Nyuszimotor

Most, hogy idén többször is kiunokázhattuk magunkat, volt egy közös síelésünk, aztán az iráni háború miatt hosszabb időre is nálunk ragadtak, végül pedig a legutóbbi hétvégét tölthettük együtt, rájöttem, hogy mennyire mások a mai játszóterek, nemcsak ahhoz képest, amikor mi voltunk gyerekek, de a mi gyerekeink korához képest is. Elsősorban sokkal biztonságosabb minden játék, valahogy nekem sokkal színesebbnek is tűnnek, de ami tényleg komoly változás, hogy nagyon sok közösségi eszköz van.

Emlékszem apukaként mekkora para volt nekem a gyerekek homokozójátékainak a számontartása. Mi az, amit mi hoztunk, mi az ami másé, és ha pont a miénkkel játszik egy kisgyerek, de már indulnánk hazafelé, elkérhetjük-e tőle, vagy abból csak sírásrívás lesz.

Aztán itt voltak a nyuszimotorok, a kis műanyag háromkerekűek, amit az ember levitt a játszótérre, de biztosan elkérte más gyerek is, és akkor megint csak a hisztizés volt. Mára mindez már csak a múlté. A homokozókba az önkormányzat homokokozó eszközöket, formákat helyez el, ezeket időről-időre pótolja, nincs veszekedés, nem kell parázni a szülőknek. És ott van a nagy kedvenc is, a nyuszimotor. A gazdag bel-budai kerületek játszóterein mindig vannak mindenki által használható, különböző méretű nyuszimotorok, minden gyerek motorozhat kedvére.

Beszúrok ide néhány motorozós képet, egyet még a saját lányaimról, a többit az unokákról:

Bori és Orsi 1997-ben Orfűn

Yaara és Alma az 1. kerületi Mátyás
király játszótéren

Alma a Mocsáros-dűlő játszóterén

Alma és Yaara ugyanott

Alma a Citadellán

Alma a Vérhalom téren

Na de ez az egész onnan jutott eszembe, hogy az eszes fideszesek nagy kapkodó választási kampányukban múlt év novemberében 12 ezer műanyag nyuszimotort osztottak szét az ország bölcsődéi között Koncz Zsófia családpolitikai államtitkár vezényletével. 

Az osztásban rész kellett venni a választókerületi elnököknek, országgyűlési képviselőknek, fideszes polgármestereknek, és erről kötelező volt a közösségi oldalakon posztolniuk, köszönetet mondva családbarát kormányunknak. Már akkor arról suttogtak, hogy valószínűleg erősen túlárazott beszerzésről lehet szó, és közérdekű adatigénylés formájában próbálták tényfeltáró újságírók megtudni a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, mibe került ez az adófizetőknek, de nem érkezett érdemi válasz. Mindenesetre a közösségi oldalakat elöntő nyuszimotor-áradat annyira vicces volt, hogy én erre egy rövid videóval reagáltam:

Fél évvel a közérdekű adatigénylés után a KIM jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadta a részletes adatokat, amelyekből kiderült, hogy a játékszereket 185,3 millió forintért vásárolták az állami plakátcéges, síró-pityogó Balásy Gyula egyik cégétől, vagyis darabját 15 400 forintért!

Ezek a nyuszimotorok kiskereskedelmi forgalomban kb. 5000 forintért megvásárolhatók, de ekkora tétel esetében aligha kerülhetett többe darabjuk 2000-2500 forintnál. Hatszoros túlárazás, amiből valószínűleg nagyon sok magánzsebbe csurrant-cseppent.

Koncz Zsófia a 2026-os választásokon Tiszaújváros körzetében egyéni képviselőként vereséget szenvedett, de országos listán bejutott a parlamentbe (88. volt a Fidesz-KDNP listáján, aztán valahogy mégis előregrádicsolt 😕). Védi őt a mentelmi joga és az ostobasághoz való alapvető emberi jog. De azért mégis, na.

Szerintem a nyuszimotor az új lombkoronasétány!