Van magyar Emmy-díjas!

Az Emmy a harmadik legrangosabb filmes díj az Oscar és a Golden Globe után. Míg négy Oscar-szobor került Magyarországra (1981-ben A légy című animációs rövidfilm, 1982-ben a Mephisto, 2016-ban a Saul fia, 2017-ben pedig a Mindenki), és a Saul fia révén Golden Globe-unk is van, addig az Emmy-re, a televíziós alkotások díjára még csak jelölésünk sem volt 2019-ig. Idén azonban rögtön két jelölést is kaptunk: Bergendy Péter Trezor című filmjét a legjobb tv-filmnek vagy minisorozatnak járó díjra jelölték, Gera Marinát pedig az Örök tél című tévéfilmben nyújtott főszerepéért. És Marinának a jelölést sikerült díjra váltania!
A dolog sorsszerűsége, hogy a sváb nők orosz kényszermunkára való elhurcolásáról szóló filmért járó szobrocskát pont november 25-én, a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak emléknapján kapta meg a színésznő. Pedig ez csak magyarországi emléknap, 2012 óta emlékezünk ezen a napon a malenykij robotról.

Részlet a ferencvárosi kényszermunkára elhurcoltak emlékművéből

Itt látható, ahogy Gera Marina átveszi a díjat:


Egyébként egy tavalyi díjazottnak is volt magyar kötődése: Alex Bornstein édesanyja és nagymamája magyarországi holokauszt-túlélő, köszönő szavaiban el is hangzik az "anyuka" és a "nagyi" szó:


Tegnap Katival megnéztük az Örök telet, valóban szép film. Nem tudtuk, hogy a sváb nőket szabályos behívóval vitték el kényszermunkára, nem pedig az utcán fogdosták össze őket, mint nagymamám sógorát, akit szintén Kelet-Ukrajnába hurcoltak, mint a filmbeli Irént, csakhogy a mi rokonunk nem tért haza élve. Feleséget és hétéves kislányt hagyott itthon. Valószínűleg még mindig megvan minden család saját malenykij robot-története.
Visszatérve a filmre: a nyílt szívű és mindig adakozó Irén majdnem belehal a nagylelkűségébe, ezért táborbeli szerelme tanácsára stratégiát vált: többé nem álmodik, nem jószívűsködik, nem gondol a hazatérésre, nem imádkozik többé. Hazatérése után azonban úgy dönt, hogy leveti magáról ezt a páncélt, és - bár lenne lehetősége Németországba áttelepülve új életet kezdeni - visszatér az otthonába kislányához és szüleihez.
Nyári Krisztián könyvében, a Merész magyarokban, amit a nyáron olvastam, is szerepel egy Gulágot megjárt magyar nő, Karig Sára, akit politikai okokból hurcoltak el. A vészkorszakban zsidó gyermekeket mentett a svéd Vöröskeresztnél, majd a felszabadulás után túlságosan is komolyan vette a demokratikus újjászervezést, amit már az oroszok nem nézhettek jó szemmel. Karig Sára a vorkutai lágerben nyelveket tanult, verseket írt. Neki ez volt a túlélési stratégiája.
A filmet rendező Szász Attilától már láttunk egy filmet, A berni követet Kulka János csodálatos szereplésével, annak is ugyanaz a Köbli József a forgatókönyvírója, mint az Örök télnek.
Furcsa utóélete a filmnek egy politikusi cicaharc, amely ma zajlott le Varga Judit igazságügyi miniszter, Dobrev Klára európai parlamenti képviselő és Hadházy Ákos magyar parlamenti képviselő között. Az igazságügyminiszter azt javasolta Dobrevnek, hogy nézze meg a filmet, mert ő ugyanannak a kommunista rezsimnek az örököse, akik a film szereplőit elhurcolták (Dobrev Klára Apró Antal kommunista politikus unokája). Hadházy viszont arra emlékeztette a miniszter asszonyt, hogy az ő édesapja pedig III/II-es ügynök volt.
Valóban élőek még a sebek...