A múltat végképp eltörölni? - 2

Kétrészes posztom előző részét a Karmelitával zártam, vagyis az már eldőlt, hogy nem költözik bele a miniszterelnök hivatala. Ötletelés indult meg, hogy hogyan hasznosítsák. Különösen az az új épület érdekes, amely a Várba látogatók által kedvelt kilátóhely, a Püspökkert helyére épült a Hunyadi János út és a Színház utca sarkára, mert ezt irodaházon kívül aligha lehetne másra használni. A Püspökkert helyén a második világháború előtt a tábori püspökség épülete állt.

Az egykori romos épület

Az új irodaház a Karmelita mellett

A Vár többi régi-új épületéről Szily László ezt írta egy cikkben:

"Ami az ügyben az igazi botrány: hogy ezek – egyet kivéve – bármiféle cél, elképzelt funkció nélkül felhúzott, gyakran éppen emiatt irreálisan drága és felesleges épületek. Ezek nem valós igényekre adott válaszok. Nem bármiféle célra készült épületek, ezek létének egyetlen célja maga az elkészülésük volt. Nem, vagy nemcsak a luxus részletmegoldásaik miatt felháborítók, hanem az alapvető feleslegességük miatt. Ezek nem házak és főleg nem minisztériumok, hanem elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De azért érdemes sorra venni a Vár épületeit, melyekről új építési miniszterünk, Vitézy Dávid úgy nyilatkozott, hogy torzókat nem hagyunk:

• A nemsokára elkészülő József főhercegi palota menet közben az Alkotmánybíróságnak lett ítélve, de erős kétségeim vannak afelől, hogy a Magyar-kormányzat alatt beköltöznek ide (sőt, lehet, hogy az Alkotmánybíróság ebben a formában meg sem marad).
• A volt Vöröskereszt székház Rogán minisztériuma lett, most a Szociális és Családügyi Minisztérium költözne bele, de nekik kicsi lesz.
• A volt Honvéd Főparancsnokság épülete szintén menet közben vált a Hadtörténeti Múzeum leendő otthonává, de azok most mégis visszaköltöznek eredeti helyükre, a Kapisztrán térre.
• A Budavári Palota lebontott majd visszaépülőben lévő északi szárnya eddig is bizonytalan funkciójú volt, csak annyit lehetett róla tudni, hogy a Habsburg Ottó Alapítvány is itt kap majd helyet.
• A Nemzeti Galéria nagy valószínűséggel marad, mert a városligeti építkezést Lázár János már évekkel ezelőtt leállíttatta (valószínűleg a Liget-projekt többi építkezése, a Közlekedési Múzeum helyére visszaépítendő Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is elmaradnak).
• A csigalassúsággal nagy nehezen felépülő Lónyay-Hatvany Villa a Fidesz által pénzzel vastagon kitömött Batthyány Lajos Alapítványnál kötött ki, és mint Aranybástya Étterem egyelőre nekik termeli a pénzt. Kérdés, hogy meddig.
• Valószínűleg marad az Országos Széchényi Könyvtár is, mert költözése az egykori Kilián laktanyába még a Holdban van.

Egyszóval a nem túl jól kihasznált Lovarda és Főőrség mellé becsatlakozik a József főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Palota északi szárnya, mint "elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De a Pénzügyminisztérium, melynek az utolsó pillanatban énekelték ki a sajtot, akarom mondani a Szentháromság téri épületet a szájából, sem marad az alig fél éve elfoglalt Ajtósi-Dürer sori épületben, hanem megy vissza a József nádor térre. Igazi költözős körmagyart járnak a minisztériumok. Még szerencse, hogy a Belügyminisztériumot mégsem teszik ki a Szentháromság térről, plusz egy évbe és iszonyú sok pénzbe került a minisztérium különleges biztonsági és informatikai igényeinek a kialakítása.

A márványtábla szerint Pénzügyminisztérium, pedig Belügyminisztérium

Ha már szó volt az épületekről, beszéljünk a köztéri szobrokról is. Elég sok kritika érte a Fidesz szoborállítási-szoboráthelyezési programját. Vegyünk néhányat:

• A Kossuth tér szobrai közül a déli oldalon álló Adrássy Gyula-szobor (Zala György alkotása) Budapest egyik legszebb lovasszobra, de ugyanez nem mondható el az északi oldalon álló Horvay János-féle Kossuth-emlékműről és a Zala György és Orbán Antal által jegyzett Tisza István-szoborról. Főleg ez utóbbit szeretnék sokan eltávolíttatni. Szintén sokan szeretnék, ha A forradalom lángja visszakerülne a Kossuth térre.
• A Szabadság téren 2014-ben felavatatlanul felállított A német megszállás áldozatainak emlékművét szintén sokan küldenék a Szoborparkba. Sokaknak viszont pont az a véleményük, hogy talán az lenne a legjobb, ha ez a soha át nem adott és a Fidesz-kormányzat által is szégyellt emlékmű megmaradjon örök mementónak, az igazság elhallgatásának, a hazugságra épülő emlékezetpolitikának az emlékműveként.
• A szintén a Várkapitányság által levezényelt Citadella-felújítás nekem tetszik, de ennek kapcsán a Szabadság-szobor talapzata kapott egy hatalmas kőkeresztet, ráadásul úgy, hogy nem tudni, ki volt a megrendelő. Bár sokan ezt is eltávolíttatnák, én ugyanazt gondolom, amit a Német megszállási emlékműről: Ez a szobor csaknem 80 éve tekint le erre a viharos történelmű fővárosra, miért ne tükröződhetne vissza a közelmúlt történelme ezen az emlékművön.

És végül essen szó olyan sokakat irritáló megnevezésekről, mint megyék helyett vármegyék, kormányhivatalok vezetői helyett főispánok, Magyar Köztársaság helyett Magyarország. A megyék visszanevezéséről már döntés született, a főispáni megnevezéssel együtt lehet, hogy az egész kormányhivatali rendszer (mely 2011 óta áll fenn) megszüntetésre kerül. Árva, lángoktól ölelt kis országunk neve viszont marad Magyarország.

Az új Magyar-kormány - a közvélemény nyomására és választási ígéreteinek eleget téve - túl sokat foglalkozik szimbolikus döntésekkel, túl sok emléket szeretne végképp eltörölni az Orbán-rendszerből. Pedig szerintem inkább meg kéne tanulnunk megbékélni a múltunkkal.