Erdős Virág textusával először nyáron találkoztam, amikor - éppen Egerben voltunk - a Petőfi rádióban a Kistehén zenekar Ezt is elviszem magammal című számát hallottam. Persze akkor még nem tudtam, ki a szövegíró.
Karácsonykor anyám hívta fel a figyelmet a Népszabadságban megjelent írásra, Erdős Virág Profán zsoltár egy nagy, boldog asszonyhoz című versére, melyet Rutkai Bori festménye ihletett. (Érdekes, hogy Rutkai Bori ugyanúgy a Budapest Bár zenekarral szokott énekelni, mint a Kistehén énekese, Kollár-Klemencz László, van úgy, hogy néha a dolgok körbeérnek.)
Igazából Bayer Zsolt elhíresült cikke kapcsán figyeltem fel Erdős Virágra. A cikken a méltatlanul megidézett Erdős Virág éppúgy felháborodott, mint minden jóérzésű ember. Még a Fidesz prominensei és a Magyar Hírlap is elhatárolódott. Először. Aztán az újság online változatából törölték az elhatárolódást, helyette egyetértésüket fejezték ki (mintha a netről lehetne valamit is törölni, hahaha), a Fidesz pedig felsorakozott Bayer mögé, maga a házelnök köszöntötte az újságírót 50. születésnapján a Barabás-villában.
(Zárójelben jegyzem meg, én is mulattam már együtt Bayerrel a Barabás-villában, itt tartotta ugyanis 2006-ban a Szilágyi Gimnázium az alapítványi bálját. Bayer szilágyis öregdiák, akárcsak Semjén Zsolt).
Onnantól kezdve nyomon követem Erdős Virág verseit és prózáját is, szerencsére a Népszabadságban gyakran publikál.
A Trabant a kádári pszeudo-világ tipikus szimbóluma, melyet csak az érthet igazán, aki birtokolt vagy csak vezetett Trabantot a '70-es, '80-as években, szerelmeskedett már egy Trabant hátsó ülésén, szerelt már Trabant-dinamót egy Liptovsky Ján-i szálloda asztalán, utazott már ötödik utasként egy Trabant-kombi csomagtartójában. A Trabant az a pszeudo-autó, melyet pszeudo-munkáért kapott pszeudo-bérből hosszú évek várakozása után kapott meg az ember, hogy elnyerje vele a pszeudo-szabadságot. Nem véletlen, hogy Esterházy Péter ezzel az idézettel kezdi a Kis magyar pornográfiát: A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson. A Macskajaj visszatérő jelenete a Trabantot jóízűen falatozgató disznó képe.
Erdős Virág versei is olyanok, mintha Trabantból, házgyári panelekből, a cigánysor putriaiból, az aluljárók lépcsőiből kinőtt vadvirágok lennének. Pattogó rap-ritmus, egyszerű rímek és nagyon erős fogalmazás jellemzi őket. És persze ugyanúgy elkeseredett, de tántoríthatatlan magyarság, ahogyan azt Parti Nagy Lajosnál is írtam. Jó is, hogy nem sokkal a Rutinglitang után olvastam A trabantfejű nőt, így megérthettem a parti kis című verset is. Partinál:
Van versetírni asztalod,
van versetírni szék,
van hersegvirsli, azt falod,
freccsenne végre szét.
Erdősnél:
van vakanyag pupillatágító
van tollbamondat szórakosgató
kibicfelár van tintatöltelék,
hiába már hiába volna még
Ja, és Pati Nagy nyúgalomb szava (amit ugye Arany János kiki nyúgalomba verssorából kölcsönzött) Erdős Virágnál irgalomb-ként jelenik meg.
Aktuális idézet a Márciusi kesergőből:
egy a tábor egy az
ellen
induljunk hát
magunk
ellen
Végezetül beszúrom ide a Kistehén dalát, szövegíró Erdős Virág, hallgassátok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése