A fülkeforradalom egyéves győzelmét és az új Alaptörvényt a főváros közterület-átnevezésekkel szerette volna megpecsételni, de kiderült, hogy ezen a területen is kissé bumfordi módon mozgott Tarlós István főpolgármester.
A ferihegyi repülőteret még 2011 márciusában Liszt Ferencről nevezték el nagy zeneszerzőnk születésének 200. évfordulójára. A névváltoztatásnak nem volt ugyan politikai töltete, de a kormányjavaslattól eltérő javaslattal előálló Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolították, hadd tanulják meg, hogy mostantól más rend van (ők egyébként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy elnevezést javasolták a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér helyett). Tudjuk, hogy a varsói repülőtér is Chopinről van elnevezve. (a müncheni meg Straussról, de nem az osztrák zeneszerzőről, hanem a volt bajor miniszterelnökről, Franz Josef Straussról). A köznép különben a repülőterünket azóta "Lisztferihegynek" nevezi.
A Fővárosi Közgyűlés tíz évvel ezelőtti ülésén három jelentősebb tér átnevezéséről döntött: a Moszkva térből Széll Kálmán tér lett, a Roosevelt térből Széchenyi István tér, a Köztársaság térből pedig II. János Pál pápa tér. Az első két átnevezés azonnal diplomáciai bonyodalomba sodorta Budapestet, a Moszkva tér átnevezése miatt az oroszok, a Roosevelt tér átnevezése miatt az amerikaiak tiltakoztak. Végül Moszkváról egy Duna-parti sétányt neveztek el, így ott lehet énekelni a Moszkva-parti estéket, de Rooseveltről csak a Szabadság tér déli csücskét nevezték volna el, de egy tér áthelyezése máshová azért elég nagy kavarodást okozott volna.
A legzavarbaejtőbb azonban a Köztársaság tér átnevezése volt. A KDNP ( igen, van egy ilyen nevű párt, egyedül ők képviselnek minket az Európai Néppártban) ugyanis két indítvánnyal élt a Fővárosi Közgyűlés felé: A Köztársaság tér kapja vissza a Tisza Kálmán nevet, valamint legyen közterület elnevezve II. János Pál pápáról is. Tarlósék a két javaslatot összevonva a Köztársaság térből II. János Pál pápa teret csináltak. Ez az átnevezés három szempontból is problémás volt:
- A húsvéti Alaptörvényre reflektálva a térképről is le akarták törölni a köztársaságot.
- Azzal, hogy kinyilvánították, nem akarnak Tisza Kálmánról közterületet elnevezni, lényegében a kiegyezés utáni nemzeti liberalizmus fél évszázadig tartó virágzó korszakát utasították el.
- Egy olyan teret neveztek el a lengyel pápáról, melynek semmi köze sem a katolicizmushoz, sem a pápához, de még egy jelentősebb templom sincs a közelében. Viszont a hosszú név miatt a 4-es metró szerelvényeit kivételesen hosszú kijelzővel kellett ellátni.
A Köztársaság tér letörlése Budapest térképéről azt a célt is szolgálta, hogy valamit halványítson az '56-os forradalom legnagyobb szégyenfoltján, a Köztársaság téri vérengzésen. A nevezetes eseményre már sem a tér neve, sem az ezt megörökítő emlékmű, sem pedig az egykori budapesti pártház nem emlékeztethet: az emlékmű (id. Kalló Viktor alkotása) a Szoborparkban pihen, a pártház pedig bontás alatt áll.
A közterület-átnevezésekkel egyidejűleg a a volt Lágymányosi hídból is Rákóczi híd lett (nem vagyok biztos benne, hogy déli hidaink nevét mindenki pontosan tudja, a Rákóczi hidat még mindig mindenki Lágymányosinak hívja, az M0-ás hídról pedig csak kevesen sejtik, hogy az valójában Deák Ferenc híd).
A közterület-átnevezéseket aztán szoboreltávolítások is követték: 2012 márciusában Károlyi Mihály szobrát távolították el, és helyére visszakerült Tisza István szobra (a két politikai ellenlábas szobrának az ugyanazon a helyen való cserélgetésében van valami perverz), Lukács György filozófus szobra 2017-ben tűnt el a Szent István parkból (ezzel Varga Imre rekorder a közterületekről eltávolított szobrai tekintetében). A Corvinus aulájából Marx Károly szobra 2014-ben került el máshová.
 |
| Édesapám 2008-ban, gyémántdiplomája átvétele után |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése