Égi ikerpár

A görög mitológia szerint Apollón, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, a férfi szépség, a fény, az íjászat és a gyarmatosítás istene és Artemisz, a a Hold és a vadászat szűz istennője ikertestvérek voltak, Zeusz és a "széphajú" Létó gyermekei (Héra hol volt addig?). Nem véletlen, hogy az USA, sőt az emberiség eddigi két emberes holdraszállási programját pont erről a két görög istenről nevezték el, csak éppen a két program között pontosan fél évszázad telt el (50 éve, 1972 decemberében járt utoljára ember a Holdon).

Az ötven évvel ezelőtti Apollo-küldetés még igazi férfias macsó program volt, kizárólag fehér férfiak vettek benne részt, talán ezért is választották a macsó férfi archetípusát, Apollónt a program nevének (ámbátor Apollónnak számos női szeretője mellett volt férfiszerelme is, Hüakhintosz, e tekintetben a görög vallás nem volt olyan prűd, mint a keresztény).

A 12 moonwalker, akik jártak már a Holdon

Na, az Artemis-program ezzel a hagyománnyal gyökeresen szakítani fog: a 2025-re várható Artemis III küldetés egy nőt és egy afroamerikai férfit juttat fel a Holdra. Na de addig egyrészt ki kellett fejleszteni minden idők legnagyobb tolóerejű rakétáját, az SLS-t (Space Launch System). Eddig az Apollo-programban használt Saturn V rakéta volt a világ legerősebb rakétája, és ahogyan egy korábbi posztomban írtam róla, a ruszkik pont akkor veszítették el az űrversenyt, amikor látványos kudarcot vallottak saját N1 rakétájukkal. Az SLS-nél felhasználták az űrsikló programban már sikeresen alkalmazott RS-25-ös motorokat, melyek ejtőernyővel visszatérő egységek voltak, így pl. az Artemis I-nél használt legrégebbi RS-25-öt 2011-ben használták először és már hatszor megjárta az űrt.

Aztán ott van az Orion kapszula, mely lényegesen nagyobb, mint az Apollo-programban használt űrkabin, akár hét űrhajóst is szállíthat, és nagyon komoly, hosszú távra is létfeltételeket szolgáltatni képes létfenntartó rendszere van. Más kérdés, hogy a nemzetközi űrállomásra Elon Musk magáncégének Space-X űrhajói hordják a személyzetet (az időközben latorállammá vált oroszok csendesen kiszállnak az űrállomás-projektből).

A héten, többszöri halasztás után útjára indított Artemis I küldetés a programnak pont ezt a két eszközét, az SLS-t és az Orion kapszulát próbálja ki, egyelőre személyzet nélkül, de már Hold körüli pályán. Bár a missziót 26 naposra, vagyis majdnem egy teljes holdciklusra tervezik, elég meglepő pályán mindössze két elnyújtott hurkot ír majd le a Hold körül.

Kék: Föld, zöld: Hold, lila: űrhajó

Az Artemis-program abban is gyökeresen különbözik az Apollo-programtól, hogy utóbbiban lényegében minden küldetés önálló volt, az Artemis-nél azonban egymásra épülő küldetésekről van szó, ahogyan ez az alábbi ábrán is látszik.

Katt a még nagyobb képért

• A mostani, Artemis I küldetés az SLS és az Orion Hold körüli pályán való kipróbálása személyzet nélkül;
• A 2024-ben sorra kerülő Artemis II küldetés során már személyzettel kerülik meg a Holdat;
• Az egymást követő ún. támogató küldetések során először egy napelemes Gateway-modult állítanak Hold körüli pályára, a következő küldetéssel ehhez egy lakókabint kapcsolnak, végül hozzákapcsolják a Holdra szálló egységet (HLS) is;
• A 2025-ben indítandó Artemis III misszió első lépcsőben erre a Hold körül keringő űrállomásra juttatja el a személyzetet és innen szállnak le a Hold felszínére.

Vagyis - ha csak a kínaiak közben be nem előznek, mert tőlük ez is kitelik - 2025-ben lép 53 év után újra ember a Hold felszínére.