Bár a Világot már három hónappal korábban fenyegette, Magyarországon öt évvel ezelőtt márciusban robbant be a koronavírus-járvány. Első posztom a témában 2020 március 14.-én született, ebben számoltam be arról, hogy az iskolák átmentek online üzemmódra (bár erre egyáltalában nem voltak felkészülve), a színházak és mozik bezártak. Tíz nappal későbbi posztomban már saját home-office-om első hetéről írtam, amely még további kilenc héten át tartott. Tulajdonképpen meghitt időszak volt, én és Petra folyamatosan itthon, Kati pedig heti váltásban hol itthon, hol a munkahelyén. A koronavírus-járvány különféle aspektusairól nagyon sokat posztoltam, ragály taggel az összeset elolvashatjátok, ha van türelmetek hozzá.
A ragály három éve kitörölhetetlen nyomot hagyott a népességi statisztikában, íme a KSH januári gyorsjelentése:
 |
| Katt a nagyobb képért |
Jól látszik rajta a koronavírus 2., 3., és 4. hullámának hatása a halálozásra. Persze erre az antivaxerek (oltásellenesek) azt mondják, hogy maga az oltás okozta a halálozást, de egyrészt ezt minden egyéb statisztikák (a koronavírusban elhunytak és az oltottság korrelációja) cáfolják, másrészt 2020 októberében még nem állt rendelkezésre vakcina.
Apropó oltásellenesség. Sohasem gondoltam volna, hogy a Világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának élére egy oltásellenes elnök kerül, aki már a beiktatásakor bejelentette, hogy rehabilitálja azokat a katonákat, akik a COVID-védőoltás elutasítása miatt szereltek le. Ebből a szempontból hatalmas respekt Orbán Viktornak, aki nagy Trump-imádata ellenére is következetesen kitartott a járványellenes intézkedések mellett.
Persze nagy volt a káosz és a fejetlenség, sok kapkodó vagy elhamarkodott intézkedést hoztak (kb. tízszer annyi lélegeztetőgép beszerzése, mint amennyire szükség volt, kínai és orosz vakcinabeszerzés, sok kórházi osztály indokolatlan kiürítése és az emiatt sok idősnél előálló ellátatlanság), emiatt volt időszak, amikor Magyarországon volt az egymillió lakosra vetített legmagasabb halálozás a koronavírus miatt.
Mindezek ellenére idén januárban a kormány egy propagandafilmmel rukkolt elő, hogy milyen mintaszerű volt hazánkban a járványkezelés. A film premierjével egy időben Magyar Péterék a járványkezelés fonákját mutatták be egy tiszás EU-képviselővel, egy egykori COVID-frontharcossal, Dr. Kulja Andrással. Érdekes volt így együtt látni a két filmet.
Én magam a posztjaimon kívül több dalt is énekeltem a járványról:
- A Ragálydal-ban rosszallásomat fejeztem ki, hogy a járványhelyzetet Orbán a rendeleti kormányzás bevezetésére használja ki;
- A Vakcinaváróban arról énekeltem, hogy milyen visszásságok révén lehet hazánkban oltáshoz jutni;
- A Húsvéti vakcinázásban a lányoknak húsvéti locsolás helyett védőoltást ajánlottam;
- Nyitni kék! című dalomban a járvány elmúltával a nyitást sürgettem.
- Sok munkahelyen részben vagy egészben fennmaradt a home-office. Én nem tudnám megszokni, nekem a napi rutinomhoz hozzátartozik a munkahelyre járás.
- A személyes részvételű értekezleteket felváltották a Teams-en vagy Zoom-on megtartott megbeszélések.
- Egyre elfogadottabb, hogy ha valaki köhög vagy tüsszög, maszkot visel a tömegközlekedésen és a munkahelyén.
- Rutinná vált a rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés, a kézfogás kerülése.
- Elterjedtté vált a futárkaják fogyasztása, sokak számára pont az ételfutárkodás jelentett kiutat a járvány miatti zárások által okozott munkanélküliségből. A netről való rendelés is sokkal általánosabbá vált.
- Sokkal gyorsabban elterjedt a bankkártyával történő fizetés a készpénzhasználat helyett (bár épp most kerül bele az Alaptörvénybe a készpénzzel való fizetéshez való jog).
- Egy negatív hatása is volt a járványnak: a járvány idején korlátozták az egészségügyi intézmények, rendelőintézetek látogatását, minden rendelést előjegyzéshez kötöttek. Sajnos ez megmaradt, már a háziorvoshoz sem lehet előjegyzés nélkül bejutni, és egyre távolabb kap az ember időpontot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése