Lemondás

Palkovics László személyében először mondott le miniszter az elmúlt 12 évben az Orbán-kormányból. Sokan csak gúnyolódnak ezen, hogy : úgy kellett, úgy kellett, káposztába hús kellett, de szerintem ez az ügy ennél sokkal tragikusabb. Engem leginkább Bacsó Péter Titánia, Titánia című filmjének arra a jelenetére emlékeztet, amikor a diktátor lelövi a medvének öltözött színészt, akinek ez az utolsó mondata: Csalók, nem ezt ígértétek!

Palkovics Lászlóról már felsőoktatásért felelős államtitkárrá való kinevezése előtt hallottam. Egy volt kollégám a VEIKI-ből több vargabetűn keresztül a magyarországi Knorr-Bremse vállalathoz szegődött el szoftveresnek. Akkor a cég fejlesztési igazgatója Palkovics László volt, aki kitartó, szívós munkával elérte, hogy ne csak járműipari összeszerelő üzemek települjenek hazánkba, hanem fejlesztő központok is. Ha belegondolunk, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke alig pár hete kijelentette, hogy versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő, megérthetjük, hogy talán a kormányban sem mindenki osztotta Palkovics azon nézetét, hogy inkább a jól képzett munkaerőre kell alapoznunk versenyképességünket. Mindenesetre volt kollégám nagyon jó véleménnyel volt főnökéről, akiről megtudhattam, hogy már nagyon fiatalon lett akadémikus és a Műegyetem egyik járműipari tanszékének vezetője.

Ugyanezt hallottam Kossuth-díjas osztálytársamtól, a Puskás Aréna tervezőjétől, Skardelli Györgytől is, aki a Knorr-Bremse irodaházát is tervezte. Azt mondta, ennek az embernek egy erős magyar járműiparról alkotott víziója van. A Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyetteseként megszervezte az egyetem járműipari képzését, ezzel szellemi bázist teremtve a Kecskemétre települő Mercedes-Benz gyár számára.

Amikor 2014-ben felsőoktatásért felelős államtitkárrá nevezték ki, először nem is tudtam, hogy ugyanarról az emberről van szó. Aztán 2016-ban a közoktatás is hozzákerült, miután a központosított KLIK a hatalmas vízfejével működésképtelennek bizonyult, ezzel teljesen megbénítva az államosított iskolák működését. Palkovics a tankerületi rendszer megszervezésével valamit javított a helyzeten, úgy gondolhattuk, hogy mind a közoktatás, mind pedig a felsőoktatás értő kezekben van.

Első kijózanodásom a CEU elűzésében való közreműködése volt. Lehet, hogy Palkovics eleve gyanakvással tekintett minden nem-műszaki tudományra, de azt, mint a felsőoktatás felelőse tudnia kellett, hogy milyen minőségű oktatás folyik a CEU-n és milyen fontos hazánk számára, hogy van nálunk egy, az amerikai akadémiai rendszerbe szervesen beágyazott felsőoktatási intézmény. Talán még azt is tudta, hogy az egyetem kilövésére egyenesen Putyintól érkezett a parancs, de úgy gondolta, hogy az általa megálmodott távlati cél szentesít minden nemtelen eszközt. Ráadásul akkor, 2017 tavaszán még igazán jól hazudni sem tudott:

2018-ban, az új Orbán-kormányban szolgálatainak meg is lett a jutalma: immáron innovációs és technológiai miniszterként szolgálhatta a NER-t, és nem is tétlenkedett. A négyéves ciklusra ilyen, nevéhez köthető intézkedések jutottak:

• Az akadémiai rendszer szétverése, az MTA megfosztása saját kutatói hálózatától és a kutatásra szánt pénzek elosztásának jogától. Az állami felügyelet alatt álló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kuratóriumába volt tanszékéről két professzor is bekerült, az átcsoportosított pénzekből bőven jutott a járműipari fejlesztésekre. Egy, a KTI-nél (Közlekedéstudományi Intézet) dolgozó ismerősömtől tudom, hogy ekkortól hirtelen megugrottak az állami megbízások, a ZalaZONE tesztpálya gőzerővel épülni kezdett (Palkovics László maga is zalaegerszegi, hiába, ki stadiont épít a szülővárosában, ki jármúipari tesztpályát).
• Az SZFE alapítványba történő szervezésének nem titkolt célja az volt, hogy a "túlságosan liberális szellemű" egyetem függetlenségét megnyirbálva "egészséges, nemzeti szelleművé" váljon ez a kulturális oktatási intézmény. Több hónapnyi bojkott és blokád után a hivatalos SZFE mellett végül megalakult a FreeSZFE alapítvány.

• A Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (melynek kuratóriumi elnöke szintén Palkovics László) létrejöttében nem az a botrányos, hogy egy egyébként neves kínai egyetem jöhet Magyarországra, hanem az, hogy az egyetemi kampusz felépítését kínai hitelből a magyar állam vállalta az egyetemnek ajánlott, korábban diákvárosnak tervezett, a Fudan céljaira ingyen rendelkezésre bocsátott területen.

• Végül még az is belefért ebbe a kormányzati ciklusba, hogy egy-két kivételtől eltekintve valamennyi felsőoktatási intézmény állami alapítványokba lett kiszervezve, melyek kuratóriumaiba a NER-hez közel álló és gyakorlatilag kirobbanthatatlan káderek kerültek.

A 2022-es kormányátalakítás után egy újjászervezett minisztérium élén találjuk Palkovicsot: Technológiai és Ipari Minisztérium. Bár Palkovicsra rászakadt az energiaválság, azért még eleget tett az egyre inkább elboruló elméjű diktátor parancsának, hogy bocsássa el azt az időjóst, aki neki nem kedvező előrejelzést merészelt kiadni augusztus 20.-ára. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat mindössze három hónapja tartozott a TIM alá, Palkovics mégis azzal az indoklással hajtotta végre Radics Kornélia elbocsátásának parancsát, hogy egy régóta érlelődő átalakítási tervbe nem illett bele az OMSZ vezetőjének személye.

Az új kormányba visszakerült az eke szarva mellől Lázár János, aki nagy elánnal vetette bele magát a feladatokba, és egyre több közlekedési területet lenyúlt Palkovics minisztériumától, így például a Nemzeti Közlekedési Központot. A felsőoktatás már nem a TIM-hez tartozott az új kormányzati struktúrában, és amikor az egyre akutabbá váló energiaügynek önálló tárcát szánt a miniszterelnök, Palkovicsnak rá kellett jönnie, hogy hiába ment le kutyába nyolc éven keresztül, hogy dédelgetett álmát, a magyar járműipar felemelését megvalósítsa.

Palkovics lemondásával az utolsó mérnök végzettségű miniszter is távozott a kormányból (a paksi bővítésért felelős Süli János, aki szintén mérnök végzettségű, az új kormányban már csak államtitkári szerepet kapott, de arról is lemondott a nyáron). Palkovicstól az újságírók állítása szerint azért vették el az energiaügyet, mert a volt miniszter támogatta volna a szélenergia hasznosításának erőteljesebb fejlesztését. Ennek némileg ellentmond, hogy három hónappal korábban olyan szakembert távolított el az OMSZ éléről, aki maga is a szélenergia hasznosításának szakembere volt. De lehet, hogy akkor még Palkovicsban erősebb volt az Orbánnak való megfelelési kényszer, mint a közös szakmai álláspont. Jut eszembe, kíváncsian várom, hogy az új kormánystruktúrában melyik minisztériumhoz kerül majd az OMSZ, visszahelyezik-e pozíciójába Radics Kornéliát.

Palkovics László most a Honvédelmi Minisztérium egyik ipari holdingjának vezérigazgatója lesz. Majd a harci járművek fejlesztésében kiélheti járműipari ambícióit. Lehet, hogy a végén még harcijármű-nagyhatalom leszünk?