Épp autóztunk nagy nemzeti gyászterünk, a mohácsi emlékhely felé, amikor hallottam a rádióban, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban. A gyermekvédelmi törvény súlyos provokáció volt az Európai Unió alapértékei ellen, nem is maradt el a válasz, de megtudhattuk, hogy Soros György és Brüsszel összehangolt támadást indított hazánk ellen.
Nem Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnökünket, ha kicsit visszavett volna: a fék helyett megint a gázra lépett, és sikerült egy marginális kisebbséget érintő kérdést nemzetünk nagy problémájává tenni. Korábban Orbán olyan népszavazási kezdeményezéseket akadályozott meg, mint az üzletek vasárnapi zárva tartásáról tartandó referendum (először kamu kezdeményezésekkel, majd verőemberekkel akadályozta a kezdeményezés benyújtását, később ő maga hátrált ki a törvényből), vagy a budapesti olimpiáról tartandó fővárosi népszavazás (ennél lényegében egyszemélyi döntést hozott a pályázat felmondásáról, de a Fidesz-legendáriumban úgy él a történet, hogy a Momentum akadályozta meg a sportesemény megrendezését).
Érvényes népszavazás megtartásának lehetőségét maga a Fidesz lehetetlenítette el, amikor alaptörvényben rögzítette az 50%-os érvényességi küszöböt: a szavazásra jogosultak (és ebbe beleszámítanak a határainkon kívül élő magyar állampolgárok is) legalább 50%-a érvényes szavazatot ad le a feltett kérdésben. Ez 4,2 millió szavazópolgár, messze több, mint a Fidesz kemény magja. Már most jól érzékelhető, hogy a Fidesz nem is számít érvényességre. Egyrészt a 2016-os "kvótanépszavazást" - mely természetesen szintén érvénytelen volt - úgy emlegetik, mint egy olyan aktust, amely megmentette Európát a migránsok tömegétől, másrészt hasonló részvételre számítanak. Vagyis a népszavazásra már közjogi szempontból nincs szükség, csakis propaganda szempontból.
Ma a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kérdéseket, így semmi sem menti meg a 3. köztársaságot egy nyolcadik népszavazástól. Az 1989-es "négy igenes" és a 2008-as "szociális" népszavazáson kívül két kérdésnél többet még sohasem tettek fel, most lett mindjárt öt kérdés. Próbáljuk meg komolyan venni és menjünk végig rajtuk:
1.Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Úgy gondolom, hogy itt az erkölcstan vagy osztályfőnöki óra keretei között tartott érzékenyítő foglalkozásokról lehet szó, mert a legritkább esetben tartanak kizárólag nem hetero szexuális irányultságra érzékenyíteni. Gondolom, a jövőben az érzékenyítő programokból vagy egyszerűen kihagyják az LMBTQ-témakört, vagy előre megküldik a programot a szülőknek, hogy hozzájárulnak-e, hogy ilyen témakör is felmerüljön a fogyatékosság, a szegénység, a menekültek és a nemzeti kisebbségek mellett.
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
Szerintem aki találkozott Magyarországon kiskorúak számára tartott nemi átalakításokat népszerűsítő programokról, az tegye fel a kezét. Vagy ez egy olyan veszély, ami még nincs itt, de ha nem vigyázunk, lecsap ránk? A fiúkból lányok, a lányokból meg fiúk lesznek tömegesen? És egy ilyen népszerűsítést hogy kell elképzelni? Megnéz a gyerek egy népszerűsítő előadást a tévében, és utána elkezdi nyúzni a szüleit, hogy "Anyúúú! Kislány akarok lenni! Vigyél el a doktorbácsihoz!"
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
Hogy, eddig voltak ilyen műtétek kiskorúaknak? Az SZTK támogatta? Vagy gazdag szülők nem mellnagyobbításra vagy fenékplasztikára vitték el kamasz lányaikat, hanem nemváltó kezelésre?
Forrás: Magyar Kétfarkú Kutyapárt
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
Nézzük meg, mi a jelenlegi médiaszabályozás.
A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nem ajánlott: Olyan műsorszám, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. Nos, a karikabizottság nem mindig tartja magát ehhez az előíráshoz. Lányom most éppen egy Columbo-epizódot néz, 12-es karika van rajta, pedig nem közvetett módon utal erőszakra, hanem konkrét gyilkosság van benne. A mindenki által ismert Rendőrakadémia szintén 12-es besorolású, pedig a Kék Kakadu bárban játszódó jelenet nyíltan homoerotikus, a beszédet tartó parancsnokot pedig a beszéd közben leszopja egy könnyűvérű hölgy.
A műsorszám megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott: Olyan műsorszám, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve/vagy a részletesen ábrázolt pornográfia.
A 4. kérdésből nem derül ki, hogy a jelenleg 16-os karikába sorolt közvetett, vagy a 18-as karikába sorolt közvetlen ábrázolásra terjed ki.
5. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Immár 65 éves vagyok, de nem megváltoztatását bemutató médiatartalommal még soha nem találkoztam. Lehet hogy az én hibám. De azért ha 65 év alatt nem láttam ilyet, nem hiszem, hogy társadalmilag veszélyes lenne.
Ezeket a kérdéseket vagy maga Szájer Józsi diktálta Orbánnak, hogy így vezekeljen, vagy a Kétfarkú Kutyapártot kérték fel.
Magyarok! Tényleg elhiszitek, hogy a magyarságot fenyegető legnagyobb veszély a kiskorúak nemváltása? Tényleg elhiszitek, hogy ez fontosabb társadalmi kérdés, mint az állami vagyon alapítványokba történő kiszervezése, mint az úthálózat üzemeltetésének átjátszása a haveri körnek, mint az adófizetők pénzéből létrehozott kínai egyetem?
Ne hagyjátok magatokat hülyének nézni! Tegyetek a populizmus ellen!
PS 2021 augusztus 1.
Van még remény! Ma, vasárnap délután a TV2, ami egyébként egy elég kormánybarát csatorna, a gyermekek által is nézett műsorsávban 12-es karikával adta le a Bazi nagy francia lagzik II. című filmet, amiben a fő konfliktus az, hogy az első részből megismert elefántcsontparti vő húga leszbikus, ezért Franciaországba utazik, hogy összeházasodhasson szerelmével. Mivel a film a homoszexualitást megjeleníti, a törvény értelmében csak az V. kategóriában (18 éven aluliaknak nem ajánlott) este 10 után lehetne sugározni.
Nem, nem lopták el az autónkat és nem gyógyultam ki egy lábbetegségből.
Annyi történt csupán, hogy 10 év után újra nem autóval járok dolgozni, és 24 év után újra tömegközlekedéssel járok dolgozni.
1981-től 1997-ig természetesen tömegközlekedéssel jártam be a VEIKI-be, a mostani Four Seasons Hotel épületébe, a Gresham-palotába. '86-ig a Bimbó útról 4-6-os és 2-es villamossal, utána a Lovas útról 16-os busszal. 1997-ben aztán a cég a Gellérthegy utcába költözött, amúgy is én vittem valamelyik gyereket vagy óvodába (a Logodi utcába) vagy iskolába (az Attila útra), utána már egy könnyű negyedórás gyaloglással bent voltam a munkahelyemen.
2002-ben költöztünk mostani lakásunkba, a Zsolt utcába, ez még közelebb volt, 10 perc könnyű séta. Eleinte Orsit, később Petrát vittem a Lisznyai utcai általánosba (Bori már a Szilágyiba járt egyedül), onnan sétáltam tovább. Nagyon kellemes időszak volt.
A gyaloglós korszakban is volt egy darabig BKV-bérletem, de aztán - ahogy egyre drágult - végül áttértem az alkalmi jegylukasztásra.
2009-ben csődbe ment a VEIKI, még másfél évig béreltük az irodánkat a Gellérthegy utcában, utána azonban a felszámoló kitette a szűrünket. 2011 januárjában megkezdődött a több mint 10 évig tartó autózásom időszaka. Először Kelenvölgyben béreltünk irodát, ide ugyanúgy 13-15 perc volt az autóút reggelente, mint 2015 májusától új telephelyünkre, a Budaörsi Repülőtérre. Ez utóbbi utamat egyszer meg is örökítettem:
Amikor 2019 márciusában az ERBE-ben kezdtem dolgozni a Budafoki útra, oda is autóval jártam, mert BKV-val komplikált volt odajutni. Negyed nyolckor kezdődött a munkaidő, bőven találtam parkolóhelyet az épület előtt.
2019 júliusában átigazoltam mostani munkahelyemhez, a SCADANET-hez, melynek telephelye a Kelenföldi pályaudvarnál volt, a Cirmos utcában. Nyáron mindig találtam parkolóhelyet a P+R parkolóban, ősztől azonban reggelente már csak az őrmezei lakótelepen tudtam leparkolni.
Fél évig tartott ez az állapot, akkor költöztünk át mostani helyünkre, a IX. kerületi Bokréta utcába, ahol a teremgarázsban nekem is jutott hely. A menetidő itt sem volt több 15 percnél.
2020 tavaszától, a koronavírus-járvány első hullámától rászoktam arra, hogy reggel Katit bevittem a munkahelyére, és utána autóztam tovább a munkahelyemre. Nagyon kellemes időszak volt, és több mint egy évig tartott, de ennek az idilli állapotnak két dolog vetett véget:
A Lánchíd lezárása, a 3-as metró felújításához kapcsolódóan egyes főútvonalak beszűkítése és egyéb fővárosi építkezések miatt járhatatlanná vált a város;
Ezért aztán 24 év után újra naponta tömegközlekedek. Együtt indulunk el Katival, a Hegyalja úton felszállunk az első buszra, ami jön, és a Március tizenötödike téren átszállunk a 2-esre: én északi irányba, Kati pedig délnek indul. Az nyer, akinek előbb jön a villamosa.
Az elmúlt héten öt napot töltöttünk Pécsett és környékén Petrával hármasban.
Pécsett sokszor jártam: valamikor '67 környékén családi nyaralás formájában (Pécsváradon volt a szállásunk és a városon kívül jártunk Orfűn és Abaligeten is), aztán '77-ben pár napot a tankörtársaimmal töltöttünk itt, mert egyik tankörtársam (sajnos már nem él) pécsi volt. 1982-ben egy háromnapos szimpóziumon vettem részt, mely a hazai mikroprocesszor-gyártást volt hivatva népszerűsíteni (sajnos a Mikroelektronikai Vállalat 1986-ban gyanús körülmények között leégett).
1997-ben a Nemzeti Bank orfűi üdülőjében töltöttünk egy hetet, 2002 szilveszterét pedig a pécsi Palatinus szállodában ünnepeltük, Toller Lászlónak, a város legendás polgármesterének szintén ebben a szállodában megtartott lakodalmával egy időben.
2010-ben pedig Katival kettesben töltöttünk el egy hosszú hétvégét a Hotel Kikeletben. Abban az évben Pécs pont Európa kulturális fővárosa volt, de szinte semmilyen létesítmény nem készült el időre, sem a Zsolnay-negyed, sem pedig a Kulturális Központ, így nagy hiányérzettel utaztunk haza. Toller László 2006-os közúti balesetét követő négyéves kóma után pont ebben az évben hunyt el, fiatal özvegye nyolc évvel élte túl férjét. Sőt, addigra már Toller utódja, Tasnádi Péter is meghalt méltatlanul fiatalon, szóval Pécsnek akkor tényleg nem volt igazi gazdája.
Mivel Petra még nem járt Pécsett, bennünk pedig sok hiányjel maradt, úgy gondoltuk, nem reszkírozzuk a koronavírus negyedik hullámát külföldön, hanem Baranya megyeszékhelyén töltünk el öt napot, négy éjszakát.
Az odautazás napján felkerestük a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet. A csatatér vélt helyszínén egy Szent Korona alakú kiállítótér, valamint koncentrikus körökben elhelyezett kopjafák vannak. Öt tömegsír található a területen, egynek a feltárása éppen most folyik, módunkban állt megtekinteni, milyen sziszifuszi régészeti munka ez.
Tettünk egy rövidebb kirándulást a kölkedi Fehér Gólya tanösvényen. Kölked minden házán gólyafészek van, ehhez képest a szúnyogos és felázott talajú tanösvény nem nyújtott túl nagy élvezetet.
Miután a mohácsi halászcsárdát végérvényesen zárva találtuk, szendvicsebéd után a Csele-patak mentén megkerestük Lajos királyunk halálának helyszínét, valamint egy nemrég újjáépített vízimalmot a patak mentén.
Este 6 körül értünk a szállásunkra. Nincs kedélyesebb, mint egynapi autóvezetés után az elfoglalt szálláson egy doboz sört pattintani.
Este még besétáltunk a gyalog mindössze 10 percre lévő belvárosba, és Pécs gasztroutcájában, a Király utcában a Replay-ben költöttük el vacsoránkat (a hatalmas adag malaccsászár miatt egész éjjel szomjúság gyötört).
Másnap a Zsolnay-negyedben kezdtünk: részt vettünk egy 60 perces vezetésen, ahol megismertük a Zsolnay-családot, és megtudtuk, hogy három jelentős találmánya volt a Zsolnayaknak: az porcelánfajansz, az eozinmáz és a pirogránit.
Megnéztük a Zsolnay-mauzóleumot, a Bóbita Bábegyüttes kiállítását valamint a Rózsaszín Kiállítást, majd a negyedben található pékségben melegszendvicset ebédeltünk.
A múltból a jövőbe vezető impozáns hídon átsétálva megcsodáltuk az építészetileg igen figyelemre méltó Kulturális Központot. Pécs építészetileg nagyon rendben van: a régi és az új harmóniáját tökéletesen sikerült megteremteni.
Délután irány a székesegyház és a dzsámi. Közös jeggyel látogathatók. A dzsámiban vetített filmből megtudhattuk, hogy annak középkori állapotát a II. világháború előtt állították vissza, tudatosan elkülönítve a régitől az újonnan hozzáépített részt. Példaként szolgálhatna napjaink városépítészei számára is. Gondolom kevés katolikus templom van még Magyarországon, ahol elolvashatjuk a Korán 1. szúráját.
A Cafe Frei-ben kávézunk, majd késő estig lófrálunk a városban, még a kálvária-dombra is felkapaszkodunk. A tegnapinál egy fokkal könnyebb vacsoránkat az Eozin Corso-ban költjük el.
Harmadnap reggel - míg a többiek alszanak - elsétálok Idrisz Baba türbéjéhez.
Reggeli után megint a Zsolnayban kezdünk, mert jegyünk érvényes még a Gyugyi Gyűjteményre és a családtörténeti kiállításra. Utána viszont irány a tettyei romok. Felkapaszkodunk a romok fölé a hegyre, hogy megcsodáljuk a kilátást. A romok nem historizáló stílusban lettek visszaépítve, ahogyan az Budapesten divat, hanem eloxált vas idomokkal vannak kiegészítve. Még a mésztufa barlanghoz is lesétálunk, de végül úgy döntünk, nem fér bele az időnkbe egy egyórás barlangtúra.
Ebédre Pécs egy újabb gasztronómiai nevezetességéhez, a Maci Lángosozóhoz megyünk, ahol vagy százféle töltött lángos közül válogathatunk. Az adagok monumentálisak, vacsorára is marad belőlük.
Kávézni már a Misinára, a TV-toronyhoz megyünk fel, utána pedig Havas Boldogasszony templománál megtekintjük 2019 Europa Fája kitüntetettjét, egy csodálatos mandulafát.
Még a Vasarely-múzeum és a (Cse)Rihannák amatőr együttes koncertjének meghallgatása is belefér a napba.
Negyedik nap irány a Mecsek, Hetvehely. Itt található az ország legrövidebb lombkorona-tanösvénye, mindössze 50m hosszú.
Utána Abaliget, a cseppkőbarlang megtekintése. Utána még a barlang fölötti hegyre is felmászunk a Denevér tanösvényen: jól láthatók a mély víznyelők, látszik, hogy barlangot rejt a hegy.
Orfűn először megint egy gasztronómiai nevezetességet, a Horgász Büfét keressük fel ebédre. Ilyen finom rántott pisztrángot még nem ettem, és mivel itt adagra, nem pedig dekára adják a halat, Katival kettőnkre három pisztráng is jutott. Utána az Orfűi-tó fizetős strandján hűtjük magunkat. Itt kapunk hírt Szilágyi Áron sporttörténelmi sikeréről (első olimpiai aranyánál, 2012-ben éppen Demjénben nyaraltunk). Sietnünk kell, mert estére helyet foglaltunk a Nana-ba, ahol egy pompás Ázsia-tálat kapok vacsorára. Még búcsúkoktélt is iszunk.
Az utolsó napon még megnézzük a Jakováli Hasszán-dzsámit és minaretet, majd a Csontváry-múzeumot. Csontvárynak van egy zavarba ejtő festménye: Zrínyi kirohanása.
A szigetvári hős egy klasszicista kastélyból lép elő. Mindez egy óra múlva értelmet nyer: Szigetvárra autózunk, ahol a vár közepére tényleg épült egy Andrássy-kúria. A várban viseleti és fegyverbemutatót is kapunk. Utána kiautózunk a várostól mintegy 2 km-re lévő Török-Magyar Barátság Parkba. Groteszk az egész, olyan, mintha Zrínyi és Szulejmán mindig is puszi haverok lettek volna.
Ebédünket a szentlőrinci Ezüstfenyő étteremben költjük el, majd irány Budapest.
Azt veszem észre magamon, hogy Kádár-kori reflexek kezdenek újra ébredni bennem. Akkoriban ha gyanús hírt hallottunk a rádióban, azonnal a Szabadeurópára kapcsoltunk, hogy megtudjuk, mi az igazság. Baleset egy szovjet atomerőműben, személyi sérültek is vannak? Mit mondanak odaát? Ja, hogy felrobbant egy reaktor és egy teljes várost evakuáltak, nukleáris felhő jön Európa felé.
Na, pont így vagyok most, amikor már két napja azt hallom, hogy a lakosságarányos teljes átoltottságban másodikak vagyunk az Unióban. Nézzük csak meg kedvenc statisztikai oldalunkat, az Our World in Data portált. És tényleg, a "People fully vaccinated" kategóriában dobogósok vagyunk:
Teljesen beoltottak aránya a teljes népességhez viszonyítva
De nézzük csak meg, hogyan állunk a legalább egyszer beoltottak számával. Hiszen Orbán is ezt nézi. Az első oltás után kaptuk a védettségi igazolványt, az első oltás számától tették függővé a nyitást: három és félmillió oltás után beülhettünk az éttermek teraszára, ötmillió oltás után lehetett lagzikat tartani, öt és félmillió után pedig megszűnt a maszkviselési kötelezettség.
Legalább egyszer beoltottak aránya a népességhez viszonyítva
Ebben a statisztikában bizony már a 10. helyre csúsztunk, de nem is az az ijesztő, hogy Málta, Hollandia, Belgium, Dánia, Finnország, Olaszország, Spanyolország, Luxemburg és Németország előttünk jár, hanem az, hogy a fenti országokban az oltottsági görbe töretlenül emelkedik, míg nálunk már teljesen ellaposodott. Magyarországon kifújt az oltási kedv. Pedig az előttünk járó országokban nem használtak keleti vakcinákat, kezdetben le is maradtak, de úgy tűnik, hogy náluk kevesebb a vírustagadó, oltásszkeptikus, mint nálunk.
Ahogy a kormánypropagandát ismerem, ennek is az "oltásellenes baloldal" lesz az oka, amely mindent megtett, hogy eltántorítsa az embereket az oltástól. A keleti vakcina már a kutyának sem kell, szomszédainknak osztogatjuk, miközben a Sinopharmmal oltottak harmadik vakcinázást szeretnének.
Két volt osztálytársam is van, akik ugyanúgy 65 évesek, mint én, és mivel korábban tumorral kezelték őket, igyekeztek nekik minél hamarabb beadni a védőoltást, ezért a kínai vakcinát kapták. Mindketten végeztettek ellenanyag-vizsgálatot, mindkettőjüknél negatív lett az eredmény. Mindketten elég tanácstalanok.
Az indiai delta variáns már a határainknál tombol, kivédésénél nagyon fontos lenne a minél nagyobb arányú átoltottság. Mai hír, hogy a holland miniszterelnök bocsánatot kért, amiért túl hamar rendelték el a nyitást, és most újabb járványügyi szigoritásokat ígérnek. Abban a Hollandiában, ahol már 65 % a beoltottak aránya szemben a magyar 57 %-kal! Járványügyi szakemberek nálunk is a negyedik hullám érkezését jósolják.
Mi hosszas fontolgatás után idén is eltekintettünk a külföldi nyaralástól, jövő héten irány Pécs és környéke.
Van egy pesti mondás: Olyan rosszul nézel ki öregem, egy Krasznahorkai-mondatba ne kezdj bele! Nos, én pont ezt tettem, belekezdtem egy egymondatos Krasznahorkaiba: "Angela Merkelnek... ...a tájra nehezedő kegyetlen éjszakában." És közte több mint 400 oldal.
Boritól születésnapomra kaptam meg Krasznahorkai László Herscht 07769 című regényét (pontosabban a szerző szerint csak elbeszélés, ugyanis történetet mesél el, szemben a regénnyel, mely egy új világot teremt). Az egymondatos regények klasszikusát, Bohumil Hrabal Táncórák idősebbeknek és haladóknak című kisregényét már korábban olvastam. Annak az volt a története, hogy édesapám még 2008-ban talált egy könyvet a 11-es buszon, amiről kiderült, hogy szándékosan veszítették el egy játék kedvéért. Egy darabig magam is játszottam, volt még egy megtalálásom egy könyvnapon, de aztán több elveszített, de soha meg nem talált könyvem után abbahagytam az ilyen irányú tevékenységemet.
Krasznahorkai kötetének címe egy nevet (a főhős Florian Herscht) és egy német irányítószámot (a thüringiai Kahla város postai száma) rejt. A város a regényben "Kana"-ként szerepel, de természetesen pontosan beazonosítható, a 88-as út mentén a Jena-Ilmenau-Zwickau háromszögben. Mindhárom város emlékeztethet minket az NDK-s időkre: Jena-ban nemcsak a híres jénai edényeket, de a Practica fényképezőgépeket is gyártották, Zwickau gyártószalagjairól gördült le a Trabant, Ilmenau műszaki főiskoláján pedig sok magyar diák is tanult, többek között egyik volt kollégám.
A 88-as szám eleve szimbolikus: a német (mellesleg a magyar is) újfasiszta mozgalom mágikus száma. A német ábécé 8. betűje H. Amikor a német újfasiszták összeütik korsóikat és azt mondják: "Achtundachtzich!", valójában a náci "Heil Hitler!" köszöntést idézik.
A főhős, az árvaházban nevelkedett Florian Herscht életét a biztos pontok foglalják keretbe: Főnöke, a Boss, aki munkát ad neki és lakást szerez neki a Hochhausban, a bezárt porcelángyár egykori munkásszállójában, egy volt gimnáziumi fizikatanár, akinek részecskefizikai előadásaira lelkesen eljár, és amatőr időjárásmegfigyelő állomásának üzemeltetésében is segít neki, Johann Sebastian Bach muzsikája, melyben meglelni véli a tökéletességet, valamint a Kana-i emberek, akik némi fizikai munka igénybevétele után szívesen beszélgetnek vele.
Krasznahorkai szerint Herscht valójában egy angyal, akinek lételeme a segíteni akarás. A részecskefizikai előadásokból azt szűri le, hogy a Világ keletkezése nagy valószínűség szerint egy hiba, egy párképződési szimmetriasértés eredményeke, mely bármikor újra bekövetkezhet, és akkor a Világnak vége, ezért aggódó levelekkel bombázza Angela Merkelt, a német kancellárt. Amikor a fizikatanár rövid időre eltűnik, aggódva keresi. A segítő angyalból azonban öldöklő angyallá válik, amikor megtudja, hogy főnöke is csak egy ócska náci, aki haverjaival újfasiszta indíttatású akciókat és gyilkosságokat követ el. A bosszú angyalát ugyanúgy a szintén thüringiai Bach zenéje vezérli, mint a jótevő angyalt: "...mert ha Bach beszélt, akkor nem volt szükség hallgatóra, Florian úgy vélte, Bach akkor is szól, ha éppen nem hallgatja senki, Bach állandóan mondja, és ő csak néha hallgat bele, de Bach szól, csak szól folyamatosan..." .
Az álmos német kisváros életében fokozatosan, lépésről lépésre kezd eluralkodni a káosz: neonáci merényletek, farkasok feltűnése a közeli erdőben, migránsok, a közeledő járvány híre. Krasznahorkai érzékletesen képes ábrázolni, hogyan adja át helyét a rend a felfordulásnak: "...elvesztették a csatát, sőt, tette hozzá, talán a háborút is, mivel feljöttek, a történelem szüneteiben mindig feljönnek a csatornákból, és tönkretesznek, megsemmisítenek, megaláznak mindent, amit érnek, lealjasítják, ami értékes, belerondítanak abba, ami másoknak szent, és velük elterjed a kór, ami ellen nincs védőoltás...".
A könyv elején mottóként az alábbit olvashatjuk: A remény hiba. De ha abból indulunk ki, hogy a Világot létrehozó ősrobbanás is egy szimmetriasértés eredménye, egy hiba, aminek nem lett volna szabad bekövetkeznie, akkor bízhatunk a reményben is.
Posztom végére beteszem Bach Falsche Welt, dir trau ich nicht! (Hamis világ, nem bízom benned!) című kantátáját, Florian Herscht egyik kedvencét.
Pont tíz évvel ezelőtt írtam egy posztot az el sem kezdett, vagy félig felépült, vagy felépült, de üresen álló néhány budapesti épületről. Érdekesen alakult az épületek sorsa:
Pesti Vigadó
Az akkor már tíz éve felújítás alatt álló Vigadót nemcsak befejezték, de 2013-ban a Műcsarnokkal együtt megkapta a Magyar Művészeti Akadémia. Történetéről itt olvashattok.
Bálna
A Bálna története talán az egyik legszomorúbb történet: Bár felépült, sohasem sikerült igazi funkciót találni neki. Bori egyetemi évei alatt szórólapozott a Bálna mellett, hogy népszerűsítse. A Fidesz rendezvényhelyszínnek használja: itt jelentik be aktuális parlamenti, önkormányzati vagy uniós választási győzelmeiket. Filmforgatási helyszín, reklámfilmeken és videóklipeken kívül a National Geography Marsról szóló sorozatában a Bálna volt a NASA, de pl. a Tanár című magyar sorozatban a Bálna repülőtéri terminál volt. Kár, hogy a Bálnának nem sikerült igazi funkciót találni, pedig a Duna-parti ikonikus épület igazi turista-csalogató lehetne, és ezt a funkciót is szánják neki: egyfajta turista-terminál lesz majd. Jelenleg éppen a felújítása zajlik.
Sportkórház helyett Testnevelési Egyetem
A Sportkórház új épületének hányattatása úgy ért véget, hogy a Testnevelési Egyetem kapta meg. Gyorsan fel is épült, ahogyan javában épül a Csörsz utcában az egyetem új sportközpontja (labdarúgó és atlétikai pálya, sportcsarnok) valamint a régi helyén az új központi épület. Orbán Viktor Barátja, Mocsai Lajos, aki egy törvénymódosítás jóvoltából lehetett a TE rektora, az egyetem alapítványi kiszervezése után már kuratóriumi elnökként felügyeli az egyetem felvirágzását. Az új építkezésekről ebben a posztban írtam.
Rác Fürdő
A felújított Rác Fürdő és a mellé épült ötcsillagos szálloda tíz éve várja, hogy megnyisson. A kesze-kusza történetről itt olvashattok. Talán pont került az ügy végére azzal, hogy a 5 milliárd forintért megvásárolta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. A főváros tulajdonában lévő cég valószínűleg csak a fürdőt tartja meg, a szállodát továbbadja, melyből talán futja a tíz éves állásban leromlott állagú gyógyfürdő felújítására.
Lónyay-Hatvany Villa
A Budai Vár legszebb panorámájú telkén, a Karmelitától pár száz méterre álló villa egy MNB-alapítványtól ősszel visszakerült az államhoz, és a nagy alapítványi vagyonkimentési lázban idén tavasszal Batthyány János Alapítványhoz került. Kávéház és szalon is lesz a palotában, de megnyitására még mindig várni kell.
SZOT-szállóból luxuslakópark
A '71-ben átadott, és 20 évig eredeti funkciója szerint üzemelő épület sok tulajdonosváltáson és építésiengedély-megtagadáson jutott el oda, hogy végre megnyílhatott, mint luxuslakópark. Szebb nem lett, mint elődje, igaz, csúnyább sem.
Baross Galéria helyett InterCity Hotel
A Puskás Arénát is tervező Skardelli György által a Baross Tér foghíjtelkére álmodott galéria az ünnepélyes alapkőletétel ellenére sem épült meg sohasem. Viszont idén egy kevésbé impozáns, de csúnyának egyáltalán nem mondható szállodát adtak át a helyén, mely már várja a járvány után megélénkülő turistaforgalmat.
Tíz év egy ingatlan életében rövid idő. Nászuram szerint egy ingatlanfejlesztőnek két dologra van szüksége: alaptőkére és türelemre. A 10 éve felsorolt épületek több kategóriába sorolhatók:
Eredeti funkció szerint megépült és üzemel: Vigadó
Az eredeti elképzeléshez képest új funkciókkal megépült: egykori SZOT-szálló, Intercity Hotel, Testnevelési Egyetem
Megépült, de eredeti funkciójában nem sikeres, új funkciója nincs: Bálna
Sok-sok tulajdonosváltás után még mindig megnyitásra vár: Rác Fürdő, Lónyay-Hatvany Villa
Éktelenkedik egy épület nem messze tőlünk, a Hegyalja út és a Szirtes utca sarkán. Amióta itt lakunk, szellemházként áll itt. Egy 2019-es törvénnyel a Bolgár Köztársaságnak adományoztuk követségi épület céljára, de még egy kapavágás sem történt a területen.
Budapest, Hegyalja út 4.
Nem tudom, mi volt korábban az épületben, aki tudja, kommentben írja meg.
Érdemes a bevezetővel kezdeni. Ezt olvashatjuk többek között: "A veszélyek korát érjük, további járványok és népvándorlások fenyegetik a mindennapi életünket". Ezzel megelőlegezik az 1. kérdésre adandó "jó" választ, tudniillik hogy "veszélyesebb korszak kezdődött, Magyarországot meg kell erősíteni". A veszéllyel való riogatás Orbán régi taktikája: nagy a baj, de ne féljetek, én megvédelek titeket. A folytonos veszélyhelyzet fenntartásával szabad kezet kap a kormány számos intézkedéshez, pl. az állami vagyon alapítványokba történő kiszervezéséhez.
Még mindig a bevezetőnél maradva: "...nem szabad visszaengednünk a 2010 előtti korszak bukott politikáját." Egy jogállamban ilyen mondatot csakis egy párt írhat le, egy kormány közpénzből nem. Ez a mondat egészen nyilvánvalóan törvénytelen, és eljön még az idő, amikor már nem Polt Péternek hívják a főügyészt, amikor ezt egy független bíróság is kimondja majd. Természetesen ugyanez érvényes a kérdőív több pontjára is, haladjunk rajtuk végig sorban.
1. Magyarországot meg kell erősíteni, mert veszélyben van
Szerintem minden kormány feladata az ország erősítése, ha veszélyben van, ha nem. A veszéllyel való riogatás tipikus paternalista, a szavazópolgárt gyámoltalan gyermekként kezelő kormány stílusa.
2. A minimálbér 200 000 Ft-ra emelése
Itt furcsa mód találkozik az ellenzék és a kormány akarata. De a minimálbér kétélű fegyver, hiszen azt a magánvállalkozásoknak ki kell tudniuk gazdálkodni, ezért csakis a vállalkozásokat erősítő gazdasági lépésekkel együtt lehet alkalmazni, különben növekedni fog a szürke-fekete foglalkoztatás.
3. Alkotmányos védelem a családtámogatásnak, az adóknak és a nyugdíjaknak
Egyáltalán nincs kifejtve, hogy mit értenek alkotmányos védelmen. Írjuk be az Alaptörvénybe, hogy mennyi legyen a minimális családtámogatás, a nyugdíj, vagy legfeljebb mennyi legyen a jövedelemadó? Már azzal is egyedülállók vagyunk a világon, hogy ilyesmi van az Alaptörvényben: "Az anya nő, az apa férfi". Vicces lesz, ha a személyi jövedelemadó százalékos értéke is szerepelni fog benne.
4. Magyarországon legyenek a legkisebb munkát terhelő adók
Nem Európa összeszerelő üzemévé kellene válnunk, hanem minél nagyobb hozzáadott értéket kellene tudnunk előállítani. A külföldi cégeket nem az alacsony adókkal, hanem a magas szaktudásunkkal kellene bevonzani, amihez magas szintű oktatás kellene.
5. 5,5%-os gazdasági növekedés esetén a gyermeket nevelők kapják vissza 2021-ben befizetett jövedelemadójukat
Ezzel több probléma is van. Egyrészt én nem egy megadott értékküszöböt, hanem egy értéksávot adtam volna meg: pl. 3,5 és 5,5 százalék között 0 - 100 % között változna lineárisan a visszafizetett adó mértéke. A mostani szabállyal arra kényszerítik a Statisztikai Hivatalt, hogy 5,5 %-nál kisebb növekedés esetén csaljanak.
A másik problémám, hogy megint nem érvényesül a rászorultsági elv: sem a kisjövedelműek, sem a több gyermeket nevelők nem kapnak több kedvezményt.
6. A hitelmoratórium meghosszabbítása 2022 júliusáig
Már most sok szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a hitelmoratórium hosszú ideig való fenntartása nehéz helyzetbe sodorhatja az adósokat: A hitelmoratórium miatt a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet, ám ez nem igaz a teljes visszafizetendő összegre. A tét nem kicsi: a szüneteltetés alatt felhalmozott kamat és a futamidő módosítása miatt jelentősen nőhet a visszafizetendő összeg. Számoljatok magyarok!
7. Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni akaratát, de nekünk vállalni kell a vitákat
Brüsszelnek nincs akarata, csak a tagországoknak. Sajnos ezt kevesen tudják, és a kormánynak nem is érdeke, hogy ezt megtudjuk. Fontosnak tartanám, ha a középiskolákban történelem vagy állampolgári ismeretek keretében tanítanák, hogyan is működik az Európai Unió. Természetesen ki kell állni hazánk érdekei mellett, de az Unió döntéseit a demokratikus többség döntéseiként kell elfogadni.
8. Brüsszel új adókkal a környezetszennyezés miatti klímaváltozás a magyar családokat sújtaná
A globális minimáladó célja - tudtommal - az, hogy megakadályozzák, hogy a multik a profitjukat olyan országokban könyveljék el, ahol alacsonyabbak az adók. Ez nem kedvez azoknak az adóparadicsomoknak, amellyé Magyarország is válni szeretne a 4. kérdés sugallata alapján.
9. Soros György támadja a gyermekek védelméről szóló törvényt
Ahogyan azt korábbi posztomban írtam, sem a homoszexualitás ábrázolása, sem pedig a homoszexuálisok iránti érzékenyítés nem tekinthető propagandának. Mivel ezzel a ténnyel a törvényalkotó is tisztában volt, a törvényben a "propaganda" szó után - vesszővel elválasztva - a "megjeleníti" szót is kitette. A törvény nyomán született nemzetközi felháborodás mértéke jóval nagyobb, mint amekkorát Soros szervezetei gerjeszteni képesek volnának.
10. Soros György támadja Magyarországot a migráció elutasítása miatt
Soros Györgynek van egy markáns véleménye arról, hogy nem elszenvedni, hanem értelmesen menedzselni kellene a migrációt. Ebben a kérdésben azt a szolidaritási elvet követi, amely nemcsak a nyitott társadalom eszméjéből, de az Európai Unió alapelveiből is egyenesen levezethető.
11. Egészségügyi vízum bevezetése
Nem rossz intézkedés, de az volna jó, ha ezt is összehangolnánk az Unión belül, hogy az EU-n belüli szabad mozgás továbbra is érvényesüljön. Ellenkező esetben vissza kellene állítanunk a határőrizetet a schengeni övezeten belül is. Jó volna tudni, hogy ez a javaslat elhangzott-e már Brüsszelben.
12. Soros György szervezetei felgyorsítanák a bevándorlók behozatalát
Nem pontosan értem, hogy ez a kérdés miben különbözik a 10. kérdéstől. Hacsak nem azért volt rá szükség, hogy Soros György neve még egyszer elhangozzék.
13. Két év járványügyi migránsSTOP bevezetése
Úgy tudom, hogy a menekültek bevándorlási kérelmüket a környező országok nagykövetségein (Belgrádban, Kijevben) nyújthatják be. A sugalmazott javaslat szerint mostantól két évig megszűnik ez a lehetőség? Mi volna, ha széjjel választanánk a menekült státuszra vonatkozó előírásokat és a beutazásra vonatkozó járványügyi szabályokat. Miért utazhatna be egy Iránból üzleti útra érkező állampolgár, és miért nem egy szintén Iránból érkező kurd menekült?
14. Legyen-e magyar vakcinagyár?
De hiszen már épül! Miről beszélünk. A magyar vakcinagyártás száz évre nyúlik vissza. A HUMÁN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetet 2000-ben vásárolta fel a TEVA, de az influenzavírus elleni oltóanyagot is magyar cég, a Fuart gyártja, amely a sok közéleti vihart megélt Omninvest utódja. Az már kérdés, hogy csak gyártás, vagy kutatás-fejlesztés is legyen, és milyen technológia (mRNS, vektorvírus, inaktivált vírus) mellett tegyük le a voksot. De persze erről nem lehet konzultálni.
Egy évvel ezelőtt megénekeltem: Ha konzultáció, akkor egy dologban biztos lehetsz: Soros György is benne lesz. Ezúttal három kérdésben is.
Ötötdik alkalommal töltöttünk egy hetet a balatonszemesi Vadvirág kemping bungalóiban Petra barátnőjének szüleivel és baráti társaságával.
A gyerekcsapat 2017-ben...
... és 2021-ben
De haladjunk szép sorjában.
Június 26-án, szombaton Balatonszemesre menet felkerestük a Provance-i hangulatot árasztó kőröshegyi levendulafarmot.
27-én délutánra egy már régen esedékes vitorlázás volt beütemezve barátommal. Utoljára három éve, a jubileumi Kékszalagon (persze versenyen kívül) vitorláztunk együtt. Mindig hív, most végre eleget tettem a meghívásnak. Ezek a vitorlázások a nagy beszélgetésekről és filozofálásokról szólnak.
A gyerekcsapat végérvényesen úgy dönt, hogy a mi faházunk fényfüzéres terasza lesz az esti társasjátékok helyszíne.
28-án sógorom és sógornőm látogattak meg minket. Fürdés, napozás, fagyizás, dinnyézés, végül közös vacsora a balatonlellei Halas Sanyikánál.
29-e, kedd a legforrób napunk, 38 fok árnyékban (de hol van itt árnyék), ezért ki sem jövünk a vízből egész nap.
30-án, szerdán Katival egy közeli geoládát keresünk fel, megcsodáljuk Látrányi-puszta gazdag növény- és rovarvilágát.
Délután sor kerül a már hagyományosnak nevezhető goffrisütésre. Három sütőn készül a finomság, magam kb. 30 goffrit gyártok le, de a gyerekek percek alatt befalják.
Este elautózunk a Zselici Csillagparkba csillagászati bemutatóra. Kicsit parázunk, mert Szemes fölött felhős az ég, de szerencsére a Zselic felett tökéletes az égbolt, Schmall Rafael csillagász szerint az idei egyik legtökéletesebb égbolt, csak úgy "hömpölyög a Tejút". Az első órában szabad szemes bemutatót kapunk, megtudjuk, hogy ellentétben a szürke 50 árnyalatával, a szürkületnek három szakasza van: polgári szürkület, navigációs szürkület és csillagászati szürkület. Rafaelnek van egy erős lézere, így a nyitott égbolt alatt is rá tud mutatni a csillagképekre. A távcsöves bemutató során egy 20 cm-es tükrös távcsővel szemlélünk meg kettős csillagokat, nyílt és gömbhalmazokat, csillagködöket. Éjjel fél kettőre kerülünk ágyba.
Július 1-én szeles napra ébredünk, délután még az eső is szemerkélni kezd, ezért lemondjuk az esti vacsorát a kishegyi kilátó naplemente-terasszal rendelkező éttermében (ott különben is voltunk már tavaly). Helyette megint Halas Sanyika, majd irány a lellei éjszaka: esti móló és táncikálás egy szintetizátoros műsorára.
2-án még mindig szeles a reggel, ezért hosszas tanakodás után a gyerekek is úgy döntenek, hogy eljönnek a felnőttekkel Ságvár környékére egy kis kirándulásra. Felkeressük a Búvólikat (szőlősgazdák fúrták a löszbe, hogy ezen keresztül közelíthessék meg szőlőskertjeiket) valamint a Betyár-barlangot, ahol a környék két rettegett betyárja, Patkó Jancsi és Patkó Pista húzták meg magukat a zsandárok elől. A két betyár reinkarnációja két drótszőrű tacskó volt, akikkel a barlang bejáratában futottunk össze. Később kiderült róluk, hogy a napraforgócsősz elkóborolt kutyái voltak.
Somogyi lankák
Búvólik
A gyerekcsapat egy része
Merre tovább?
Betyár-barlang
Magasság-profil
A túra útvonala
A kirándulás után a ságvári Horváth Família éttermében költöttük el estebédünket.
3-án 10-ig kellett elhagynunk a szállást. A gyerekek röplabdáztak, a felnőttek napoztak, utána búcsúebéd a Rudi Tanyán, majd indulás hazafelé.
