betsabét, és tőle született Salamon király. Lám, mennyire hatottak egymásra ezek a régi történetek. Homérosz is bele van gyúrva rendesen, hiszen Szindbád harmadik utazása során (ami érdekes módon ebből a válogatásból kimaradt) találkozik és legyőzi a küklopszot, az egy szemű szörnyet.

Íme a mesefolyam zárómondatai:

Dicsőség Annak, akit magával nem sodor az idők rohanása, meg nem változtat a dolgok változása, nem zökkent ki helyéből a világ folyása! Magasztos felségjének imámjára, teremtményeinek koronájára, urunkra, Mohammed prófétára, az emberiség urára szálljon áldás, szálljon béke! Alázatos könyörgésünk szálljon feléje, adja meg nekünk kegyes bölcsessége, hogy minden tettünknek, életünknek legyen boldog vége.

(A posztomhoz  igazi ezeregy éjszakai környezetben, Marokkóban készült fotóimat csatoltam.)

Budavári legendárium

A legszebb helytörténeti könyvel töltöttem szabadidőmet az elmúlt két hétben, amit valaha is olvastam: Száraz Miklós György Legendás Budavár című csodaszép kiadványával. Hogy mitől olyan csodálatos ez a könyv? Hát először is attól a több mint kétszáz tökéletesen (és gyanúsan AI-segítséggel) restaurált archív fekete-fehér fotótól, melyek a Budai Vár 150-90 évvel ezelőtti állapotát mutatják be. Hihetetlen, hogy mennyire élettel teliek ezek a képek.

A másik pedig a könyv stílusa, amely földrajzi alapon szervezve északról dél felé haladva írja le az utcák, házak történetét a történelmi anekdotázás könnyed stílusában szörfözve az évszázadok között. Súlyos történelmi események és bulvár témák vegyesen zúdulnak ránk a könyv lapjairól, könnyed ívet húzva III. Béla királyunktól (kinek sírja a Mátyás templomban található) egészen Vlagyimir Putyinig.
("III. Béla 1186-ban feleségül vette Capet Margitot, II. Fülöp Ágost francia király nővérét, így Európa leghatalmasabb uralkodója lett, aki a lengyelek ellenében az oroszokat segítette. Ha nincs III. Béla és nem vagyunk mi, magyarok, akkor ma nincs Putyin, nem lett volna Brezsnyev és Hruscsov, sőt Sztálin, Nagy Péter és Rettegett Iván sem?")

Talán tudjátok, hogy éppen 40 éve, 1986 óta vagyok I. kerületi lakos, Sziklai Sándor úti (ma megint Lovas út) lakásom erkélye a várfalra nézett. Így a Buda visszavívásának 300 évfordulójára korabeli ruhákban rendezett ünneplését lelkesen végig fotóztam, hiszen az emléktábla a várfalon pont a házunkkal szemben van.

Természetesen a visszafoglalásról, aminek idén szeptemberben a 340. évfordulója lesz, a könyv is részletesen ír, hiszen Budavár a 16.-17. századi Oszmán Birodalom egyik legcsillogóbb ékköve volt, a visszafoglalása hatalmas európai összefogás eredménye, melynek híre bejárta az egész kontinenst. És egyben ez volt ennek a gyönyörű ékkőnek az első nagy pusztulása, felégetése és kifosztása. És mennyi ilyen követte még a történelemben!

Buda és Pest a török korban korabeli festményen

De ha már a Sziklai Sándor utcáról beszélünk, az utca névadója a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka volt, aki 1956-ban budakeszi otthonában a forradalmárokkal folytatott tűzharcban halt meg (A forradalom 50. évfordulójára készült egy film Budakeszi srácok címmel, melyből kiderül, hogy Budakeszire a kitelepített svábok helyére rendszerhű funkcionáriusokat, katonatiszteket költöztettek be, így Sziklai Sándort is. A forradalom alatt egy fiatal forradalmár fegyvereket gyűjt be, de Sziklai rálő, a forradalmár súlyosan megsérül. Ezután a feldühödött nép megostromolja a házát és kézigránátot dob be az ablakon, majd Sziklait meglincselik).
Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után a várfalat megkerülő út visszakapta eredeti nevét.

Nem állom meg, hogy ne tegyek ki egy másik fényképet, amit szintén 1986-ban, beköltözésem évében készítettem az akkori Petterman bíró utcáról (ma Nándor utca).  Nemcsak a Teherelsztó akkor még viszonylag új épülete miatt, amiről korábban már többször posztoltam, hanem az utca névadója miatt, akiről csak a könyvből tudtam meg, hogy kicsoda és miért nevezték el róla az '50-es években ezt az utcát. Petermann budai bíró az Árpád-ház kihalása után a trónkövetelők közül Vencel pártjára állt. Mivel a pápa Károly Róbertet támogatta, egyházi tilalom alá helyzeték Budát. Cserébe Petermann kiátkozta a pápát (!), és egy bizonyos Lajos pap továbbra is kiszolgáltatta a budai lakosoknak az egyházi szentségeket. Később, a Károly Róbert-pártiak győzelme után Petermannak menekülnie kellett, de ez a 650 éves történet jó ürügy volt Rákosiéknak, hogy egy klérus ellen nyíltan fellépő személyről nevezzék el az utcát, amely csak a 2011-es nagy Budapesti közterület-átnevezésekben kapta vissza a Nándor nevet.
Hogy ki az a Nándor? Régen a bolgárokat hívták nándoroknak, kikből sok élt Budán az oszmán időkben. Szintén a könyvből tudom, hogy a bolgár folklórban a mai napig fennmarad Buda emléke: a bolgár népénekekben, népballadákban, hősénekekben gyakran jelennek meg magyar témák, királyok, bánok, hadvezérek, királynék és Buda vára.

Esküszöm az utolsó személyes vonatkozású fotót teszem ki ebbe a posztba, merthogy az esküvőnk is itt volt, a Budai Várban, az Úri utca 58-ban, ahol ma is lehet házasságot kötni azoknak, akik szeretik a romantikát.

Nem ez az első Budavárról szóló helytörténeti könyv, melyet birtoklok: még 1988-ban megkaptam szüleimtől Turjányi Papp Melinda A budavári lakónegyed című munkáját. Jól kiegészíti ez a könyv Száraz Miklós György könyvét, egyrészt azért mert ebben főleg beltéri fotók vannak, lépcsőházak, belső udvarok, gótikus ülőfülkék (tudtátok, hogy a Budai Vár 34 kapualjában 64 ülőfülke található). Hajdanában még benézhetett a járókelő ezekbe a kapualjakba, ma már zárva tartják őket a lakók.
Másrészt Turjányi könyvében jól áttekinthető térkép van, mellyel Száraz Miklós György leírását is jól tudtam követni.

Száraz Miklós György könyvéből árad a 19 századi Budavár girbe-gurba utcái, csorba házai, vendéglői és üzletei iránt érzett nosztalgia. Hatalmas respekttel ír a második világháború pusztítása utáni újjáépítésről (tudtátok, hogy a Budai Várban mindössze négy épület nem sérült meg?):

A második világháborúban a 18-19 századi barokk és klasszicizmus semmisült meg, alatta pedig, az ijesztő és elkeserítő romok alatt, ott rejtőzött a középkor. Kapu- és ablakbetétek, boltozatok, falak, néha még freskók is. Az 1950-es és 1960-as években a műemlékvédő építészek és művészettörténészek lenyűgöző munkát végeztek: a földkerekség egyetlen megmaradt középkori magyar városát mentették meg.

A sokat szidott Hilton szállodáról is pozitív véleménye van:

...az alig fél évszázada épült szálloda építészeti csúcsteljesítmény, mert benne megvalósul a lehetetlen: békésen összesimul az ősi és az új.

Rosszallóan ír a 19.-20. század fordulóján épült közfunkciót betöltő épületekről. Pl. a Levéltárról:

1913 és 1920 között aztán az ódon házacskák, egészen pontosan a Bécsi kapu tér 2-3. és 4., valamint a Nándor utca 1. szám helyén neoromán óriást építettek, amit, ha másutt magasodik, talán még szerethetnénk is, így azonban a tér egységes hangulatát szétromboló épületszörny lett.

A Pénzügyminisztériumról sincs jó véleménye:

A ház különben csuda épület, Fortuna-háznak is nevezik. Csoda az is, hogy megúszta, túlélte a Pénzügyminisztérium építését megelőző bontási cunamit, a modernizáló elmebajt. Az új épület, a monstrum, az épületszörny, az építészeti Gólem magába gyűrte, befalta, szerencsére lenyelni nem tudta.... Talán az ég urának sem tetszett az esztelen rombolás, a gőgös építkezés, mert lám, mit olvasok a Magyarország 1902. augusztus 15. számában: "a szombati zivatar alkalmával villám csapott az épülő pénzügyminiszteri palotába." 

Kati a Fortuna-ház gótikus ülőfülkéjénél

A Szent György térről egyenesen ezt írja:

Itt szinte semmi nincs meg abból, ami egykor volt. Lakóházak tűntek el, kisebb-nagyobb paloták, templomok és kolostorok. Amit látunk, annak többsége új, és mondhatnám azt is, hogy értéktelen. Mert mi ez a hely? Mi minden létezett itt valaha? Hol is Járunk?

Na és mi a helyzet a Hauszmann-féle palota-rekonstrukcióról? A korábbi palotát Sisi királyné imádta, jobban szeretett itt lenni, mint Bécsben, Mária Valéria is itt született. Erzsébet királyné 1898-as halála után a mogorva Ferenc József kerülte Budát, pedig Hauszmann igyekezett egy második Burgot építeni neki. Erről Móriczot, "a magyar őserő íróját" idézi:

Mi ez az épület, kérdezi rezignáltan. Azután a kérdését meg is válaszolja: egy ország luxusa. "Jött egy nép, hogy fáradt és közönyös urának csábító kéjlakot emeljen!" Milyen "boldogtalan elszánás" ez. Más ország, más szokások, más életnívó. "A Monarchia Ura mosolyogva és vállveregetve és bókolva fogadta a finom ajándékot", ami sok az ajándékozónak, kevés az elfogadónak, aki "maradt tovább a maga Burrgjában." És mi, magyarok? Mi a boldogtalan szerelmes kielégítetlen vágyával "imádjuk tovább ferde álmaink tündérkirály álmát".

 A könyv epilógusa egy idézet a Budapesti Hírlap 1914. januári számából:

"A modern Budapest nem kímél meg semmit, az egész Várnak lassankint más képe lesz. Cifrább, hivalkodóbb, de sivárabb. Eltűnik utcáiból a csend, a kockakő nem veri visszhangra a lépések zaját, fürge autóbusz fogja gyomrából kibocsátani a hangos, lármás embersokaságot. És a Budai Vár megszűnik oázis lenni a nagyváros sivatagában, ahol menedéket talál mindenki, akinek az idegrendszere nem bírta el a város törtető zaját."

Ezt a csendes oázist, ezt a középkori zárványt idézik vissza a könyv csodálatos fotói és a szerző szeretettel teli, nosztalgikus történetei.

Megint az MI-ről írok

Eddig csodálattal, de most már egyre fokozódó rémülettel követem a mesterséges intelligencia egyre gyorsuló iramú fejlődését. Ugye emlékezte még a 2001 Űrodisszeia című reégny (és film) HAL9000 típusú mesterséges intelligenciájára, aki a Jupiter felé tartó Discovery űrhajóért és az egész űrmisszióért volt felelős. A HAL hamar rájön, hogy az igazi gyenge láncszemek maguk az űrhajósok, ők veszélyeztetik igazán a küldetést, ezért csapdát állít nekik és elkezdi módszeresen kinyírni őket, ami Dave kivételével sikerül is neki.

Hadd mutassak egy adatot saját blogom olvasottságának növekedéséről:

Jól láthatjátok, hogy 2022-ben még kb. 2000 volt a blogom havi olvasottsága, aztán egyre hektikusabbá vált ez a szám, és idén júniusban már 33500 "olvasót" üdvözölhettem, na de milyen nemzetközi eloszlásban?

Jól látható, hogy fejlett ipari országok nagy információ-éhségű szerverei olvassák minden soromat, hátha tudják használni valamire. Ez egyúttal egy érdekes kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy az egyes hírportálok olvasottsági adatai innentől kezdve mennyire tekinthetők hitelesnek.

De az MI-szervereknek nemcsak információ-éhségük csillapíthatatlan, hanem az energia-éhségük is. A világ adatközpontjainak villamosenergia-fogyasztása 2020-ban még csak 250 TWh volt, addig mostanra ez megkétszereződött, és jelenleg hazánk éves villamosenergia-fogyasztásának tízszeresét teszi ki (és naná, hogy ezt az adatot is a ChatGPT árulta el nekem).

Na de hogyan csapódik ez le a mindennapi életünkben? Vegyük sorra!

Munka

Bár egyre ritkábban fejlesztek programot, mert ezt megteszik a nálam sokkal fiatalabb és kreatívabb kollégáim, néha mégis előfordul. Egy korábbi posztomban már írtam, hogy a Microsoft Visual Studio nevű keretrendszerében programozom C# programnyelven. Nos, a Visual Studio kapott egy AI-asszisztenst, a GitHub CoPilot névre hallgató kiegészítő modult, amely elképesztően produktívvá teszi a programozói munkát. Programírás közben szinte kitalálja, hogy mit szeretnék és befejezi a kódot, de ha magyar nyelven megfogalmazom neki, hogy mit szeretnék, akkor létre is hoz egy komplett kódrészt, amit már csak adjusztálni kell. Nemcsak helyettem dolgozik, de még tanulok is tőle, mert olyan módszereket alkalmaz, amik magamtól nem jutnának eszembe.

Nemrég vettünk fel egy új kollégát, aki panaszkodott, hogy csökken a kereslet a kezdő informatikusok iránt, mert a junior munkatárs már kiváltható a mesterséges intelligenciával. Nyilván más szakterületen és munkakörben is ez a helyzet, ahol pl. jelentéseket, kimutatásokat, összefoglalókat, statisztikákat kell rendszeresen készíteni.

Tanulás

Követek egy lányt a FB-on, aki a matematikát népszerűsíti, de mellette egyetemre jár és nemrég vizsgázott neurobiológiából. Feltett egy összefoglalót arról, hogy miként segítette a tanulását az MI.

Vitán felül hatékony módszer, bár a tanulás lényege eddig pont az volt, hogy az ember a tananyagból maga próbálta kihámozni a lényeget. De azt sem tartom kizártnak, hogy választani lehet, hogy vizsgára-optimalizált vagy tudásra optimalizált támogatást nyújtson az MI.

Képek, mémek

Hányszor volt egy jó ötletem és arra gondoltam, de jó volna, ha tudnék rajzolni. Aztán a photoshoppal hályogkovács módjára sok mindent meg lehetett oldani.

Ezt a mémet például két évvel ezelőtt még photoshoppal bütyköltem, aztán az MI egyre ügyesebben készített képeket, bár ha nem figyelt az ember, gyakran került a képre háromlábú ember, hatujjú kéz.

Íme a hatujjú Zelenszkij a Fidesz plakátján

Nagyjából egy éve viszont már minden kérést elképesztő pontossággal a felhasználó igényének megfelelően teljesít az MI a képkészítésben, be is indultak a választási hajrában az AI-képek, mostanság pedig leginkább a mémgyártás fut szakmányban, mert hirtelen mindenki úgy érzi, ő is lehet karikatúrista. Futótűzként terjedt például a közösségi médiákban a rollerest lerúgó "faszul ugró" nyúl esete, melyről ezerszámra készültek az AI-képek. Íme néhány:

Bevallom, ezt az űrhajós képet én készítettem, mert nem akartam kimaradni a játékból.

Filmek, zenék

Talán emlékeztek rá, hogy a választások egyik vicces jelenete Gajdics Ottó jobboldali publicista "óriási kognitív disszonanciája volt". Nos, erről született egy zenés film, melyben Gajdics orgánumán, Gajdics szavaival szól egy tangó, miközben Gajdics a tevízió stúdiójában tangót táncol. Ez a híres Gajdics-tangó.

Aztán a dal elmémesedett, És a MI előállította a dal swinges, lakodalmas, metál és egyéb változatait. De számomra az igazi megdöbbenést a Gajdics Multiverzum megjelenése okozta. Ebben a Gajdics-tangó eredeti szövege különféle nyelvekre lefordítva, különféle országok zenei stílusában van elénekelve, de minden dal annyira stílusazonos, annyira tökéletes az énekhang és a hangszeres játék, hogy az már inkább rémisztő, mint ámulatba ejtő. Hallgassátok meg mind a 15 dalt, van közte bosnyák, tuareg, indiai, ír, és persze a végén metál is!

Az a helyzet, hogy az adornói értelemben vett "Gebrauchtsmusik" előállítása mostantól már az MI feladata lesz. (Theodor Adorno német filozófus és zeneesztéta volt, ő osztotta fel a zenét "Kunstmusik" - művészi zene és "Gebrauchtsmusik" - mindennapi fogyasztásra szánt zene kategóriákra). Nem kell énekórákra és hangszeres órákra járni, mert a mesterséges intelligencia úgyis szebben énekel és virtuózabbul játszik. Mostantól az ember által szerzett és lejátszott, elénekelt zene ugyanolyan kategóriába esik majd, mint a kézzel csomózott szőnyeg vagy a kézzel hímzett asztalterítő. Megfizetjük, mert ember alkotta, elnézzük a hibáit, mert csak Allah lehet tökéletes, de nem biztos, hogy jobbat kapunk.

Történelmi fordulóponthoz értünk, eljött az új technológiai paradigmaváltás, a gőzgépek, az elektromos és belsőégésű motorok, az automatizálás és informatika, a digitalizáció és a virtuális valóság után megérkeztünk a mesterséges intelligencia korszakába, mely ugyanakkora társadalmi változásokat hoz, mint az előző négy.

Tudjátok, hogy a 70. születésnapomra énekeltem egy dalt. Megírtam egy szöveget és egy zenét, szintetizátorral feljátszottam a zenei alapot, felénekeltem a dalt és a háromszólamú vokált, még egy zongoraszólót is feljátszottam, ezt a 6 sávot összemixeltem és még filmet is készítettem hozzá. Dolgoztam vel, na! És most arra gondoltam, hogy az eredeti dal szövegét beadom a musiccreator.ai-nek, lássuk, mit kezd vele. Nos, egy tökéletes magyarsággal előadott rock'n'roll-t készített vokállal, hangszeres kiállással, modulációval néhány perc alatt. Csak a játék kedvéért összemixeltem a dalt a táncbemutatónk felvételével, nézzétek és ámuljatok-bámuljatok a zenén:

Elég megalázó. Azért nosztalgiából elővettem a 70. születésnapomra kapott kalimbámat (hüvelykzongorámat), és felénekeltem egy AI-mentes dalt, egyben elsiratva az AI-mentes békebeli világot. Nézzétek, hallgassátok megértéssel.

---

A múltat végképp eltörölni? - 2

Kétrészes posztom előző részét a Karmelitával zártam, vagyis az már eldőlt, hogy nem költözik bele a miniszterelnök hivatala. Ötletelés indult meg, hogy hogyan hasznosítsák. Különösen az az új épület érdekes, amely a Várba látogatók által kedvelt kilátóhely, a Püspökkert helyére épült a Hunyadi János út és a Színház utca sarkára, mert ezt irodaházon kívül aligha lehetne másra használni. A Püspökkert helyén a második világháború előtt a tábori püspökség épülete állt.

Az egykori romos épület

Az új irodaház a Karmelita mellett

A Vár többi régi-új épületéről Szily László ezt írta egy cikkben:

"Ami az ügyben az igazi botrány: hogy ezek – egyet kivéve – bármiféle cél, elképzelt funkció nélkül felhúzott, gyakran éppen emiatt irreálisan drága és felesleges épületek. Ezek nem valós igényekre adott válaszok. Nem bármiféle célra készült épületek, ezek létének egyetlen célja maga az elkészülésük volt. Nem, vagy nemcsak a luxus részletmegoldásaik miatt felháborítók, hanem az alapvető feleslegességük miatt. Ezek nem házak és főleg nem minisztériumok, hanem elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De azért érdemes sorra venni a Vár épületeit, melyekről új építési miniszterünk, Vitézy Dávid úgy nyilatkozott, hogy torzókat nem hagyunk:

• A nemsokára elkészülő József főhercegi palota menet közben az Alkotmánybíróságnak lett ítélve, de erős kétségeim vannak afelől, hogy a Magyar-kormányzat alatt beköltöznek ide (sőt, lehet, hogy az Alkotmánybíróság ebben a formában meg sem marad).
• A volt Vöröskereszt székház Rogán minisztériuma lett, most a Szociális és Családügyi Minisztérium költözne bele, de nekik kicsi lesz.
• A volt Honvéd Főparancsnokság épülete szintén menet közben vált a Hadtörténeti Múzeum leendő otthonává, de azok most mégis visszaköltöznek eredeti helyükre, a Kapisztrán térre.
• A Budavári Palota lebontott majd visszaépülőben lévő északi szárnya eddig is bizonytalan funkciójú volt, csak annyit lehetett róla tudni, hogy a Habsburg Ottó Alapítvány is itt kap majd helyet.
• A Nemzeti Galéria nagy valószínűséggel marad, mert a városligeti építkezést Lázár János már évekkel ezelőtt leállíttatta (valószínűleg a Liget-projekt többi építkezése, a Közlekedési Múzeum helyére visszaépítendő Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is elmaradnak).
• A csigalassúsággal nagy nehezen felépülő Lónyay-Hatvany Villa a Fidesz által pénzzel vastagon kitömött Batthyány Lajos Alapítványnál kötött ki, és mint Aranybástya Étterem egyelőre nekik termeli a pénzt. Kérdés, hogy meddig.
• Valószínűleg marad az Országos Széchényi Könyvtár is, mert költözése az egykori Kilián laktanyába még a Holdban van.

Egyszóval a nem túl jól kihasznált Lovarda és Főőrség mellé becsatlakozik a József főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Palota északi szárnya, mint "elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De a Pénzügyminisztérium, melynek az utolsó pillanatban énekelték ki a sajtot, akarom mondani a Szentháromság téri épületet a szájából, sem marad az alig fél éve elfoglalt Ajtósi-Dürer sori épületben, hanem megy vissza a József nádor térre. Igazi költözős körmagyart járnak a minisztériumok. Még szerencse, hogy a Belügyminisztériumot mégsem teszik ki a Szentháromság térről, plusz egy évbe és iszonyú sok pénzbe került a minisztérium különleges biztonsági és informatikai igényeinek a kialakítása.

A márványtábla szerint Pénzügyminisztérium, pedig Belügyminisztérium

Ha már szó volt az épületekről, beszéljünk a köztéri szobrokról is. Elég sok kritika érte a Fidesz szoborállítási-szoboráthelyezési programját. Vegyünk néhányat:

• A Kossuth tér szobrai közül a déli oldalon álló Adrássy Gyula-szobor (Zala György alkotása) Budapest egyik legszebb lovasszobra, de ugyanez nem mondható el az északi oldalon álló Horvay János-féle Kossuth-emlékműről és a Zala György és Orbán Antal által jegyzett Tisza István-szoborról. Főleg ez utóbbit szeretnék sokan eltávolíttatni. Szintén sokan szeretnék, ha A forradalom lángja visszakerülne a Kossuth térre.
• A Szabadság téren 2014-ben felavatatlanul felállított A német megszállás áldozatainak emlékművét szintén sokan küldenék a Szoborparkba. Sokaknak viszont pont az a véleményük, hogy talán az lenne a legjobb, ha ez a soha át nem adott és a Fidesz-kormányzat által is szégyellt emlékmű megmaradjon örök mementónak, az igazság elhallgatásának, a hazugságra épülő emlékezetpolitikának az emlékműveként.
• A szintén a Várkapitányság által levezényelt Citadella-felújítás nekem tetszik, de ennek kapcsán a Szabadság-szobor talapzata kapott egy hatalmas kőkeresztet, ráadásul úgy, hogy nem tudni, ki volt a megrendelő. Bár sokan ezt is eltávolíttatnák, én ugyanazt gondolom, amit a Német megszállási emlékműről: Ez a szobor csaknem 80 éve tekint le erre a viharos történelmű fővárosra, miért ne tükröződhetne vissza a közelmúlt történelme ezen az emlékművön.

És végül essen szó olyan sokakat irritáló megnevezésekről, mint megyék helyett vármegyék, kormányhivatalok vezetői helyett főispánok, Magyar Köztársaság helyett Magyarország. A megyék visszanevezéséről már döntés született, a főispáni megnevezéssel együtt lehet, hogy az egész kormányhivatali rendszer (mely 2011 óta áll fenn) megszüntetésre kerül. Árva, lángoktól ölelt kis országunk neve viszont marad Magyarország.

Az új Magyar-kormány - a közvélemény nyomására és választási ígéreteinek eleget téve - túl sokat foglalkozik szimbolikus döntésekkel, túl sok emléket szeretne végképp eltörölni az Orbán-rendszerből. Pedig szerintem inkább meg kéne tanulnunk megbékélni a múltunkkal.