2011-ben késői húsvét volt, majdnem a lehető legkésőbbi: a húsvéthétfő április 25-ére esett, csillagászatilag már csak április 26 a lehetséges időpont (legközelebb 2038-ban április 26-ra esik húsvéthétfő, 2095-ben pedig április 25-re). No, szóval ezen a rendkívüli húsvéton írta alá Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a rekordgyorsasággal, az új, kétharmados országgyűlés megalakulása után egy évvel elfogadott alaptörvényt.
Új alaptörvényünk nem akart alkotmány lenni, és bizony országunk
hivatalos neve is megváltozott Magyar Köztársaságról Magyarországra.
Az addigra már teljesen szervilissé váló közmédia még azt is megelőlegezte, hogy a köztársasági elnök is csak simán elnök lesz mostantól, de szerencsére ez nem valósult meg, bár a fővárosi közgyűlés két nappal későbbi ülésén a budapesti Köztársaság teret a szintén szervilis Tarlós István átneveztette (majd erről is fogok posztolni). Féltem, hogy ilyen alapon az Alkotmány utcát is átnevezik majd, de a pesti belváros régi utcája, az egykori Sonnengasse, később Nap utca már 1874-től az Alkotmány utca nevet viseli. Mert bár írott alkotmánya csak 1949-től van hazánknak, a történelmi alkotmányt mindig nagy becsben tartottuk, 1905-ben még Országos Alkotmánypárt néven alakult párt az ifjabb Andrássy Gyula vezetésével. Pár évvel későbbről, a Parlament megépülte utáni időből származik ez a kép:
Schmitt Pál sem maradt túl sokáig köztársasági elnök: alig egy év múlva, 2012 április 2-án plágium miatt le kellett mondania. Schmitt Pál, a háromszoros olimpiai bajnok vívó és nyelveket beszélő diplomata könnyen eligazodott a sport és a diplomácia világában, de a tudományos élet ismeretlen terep volt számára. Phd. dolgozatában plagizált, mert ezt bocsánatos bűnnek gondolta. Azért sajnáltam, mert ő volt az utolsó köztársasági elnökünk, aki még a civil életben vívta ki (Schmitt Pál igazi párbajtőrrel) a tiszteletet. Göncz Árpád 56-os szabadságharcos és író, Mádl Ferenc és Sólyom László rendszerváltó jogtudós, Schmitt olimpiai bajnok és diplomata. Ezt a sort törte meg a sótlan és unalmas, csupán csak karrierpolitikusi múlttal rendelkező Áder.
Van egy vicces párhuzam Schmitt Pál és Áder utódjának megválasztása között is. Mivel Sólyom mandátuma a 2010-es választások után járt le, az MSZP (mert az SZDSZ akkor már nem volt kormánypárt) minden követ megmozgatott, hogy a Parlament még a választások előtt szavazzon az új köztársasági elnök személyéről, ha már az öt évvel korábbi kísérlet Szili Katalin megválasztatására az SZDSZ ellenállásán megbukott. Természetesen ennek nem volt törvényes lehetősége, így Schmitt Pált már az új, Fidesz-vezette Parlament választotta meg. Mivel azonban Áder második mandátuma 2022 márciusában, a parlamenti választások előtt jár le, most az ellenzék azt próbálja elérni, hogy az elnökválasztást halasszák el a parlamenti választások utánra. Természetesen ennek ugyanúgy nincs lehetősége, úgyhogy ha nyer is az ellenzék 2022-ben, nemcsak a legtöbb közhivatalban és közalapítványban ássa be magát hosszú időre a Fidesz, de még egy baráti köztársasági elnök támogatója is lesz.
Visszatérve az Alaptörvényre, azt tudtátok-e, hogy a közvélekedéssel ellentétben, miszerint az Alaptörvényről nem volt társadalmi vita, annak tervezetét 2011 március 8-án közrebocsátották, bárki elolvashatta. Voltak is benne érdekes részek, például: "A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít". Annak ellenére, hogy ebből végül nem lett semmi, mi ezt az elvet gyakoroljuk, és szavazások előtt általában Borit, de most már lassan Petrát is megkérdezzük arról, hogy kire szavazzunk. Mégiscsak az ő jövőjük.
A Fidesz kormányzat nagyon erősen azt kommunikálta, hogy gránitszilárdságú alaptörvény született, egy igazi fundamentum. Szegény Kerényi Imre meg is próbálta ennek a fundamentumnak minden színházi díszletét megteremteni az Alaptörvény Asztalával, ahol minden polgár elolvashatta az Alaptörvényt és rendelhetett belőle saját névre szóló példányt. Volt még ezen kívül bőrkötéses díszkiadás történelmi és kortárs magyar festők illusztrációjával. A nyolcadikosok is megkapták a ballagáskor zsebkönyv alakban.
Sajnos az Alaptörvény, a fundamentum ugyanúgy a napi politika szolgálólányává vált, mint minden egyéb. Évente módosítottuk, és nekem kedvenc szórakozásommá vált, hogy saját példányomat minden módosításkor folyamatosan preparálom:
A Jogtár ugyanezt megteszi elektronikus úton is, ahol a jelenleg hatályos szövegből visszafejthetők a módosítások (egy jogásznak tudnia kell, hogy egy adott időpontban milyen szöveg volt hatályos).
Egy korábbi posztomban már írtam az Alaptörvény 9. módosításának családjogi vonatkozásairól. Azonban igazán jelentős változást a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok illetve a közpénz fogalmának újraértelmezése tekintetében hozott. Korábban maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a jegybanki alapítványok közfeladatot ellátó szervezetek. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig azt mondta ki, hogy ezek az alapítványok kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ezért volt szükség alaptörvény-módosításra. Ennek nyomán hatalmas közvagyon-tömeg kezdett 29. közalapítványba kiáramlani, de további 32 létrehozása várható. Az a vagyon, ami kikerül az alapítványokhoz, többé nem vonható vissza, például egy esetleges új kormány által, vagyis a Fidesz esetleges bukása után is hatalmas befolyás maradhat a Fideszhez hű kezekben. Az új kormány pedig gazdasági eszközök és befolyás hiányában hadd csúszkáljon a jégen.
Nem az a baj, hogy a tíz éve létrehozott fundamentum nem tekinthető fundamentumnak, mert hát ki látott már olyat, hogy egy épület alapját évente cserélgetik, hanem a jogba és az alkotmányosságba vetett bizalom rendült meg ebben a tíz évben.
Lehet szimbolikusnak is tekinteni, hogy az Alkotmány utcát, mely korábban az Ország Házához, a törvényhozás templomához vezetett, mára mély árok választja el a Parlamenttől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése