134/20

Egykori gimnazista osztálytársam, a Kossuth-díjas építész Skardelli György (nekem csak Gyuri) könyvét, az SK-t olvastam az elmúlt napokban, stílusosan főműve, a Puskás Aréna nagy eseménye, a 2026-os budapesti BL-döntő után fejeztem be. A könyv az MMA Kiadó gondozásában jelent meg, hiszen Gyuri 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de tegyük hozzá, hogy 2010 óta a SzIMA-nak (Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia) is tagja, ennek székfoglaló kiállításán annak idején magam is jelen voltam. Természetesen dedikációt is kaptam Gyuritól:

 

Ez is szorul némi magyarázatra. Igen, valóban sokat vitáztunk, Gyuri kitartó, meggyőződéses fideszes maradt akkor is, amikor már szinte minden barátja kiábrándult a NER-ből. De valóban, baráti, afféle oltogatós hangnemben folytak a vitáink.

Az SK nagyon szép kiállítású építészeti könyv tervrajzokkal és csodálatos, zömében fekete-fehér vagy pasztell színű fotókkal illusztrálva. Ha az építészet megfagyott zene, akkor a jó épületfotó képes visszaadni annak a zenének a ritmusát, harmóniáját, dinamikáját. És a posztom címe, a 134/20 is magyarázatra szorul. A könyv végén leltárszerű felsorolásban szerepel Skardelli György 134 épületterve (persze ezek között vannak tanulmánytervek, koncepciótervek), külön kiemelve azt a 20-at, ami megvalósult.  De a részletes leírásban nemcsak a megvalósult épületek szerepelnek, hanem a szívéhez nagyon közel álló, de valamilyen ok miatt meg nem valósult koncepciók is.

A könyv elején gyermekkorát iskolás és egyetemi éveit írja le, ami számomra nemcsak azért volt nagyon élvezetes és megkapó, mert a középiskolás élményeink részben közösek voltak a Móricz Zsigmond Gimnázium matematika tagozatán, hanem mert ugyanolyan körfolyosós bérházban nevelkedő budai gyerek volt, aki a nyarait vidéki rokonainál tölti, akárcsak én.

Ezen a képen 15-16 éves osztálytársaim láthatók, jobboldalon
Gyuri. Egy Nagyhideg-hegyi kirándulás alkalmával készítettem.

Mivel ez egy szubjektív blog, azokat az épületeit említem most meg, melyekhez valamilyen személyes emlékem is kapcsolódik.

Knorr-Bremse Kutatási és fejlesztési központ

Erről az épületről és a Knorr-Bremse legendás magyarországi igazgatójáról, Palkovics Lászlóról nemcsak Gyuritól, de egy volt kollégámtól is hallottam, aki később átment a Knorr-Bremséhez, onnan is ment nyugdíjba. Mindketten nagyon jó véleménnyel voltak Palkovicsról, hiszen valóban kiváló tudományszervező, maga is akadémikus. Sokáig nem is tudtam, hogy megegyezik az államtitkárral és miniszterrel, aki a NER-hez való feltétlen hűségében asszisztált a CEU elűzéséhez, az MTA szétveréséhez, sőt, még a főmeteorológust is kirúgta, mert Orbánnak nem tetsző időjárás-előrejelzést adott ki augusztus 20.-ára.
Fürjes Balázzsal is szoros munkakapcsolata volt Gyurinak (Papp László Sportaréna, Puskás Aréna, MVM Dome), és szintén nagyon jó véleménnyel van erről a vitathatatlanul kitűnő sportlétesítmény- és városfejlesztőről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjáról. Fürjes 2022-ben mégis vereséget szenvedett egyéni képviselőjelöltként a nála - valljuk meg - sokkal szerényebb kaliberű Hajnal Miklóstól egyszerűen azért, mert a kampányban Fürjes is kénytelen volt a Fidesz ostoba háborús retorikáját nyomni, amire a budapesti választók nem voltak vevők.

Nemzeti Színház

Gyuri több menetben is adott be pályázatot a Nemzeti Színházra, ezekről egy korábbi posztomban már írtam. A végül megvalósult Siklós Mária-féle épületet annyira elfogadhatatlannak és az építészszakma olyan szintű megalázásának tartotta, hogy saját bevallása szerint be sem tette a lábát az épületbe soha.

Budapest Aréna

Nagyon regényes a Budapest Aréna megszületésének a története. Már a neve is indulatot váltott ki Gyuriból: a Budapest Arénából először Budapest Sportaréna lett, annak ellenére, hogy ez egy multifunkciós csarnok, ahol sokkal több koncertet tartanak, mint sportrendezvényt. Aztán a név tovább bővült Papp László Budapest Sportarénára, pedig ökölvívó mérkőzések megtartására az épület alig alkalmas. A kavics-történetet talán mindenki ismeri: nem volt idő makettet készíteni, ezért egy kartonlap képviselte a közlekedési szinttől elemelt deck-et, üvegszilánkok a kristályépületeket és egy szép dunai kavics magát az épületet. Egyébként Gyuri itt használt először nagyobb mértékben számítógépet a tervezéshez.
Én nagyon szeretem ezt a csarnokot cápaszáj-szerű bejáratával, és sok emlékezetes eseményen - főleg koncerteken - vettem részt benne, legutoljára Bródy János 80. születésnapi koncertjén egy nappal a NER-t elsöprő parlamenti választások előtt.

A Pannonhalmai Főapátság fogadóépülete

Emlékszem, sokakban micsoda megrökönyödést keltett, hogy a Pannonhalmai Bencés Apátság fogadóépülete egy betonkubus lett. Pedig a könyvből kiderül, hogy három változatot tártak a megrendelő elé, és ők a legprogresszívebb változatot választották, és pont a helyi hatóság volt az, amely akadályozni próbálta a tervet. Régóta mondom, hogy a római katolikus egyház sokkal fogékonyabb a progresszív építészetre, egyszerűen abból adódóan, hogy a művészettörténeti és esztétikai ismereteik sokkal régebbre nyúlóak és szélesebb körűek, mint az átlagembereké. Csak érdekességként: a Szent Imre Gimnázium tornacsarnoka is egy betonkubus a neoreneszánsz épület mellett, mert ez inkább kiemeli a régi épület szépségét, nem pedig elnyomja.
A fogadóépületet viszonylag hamar, már 2004 őszén láthattuk (Petra fél éves volt), aztán 2017-ben, végül 2023-ban egy túra alkalmával. Az alábbi fotókon láthatjátok, hogy ezzel az épülettel Gyuri kvázi iskolát teremtett.

A fogadóépület 2004-ben (saját fotó)
Tervező: Skardelli György

2017-ben már új látogatóközpont és étterem (saját fotó)
Tervezők:  Albel Éva és Dick Sikkes

Szent Imre Gimnázium tornacsarnok (szig.hu)
Tervezők: Peschka Alfréd és Nemes Bertalan

Nemzeti Múzeum

Bár ez nem valósult meg, de egy közös síelés alkalmával mesélt róla Gyuri, és engem nagyon felvillanyozott ez a kétszemű istenség, a Napot és Holdat egyesítő Ősanya, melyre Gyuri ösztönösen talált rá. Jó lett volna, ha megvalósul.

A KÖZTI Ürömi utcai székháza

Ehhez az épülethez annyi a személyes kötődésem, hogy mivel a környéken laktam gyerekkoromban, gyakran jártam arra zongoraórára menet, meg bandáztunk is arra haverjaimmal, ismertem a régi, lepusztult épületet.

 

Az épület száz évvel ezelőtt, háttérben az Ürömi utcai általános iskola
Fortepan, Hanser Mária 

 

2021-ben itt kerestem fel Gyurit, hogy átadjam neki a Magyar Pénzverő 2021-es focivébére készült 10000 Ft névértékű ezüstérméjét, mert a Puskás Arénát ábrázolta. Gyuri ránézett az érmére és azt mondta: A Puskás Aréna nem ilyen.

Egyébként a Puskás Aréna egy idei emlékérmén, az MLSZ megalakulásának 125. évfordulójára kibocsátott pénzérmén is látható.

És készült egy emlékérem Gyuri egy másik épületéről, a Papp László Sportarénáról is (Budapest Sportaréna néven).

Füzéri alsóvár

A füzéri vár romjainál többször jártam, és 2016-ban már az újjáépített várat is "megcsodálhattuk". Nem tudtam, hogy Gyurinak is köze van hozzá, ezért amikor egy hónap múlva találkoztunk, felháborodottan mondtam neki, micsoda hamisítás betonból újraalkotni egy várat. Akkor elárulta, hogy az alsó vár újjáépítése a fogadóépülettel az ő alkotása, Horváth Jenő polgármester kereken megmondta, hogy ő romot nem épít. Gyuri mentségére legyen mondva, hogy a fogadóépület kortárs építmény szemben a várfallal, a kapuval és a csapóhíddal. Én még a Műemlékvédelem című folyóiraton nevelkedtem, melyben még alapvetés volt, hogy romot visszaépíteni tilos.

Az alsóvár 2016-ban (saját kép)

2024-ben egy túra alkalmával ismét jártunk Füzéren, a parkolónál lévő büfénél ott volt Horváth Jenő polgármester (egy túratársam ismeri), és látszott rajta, hogy él-hal a településért. Egy arra haladó teherautóról leesett egy farönk, ő maga húzta félre az útról. Az ismertető táblán aztán fel is fedeztem Skardelli Gyuri nevét

A hegyormon az újjáépült felsővár 2024-ben (saját fotó)

A Puskás Aréna

A Puskás Arénáról kétszer is posztoltam: először, mikor részt vehettem egy épületbejáráson még az átadás előtt, másodszor pedig az átadásakor. Ennek a tervezése is elég kalandos, hiszen eredetileg a régi Népstadionból atlétikai stadion lett volna, és e mellé kellett volna egy új arénát építeni, pl. az egykori SYMA Csarnok (ma BOK Csarnok) helyére. A KÖZTI mindig is azon a véleményen volt, hogy ez túlzsúfolttá tette volna a területet, ezért ők a "stadion a stadionban" koncepció mellett tették le a voksukat és ilyen pályázatot is adtak be.
Informatikai okokból kizárták őket a pályázatból (anonim pályázat esetén semmi nem utalhat a pályázó kilétére, de egy Word dokumentumban bennmaradt a KÖZTI névjegye). Aztán, amikor mégis a KÖZTI-t hirdették ki győztesen és Vigh László felügyelte a tervezés folyamatát, még szállodát, edzőtermeket és rendezvénytermeket is álmodtak az épületbe. De ez  több okból sem valósulhatott meg:

• A gigantikus tartószerkezetek közé beépített funkcionális helyiségek rendkívül megdrágították volna az építkezést;
• A 62 ezer nézőnek el kell tudni igazodni az épületen belül, még vészhelyzet esetén is;

Vigh Lászlóra túl nagy volt ez a kabát, így szerepét hamarosan Fürjes Balázs vette át, és egy sokkal letisztultabb koncepcióval folytatódhatott a tervezés. Sajnos a Népstadion eredeti pilonjait az ikonikus betonrácsokkal sem lehetett megtartani statikai okokból, de az újak a régiek látványát idézik vissza.

Mérnök úr magyaráz.

Gyuri a stadionért 2020-ban megkapta a Kossuth-díjat, melyet az osztálytársai egy stadion-alakú tortával ünnepeltek.

Gyuri örült a tortának, de lakonikusan megjegyezte: ez olyan, mint Rumcájsz kunyhója. Én meg bevallom, azon az egy épületbejáráson kívül még soha nem voltam a Puskásban.

MVM Dome

Az MVM Dome már a Puskás átadása előtt elkezdett épülni az egykori Ferenc József (később Zrínyi) Laktanya helyén. Itt volt tanár unokatestvérem férje, de itt katonáskodott nagyobbik unokaöcsém is. Emlékszem mennyire megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy újabb sportcsarnok épül, ráadásul sokkal kisebb hírveréssel, mint a Puskás. Ezt még tetézte, hogy egyáltalán nem készültek látványtervek, és a könyvből is kiderült, hogy valóban már nagyban folyt az alapozás, amikor még tervezték a felépítményt. A statikus mindig föntről lefele vezeti le a terheket az alapba, ezért ez a sorrend nem teljesen szerencsés. A végeredmény viszont tényleg a Skardelli-életmű betetőzése lett.
Meghökkentő hír, hogy a 2027-es Budapesti vizes vébé úszás- és vízilabda-számainak nem a Duna Aréna, hanem az MVM Dome ad majd otthont. Ennek egyszerű a magyarázata: olcsóbb az MVM Dome-ba mobil medencét telepíteni, mint a Duna Arénát ismét ellátni azokkal a mobil lelátókkal, amelyekkel 2017-ben kiegészítették a létesítményt.

Számunkra felejthetetlen élményt jelentett a tavaly októberi Presser-koncert az MVM Dome-ban.

Gyuri nagy tisztelettel ír minden közreműködőről, társtervezőkről, építőkről. A Puskás tervezése során volt, hogy 200 tervező dolgozott egyszerre. A könyv végén név szerint is fel vannak sorolva, köztük egy másik osztálytársam, aki 40 évig statikusként dolgozott a KÖZTI-ben. Mert zenekar és díszletmunkások nélkül mire menne a primadonna.

És érdemes megfogadni zárószavait:

"Mindig is úgy gondoltam, hogy az építészet a legközösségibb művészet. Életünk minden szakaszában ott vannak az épületek, a születéstől a halál pillanatáig körbevesznek bennünket. Lakóházak, iskolák, munkahelyek, kórházak, középületek. Nem tudjuk kikerülni a hatásukat, akár használjuk őket, akár nem. A mindennapjaink részesei. Talán nem is tudjuk megfogalmazni, hogy mitől van jó vagy rossz érzésünk, amikor épp csak elmegyünk egy ház mellett, vagy bejárjuk a tereit. Az épületek sok évtizedre, évszázadra meghatározzák mindennapjaink környezetét, élettereit. Megjelenésük folyamatos hatással van az életünkre. Nap mint nap, akaratlanul is. Sose feledjük el ezt a felelősséget!"