Megúsztuk dugó nélkül Recep Tayyip Erdoğan török elnök magyarországi látogatását, mi csak a Krisztina tértől szerettünk volna a Corvin térre eljutni. Láttuk, hogy tömegközlekedéssel nem megy, nekivágtunk gyalog és a Váron keresztül sikerült abszolválnunk a feladatot.
Írtam már posztot Orbán és az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu hatalomtechnikai módszereinek hasonlóságáról, hasonlítottam már össze Orbánt a hivatali idejét számítva rekorder Tisza Kálmánnal, sőt, láttam egy jó filmes összeállítást, amely Erdoğan és Orbán politikai életútját hasonlítja össze.
Most egy 500 évvel ezelőtti történelmi analógiáról szeretnék posztolni, a törökökkel jóba lenni igyekvő Török Bálintról. Ahogyan egy korábbi posztomban a szintén 500 évvel ezelőtt élt Nádasy Tamásról írtam, a magyar reneszánsz minden bizonnyal legnépszerűbb tánca a magyar főurak körében a pávatánc lehetett. Az Egri csillagokból megismert Török Bálint is előszeretettel járta ezt a táncot saját maggazdagodása céljából.
Török Bálint a mohácsi csatában Lajos király testőrségéhez tartozott. A csatavesztés után Szapolyai pártjára állt, részt vett királlyá választásában, melyért jutalmul temesi ispánságot és alsó-magyarországi főkapitányi címet kapott. Később azonban átpártolt I. Ferdinánd oldalára, így megszerezte Szigetvárt, és a Dunántúl legerősebb földesurává vált. Vagyonát így gyarapítván pár év múlva ismét I. István hűbérese lett, és hamarosan Magyarország leggazdagabb földesurává vált: a somogyi főispánság és hunyadi grófság tiszte mellett birtokolta Hunyad vármegyében Hunyad, Déva, Morzsina és Kolc várát, illetve uradalmaikat, Biharban Debrecen városát, Somogy vármegyében Szigetvárt, Somogyvárt, Csurgót, Tolnában Simontornyát, Ozorát és Anyavárát, Veszprémben Enyinget, Cseszneket és Pápát, Komáromban Vitányt, Gesztest és Tatát, Zalában pedig Szigligetet. Korábban kapott adományokat a Zemplén megyei Kövesdre, valamint a Kőrös megyei Boróra és Soproncára, a reformáció terjedését kihasználva pedig megszállva tartotta a pécsi és nyitrai püspökség roppant javait.
1541-ben a Ferdinánd által ostromolt Budát Fráter Györggyel az oldalán Mehmed béggel szövetségben védte meg. János király halála után a gyermek király nagykorúságáig régensi megbízást is kapott. Hiába sikerült azonban a törökökkel szövetkezve visszavernie a Habsburgok magyarországi ambícióit, 1541-ben a Buda alá vonuló szultán Török Bálintot elfogta, és a konstantinápolyi Héttoronyba záratta. Csak addig volt jó neki Magyarország legerősebb hadurának politikai szövetsége, amíg nem keresztezte saját hatalmi törekvéseit.
Orbán sokban hasonlít az egykori Török Bálinthoz: saját hatalma érdekében sok szövetségesét, eszméjét és barátját tagadta meg, igazi 21. századi pávatáncos. Az egykor a Liberális Internacionálé alelnöke, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke mára Európa kerékkötöje lett. De meggyőződésem, hogy csak addig kell Erdoğannak egy európai "kipcsak" barátsága, amíg meg nem veti lábát Európában, utána úgy lép majd át Orbánon, mint Szulejmán Török Bálinton. A módszerek persze finomodtak, de a lényeg változatlan.
És ha már szóba került az Egri csillagok, mi lett a sorsa a vitéz várkapitány Dobó Istvánnak és a későbbi várkapitány Bornemissza Gergelynek. Nos, Dobó István erdélyi vajda lett és bárói címet kapott, de híres volt fukarságáról és pénzsóvárságáról. A Dobó család tagjai kíméletlenül bántak el szomszédaikkal és konkurenseikkel, gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállítottak árut. Felségárulás miatt Pozsonyban várfogságba vetették, megromlott egészséggel szabadult és hamarosan meg is halt.
Mekcsey István egri várnagyot egy évvel Eger ostroma után, 1553-ban saját parasztjai ölték meg. Bornemissza Gergely lett a várkapitány, aki a regényből is megismert hadmérnöki képességeit a vár megerősítésére fordította, azokat a védműveket mutogatják ma is a turistáknak - például a róla elnevezett Gergely-bástyát - amiket még ő létesített. Bornemissza Gergelyt azonban a füleki basa martalócai tőrbe csalták és Konstantinápolyba hurcolták, ő is a Héttorony foglya lett, akárcsak Török Bálint. Ahmed pasa, Eger várának sikertelen ostromlója bosszúból 1555-ben kivégeztette. Késői vigasz, hogy Ahmed pasa pár nap múlva maga is megkapta a szultántól a selyemzsinórt.
És hogy mi lett az egri várral. Fél évszázaddal a sikertelen ostrom után III. Mehmed szultán 300 000 fős sereggel vonult a vár alá, a túlerőt látva a várat védő nemzetközi zsoldossereg a várat harc nélkül adta át a törököknek.
A történelemben nincs happy-end. A filmek, regények egy-egy emelkedett pillanatban érnek véget, a hősökről csak később derülnek ki gyarlóságaik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése