Bolond világ

Erdős Virág nagy kedvencem, két verseskötetét is birtoklom, A trabantfejű nőt és az Ezt is el című könyvet, de megvan a Legesleges című CD, melyen Kollár --Klemencz László Erdős-megzenésítései hallhatók és Presser Gábor Voltam Ibojka című könyve/lemeze, melyen szintén található Erdős-vers (emberek az Úrban, hallgattok még CD-t egyáltalán?).

Most az izraeli repülőutat egy 2011-ben már bemutatott, de könyv formájában csak idén tavasszal kiadott Erdős-drámával, a Kalocsával töltöttem. Rövid kötetecske, Budapest - Tel Aviv  - Budapest útvonalon akkor is kiolvasható, ha közben kicsit szunyókál az ember. Hogy aztán annál többet gondolkodhasson az értelmezésén, amely legalább négy féle:

1. Sci-fi paródia egy Kalocsa nevű bolygóról Budapest bolygóra érkező űrlényről/űrlányról, kinek van egy mogorva, rozoga, láthatatlan robot védelmezője, aki szuperereje birtokában bármikor megvédi gazdáját, elegendő csak kimondani a varázsigét: Capsicum Annuum! (ez egyébként a Kalocsa környékén is termesztett közönséges fűszerpaprika tudományos neve).
2. Egy átlagos, de groteszk elemekkel megfűszerezett történet egy vidéki lányról, aki a fővárosba érkezik, elhelyezkedik egy újság szerkesztőségében és a főszerkesztő szeretője lesz.
3. Egy téveszmés zavarban szenvedő sci-fi-rajongó vidéki lány története a fővárosban, akinek van egy képzelt robot-barátja és a valóságos és elképzelt helyzetek csak nehezen szétválaszthatók.
4. Egy tragikus sorsú vidéki lány képzelgései egy fittneszterem szaunájában.

Ebben a kötetben kivételesen csak a robot beszél versekben, amolyan erdősvirágosan. Köztudott, hogy Erdős Virág szinte minden versében felbukkannak a hátrányos helyzetűek, a kiszolgáltatottak, a szegények, a cigányok, az idegenek. Bár a darab 2011-ben íródott, ebben is erős szál az idegengyűlölet, a vidékiek gyanakvással fogadása (hol voltunk még a 2015-ben kezdődő migránsválságtól).

Igen, kedves blogolvasók, mi hagyományosan nemcsak a külső, de a belső migránsoktól is ódzkodunk, a mindenféle "gyüttmentektől". Nemrégiben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy egy készülő szabályozás szerint az Alaptörvényben deklarálnák a helyi közösségek önazonossághoz való jogát, míg egy sarkalatos törvény lehetőséget adna a képviselő-testületeknek, hogy korlátozzák a településre beköltözőket. Ennek eszközei lehetnek az ingatlanszerzés korlátozása, állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási joga, feltételekhez kötött ingatlanszerzés és a helyi adózás átalakítása. Vagyis törvényesen adnának teret a xenofóbiának, még jobban megnehezítve, hogy egy cigány kikerülhessen a gettóból. Nehogy már csak úgy letelepedhessen a szomszéd faluban.

Szóval nemcsak Erdős Virág hőse, Kalocsai Liliána lökött egy kicsit, de úgy tűnik az egész magyar törvényalkotás is. De hogy a tragédiát kicsit komédiába fordítsuk, a héten megnéztük a Belvárosi Színházban a Tok-tok című színdarabot, melynek szereplői kényszerneurózisban (annak is különféle nagyon vicces változataiban) szenvednek. Egy pszichiátriai rendelő várójában kezdetben mindegyikük a saját bajával van elfoglalva, de mivel az orvos késik, csoportterápiaként kezdenek működni, egyre jobban odafigyelnek a másikra és szép lassan elfeledkeznek saját problémájukról.

Mindannyiunknak megvan a magunk baja, de ha kicsit megpróbálunk odafigyelni a másikra, rájövünk, hogy segíthetünk egymáson. Mert a világ bolond, de javítható.