60 éve robbantották fel a Nemzeti Színházat

Idén lenne pont 150 éves a Blaha Lujza téren álló egykori Nemzeti Színház, ha 60 évvel ezelőtt nem döntenek úgy, hogy az új metróépítkezés és az épület leromlott állaga miatt az a legjobb, ha véglegesen lebontják. Akkor is és azóta is vitatják mindkét állítást: a metróalagút fúrását valószínűleg kibírta volna az épület, és egy jelentősebb felújítással az állítólag már korhadó fa födémek is kicserélhetők lehettek volna. Persze ez utólagos okoskodás, de tény, hogy az első robbantást pont március 15.-én végezték el, sokan ezt a nemzeti érzés meggyalázásának tartották.

A régi Nemzetiben sohasem jártam, hiszen kilenc éves voltam a bontásakor, ezért nekem csak a sláger maradt meg belőle:

Hétre ma várom a Nemzetinél
Ott, ahol a hatos megáll.
Szemben az EMKE cigánya zenél,
Ha nem jön el, szívem de kár.

Na de mi a csuda lehet az az EMKE, amelyben a cigány zenél? A 19. század végén megalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése. Az egyesület annyira népszerű volt, hogy amikor Wassermann Jónás vendéglős megnyitotta kávéházát a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán nemrég épült bérházban, a hamar népszerűvé váló helynek az EMKE nevet adta.

Az EMKE név aztán átragadt az egész térre, és később hiába nevezték el azt a kávéház fölött lakó ünnepelt színésznőről Blaha Lujza térnek, még az én ifjúkoromban is gyakrabban mondtuk azt, hogy találkozunk az EMKE-nél, mint azt, hogy tali a Blahán. A metróhoz épült aluljáró nekem még mindig EMKE-aluljáró. '45 után a kávéházat államosították és mint EMKE étterem működött a rendszerváltásig. Ma bankfiók üzemel a helyén, már csak az egy sarokkal arrébb álló irodaház viseli az EMKE Irodaház nevet.

Oké, hogy felrobbantották az épületet, na de mi lett a Nemzeti Színházzal, mint társulattal? Hát "ideiglenesen" megkapták a Hevesi Sándor téri Pesti Magyar Színházat játszóhelyül, és akkor még nem sejtették, hogy ez az ideiglenesség 37 évig fog majd tartani. Pedig már a '70-es években elkezdte tervezni Hofer Miklós építész a Városliget szélére, a Fasor tengelyébe építendő új Nemzeti Színházat. A monumentális épület mellvédje szolgált volna dísztribünként a május 1.-i felvonulásokhoz és az április 4.-i díszszemlékhez.

A '80-as évek elején tűnt fel a magyar közéletben Spéter Erzsébet erdélyi zsidó származású gazdag özvegy, aki először 20.000, majd további 60.000 dollárt ajánlott fel az új Nemzeti Színház építéséhez, és cserébe csak annyit kért, hogy a színház büféjét nevezzék el Erzsébet Büfének. Alapított egy színházművészeti díjat is, az Erzsébet-díjat, mely az első nem államilag adományozott művészeti díj volt. Hét évig osztották ezt a díjat, a díjazottak között neves színészek, opera- és operetténekesek, színpadi szerzők voltak.

A Demján Sándor vezette Skála-Coop ún. Nemzeti Téglajegyeket is kibocsátott az adományozáshoz, édesapám is jegyzett ilyen téglajegyet. Aztán jött a rendszerváltás, és eldőlt, hogy a Ligetbe egészen biztosan nem épül Nemzeti.

A Horn-kormány alatt új pályázatot írtak ki a leendő színházépületre, két helyszínt is megjelöltek, az Erzsébet teret és a Budai Várat (ez utóbbinál valószínűleg a most visszaépített József főhercegi palota helyére épült volna). Ezen a pályázaton egyébként volt középiskolás osztálytársam, a Puskás Aréna tervezője, Skardelli György is indult. A pályázatot végül Bán Ferenc nyerte el, és a színházat el is kezdték építeni.

Az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház (Bán Ferenc)

Megépültek a parkolószintek, de a 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormány úgy döntött, hogy megmenti ettől a "förmedvénytől" Budapestet, és leállíttatta az építkezést. A megépült mélygarázs népszerű szórakozóhellyé alakult Gödör néven (ma Aquárium néven üzemel), legutóbb egy Cseh Tamás-emlékelőadáson voltam benne.

A Nemzetinek megint új helyszín lett kijelölve a Rákóczi híd pesti hídfőjétől északra. A Fidesz-kormány Schwajda Györgyöt nevezte ki az építés kormánybiztosának, aki pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az új színház megtervezésével. Siklós a Madách Színház felújításával szerzett bizalmat, de amikor letette a Nemzeti Színház terveit, az Erzsébet téri építkezés leállítása miatt amúgy is felháborodott építész szakma még jobban kiakadt, és elérték, hogy írjanak ki nyílt pályázatot a tervezésre. Ez meg is történt, de azzal a feltétellel, hogy a tervnek követnie kell a Siklósi Mária által felvázolt épületformát.

Erre is nyújtott be koncepciótervet a KÖZTI Skardelli György által vezetett stúdiója, de ők egy félszigetet álmodtak a Dunára egy kagyló formájú héjazattal. Tudták, hogy ez nem felel meg a pályázati kiírásnak, de úgy gondolták, ez az épület lehetne méltó egy új budapesti színházépülethez. Végül a pályázatot Vadász György nyerte el.

Vadász György terve a Nemzeti Színházra

A kormányzat - némi hezitálás után - úgy döntött, hogy mégis az eredeti, Siklós Mária-féle habos-babos épületet építik fel, ezzel megalázva az egész építész-szakmát.

Az új Nemzeti 2002 március 15.-én Az ember tragédiájával nyitott, Szikora János rendezésében, Szarvas József, Pap Vera és Alföldi Róbert főszereplésével. Az előadást televízión néztük, talán fel is vettem videókazettára. Hiába volt azonban a Fidesz nagy igyekezete, a 2002-es választásokat elveszítették.

Személyesen először az új Nemzetiben két évvel később, 2004 március 28.-án voltam két nagyobbik lányommal a Holdbéli csónakoson Szinetár Dóra és Kaszás Attila főszereplésével. Hogy honnan tudom ilyen pontosan? Mert aznap született a legkisebb lányom, Petra. Eredetileg négyünknek volt jegyünk, de Petra nem óhajtotta pocaklakóként meghallgatni a darabot, inkább úgy döntött, hogy megszületik.

Utoljára több mint egy évtizede voltam a Nemzetiben. 2012-ben még Alföldi volt az igazgató, és utoljára ő is megrendezte a Tragédiát  Szatyor Dáviddal, Tenki Rékával és László Zsolttal. Alföldit az igazgatói székben a kárpátaljai Vidnyánszky Attila követte. Vidnyánszky nagyon megosztó személyiség, a színházi szakma egyik fele gyűlöli, másik fele isteníti. De részemről nem a személye ellenszóló averzió, hogy nem jártunk azóta a házban, egyszerűen így alakult.

Sohasem derült ki, hogy a téglajegyekből és Spéter Erzsébet adományaiból befolyt összeggel mi lett, az viszont tény, hogy nincs a Nemzeti Színházban Erzsébet Büfé.