Amikor tavaly decemberben olvastam a hírt, hogy bezárták a Szentpétervári Európai Egyetemet, melyet számos külföldi alapítvány mellett a Soros György Alapítvány is támogatott, akkor megjósoltam, hogy a CEU lesz a következő. Úttörő becsület szavamra, Bori rá a tanú. Még azt is megmondtam, hogy mi lesz a módszer: hoznak egy törvényt, aminek a CEU nem fog tudni vagy akarni megfelelni, amire majd azt mondják, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, sajnáljuk.
Március 28-án az esti órákban - amikor mi pont Petra 13. születésnapját ünnepeltük - egy törvényjavaslat jelent meg az Országgyűlés informatikai rendszerében T/14686 számon, "Törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról" címmel. A törvényjavaslatot Balog Zoltán emberminiszter nevében maga Semjén Zsolt nyújtotta be.
Nyilván vannak, akik éjjel-nappal az Országgyűlés honlapját bújják, akik nemcsak rátaláltak a törvényjavaslatra, hanem rögtön átlátták, hogy a javaslat kizárólag a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítésére jött létre. Másnap, 29-én reggel már ettől volt zajos az egész ellenzéki média, miközben a közszolgálati médiumok egy hangot sem szóltak a készülő új törvényről. A nap során a CEU-ban összeült az egyetemi tanács, a rektor nyilatkozatot adott, kormányoldalról két troll, Németh Szilárd és Kovács Zoltán sorosoztak egy jót, de egy mondat erejéig maga Orbán Viktor is megszólalt, miszerint a törvények mindenkire vonatkoznak (persze, amiket most hozunk, muhahaha). Este találkozott az egyetem rektora Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral, ám a találkozó nem hozott eredményt, a kormány nem tágított attól, hogy a törvényt változatlan formában bocsájtja az Országgyűlés elé.
Másnap, 30-án reggel a közszolgálati híradó még mindig hallgatott a dologról. Az ATV reggeli műsorába viszont elment Palkovics államtitkár, ahol megkérdezték a törvényjavaslatról.
Palkovics Lászlónál álljunk meg egy pillanatra. Személyében nem az Orbán-apparátus egyik csinovnyikáról van szó. Palkovics tudós ember, a Tudományos Akadémia állandó tagja, egyetemi professzor, Széchenyi-díjas mérnök, számos nemzetközi tudományos társaság tagja és tudományos folyóirat szerkesztőségi tagja. Amikor a német Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatot hozott létre, Palkovics fejlesztési igazgató lett, és nemzetközileg is elismert fejlesztő gárdát hozott létre. Egy kollégám a Knorr-Bremse-nél dolgozik, csak jót hallottam tőle Palkovicsról. Egy volt osztálytársam, aki az Arénát tervezte és ő a tervezője az új Puskás Stadionnak is, mint a Knorr-Bremse irodaépületének tervezője sokat tárgyalt Palkovics Lászlóval, és szintén nagyon nagyra tartja.
Palkovics László a fejébe vette, hogy a Magyarországra települő autógyáraknak Magyarország ne csak szakmunkásokat, hanem fejlesztő mérnököket is adjon, és megszervezte a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Tanszékét. Igazi vállalatszervező és tudományszervező mérnök, akiből nagyon sok kellene ennek az országnak.
2014-ben kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériumába a felsőoktatásért felelős államtitkárnak. Sokáig nem is tudtam, hogy ugyanarról a Palkovicsról van szó, de gondoltam, végül is eddig is a felsőoktatás szervezésével foglalkozott, ezt is jól fogja csinálni. Amikor aztán tavaly Hoffmann Rózsa után Cunyiné is belebukott a KLIK körül kialakult botrányokba, Palkovics megkapta a közoktatásügyi államtitkárságot is. Itt már egy kicsit meghökkentem, de végül az államtitkár ugyanúgy járt el az óriási vizfejet növesztő KLIK-kel, ahogy egy működésképtelenné váló óriásvállalattal kell: szétszedte kis, önállóan működő gazdasági egységekre.
Nos, ez a tudós ember képes volt beállni a nemzetközileg is magasan jegyzet CEU ellehetetlenítése mögé, és amikor Krug Emília megkérdezte tőle, hogy de miért nem egyeztettek az érdekeltekkel a törvényjavaslat előtt, azt találta mondani: Mert nem volt rá idő.
Látjátok a szája sarkában azt a hamiskás mosolyt, ami az igazi seggfej politikusokat jellemzi? Palkovics László ezzel a nyilatkozatával azt a tudományos közéletet köpte szemen, ahonnan maga is érkezett.
Még a 30.-iki eseményekhez tartozik, hogy az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője is elítélte a készülő törvényjavaslatot, a CEU rektora pedig Amerikába utazott konzultációra. A szokásos heti kormánytájékoztatón aztán Lázárék már rátaláltak az új narratívára: átvilágítottak 28 nemzetközi egyetemet, számos szabálytalanságot találtak, ezért módosítanak a törvényi szabályozáson. Az a tény, hogy a CEU-nál semmiféle szabálytalanság nem volt, hiszen működését a 2004. évi LXI. törvény szerint folytatja, és annak minden pontjának megfelel, valahogy elsikkadt a kormányközeli médiában.
Azzal feküdtem le, hogy az amerikai felháborodás és a hazai tudományos közélet tiltakozása jobb belátásra bírja Orbánt, de a másnap reggeli szokásos rádióinterjúban inkább még rátett egy lapáttal. A Közép-Európai Egyetemet csalással vádolta, az alapító Soros Györgynek pedig azt üzente: Hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvény felett. Az egész interjú hangneméből érezni lehetett, hogy a miniszterelnök nagyon eltökélt, nem lehet visszatántorítani, a CEU sorsa megpecsételődött. A törvénytervezetet sürgősséggel már hétfőn (április 3-án) tárgyalja a Parlament.
Az igazi nagyágyú csak délután sült el: Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője közleményben ítélte el a készülő törvénytervezetet. Ez már nem vélemény, hanem az USA adminisztrációjának hivatalos álláspontja.
Orbán, aki Trump elnökké választásával azt gondolta, hogy megfogta az isten lábát, most megint tengelyt akasztott Amerikával. Kicsinyes, pitiáner bosszúállásával nemcsak a magyarországi felsőoktatás egyik csillagát űzi el hazánkból, de újabb nemzetközi bonyodalomba rántja Magyarországot.
A CEU kérdésében mi is érdekeltek vagyunk: Bori tavaly ott végzett a kisebbségpolitikai szakon, kiváló eredménnyel. Egy akkori posztomban megírtam, milyen nagyra tartom a CEU szabad, nyitott, progresszív, multikulturális szellemiségét. Hirtelen felindulásomban ezt a posztomat 29-én megosztottam a Facebook-on. Ez egyébként nem szokásom, mert a Facebook-on családtagjaimmal és barátaimmal tartom a kapcsolatot, akik eltérő politikai nézetűek is lehetnek, ezért ott próbálom magam visszafogni (nem mindig sikerül). Így viszont ez a posztom hirtelen az egyik legolvasottabbá vált.
Orbán ezzel a lépésével engem igazi ádáz ellenségévé tett, de az ő leépülése már régóta tart. Az ügy igazi nagy vesztesének - a CEU mellett - Palkovics államtitkárt tartom, akinek egyszer még el kell számolnia a tudós társadalom felé azzal, hogy elvtelenül kiszolgált egy bosszúszomjas diktátort.
Update 2017. április 3:
Annak ellenére, hogy vasárnap a netadó elleni tüntetés óta a legnagyobb tüntetés zajlott Budapesten a CEU ügyében, valamint a Parlament ma óhajtja tárgyalni a törvényjavaslatot, a ma reggeli félórás közszolgálati híradóban egyetlen egy mondat sem hangzott el a felsőoktatási törvénytervezetről.
Parlament
2017. március 31., péntek
2017. március 27., hétfő
Vége a nagy csiki-csukinak
Vége a sörháborúnak, a felek békésen megegyeztek. Pedig már kezdett operettbe illő lenni a dolog.
A Svejkben említést tesznek a soproni sörgyár szép vörös téglás épületéről, hiszen már állt az első világháborúban is. Miért kellett ezt a patinás gyárat eladni a Heinekennek? Hazaárulásból? Megátalkodottságból? A válasz egyszerű. A Heineken vállalta a gyár korszerűsítését, és megtartotta a Soproni márkanevet. Magyar sör-e a Soproni? Szerintem igen, hiszen magyar embereket foglalkoztat, Magyarországnak fizet adót és magyarok isszák. A tulajdonos meg holland, történetesen egy multinacionális cég. Megtörtént ez édesipari gyárakkal, háztartás-vegyipari gyárakkal is. Mégsem kérdezzük, magyar-e a Pilótakeksz, a Mackósajt, a Vénusz étolaj vagy a Tomi mosópor.
Hasonló volt a helyzet a Csíki Sörrel is, hasonlóan vásárolta meg a Heineken a csíkszeredai Csíki Prémium sört, melyet Ciuc Premium néven forgalmaz. Egy kis csíkszentsimoni sörmanufaktúra viszont előrukkolt az igazi Csíki Sörrel. Mintha valaki előjönne az igazi Sopronival. Egyértelműen fenáll a bejegyzett védjegy megsértésének tényállása.
A székelyeket nem kell félteni, csavaros az észjárásuk. Jól tudták, hogy a Csiki Sör erős identitásképző termék, vagy ha még nem az, tegyük azzá. A székelyek - hasonlóan az anyaországbéli magyarokhoz - sohasem voltak nagy sörivók. Van egy székely mondás, melyet még az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt is idézett a 2015-ös bálványosi szabadegyetemen: "A sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék." A Csiki Sör ezt a mondást is ki tudta fordítani, amikor termékének reklámfilmjében egy székely bunyózik egy medvével sörért.
Azon most ne akadjunk fel, hogy a verekedés egy-az-egyes koppintása egy másik reklámfilmnek, a John West Salmon lazac reklámjának.
Szóval volt itt minden, védjegy jogosulatlan használata, reklámfilm lekoppintása, minden, ami a székely góbéságba belefér. Küzdjön csak meg a csavaros eszű a holland medvével. Na de miért kellett ebbe a küzdelembe a magyar államnak beleállni? És miért pont a 120 éve használt vörös csillagot kellett betámadni? Egyszerű a válasz: mert ezzel három legyet ütöttek egy csapásra:
- Láthatta ország-világ, hogy mi mindenütt ott vagyunk, ahol külföldön bántják a magyart;
- Amúgy sem nagyon szeretjük a multikat, mert azok kiviszik a nyereséget az országból (persze azért örülünk a Mercedesnek meg az Audinak);
- Orbán Viktor a kommunizmus áldozatainak emléknapján azt találta mondani, hogy a kommunizmus bűneit nyugaton mentegetni próbálják (persze, közeledett a Putyin-látogatás, valahogyan elő kellett készíteni a népet). Ennek igazolására is kapóra jött a Heineken vörös csillaga.
Már tényleg mindenki azt hitte, hogy most aztán megint beleszaladunk egy orbitális pofonba, ha támadni kezdjük a Heineken védjegyét. Szerencsére a Heineken engedett (az óvodáskori "hülyével nem vitatkozom" illetve "okos enged" mondások jutottak eszembe), így valószínűleg vissza fogják vonni a már az Országgyűlés által tárgysorozatba vett, köznevetség tárgyát képező törvényjavaslatot.
Én meg nem tehettem egyebet, mint jó szokásomhoz híven ismét dalra fakadtam:
Ja, és még egy. Azt gondoltam, ha Csíki Sört iszom, miközben nézem a portugál-magyart, akkor jobban játszunk. Hát tévedtem.
(Csitt, hogy senki ne hallja: Nem kaptam Csíki Sört, ezért Borsodiból hamisítottam).
2017. március 26., vasárnap
Neked mi a kedvenc tündérmeséd?
Eric Berne írja a Sorkönyvben, hogy mindenkinek megvan a kedvenc tündérmeséje, és aszerint éli az életét. A pszichoanalízis is ismeri a meseterápia módszerét, hazánkban is vannak meseterapeuták. Mond meg, mi a kedvenc tündérmeséd, és megmondom, ki vagy.
Nos, lányaim kedvenc tündérmeséje A Szépség és a Szörnyeteg. Jól ismerik az eredeti népmesét, nagy kedvenc a Disney-rajzfilm (évente egyszer biztosan megnézzük), láttuk az Operettben a musicalt és most megnéztük az élőszereplős filmet is. Állítólag ez az első Disney-mese, ahol a hősnő nem várja a saját megmentését, hanem aktív cselekvője az eseményeknek, ő ment meg egy másik emberi lényt. Ráadásul egy olyan valakit, aki az idők során a megközelíthetetlenség páncélját öltötte magára, ebben a mesében szörny képében, de például a Jégvarázsban a fagyos jégkirálynő jelmezében. Nem véletlen, hogy a Jégvarázs a másik nagy kedvenc. Csak példaként, Petra farsangkor volt már Belle a Szépség és Szörnyetegből és Elza a Jégvarázsból.
Az élőszereplős filmet hónapok óta várták a lányaim, melyben nem kis szerepe van a Belle-t alakító Emma Watsonnak, akit már gyerekszereplőként megszerettünk a Harry Potter-sorozatban. Így aztán a szombat estét családi mozizással töltöttük. Bár Emma Watson nem bonyolította túl a szerepjátszást, mégis olyan elementárisan bájos, hogy nem lehetett nem szeretni. Kérdés persze, hogy ha véget ér az ifjúi hamv és báj, mire lesz képes.
Hollywood tele van gyerekszereplőként feltűnt színészzsenikkel, mint Leonardo DiCaprio, Jodie Foster vagy Nicole Kidman.
Jodie Fostert először a Taxisofőrben láttam 16 évesen. Első Oscar-díját 26 évesen, a másodikat pedig 30 évesen A bárányok hallgatnak című filmben nyújtott alakításáért kapta.
Leonardo DiCaprio-t a világ jelentős része a 23 évesen a Titanicból ismert meg, de 19 évesen az Ez a fiúk sorsa című filmben is nagyot alakított. Oscar-t csak tavaly, 42 évesen kapott.
Nicole Kidmant az idősebbek láthatták a BMX banditák című filmben 16 évesen. Az Órák című filmben nyújtott alakításáért kapott Oscar-t 36 évesen, melyben Virginia Woolf írónőt játszotta.
És ha már a gyerekszereplőknél tartunk, ne feledkezzünk meg a gyerekszereplőként feltűnt magyar színészekről sem. Szirtes Ági, aki osztálytársam volt az általánosban, először 11 évesen játszott A koppányi aga testamentumában.
Na és melyik az a magyar film, amelyben együtt játszott Ábel Anita (6 éves) és Ullmann Mónika (8 éves). Megfejtés: dálasc idrublezs A.
Szóval hosszú út áll még Emma Watson előtt, hogy nagy színésznő legyen. Most 27 éves, ennyi idősen Jodie Foster már Oscar-díjas volt.
Nos, lányaim kedvenc tündérmeséje A Szépség és a Szörnyeteg. Jól ismerik az eredeti népmesét, nagy kedvenc a Disney-rajzfilm (évente egyszer biztosan megnézzük), láttuk az Operettben a musicalt és most megnéztük az élőszereplős filmet is. Állítólag ez az első Disney-mese, ahol a hősnő nem várja a saját megmentését, hanem aktív cselekvője az eseményeknek, ő ment meg egy másik emberi lényt. Ráadásul egy olyan valakit, aki az idők során a megközelíthetetlenség páncélját öltötte magára, ebben a mesében szörny képében, de például a Jégvarázsban a fagyos jégkirálynő jelmezében. Nem véletlen, hogy a Jégvarázs a másik nagy kedvenc. Csak példaként, Petra farsangkor volt már Belle a Szépség és Szörnyetegből és Elza a Jégvarázsból.
 |
| A rajzfilm és az élőszereplős változat |
 |
| Jodie Foster a Taxisofőrben |
Leonardo DiCaprio-t a világ jelentős része a 23 évesen a Titanicból ismert meg, de 19 évesen az Ez a fiúk sorsa című filmben is nagyot alakított. Oscar-t csak tavaly, 42 évesen kapott.
 |
| Leonardo DiCaprió az Ez a fiúk sorsa című filmben |
 |
| Nicole Kidman a BMX banditákban |
 |
| Jobbra Szirtes Ági 11 évesen |
 |
| Ábel Anita és Ullmann Mónika |
2017. március 22., szerda
Egyensúly
Tíz éves a gömböc, a világ látszólag leghaszontalanabb tárgya. 2007-ben alkotta meg Várkonyi Péter és Domokos Gábor mérnökök, hogy igazolják Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus azon sejtését, hogy létezik olyan homogén konvex test, amelynek mindössze két egyensúlyi állapota van, egy labilis és egy stabilis.
Egyszerű szavakkal megfogalmazva a homogén azt jelenti, hogy anyagsűrűsége minden pontjában azonos, a konvex azt, hogy nincs benne "horpadás", azaz végig lehet gördíteni úgy a síkon, hogy minden pontja érintkezzen a síkkal. Az egyensúlyi állapot azt jelenti, hogy súlyvonala áthalad az alátámasztási ponton. Labilis az egyensúlyi állapot, ha tetszőlegesen kicsiny mértékben kimozdítva a rendszer nem tér vissza az előző nyugalmi állapotába, stabilis pedig akkor, ha nullánál nagyobb kimozdítás után is visszatér az eredeti állapotába.
Azt már régóta tudjuk, hogy síkbeli konvex alakzatnak legalább négy egyensúlyi állapota van.
A gömböc első változata alig tért el a gömbtől, ezért a megalkotói föladták azt a megszorítást, hogy a keresett test ne tartalmazzon éleket, így született meg a jelenlegi tárgy, melyről bizonyítható, hogy csak két egyensúlyi állapota van. A gömböc számozott példányai igen drágák, mert csak igen pontos mérettűréssel készíthetők el.
De miért fontos nekünk az egyensúlyi állapotok vizsgálata? Mert a világban minden rendszernek, legyen az fizikai, kémiai, biológiai vagy közgazdaságtani, egyensúlyi állapotai vannak. Stabilis egyensúlyi állapotból az egyes rendszerek csak energiaközlés hatására mennek át egy másik egyensúlyi állapotba.
Az ábrán látható rendszernek három egyensúlyi állapota van, P1, P2 és P3. P1 és P3 stabilis, P2 pedig labilis egysúlyi állapot. Az ábrán látható A és B golyók egyensúlyban vannak, de B magasabb energiaszinten, mint A. C golyóval hiába közöltünk e1 energiát, mivel ez az energiamennyiség kisebb, mint az új egyensúlyi állapot eléréséhez szükséges e2 energia, C szükségszerűen visszagurul a P1 pontba.
Na de minek írtam ide le az egyensúlyi állapotokkal és energiaszintekkel kapcsolatos fejtegetéseimet? Mert a világ országainak gazdaságai is különböző szintű egyensúlyi állapotban leledzenek. Svájc lényegesen magasabb szinten van egyensúlyban, mint Magyarország, hazánk viszont szerencsére megelőz jó pár nálunk fejletlenebb gazdaságot. Az eltérő egyensúlyi állapotban lévő gazdaságok között azért nehéz a konverzió, mert az egyik országban magasabb bevételi szinthez (értsd: átlagjövedelemhez) magasabb kiadás tartozik (azaz drágább az élet) mint a másikban. Ezt saját bőrünkön tapasztaljuk, amikor támogatjuk az Izraelben tanuló Orsit.
De az ábra azt is segít megérteni, hogy olyan nagy társadalmi elosztó rendszerek, mint az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer, miért nem képesek magasabb szintre jutni.
Az izraeli példánál maradva Orsi kedvesének nagyszülei a '80-as évek végén vándoroltak ki, és kórházi szakdolgozóként dolgoztak 25 évig. A 25 év munkaviszony után járó nyugdíjuk úri életre elegendő, évente többször utaznak, ingatlant vásároltak Budapesten, stb. Egy magyar ápoló vagy műtős 40 év munkaviszony után is legfeljebb a minimálnyugdíj körüli összeget kapja.
Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, az ábra analógiája szerint a rendszerrel energiát kell közölni, vagyis pénzt kell beletenni. Ezt meg is teszi a kormányzat évről-évre. De mivel ez a pénzmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a rendszer egy magasabb egyensúlyi állapotba kerüljön, szépen visszasüllyed a korábbi állapotába. Strukturális változásokat csakis egyszerre, egy lépésben lehet végrehajtani, különben minden ráköltött forint veszendőbe megy.
A magyar egészségügy esetében a közelmúltban egyszer tettek kísérletet egy ilyen nagy léptékű strukturális változtatásra, amikor Gyurcsányék megpróbálták bevezetni a több biztosítós rendszert. Ezzel egyszerre nagy tömegű friss pénz áramlott volna az egészségügybe. Sajnos a próbálkozás egy nagyon széles körű ellenálláson bukott meg, sem a kormányon lévő MSZP sem pedig az ellenzéki FIDESZ nem támogatták.
Pedig mindenki tudja, szakadékot átugrani csak egy nagy ugrással lehet, több picivel nem. Hát ezért lenne fontos a gazdaságban is az egyensúlyi állapotok tanulmányozása, ezt jelképezi a gömböc, ez az igazi hungaricum.
Azt már régóta tudjuk, hogy síkbeli konvex alakzatnak legalább négy egyensúlyi állapota van.
A gömböc első változata alig tért el a gömbtől, ezért a megalkotói föladták azt a megszorítást, hogy a keresett test ne tartalmazzon éleket, így született meg a jelenlegi tárgy, melyről bizonyítható, hogy csak két egyensúlyi állapota van. A gömböc számozott példányai igen drágák, mert csak igen pontos mérettűréssel készíthetők el.
De miért fontos nekünk az egyensúlyi állapotok vizsgálata? Mert a világban minden rendszernek, legyen az fizikai, kémiai, biológiai vagy közgazdaságtani, egyensúlyi állapotai vannak. Stabilis egyensúlyi állapotból az egyes rendszerek csak energiaközlés hatására mennek át egy másik egyensúlyi állapotba.
Na de minek írtam ide le az egyensúlyi állapotokkal és energiaszintekkel kapcsolatos fejtegetéseimet? Mert a világ országainak gazdaságai is különböző szintű egyensúlyi állapotban leledzenek. Svájc lényegesen magasabb szinten van egyensúlyban, mint Magyarország, hazánk viszont szerencsére megelőz jó pár nálunk fejletlenebb gazdaságot. Az eltérő egyensúlyi állapotban lévő gazdaságok között azért nehéz a konverzió, mert az egyik országban magasabb bevételi szinthez (értsd: átlagjövedelemhez) magasabb kiadás tartozik (azaz drágább az élet) mint a másikban. Ezt saját bőrünkön tapasztaljuk, amikor támogatjuk az Izraelben tanuló Orsit.
De az ábra azt is segít megérteni, hogy olyan nagy társadalmi elosztó rendszerek, mint az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer, miért nem képesek magasabb szintre jutni.
Az izraeli példánál maradva Orsi kedvesének nagyszülei a '80-as évek végén vándoroltak ki, és kórházi szakdolgozóként dolgoztak 25 évig. A 25 év munkaviszony után járó nyugdíjuk úri életre elegendő, évente többször utaznak, ingatlant vásároltak Budapesten, stb. Egy magyar ápoló vagy műtős 40 év munkaviszony után is legfeljebb a minimálnyugdíj körüli összeget kapja.
Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, az ábra analógiája szerint a rendszerrel energiát kell közölni, vagyis pénzt kell beletenni. Ezt meg is teszi a kormányzat évről-évre. De mivel ez a pénzmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a rendszer egy magasabb egyensúlyi állapotba kerüljön, szépen visszasüllyed a korábbi állapotába. Strukturális változásokat csakis egyszerre, egy lépésben lehet végrehajtani, különben minden ráköltött forint veszendőbe megy.
A magyar egészségügy esetében a közelmúltban egyszer tettek kísérletet egy ilyen nagy léptékű strukturális változtatásra, amikor Gyurcsányék megpróbálták bevezetni a több biztosítós rendszert. Ezzel egyszerre nagy tömegű friss pénz áramlott volna az egészségügybe. Sajnos a próbálkozás egy nagyon széles körű ellenálláson bukott meg, sem a kormányon lévő MSZP sem pedig az ellenzéki FIDESZ nem támogatták.
Pedig mindenki tudja, szakadékot átugrani csak egy nagy ugrással lehet, több picivel nem. Hát ezért lenne fontos a gazdaságban is az egyensúlyi állapotok tanulmányozása, ezt jelképezi a gömböc, ez az igazi hungaricum.
2017. március 18., szombat
4 G a Káli-medencében
Mindjárt el is árulom, mi ez a 4 G: Gasztronómia, Geológia, Gyaloglás és Geoládák.
A március 15-ével záródó négy napot ugyanis a Káli-medencében töltöttük. Petráéknak tanítási szünet volt az ünnep előtti két nap, mi többiek pedig szabadságot vettünk ki, és három éjszakát töltöttünk el Köveskálon, a Kővirág panzióban, egy egykori bikaistállóból átalakított panzióban.
Gasztronómia
Köveskál gasztrofaluként hirdeti magát, több fine-dining kategóriába eső étterme is van, melyből kettőt próbáltunk ki, a Kővirág Éttermet és a Miakő Vendéglőt (a környéken minden kőről van elnevezve, erről majd szólok a Geológia fejezetben). Anyagi okokból kifolyólag a másik két napon átlagos éttermekben voltunk.
A Kővirágban kacsacombot ettem zelleres kuszkusszal, desszertnek pedig újraértelmezett kukoricamálét szilvalekvárral, de Bori például kipróbálta a muflont, és nem csalódott. Fehérbort ittunk hozzá.
A Miakőben hagymalevest ettem sajtos bagettel, de Kati kipróbálta az erőlevest fürjtojással. Én főételnek bevállaltam a bébicsülköt bajor káposztával és újraértelmezett hagymás törtkrumplival, de Kati például rozé mangalicakarajt rendelt csicsókapürével. Desszertet csak a gyerekek vállaltak, mindketten Karamell Flan Story-t, egyfajta sós karamellt ettek. Itt rozébort ittunk.
Geológia
A Balaton-felvidék elmúlt 10 millió éve változatos geológiai, vulkáni tevékenységgel telt. Mai hír, hogy uniós pénzekből fejlesztik a terület geológiai értékeinek megóvását és bemutatását. Mi négy jellegzetes területet kerestünk fel: a tihanyi gejzírmezőt, a Hegyestű bazaltoszlopait, a Csobánc mellett található kőtengert és a tapolcai tavasbarlangot a hozzá kapcsolódó geológiai kiállítással.
A tihanyi félsziget területén 4-5 millió éve működő vulkánok úgynevezett tufavulkánok voltak. A bazalttufa-kitörések megszűnte után aktív gejzírtevékenység volt a területen, az egész olyan lehetett, mint a mostani Izland. Ennek a tevékenységnek a nyoma a a forró víz által a felszínen lerakott mészkő és kova, melyek gejzírkúpok formájában helyezkednek el a tájban. A Belső-tótól délre található tucatnyi nagyobb és több kisebb gejzírkúp természetvédelmi terület, mely egy 4-5 km-es túrával bejárható.
A Monoszló mellett található Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyben a megrekedt bazaltos magma öt- és hatszögletű 20-40 cm átmérőjű oszlopok formájában szilárdult meg, és az erózió és a '60-es években felhagyott bazaltbányászat hatására látványos formában szemlélhető meg. A hegytetőn egy geológiai bemutatóhely is van.
A Csobánc hegy mellett, Gyulakeszi közelében található Kőtenger, vagy Kőmagas, vagy Papsapka-kövek a kovásodott rétegből alakult ki, a hatalmas köveket a szél és a jég, valamint a földből kiáramló gázok alakították ki. Nagyon érdekes és romantikus hely.
A tapolcai tavasbarlangban már többször csónakáztam, de Petra először járt itt. A barlanglátogatáson kívül egy látogatóközpontot is kialakítottak vezetett geológiai kiálítással, 3D-s vetítésekkel, makettekkel. A barlangot egy 12 millió évvel ezelőtt képződött kőzetből a hideg és meleg karsztvizek keveredése oldotta ki. A múlt század elején véletlenül, kútásás közben fedezték fel, és már a II. világháború előtt is látogatható, sőt csónakázható volt.
Az üdülésünk utolsó napján szerettünk volna ellátogatni a Szent György-hegy bazaltorgonáihoz is, de előző este Petra a szállásunkon belerúgott a lépcsőbe és lesántult, ezért ezt a túrát ki kellett hagynunk.
Gyaloglás
A gyaloglások és a geológiai helyek felfedezése általában egybeesett. Első napon a tihanyi gejzírmezőt jártuk be.
Második nap egy 12 km-es túrával bejártuk a Theodora tanösvényt, mely a Káli medencében, a Kornyi-tó körüli szép útvonal.
A március 15-ével záródó négy napot ugyanis a Káli-medencében töltöttük. Petráéknak tanítási szünet volt az ünnep előtti két nap, mi többiek pedig szabadságot vettünk ki, és három éjszakát töltöttünk el Köveskálon, a Kővirág panzióban, egy egykori bikaistállóból átalakított panzióban.
Gasztronómia
Köveskál gasztrofaluként hirdeti magát, több fine-dining kategóriába eső étterme is van, melyből kettőt próbáltunk ki, a Kővirág Éttermet és a Miakő Vendéglőt (a környéken minden kőről van elnevezve, erről majd szólok a Geológia fejezetben). Anyagi okokból kifolyólag a másik két napon átlagos éttermekben voltunk.
A Kővirágban kacsacombot ettem zelleres kuszkusszal, desszertnek pedig újraértelmezett kukoricamálét szilvalekvárral, de Bori például kipróbálta a muflont, és nem csalódott. Fehérbort ittunk hozzá.
Geológia
A Balaton-felvidék elmúlt 10 millió éve változatos geológiai, vulkáni tevékenységgel telt. Mai hír, hogy uniós pénzekből fejlesztik a terület geológiai értékeinek megóvását és bemutatását. Mi négy jellegzetes területet kerestünk fel: a tihanyi gejzírmezőt, a Hegyestű bazaltoszlopait, a Csobánc mellett található kőtengert és a tapolcai tavasbarlangot a hozzá kapcsolódó geológiai kiállítással.
A tihanyi félsziget területén 4-5 millió éve működő vulkánok úgynevezett tufavulkánok voltak. A bazalttufa-kitörések megszűnte után aktív gejzírtevékenység volt a területen, az egész olyan lehetett, mint a mostani Izland. Ennek a tevékenységnek a nyoma a a forró víz által a felszínen lerakott mészkő és kova, melyek gejzírkúpok formájában helyezkednek el a tájban. A Belső-tótól délre található tucatnyi nagyobb és több kisebb gejzírkúp természetvédelmi terület, mely egy 4-5 km-es túrával bejárható.
 |
| Kilátás egy gejzírkúp tetejéről |
 |
| Bori a Hegyestű alatt |
 |
| Mögöttem a Hegyestű |
 |
| A méretek érzékeltetésére |
Gyaloglás
A gyaloglások és a geológiai helyek felfedezése általában egybeesett. Első napon a tihanyi gejzírmezőt jártuk be.
Második nap egy 12 km-es túrával bejártuk a Theodora tanösvényt, mely a Káli medencében, a Kornyi-tó körüli szép útvonal.
 |
| Itt fakad a Kékkúti ásványvíz |
 |
| A Káli-medencében |
 |
| A Kornyi-tó |
 |
| Középkori templom-rom |
A harmadik napon 4-5-km túrával a Papsapka-kövektől Csobánc várához gyalogoltunk fel.
A negyedik napra fájós lábú Petrával csak egy kisebb séta jutott: a nagyvázsonyi Kinizsi Vártól 6-700 m-re az erdőben találhatók az egykori pálos kolostor romjai. Bár Nagyvázsonyban többször jártunk, a klastromromokhoz most jöttünk el először.
Geoládák
Ez az üdülés sem telhetett el geocaching nélkül. A négy nap alatt 18 ládát találtunk meg.
2017. március 17., péntek
Új kiszolgáltatottság
Az emberiség több százezer éves történetében ki volt szolgáltatva a természet erőinek, árvizek, tornádók, földrengések kénye-kedvének. Az istenek megengesztelésével próbáltunk túljárni a természet eszén, aszály idején termékenységi táncot jártunk. Mára sikerült többé kevésbé úrrá lennünk a természet vad erői fölött, az árvizek útjába gátakat emelünk, földjeinket öntözzük, az időjárás rosszra fordulását napokkal-hetekkel előre jelezzük. Nem vagyunk többé kiszolgáltatva.
Vagy mégis?
A számítógépet, internetet, okostelefont használók már tudják egy ideje, hogy a szoftvereknek való kiszolgáltatottság majdnem olyan pusztító lehet, mint a természet vad erőinek. Felsorolok néhány példát csak az elmúlt néhány hónapból.
Telefonomon rendszeresen frissíti magát az operációs rendszer (jelenleg Android 6.0.1. - áldassék a neve). A legutóbbi frissítés után hiába hívtak, nem csörgött a telefon. Már több posztban megírtam, hogy már a régi telefonjaimon is az Orion űrhajó filmzenéje (Peter Thomas) szerzeménye a csengőhangom, ez nálam afféle kabala és nosztalgia. Nos, elnémult az Orion, pedig szabványos mp3-as fájlformátumban van és a telefon zenelejátszója minden további nélkül lejátssza. Utána olvasva a fórumokban mások is arról panaszkodtak, hogy elnémult a csengőhangjuk. Persze agyatlan ötletelésen kívül semmilyen értelmes megoldási javaslatot nem találtam. Próbálkoztam a "Beállítások" alkalmazás "Hangbeállítások" menüjével, ki is lehetett választani az Oriont, meg is szólalt, de ha hívásom érkezett, néma maradt. Már kezdtem lemondani kedvenc csengőhangomról, amikor végül kipróbáltam, hogy a zenelejátszó "Opciók" menüjéből választom ki a "Beállítás csengőhangként" parancsot. Csodák-csodája, ez működik. Istenem, valamit elkeféltek a friss verzióban.
Cégem bankügyeit a banktól kapott chipkártyával és a hozzá kapott kártyaolvasóval intézem. Attól függően, hogy milyen böngészőt használ az ember, egy megfelelő bővítményt kell telepíteni és már mehet is a belépés a netbankba. Naná, hogy egy szép napon nem tudtam belépni, azt írta, telepítsem a bővítményt. Nézem, látom, hogy már telepítve van, de azért telepítem még egyszer: semmi eredmény. Csak pár nap múlva jött ki a böngészőnek egy olyan verziója, amely már megint újra engedte futni a bővítményt. De mi van az ez alatt az idő alatt el nem utalt pénzekkel? A bosszúsággal? Az elfecsérelt idővel?
Egy PLC-s fejlesztésünk kapcsán a megrendelőnknek részletes fejlesztői leírást adtunk a fejlesztő rendszer használatáról. Panaszkodik, hogy nála nem működik, a gépe sehogyan sem kapcsolódik a még fel nem programozott, IP-címmel nem rendelkező PLC-khez. Megint csak az internetes fórumokhoz fordulok: őrjöngő felhasználók, tanácstalanság. Nézzük a megrendelőnk gépét: ugyanaz az operációs rendszer, a fejlesztő szoftvernek ugyanaz a verziója, mint a miénk. Vizsgáljuk meg a hálózati adatforgalmat egy erre alkalmas monitor-programmal. A mi gépünknél kimegy a megfelelő multicast üzenet, mely a hálózaton lévő PLC-ket hivatott felderíteni, a megrendelő gépénél nem. Hát persze, hogy a gépre telepített vírusfigyelő szoftver tűzfala blokkolta az üzenetet.
A vírusfigyelő programok amúgy is szeretnek nagyon mélyen belemászni a számítógépek lelkébe. Van egy kedvenc fényképszerkesztő szoftverem, már elég jól ismerem a csínját-bínját, kiismertem az összes funkcióját. Egy szép napon hiába kattintok a program ikonjára, nem indul. De nem ír ki ám semmit, csak néma csönd. Indítsuk újra gépet - semmi. Telepítsük újra a szoftvert - semmi. Persze régi motorosként kikapcsoltam a vírusfigyelést - mégse semmi. Kollégám azt mondta, látott ő már karón varjút, távolítsam el végleg a vírusfigyelőt. Mondtam neki, nem hiszem, hogy ez más lenne, mint kikapcsolni, de azért kipróbálom. Lássatok csodát: a fényképszerkesztő elindult. Nézzük a fórumokat: őrjöngő felhasználók, tanácstalanság, bla-bla-bla. Az új frissítés blokkolt néhány régi programot.
Feltűnt, hogy egy ideje rengeteg kéretlen levelet kapok a hivatalos email címemre. Ez azért furcsa, mert ezt a címet nem használom magáncélra, nem használom internetes vásárlásokra vagy egyéb tranzakciókra. Megtudtam aztán, hogy vannak olyan mobilapplikációk, melyek nagyon jópofák, pl. fényképeket lehet velük átalakítani, csak van velük egy apró bibi - lelopják a telefonunk címlistáját. Persze telepítéskor minden applikáció kér hozzájárulást ehhez-ahhoz, de általában gondolkodás nélkül meg szoktuk adni az engedélyt. Hát így lett a hivatalos email címem is árucikk, működő címek darabja egy cent a reklámpiacon.
Vagy mégis?
A számítógépet, internetet, okostelefont használók már tudják egy ideje, hogy a szoftvereknek való kiszolgáltatottság majdnem olyan pusztító lehet, mint a természet vad erőinek. Felsorolok néhány példát csak az elmúlt néhány hónapból.
Telefonomon rendszeresen frissíti magát az operációs rendszer (jelenleg Android 6.0.1. - áldassék a neve). A legutóbbi frissítés után hiába hívtak, nem csörgött a telefon. Már több posztban megírtam, hogy már a régi telefonjaimon is az Orion űrhajó filmzenéje (Peter Thomas) szerzeménye a csengőhangom, ez nálam afféle kabala és nosztalgia. Nos, elnémult az Orion, pedig szabványos mp3-as fájlformátumban van és a telefon zenelejátszója minden további nélkül lejátssza. Utána olvasva a fórumokban mások is arról panaszkodtak, hogy elnémult a csengőhangjuk. Persze agyatlan ötletelésen kívül semmilyen értelmes megoldási javaslatot nem találtam. Próbálkoztam a "Beállítások" alkalmazás "Hangbeállítások" menüjével, ki is lehetett választani az Oriont, meg is szólalt, de ha hívásom érkezett, néma maradt. Már kezdtem lemondani kedvenc csengőhangomról, amikor végül kipróbáltam, hogy a zenelejátszó "Opciók" menüjéből választom ki a "Beállítás csengőhangként" parancsot. Csodák-csodája, ez működik. Istenem, valamit elkeféltek a friss verzióban.
Cégem bankügyeit a banktól kapott chipkártyával és a hozzá kapott kártyaolvasóval intézem. Attól függően, hogy milyen böngészőt használ az ember, egy megfelelő bővítményt kell telepíteni és már mehet is a belépés a netbankba. Naná, hogy egy szép napon nem tudtam belépni, azt írta, telepítsem a bővítményt. Nézem, látom, hogy már telepítve van, de azért telepítem még egyszer: semmi eredmény. Csak pár nap múlva jött ki a böngészőnek egy olyan verziója, amely már megint újra engedte futni a bővítményt. De mi van az ez alatt az idő alatt el nem utalt pénzekkel? A bosszúsággal? Az elfecsérelt idővel?
Egy PLC-s fejlesztésünk kapcsán a megrendelőnknek részletes fejlesztői leírást adtunk a fejlesztő rendszer használatáról. Panaszkodik, hogy nála nem működik, a gépe sehogyan sem kapcsolódik a még fel nem programozott, IP-címmel nem rendelkező PLC-khez. Megint csak az internetes fórumokhoz fordulok: őrjöngő felhasználók, tanácstalanság. Nézzük a megrendelőnk gépét: ugyanaz az operációs rendszer, a fejlesztő szoftvernek ugyanaz a verziója, mint a miénk. Vizsgáljuk meg a hálózati adatforgalmat egy erre alkalmas monitor-programmal. A mi gépünknél kimegy a megfelelő multicast üzenet, mely a hálózaton lévő PLC-ket hivatott felderíteni, a megrendelő gépénél nem. Hát persze, hogy a gépre telepített vírusfigyelő szoftver tűzfala blokkolta az üzenetet.
A vírusfigyelő programok amúgy is szeretnek nagyon mélyen belemászni a számítógépek lelkébe. Van egy kedvenc fényképszerkesztő szoftverem, már elég jól ismerem a csínját-bínját, kiismertem az összes funkcióját. Egy szép napon hiába kattintok a program ikonjára, nem indul. De nem ír ki ám semmit, csak néma csönd. Indítsuk újra gépet - semmi. Telepítsük újra a szoftvert - semmi. Persze régi motorosként kikapcsoltam a vírusfigyelést - mégse semmi. Kollégám azt mondta, látott ő már karón varjút, távolítsam el végleg a vírusfigyelőt. Mondtam neki, nem hiszem, hogy ez más lenne, mint kikapcsolni, de azért kipróbálom. Lássatok csodát: a fényképszerkesztő elindult. Nézzük a fórumokat: őrjöngő felhasználók, tanácstalanság, bla-bla-bla. Az új frissítés blokkolt néhány régi programot.
Feltűnt, hogy egy ideje rengeteg kéretlen levelet kapok a hivatalos email címemre. Ez azért furcsa, mert ezt a címet nem használom magáncélra, nem használom internetes vásárlásokra vagy egyéb tranzakciókra. Megtudtam aztán, hogy vannak olyan mobilapplikációk, melyek nagyon jópofák, pl. fényképeket lehet velük átalakítani, csak van velük egy apró bibi - lelopják a telefonunk címlistáját. Persze telepítéskor minden applikáció kér hozzájárulást ehhez-ahhoz, de általában gondolkodás nélkül meg szoktuk adni az engedélyt. Hát így lett a hivatalos email címem is árucikk, működő címek darabja egy cent a reklámpiacon.
2017. március 9., csütörtök
Achtung, Europa!
Amikor politikusok új európai rendről kezdenek beszélni, esetleg megemlítik az etnikai homogenitás fontosságát, vagy csak egyszerűen úgy indulnak Brüsszelbe, saját szövetségeseikkel közös problémákat megoldani, mintha csatába indulnának, akkor sokakban megszólal a vészcsengő.
A héten két olyan eseményen is részt vettünk, mely valamilyen módon kapcsolódik ehhez a vészreakcióhoz.
Bori munkahelye, a Centropa alapítvány elsőszülöttünk hathatós közreműködésével egy vándorkiállítást készített, melynek címe: Túlélés Szarajevóban. Szarajevó a délszláv háborúk kirobbanásáig Európa egyik legmultikulturálisabb helye volt: muszlim bosnyákok, ortodox szerbek, katolikus horvátok és egy, még a 15. század végén Spanyolországból kitelepített zsidó közösség színesítette a képet. Szarajevó minden volt, csak etnikailag homogén nem, mégis sokaknak a világ legjobb helye volt ez a nyüzsgő, pezsgő sokféleség. Sokan gondolkodtak azonban úgy, mint most egyre többen - legyen Bosznia is homogén. De a nacionalista pusztítás kellős közepén egy kisebb csoda történt: a négy nemzetiség összefogva segített a rászorultakon: szükségkonyhát, gyógyszertárat üzemeltetett, elszállásolta azokat, akiknek lerombolták az otthonát, a betegek orvosi ellátást kaptak. Senkitől nem kérdezték, mi a nacionáléja. Ezt mutatja be tablókon a kiállítás.
A kiállításmegnyitóra az Izraeli Kulturális Intézetben került sor, és az eseményen jelen volt az izraeli nagykövet, valamint a magyarországi muszlim közösség vezetője is.
A másik esemény egy bemutató volt a Belvárosi Színházban. Ladislav Fuks A hullaégető című darabját néztük meg, mely egy hátborzongató dráma a a rasszizmus fokozatos kialakulásáról. Zoltán Gábor Orgia című könyve kapcsán már írtam arról a messianisztikus küldetéstudatról, amely fokozatosan képes a legtörvénytisztelőbb, legcsaládszeretőbb állampolgárt is vérengző vadállattá változtatni. Egyfajta megtisztító új rendben való szinte vallásos hit, melyben megsemmisül minden, ami régi és rossz, és megszületik az Új Szellem. Ez az átalakulás megy végbe a darabbéli egyszerű krematóriumi munkásemberben (Gálvölgyi János) is. A bemutatón egyébként a liberális baloldal olyan ikonikus alakjait ismerhettük fel a közönség soraiban, mint Lakner Zoltán politológus, Sas József, Kuncze Gábor, Farkasházi Tivadar, Veiszer Alinda, Závada Pál, Hann Endre szociálpszichológus, Ullmann Mónika. Kicsit komor, de tanulságos színházi este volt.
A héten két olyan eseményen is részt vettünk, mely valamilyen módon kapcsolódik ehhez a vészreakcióhoz.
Bori munkahelye, a Centropa alapítvány elsőszülöttünk hathatós közreműködésével egy vándorkiállítást készített, melynek címe: Túlélés Szarajevóban. Szarajevó a délszláv háborúk kirobbanásáig Európa egyik legmultikulturálisabb helye volt: muszlim bosnyákok, ortodox szerbek, katolikus horvátok és egy, még a 15. század végén Spanyolországból kitelepített zsidó közösség színesítette a képet. Szarajevó minden volt, csak etnikailag homogén nem, mégis sokaknak a világ legjobb helye volt ez a nyüzsgő, pezsgő sokféleség. Sokan gondolkodtak azonban úgy, mint most egyre többen - legyen Bosznia is homogén. De a nacionalista pusztítás kellős közepén egy kisebb csoda történt: a négy nemzetiség összefogva segített a rászorultakon: szükségkonyhát, gyógyszertárat üzemeltetett, elszállásolta azokat, akiknek lerombolták az otthonát, a betegek orvosi ellátást kaptak. Senkitől nem kérdezték, mi a nacionáléja. Ezt mutatja be tablókon a kiállítás.
A kiállításmegnyitóra az Izraeli Kulturális Intézetben került sor, és az eseményen jelen volt az izraeli nagykövet, valamint a magyarországi muszlim közösség vezetője is.
 |
| Bori az egyik tablóval |
2017. március 6., hétfő
Szarvasok, medvék, Oscarok
Pont úgy érzem magam, mint 35 évvel ezelőtt. 1981-ben Oscar-díjat nyert Rófusz Ferenc A légy című animációs filmje (a díj átvétele botrányos körülmények között zajlott, az alkotót nem engedték kiutazni a gálára), majd egy év múlva, 1982-ben Szabó István Mephisto-ja kapta meg az Oscart. Azt gondoltuk, hogy most már ez minden évben így lesz, aztán mégis 34 évet kellett várni a Saul fiára.
Az akkori kultúrpápát Aczél Györgynek hívták, s bár mindenki pontosan tudta, hogy a hatalom embere, aki elkötelezetten suhogtatja a három T (tilt-tűr-támogat) pallosát, mégis jó érzékkel alkalmazta a harmadik T-t. Hasonló a helyzet most is: Andy Vajna filmmogulról tudjuk, hogy uralja a teljes szerencsejáték-piacot, hogy médiabirodalma a kormányzat lakálmédiája, négy évtized tapasztalatával mégis minőségi filmeket támogat, sőt, számos nagy produkciót forgatnak magyar stúdiókban. A tavalyi Oscar után idén Deák Kristóf Mindenki (Sing) című rövidfilmje kapta meg az Amerikai Filmakadémia díját, a Berlini Filmfesztiválon pedig Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte el a fődíjat, az Arany Medvét.
A Mindenki díjának azért örülök nagyon, mert egy viszonylag egyszerű, nem lila ködbe burkolózó művészfilmről van szó. Bár a film végkimenetelét már nagyjából a film közepén sejteni lehet, a katarzis mégis akkorát üt, hogy teljesen letaglóz aztán felemel. Örülök, hogy a Filmakadémia tagjai is így látták. Az Erika nénit alakító Szamosi Zsófia különben mostanában gyakran foglalkoztatott színésznő, a most véget ért Filmhéten is díjat kapott A martfűi rémben nyújtott alakításáért. És természetesen van köze az arany medvés Enyedi Ildikóhoz is, hiszen a Terápia című televíziós sorozatban - aminek számos epizódját Enyedi Ildikó rendezte - az egyik főszereplő volt.
A Berlini Filmfesztiválon szinte minden évben hozunk el valamilyen díjat, de a fődíjat, az Arany Medvét utoljára Mészáros Márta filmje, az Örökbefogadás kapta meg 42 évvel ezelőtt, 1975-ben (a pár napja elhunyt Berek Kati főszereplésével). Berlinben szeretik a magyar női filmrendezőket. Enyedi filmjét tegnap láttuk aDiadalban Tabánban, és ha én Katival megyek moziba, azon tudom lemérni, hogy milyen a film, hogy Kati hány papírzsebkendőt használ el. Nem baj, hogy Enyedi Ildikó ilyen ritkán készít új filmet, ha azok ilyen jók. Mostani filmje engem leginkább az Esőemberre emlékeztetett. Abban egy autista (Dustin Hoffman) és az öccse (Tom Cruise) közötti kapcsolat kialakulását követhetjük. Sokak számára az autizmus, mint betegség az Esőember által vált ismertté Dustin Hoffman elképesztően hiteles alakítása által. A Testről és lélekről női főszereplője hasonló mentális zavarban, Asperger-szindrómában szenved. Nehézségei vannak a kapcsolatok kialakításában, képtelen a metakommunikációra, érzelmek kifejezésére. Ha Dustin Hoffman alakításáról ódákat zengtem, akkor Borbély Alexandra játékáról csakis szuperlatívuszokban szólhatok. Az aspergeresek mentális páncélja mögött is érző, szeretetre vágyó ember lakik, és a film végére sikerül feltörni ezt a páncélt. Amihez persze fontos volt, hogy a másik ki merje mondani az érzelmeit, mert egy jókor elhangzó mondat szó szerint életet menthet. Azért olyan megindító az Esőember és a Testről és lélekről, mert az autisták és az aspergeresek lelkéhez nagyon hosszú és kanyargós út vezet.
És persze fontos része a filmnek az a misztikus vonal, ami elmaradhatatlan minden Enyedi filmben, jelen volt Az én huszadik századomban is és a Simon mágusban is. Mintha a forgatókönyvet Gabriel Gárcía Márquez vagy Lázár Ervin írta volna. A szerelmesek lelke egy másik dimenzióban, az álomvilágban már réges régen egymásra talált (szarvas képében), miközben a földi világban egymás csigahéját törögetik még. És akinek kétsége lenne, hogy Enyedi Ildikó tényleg egy zseni, nézze meg ezt a rövidfilmjét, melynek címe: Az első szerelem, amiből egyértelműen kiderül, hogy a szerelmesek tényleg nem ezen a földön járnak.
Van még egy kapocs a friss Oscar-díjas és a friss Arany Medve-díjas film között, mégpedig a zeneszerző, Balázs Ádám személye. A filmzenék szerzői a szó szoros értelmében szerzik a zenét, azaz nemcsak komponálnak, de más szerzőktől odaillő zenét választanak. Így került a Mindenki végére Balázs Ádám édesapjának, Balázs Árpádnak a Bodzavirág című kórusműve, a Testről és lélekrőlbe pedig a rejtélyes Laura Marling gyönyörű száma, a What He Wrote.
Beteszem ide a film Máriáját alakító Borbély Alexandra képét, alá az énekes, Laura Marling fotóját:
Az akkori kultúrpápát Aczél Györgynek hívták, s bár mindenki pontosan tudta, hogy a hatalom embere, aki elkötelezetten suhogtatja a három T (tilt-tűr-támogat) pallosát, mégis jó érzékkel alkalmazta a harmadik T-t. Hasonló a helyzet most is: Andy Vajna filmmogulról tudjuk, hogy uralja a teljes szerencsejáték-piacot, hogy médiabirodalma a kormányzat lakálmédiája, négy évtized tapasztalatával mégis minőségi filmeket támogat, sőt, számos nagy produkciót forgatnak magyar stúdiókban. A tavalyi Oscar után idén Deák Kristóf Mindenki (Sing) című rövidfilmje kapta meg az Amerikai Filmakadémia díját, a Berlini Filmfesztiválon pedig Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte el a fődíjat, az Arany Medvét.
A Mindenki díjának azért örülök nagyon, mert egy viszonylag egyszerű, nem lila ködbe burkolózó művészfilmről van szó. Bár a film végkimenetelét már nagyjából a film közepén sejteni lehet, a katarzis mégis akkorát üt, hogy teljesen letaglóz aztán felemel. Örülök, hogy a Filmakadémia tagjai is így látták. Az Erika nénit alakító Szamosi Zsófia különben mostanában gyakran foglalkoztatott színésznő, a most véget ért Filmhéten is díjat kapott A martfűi rémben nyújtott alakításáért. És természetesen van köze az arany medvés Enyedi Ildikóhoz is, hiszen a Terápia című televíziós sorozatban - aminek számos epizódját Enyedi Ildikó rendezte - az egyik főszereplő volt.
A Berlini Filmfesztiválon szinte minden évben hozunk el valamilyen díjat, de a fődíjat, az Arany Medvét utoljára Mészáros Márta filmje, az Örökbefogadás kapta meg 42 évvel ezelőtt, 1975-ben (a pár napja elhunyt Berek Kati főszereplésével). Berlinben szeretik a magyar női filmrendezőket. Enyedi filmjét tegnap láttuk a
És persze fontos része a filmnek az a misztikus vonal, ami elmaradhatatlan minden Enyedi filmben, jelen volt Az én huszadik századomban is és a Simon mágusban is. Mintha a forgatókönyvet Gabriel Gárcía Márquez vagy Lázár Ervin írta volna. A szerelmesek lelke egy másik dimenzióban, az álomvilágban már réges régen egymásra talált (szarvas képében), miközben a földi világban egymás csigahéját törögetik még. És akinek kétsége lenne, hogy Enyedi Ildikó tényleg egy zseni, nézze meg ezt a rövidfilmjét, melynek címe: Az első szerelem, amiből egyértelműen kiderül, hogy a szerelmesek tényleg nem ezen a földön járnak.
Van még egy kapocs a friss Oscar-díjas és a friss Arany Medve-díjas film között, mégpedig a zeneszerző, Balázs Ádám személye. A filmzenék szerzői a szó szoros értelmében szerzik a zenét, azaz nemcsak komponálnak, de más szerzőktől odaillő zenét választanak. Így került a Mindenki végére Balázs Ádám édesapjának, Balázs Árpádnak a Bodzavirág című kórusműve, a Testről és lélekrőlbe pedig a rejtélyes Laura Marling gyönyörű száma, a What He Wrote.
Beteszem ide a film Máriáját alakító Borbély Alexandra képét, alá az énekes, Laura Marling fotóját:
Ugye szerintetek is hasonlítanak?
2017. március 3., péntek
Heti hetes
Most, hogy már egészen biztosan megszűnik a Heti hetes, az RTL Klub 18 éven keresztül futó műsora - egyébként jogosan, mert már tényleg csak halvány utánzata volt egykori önmagának - felidézek néhány emléket a műsorral kapcsolatban.
Indulásakor, 1999-ben ellenzéki műsornak számított és nagyon hamar népszerű lett. Mi, akik időnként néztünk német tévét, tudtuk, hogy ez is licencműsor, a német RTL 7 Tage, 7 Köpfe című műsorának a magyar megfelelője. Az eredeti német műsort az a Rudi Carell találta ki, akit Kati még azokból az évekből ismert, amikor még Bécsben éltek. Rudi Carell hatalmas tévés személyiség volt, a Rudi Carell Show már a '60-as években nagyon népszerű volt Ausztriában, de volt egy showműsora '88-tól '92-ig, a Laß Dich überraschen, afféle kívánságteljesítő műsor, amit már együtt néztünk Katival kábeltelevízión.
Szóval ez a Rudi Carell azt találta ki, hogy lehetne egy olyan műsor, amiben van egy műsorvezető és hat vendég. A vendégek fele újságíró, a másik felel művész, és a műsorvezető által a felolvasott, heti aktualitásokat tartalmazó híreket viccesen kommentálják. Ez a műsor 10 évadot élt meg Németországban, 1996-tól 2005-ig futott, három évvel élte túl az alapító Rudi Carerellt.
Úgy tűnt, hogy a műsor magyar megfelelőjét az ellenzékisége tette olyan népszerűvé. Szombat esténként (később áttették vasárnapra) Heti hetest néző bulik, társasági összejövetelek voltak. Sógornőméknek volt egy baráti társaságuk, akikkel ha összejöttek bulizni, a Heti hetes idejére leültek a tévé elé. Kezdetben Csiszár Jenő, alias "Apukám", jelenlegi milánói konzulunk volt a műsorvezető, akit pár év múlva váltott fel Jáksó László. Míg Csiszárt alapvetően a (valószínűleg megjátszott) diszlexiája tette érdekessé, konkrétan egyetlen hírt sem volt képes baki nélkül felolvasni, Jáksónál inkább egy becsajozni képtelen és állandóan idétlen vicceket mesélő fickó karakterét próbálták erősíteni. A Heti Hetes még a 2001. szeptember 11-ei merénylet után sem maradhatott el, igaz, az a műsor a szokásostól eltérően inkább komor volt.
A műsor varázsát az adta, hogy a hét ember tényleg olyan volt, mint egy baráti társaság, akik nemcsak a híreket beszélik meg, de egymást oltogatják, cikizik, ugratják. Az igazi nagy szereposztás a 2000-es évek elejére alakult ki: Bajor Imre és Gálvölgyi János voltak a nép egyszerű, kicsit bunkó gyermekei, Hernádi Judit alakította a naivát, Havas Henrik a macsót, aki már minden volt az életben, csak még akasztott ember nem, Verebes István a neurotikus liberális, akinek mindenre van magyarázata, merthogy ő színházi ember, és Farkasházi Tivadar, a polihisztor, aki a lósporttól a sakkig mindenhez ért, egy két lábon járó lexikon.
Persze a 2000-es évek a két nagy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 vetélkedéséről volt híres. A két csatorna ahelyett, hogy külön-külön karaktert próbált volna kialakítani, szinte mindenben utánozta egymást, ugyanolyan stílusú magazinműsorok, vetélkedők, reality-show-k, szappanoperák, tehetségkutatók voltak mindkét csatornán. Természetes, hogy a TV2-t nem hagyta hidegen a Heti hetes sikere, ők is megpróbálkoztak hasonló műsorral. Először megcsinálták a műsor női változatát, a Vitriolt, Jakupcsek Gabriella vezetésével, majd ennek bukása után Verebes átcsábításával a Buzera című műsorral próbálkoztak, ahova már politikusokat is meghívtak, pl. Torgyán doktort (isten nyugosztalja).
Érdekes módon a Heti hetes fénykora mégis a szocialista kormányzás 8 évére esett, bebizonyítva, hogy a műsort nem az ellenzékiség, hanem a színes karakterek működtetik. A 2010-es években aztán átkerült az RTL kábelcsatornájára, így a földfelszíni sugárzásból kimaradva nézettsége jelentősen lecsökkent.
A Heti hetesnek fut egy klónja a Simicska kegyvesztettsége miatt egyre érdekesebbé váló Hír tv-n, a Szabadfogás. Ennek állandó szereplői is színes egyéniségek: Konok Péter történész, a konok liberális, Wahorn András képzőművész zenész, aki családunk számára arról ismert, hogy még Pintér Andrásként nővérem osztálytársa volt a József Attila Gimnázium rajztagozatán, aztán Csintalan Sándor, aki a szocialista képviselőségtől és óbudai polgármester-jelöltségtől jutott el odáig, hogy őrző-védő cég tulajdonosa legyen ill. kocsmát nyisson a Lehel téren, valamint Puzsér Róbert kritikus, megélhetési celeb. Ebben a műsorban kizárólag politikai híreket kommentálnak a vendégek. Nem valószínű azonban, hogy olyan hosszú életű lesz a műsor, mint a Heti hetes. Az RTL Klubnál talán csak a Barátok közt ért meg több évadot, az 20. éve fut.
Indulásakor, 1999-ben ellenzéki műsornak számított és nagyon hamar népszerű lett. Mi, akik időnként néztünk német tévét, tudtuk, hogy ez is licencműsor, a német RTL 7 Tage, 7 Köpfe című műsorának a magyar megfelelője. Az eredeti német műsort az a Rudi Carell találta ki, akit Kati még azokból az évekből ismert, amikor még Bécsben éltek. Rudi Carell hatalmas tévés személyiség volt, a Rudi Carell Show már a '60-as években nagyon népszerű volt Ausztriában, de volt egy showműsora '88-tól '92-ig, a Laß Dich überraschen, afféle kívánságteljesítő műsor, amit már együtt néztünk Katival kábeltelevízión.
Szóval ez a Rudi Carell azt találta ki, hogy lehetne egy olyan műsor, amiben van egy műsorvezető és hat vendég. A vendégek fele újságíró, a másik felel művész, és a műsorvezető által a felolvasott, heti aktualitásokat tartalmazó híreket viccesen kommentálják. Ez a műsor 10 évadot élt meg Németországban, 1996-tól 2005-ig futott, három évvel élte túl az alapító Rudi Carerellt.
Úgy tűnt, hogy a műsor magyar megfelelőjét az ellenzékisége tette olyan népszerűvé. Szombat esténként (később áttették vasárnapra) Heti hetest néző bulik, társasági összejövetelek voltak. Sógornőméknek volt egy baráti társaságuk, akikkel ha összejöttek bulizni, a Heti hetes idejére leültek a tévé elé. Kezdetben Csiszár Jenő, alias "Apukám", jelenlegi milánói konzulunk volt a műsorvezető, akit pár év múlva váltott fel Jáksó László. Míg Csiszárt alapvetően a (valószínűleg megjátszott) diszlexiája tette érdekessé, konkrétan egyetlen hírt sem volt képes baki nélkül felolvasni, Jáksónál inkább egy becsajozni képtelen és állandóan idétlen vicceket mesélő fickó karakterét próbálták erősíteni. A Heti Hetes még a 2001. szeptember 11-ei merénylet után sem maradhatott el, igaz, az a műsor a szokásostól eltérően inkább komor volt.
A műsor varázsát az adta, hogy a hét ember tényleg olyan volt, mint egy baráti társaság, akik nemcsak a híreket beszélik meg, de egymást oltogatják, cikizik, ugratják. Az igazi nagy szereposztás a 2000-es évek elejére alakult ki: Bajor Imre és Gálvölgyi János voltak a nép egyszerű, kicsit bunkó gyermekei, Hernádi Judit alakította a naivát, Havas Henrik a macsót, aki már minden volt az életben, csak még akasztott ember nem, Verebes István a neurotikus liberális, akinek mindenre van magyarázata, merthogy ő színházi ember, és Farkasházi Tivadar, a polihisztor, aki a lósporttól a sakkig mindenhez ért, egy két lábon járó lexikon.
Persze a 2000-es évek a két nagy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 vetélkedéséről volt híres. A két csatorna ahelyett, hogy külön-külön karaktert próbált volna kialakítani, szinte mindenben utánozta egymást, ugyanolyan stílusú magazinműsorok, vetélkedők, reality-show-k, szappanoperák, tehetségkutatók voltak mindkét csatornán. Természetes, hogy a TV2-t nem hagyta hidegen a Heti hetes sikere, ők is megpróbálkoztak hasonló műsorral. Először megcsinálták a műsor női változatát, a Vitriolt, Jakupcsek Gabriella vezetésével, majd ennek bukása után Verebes átcsábításával a Buzera című műsorral próbálkoztak, ahova már politikusokat is meghívtak, pl. Torgyán doktort (isten nyugosztalja).
Érdekes módon a Heti hetes fénykora mégis a szocialista kormányzás 8 évére esett, bebizonyítva, hogy a műsort nem az ellenzékiség, hanem a színes karakterek működtetik. A 2010-es években aztán átkerült az RTL kábelcsatornájára, így a földfelszíni sugárzásból kimaradva nézettsége jelentősen lecsökkent.
A Heti hetesnek fut egy klónja a Simicska kegyvesztettsége miatt egyre érdekesebbé váló Hír tv-n, a Szabadfogás. Ennek állandó szereplői is színes egyéniségek: Konok Péter történész, a konok liberális, Wahorn András képzőművész zenész, aki családunk számára arról ismert, hogy még Pintér Andrásként nővérem osztálytársa volt a József Attila Gimnázium rajztagozatán, aztán Csintalan Sándor, aki a szocialista képviselőségtől és óbudai polgármester-jelöltségtől jutott el odáig, hogy őrző-védő cég tulajdonosa legyen ill. kocsmát nyisson a Lehel téren, valamint Puzsér Róbert kritikus, megélhetési celeb. Ebben a műsorban kizárólag politikai híreket kommentálnak a vendégek. Nem valószínű azonban, hogy olyan hosszú életű lesz a műsor, mint a Heti hetes. Az RTL Klubnál talán csak a Barátok közt ért meg több évadot, az 20. éve fut.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)