Parlament

Parlament

2013. március 31., vasárnap

Mary Poppins és más musical-ek

Tegnap negyedmagammal megnéztük a Mary Poppinst a Madáchban (szegény Kati itthon maradt tortát sütni a mai családi összejövetelre). A Mary Poppins, akárcsak más régi zenés filmek, pl. az Oz vagy az Ének az esőben nálunk kultuszfilmnek számítanak, lányaim rendszeresen megnézik őket DVD-ről. Érdekes, hogy az irodalmi alapanyag sem az Oznál, sem A csudálatos Mary-nél nem ragadta meg őket.
Szóval ismertük a történetet meg a mesét is, de a tegnapi színházi estén ismét átéltük a csodát. Spoiler-veszélyt elkerülendő csak annyit mondhatok a darabról: Szuperfenofrenetikomaxikapitális!
Persze a Madách színházat most a Macskák 30 éves jubileuma lengi körbe. Bátran állíthatom, 30 évvel ezelőtt az ország Macskák-lázban égett. A televízió folyamatosan tudósított a bemutató előkészületeiről, Webber magyarországi látogatásairól, arról, hogy Seregi László, ha foglalt volt a próbaterem, a színház büféjében próbált a táncosokkal. A Macskákra pont olyan nehéz volt jegyet szerezni, mint most a Mary Poppinsra. Én egy évvel a bemutató után láttam az eredeti "nagy" szereposztással: Haumann Péter, Cseke Péter, Szerednyei Béla, Almási Éva, Hűvösvölgyi Ildikó, Gyabronka József, Kishonti Ildikó, Rubold Ödön, Kis Mari, Tóth Enikő stb., stb. A tegnapi Mary Poppinson Szerednyeit és Hűvösvölgyit láthattam viszont a 30 évvel ezelőtti Macskákból. És hát persze a rendező, Szirtes Tamás is ugyanaz, ahogy valamennyi Webber-musical-nél.
Az első közvetlen találkozásom Webberrel a Jézus Krisztus szupersztár volt, 1983-ban filmen láttam. Persze a rádióban sok részletet játszottak belőle, akárcsak a Close Every Door-t a Józsefből vagy a Don't Cry For Me Argentina-t az Evitából. Pontosan egy évtizeddel a film elkészülte után vetíthették nálunk a Jézus Krisztus szupersztárt, amit még a korabeli sajtó is értetlenül fogadott, hiszen szó sincs benne a Jézus-filmeknél megszokott sematikus, idealizáló, mosolygó, szelíd szavú Jézus-ábrázolásról: Krisztus útkereső, bizonytalan, gyakran elveszti a fejét, Júdás pedig kétkedő és csalódott. A filmet gyors egymásutánban ötször néztem meg, a hanglemezt megvásároltam, a dalszövegeket lefordítottam magamnak és természetesen DVD-n is birtoklom.Néhány éve láttuk a Madáchban is.
A Macskák hangfelvételét is hamar megszereztem az eredeti magyar szereposztás szereplőivel. Tudnivaló, hogy a fordító, Romhányi József valamennyi macska nevét magyarra fordította, így pl. Macavity-ből Sam Mitsegél lett. Amikor tíz évvel ezelőtt újra láttam a Macskákat, csodálkozva tapasztaltam, hogy egyedül ennek a szereplőnek a neve van visszafordítva az eredeti angolra.
2000-ben Katival Londonban voltunk egy hétig, itt néztük meg a Starlight Expresst egy ütött-kopott, direkt erre a célra átalakított színházban. Frenetikus előadás volt, a szereplők valamennyien vasúti kocsik vagy mozdonyok és görkorcsolyával száguldoznak, táncolnak és énekelnek a színpadon. A CD-t már idehaza vásároltam meg.
Az operaház fantomjának lemezét Kati 1993-ban vásárolta meg az USA-ban. Illetve csak szerette volna. Tévedésből ugyanis egy másik, ugyanilyen című CD-t vett meg, ezért aztán idehaza sürgősen beszereztem az igazi Webber-lemezt. Másfél évtized múlva mutatta be a Madách a musical-t, a filmet is többször adták a tévében, DVD-n is megvan. Zeneileg a legjobb Webber-darabnak tartom, kedvenc részem belőle a Point Of No Return, egy tavalyi posztomban írtam is róla.
Az Evitával csak filmen találkoztam, Madonna játszotta a címszerepet és sok jelenetet Magyarországon forgattak belőle 1996-ban, pálmafás teret varázsolva a Szabadság térből.
A József és a színes szélesvásznú álomkabát című Webber-darabot 2005- őszén láttuk Debrecenben, de láttuk a Volt egyszer egy csapatot is a Madáchban. Végül is hét Webber-musicalt láttam, ebből hatot színházban, hármat filmen (is), négy megvan CD-n és kettő DVD-n.
Lám, Webber-darabok jutottak eszembe a Mary Poppinsról, pedig annak eredeti dalait a Sherman-fívérek, az új dalokat pedig a Stiles-Drewe szerzőpáros írta.

2013. március 29., péntek

Gyógyszer 2.0

Egy tavalyi posztomban azon füstölögtem, hogy a gyógyszerkiváltásnál már azt is ráírják a vényre, hogy mikortól váltható ki az orvosság.
Nos, ma én egy beválthatatlan receptet próbáltam beváltani. Rá volt írva, hogy 2013. április 1-étől váltható ki. Gondoltam, az húsvét hétfője, biztos már nagypénteken is kiadják a gyógyszert. Arra azonban nem számítottam, hogy a recept már lejárt, mert több mint három hónapja írták fel.
Kérdeztem, most akkor mi van. Azt mondja a patikárius, hogy nem adhatja ki az orvosságot, az OEP rendszere nem engedi. Kérdezem, hogy akkor ez most rendszerhiba. Azt mondja, hogy az a szoftver hibás, amivel a recept készült. Látott már ilyet.
Hát akkor úgy belém állt az ideg, hogy a receptet ott helyben széjjeltéptem, de azért magamban megemlékeztem a receptnyomtató program írójának jó édes anyjáról, nem különben azokrók, akik ezt a komplikált rendszert kitalálták.

2013. március 23., szombat

Liska Tibor és a rezsicsökkentés


25 éve jelent meg Liska Tibor könyve, az Ökonosztát, de akkor már vagy egy évtizede dolgozott a neves közgazdász a szocialista vállalkozási modell kidolgozásán. A modell lényege az volt, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, mert így igazságos (és valljuk be, a Kádár-rendszerben nem is igen lehetett mást mondani), viszont annak működtetése történjen vállalkozási alapon. A '80-as évek elejére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az állami tulajdonú vállalatok - érdekeltség híján - drágán, pazarlóan és teljesen versenyképtelenül működnek.
Akkoriban nemcsak az ifjú közgazdászok körében, de a fiatal értelmiségiek között is divat volt a Liska-féle vitákra eljárni, így én, mint kezdő mérnök is voltam párszor a Közgázon ilyen vitadélutánon, ahol egyébként nemcsak gazdasági szakemberek, de szociológusok, filozófusok, művészek is megnyilvánultak, így például az egyik ilyen vitán felszólalt Jancsó Miklós filmrendező is. Egy volt osztálytársam Liska tanainak nagy apostola volt, ahol tudta, terjesztette az elveket. A Liska-módszer gyakorlati kipróbálására is voltak lehetőségek, a szentesi termelőszövetkezet különféle eszközeinek, üzemegységeinek vállalkozásban történő üzemeltetésére lehetett licitálni, de szerveztek Liska-táborokat is, ahol a résztvevő fiatalok vállalkozásban üzemeltették a büfét, konyhát, zenestúdiót stb. A Liska-táborokban a fizetőeszköz a fabatka volt, melyen ez a mondat szerepelt: A bankjegyhamisítás állami monopólium.
A Koncepció és kritika című esszékötetben olyan közgazdászok fejtették ki véleményüket a Liska-koncepcióról, mint Nyers Rezső, Bokros Lajos, Kornai János, Tardos Márton. De olvastam más - a szocialista gazdaság diszfunkcióit elemző - könyveket is, pl. a már említett Kornai János Hiány című alapvetését vagy az Indulatos röpiratot, vagy a Pénzügyi Kutató Intézet munkatársai által szerkesztett Fordulat és reform című dolgozatot, melyet olyan neves személyek írtak, mint többek között Lengyel László, Csillag István, Bokros Lajos és - nocsak, milyen érdekes - Matolcsy György.
De hogy jön ide az Orbán-kormány által meghirdetett rezsicsökkentés?
Hát úgy, hogy a rendszerváltozás után sokan úgy gondoltuk, végre sikerül leszámolni azzal az illúzióval, hogy csak a mindenkori kormányzat határozza meg a jövedelmünket és a termékek árát. A 1990 őszi taxisblokád bebizonyította, hogy Kádár népe még mindig nem hiszi el, hogy a benzin ára nem a miniszterelnök jóindulatán múlik. Aztán kijózanítóan hatott az évtized, különösen az évtized harmadik harmadában életbe léptetett  Bokros-csomag.
Az első nagy visszaesés a 2002-es Medgyessy-féle száznapos program következménye volt. Akkor megint elhittük, hogy lehet egyszerre 13. havi nyugdíjat adni, eltörölni a minimálbérek adóját és 50%-kal megemelni a közalkalmazotti fizetéseket. Akik rosszallóan csóválták a fejüket (pl. Bauer Tamás), azokat egyszerűen félreállították. Fél évtizedet sem kellett várni a keserű kijózanodásra: a válság és hazánk eladósodottsága mindent elsöpört.
A második Orbán-kormány harmadik évének végén csökkenő népszerűség és erősödő ellenzék mellett a miniszterelnöknek megvilágosodása támadt (talán a Magyarok Nagyasszonya jelent meg neki álmában turul képibe'): túl sokat fizet a magyar a villanyért és a gázért! Csökkentsük! A rezsicsökkentés most megint azt sugallja az embereknek, hogy ha a kormány nagyon akarja, akkor bárminek az árát csökkenteni tudja. És lám, Kádár Orbán népe ott áll sorba a Fidesz standjainál, hogy aláírásával erősítse meg: igen, kevesebbet akarunk fizetni.

Még mindig joggal mondhatod, kedves blogolvasó, hogy nem érted, hogy kerül ide Liska.
Nos, a rendszerváltás után a közszolgáltatások egy része állami (vagy önkormányzati) tulajdonban maradt, mint pl. a MÁV vagy a BKV. Ezek hasonlóan, mint a szocializmusban rohadnak, pusztulnak, épp hogy vegetálnak. Az áram- és gázszolgáltatók valamint a víz- és csatornaművek azonban általában részben vagy egészben privatizálásra kerültek. Az így bekerült működő tőke aztán általában fejlesztések, korszerűsítések formájában hasznosult. Meg persze sok-sok profitban, amit most elkezdtünk sokallani.
Nehogymá a zemberek pénzét csak úgy elvigyék!
Úgyhogy hamarosan az áram- és gázszolgáltatók is MÁV-osodni, BKV-sodni fognak.
Pedig az állam által tulajdonolt, monopolhelyzetű közművek működtetésére ki lehetne (vagy inkább lehetett volna) dolgozni olyan gazdasági modelleket, melyek egyszerre biztosítják a korszerű és biztonságos szolgáltatást, az olcsó és hatékony üzemeltetést és az üzemeltető számára a tisztes, de még elfogadható hasznot. Ilyen gazdasági modelleket  keresett Liska és közgazdász-társai jó 30 évvel ezelőtt. Az államosítás és a rablóprivatizáció Szküllája és Kharübdisze között kéne biztonságos vízen hajózni. Úgy tűnik, ezt a lehetőséget most megint elmulasztjuk, és túl sokat áldozunk a rövidtávú népszerűség oltárán. Csüggesztő.

2013. március 21., csütörtök

Fülkefor újratöltve

Ahogyan azt egy évvel ezelőtti posztomban is megjósoltam, I. Fülkefornak, Kétharmadia királyának történetei nem értek véget, sőt, már a 100. tündérmese került ki Parti Nagy Lajos keze alól. Most a Belvárosi Színház (volt Filmmúzeum, később Broadway Mozi) ad otthont a szerző felolvasó estjének.
Ezúttal másik zenésztársat választott maga mellé az író, Presser Gábor helyett Dés Lászlót. Az előadáson a művészeti élet és a politikai közélet számos prominense jelen volt (persze mind libsibipsi), és be kell valljam, rég szórakoztam ilyen jól. Nem is gondoltam volna, hogy Parti Nagy ilyen jó előadó, nem is nagyon kedvelem az írói felolvasó esteket. Mély, levegős hangja és lassú tempója nagyon jól illett az ironikus, archaizáló szöveghez. Dés zongorán és szopránszaxofonon játszott összekötő zenét. A zongorát ütőhangszerként is használta, a szaxin pedig olyan közismert dalokra improvizált, mint a Boci-boci tarka, az A part alatt című gyerekdal, az Elindultam szép hazámból vagy a Megjöttek a fehérvári huszárok. Utóbbira nagyobb tapsot kapott, mint az író a felolvasásra, meg is jegyezte rögtön, hogy ha tudna szaxofonozni, nem kellene ilyeneket írnia.
Nehéz emlékezetből visszaidézni Parti szófordulatait, de egy-kettőt talán sikerül:
  • A jövő talpköve fejbe` dől el
  • A felfelé a lefelé unortodox aspektusa
  • A tényeknél csak Orbán Viktor makacsabb
  • Gentleman`s léprement
Parti Nagy Lajos már szinte minden irodalmi díjat és állami kitüntetést megkapott, ami azért jó, mert a jelenlegi kormányzattól még egy Szaniszló Ferenc-díjra sem igen számíthat. Azt hiszem, utoljára Hofi Géza Az élelem bére előadásán éreztem így magam 2001-ben, mint tegnap este. Rá egy évre az első Orbán-kormány megbukott, de a bukás másnapján a nagy komikus is örökre távozott. Remélem, Partinak nem kell ekkora árat fizetnie majd a második Orbán-kormány bukásáért.
Mivel a meséknek nemcsak a szerző, de Kari Györgyi is ihletett előadója, most ide beszúrom az ő előadásában azt a mesét, amivel a tegnapi műsor kezdődött.

2013. március 17., vasárnap

Trabantból nőtt vadvirág

Erdős Virág A trabantfejű nő című vékonyka kötetét kaptam meg anyámtól József-napra (március 15-én tartottuk a József-napot, míg az ország a hóban fuldoklott). Nagyobb örömet nem is szerezhetett volna nekem (persze gyanítom, hogy Kati súgott neki).
Erdős Virág textusával először nyáron találkoztam, amikor - éppen Egerben voltunk - a Petőfi rádióban a Kistehén zenekar Ezt is elviszem magammal című számát hallottam. Persze akkor még nem tudtam, ki a szövegíró.
Karácsonykor anyám hívta fel a figyelmet a Népszabadságban megjelent írásra, Erdős Virág Profán zsoltár egy nagy, boldog asszonyhoz című versére, melyet Rutkai Bori festménye ihletett. (Érdekes, hogy Rutkai Bori ugyanúgy a Budapest Bár zenekarral szokott énekelni, mint a Kistehén énekese, Kollár-Klemencz László, van úgy, hogy néha a dolgok körbeérnek.)
Igazából Bayer Zsolt elhíresült cikke kapcsán figyeltem fel Erdős Virágra. A cikken a méltatlanul megidézett Erdős Virág éppúgy felháborodott, mint minden jóérzésű ember. Még a Fidesz prominensei és a Magyar Hírlap is elhatárolódott. Először. Aztán az újság online változatából törölték az elhatárolódást, helyette egyetértésüket fejezték ki (mintha a netről lehetne valamit is törölni, hahaha), a Fidesz pedig felsorakozott Bayer mögé, maga a házelnök köszöntötte az újságírót 50. születésnapján a Barabás-villában.
(Zárójelben jegyzem meg, én is mulattam már együtt Bayerrel a Barabás-villában, itt tartotta ugyanis 2006-ban a Szilágyi Gimnázium az alapítványi bálját. Bayer szilágyis öregdiák, akárcsak Semjén Zsolt).
Onnantól kezdve nyomon követem Erdős Virág verseit és prózáját is, szerencsére a Népszabadságban gyakran publikál.
A Trabant a kádári pszeudo-világ tipikus szimbóluma, melyet csak az érthet igazán, aki birtokolt vagy csak vezetett Trabantot a '70-es, '80-as években, szerelmeskedett már egy Trabant hátsó ülésén, szerelt már Trabant-dinamót egy Liptovsky Ján-i szálloda asztalán, utazott már ötödik utasként egy Trabant-kombi csomagtartójában. A Trabant az a pszeudo-autó, melyet pszeudo-munkáért kapott pszeudo-bérből hosszú évek várakozása után kapott meg az ember, hogy elnyerje vele a pszeudo-szabadságot. Nem véletlen, hogy Esterházy Péter ezzel az idézettel kezdi a Kis magyar pornográfiát: A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson. A Macskajaj visszatérő jelenete a Trabantot jóízűen falatozgató disznó képe.
Erdős Virág versei is olyanok, mintha Trabantból, házgyári panelekből, a cigánysor putriaiból, az aluljárók lépcsőiből kinőtt vadvirágok lennének. Pattogó rap-ritmus, egyszerű rímek és nagyon erős fogalmazás jellemzi őket. És persze ugyanúgy elkeseredett, de tántoríthatatlan magyarság, ahogyan azt Parti Nagy Lajosnál is írtam. Jó is, hogy nem sokkal a Rutinglitang után olvastam A trabantfejű nőt, így megérthettem a parti kis című verset is. Partinál:
Van versetírni asztalod,
van versetírni szék,
van hersegvirsli, azt falod,
freccsenne végre szét.

Erdősnél:
van vakanyag pupillatágító
van tollbamondat szórakosgató
kibicfelár van tintatöltelék,
hiába már hiába volna még

Ja, és Pati Nagy nyúgalomb szava (amit ugye Arany János kiki nyúgalomba verssorából kölcsönzött) Erdős Virágnál irgalomb-ként jelenik meg.
Aktuális idézet a Márciusi kesergőből:
egy a tábor egy az
ellen

induljunk hát
magunk
ellen

Végezetül beszúrom ide a Kistehén dalát, szövegíró Erdős Virág, hallgassátok:

2013. március 14., csütörtök

Hát a pápa? Az is!

A címben idézett párbeszéd a családi legendárium része. Apámék érettségire készülvén beültek az érettségiző évfolyam vizsgáira, és cédulákra rögzítették az elhangzott kérdéseket és válaszokat. A cédulák azután összekeveredtek, így aztán senki nem tudta megmondani, mi volt az előzménye annak a kérdésnek: "Hát a pápa?", de mindenki tudta, hogy azt kell rá válaszolni: "Az is!".
Eszembe jutott ez a történet, amikor Orsi az osztálytársaival pár hete szintén történelemérettségire készülve cédulázott. Most meg a pápaválasztásról jutott eszembe.
VI. Pál halálakor (1978. augusztusában) éppen Angliában voltam két barátommal. VI. Pált I. János Pál (Albino Luciani) követte a Szent Péter trónusán, aki a történelem legrövidebb ideig uralkodó pápája volt, 33 nap után meghalt. Halálát számos összeesküvés-elmélet övezte, a legismertebb a Keresztapa 3-ban is feldolgozott konteo, amely szerint a vatikáni bank a maffiapénzek tisztára mosásával busás haszonra tett szert, az új pápa ebben próbált rendet tenni, ezért kellett eltakarítani az útból.
Amikor utódját, II. János Pált (Karol Józef Wojtyła) megválasztották, éppen almaszedő táborban voltunk (abban az időben az egyetemistákat mezőgazdasági idénymunkára is felhasználták). Megválasztása szenzáció volt: hosszú idő után az első nem olasz pápa volt, ráadásul kelet-európai. Lengyelország akkor már forrongott, hamarosan megalakult a Szolidaritás szakszervezet majd jött a Jaruzelski-féle rendkívüli állapot. II. János Pál volt az utazó pápa, aki személyesen utazott a világ összes katolikus országába híveihez, így 1991-ben hazánkban is járt. Az Ostrom utcában én is ott voltam az ünneplő tömegben, amikor a papomobillal a Várba hajtatott. Több mint negyedszázados uralkodása alatt nagyon népszerűvé vált, halála után hat évvel boldoggá avatták. Budapesten tér (a volt Köztársaság tér) és szobor is őrzi emlékét.
Halálához egy kínos jelenet is kapcsolódik: A TV2 épp a Megasztár második szériáját közvetítette. A műsorvezető az adás közben jelentette be a pápa halálát, majd az egyperces néma csend után folytatódott az éneklés.
II. János Pált egy német pápa, XVI. Benedek (Joseph Alois Ratzinger) követte. Fél évezred után az első német pápa volt, ráadásul Németország - bár a római katolikus hit a legelterjedtebb - a reformáció szülőhazája. Ratzinger még abban is különleges volt, hogy több mint fél évezred után az első pápa, aki önként mondott le hivataláról.
A pápaválasztó konklávé tegnap választotta meg Ferenc pápát, az argentin Jorge Mario Bergoglio-t. Ő is különleges, hiszen 1300 év után az első nem európai pápa, ráadásul az első Ferenc (I. Ferenc majd csak akkor lesz, ha már lesz II. Ferenc is). A nevéhez méltóan a szegénység ügyét szeretné felkarolni, amely Dél-Amerikában az egyik legégetőbb kérdés.
Érdemes még beszélni arról, hogy a pápaválasztás előtt az esélyesek között emlegették Erdő Péter bíborost is. Én ezt ugyanúgy mosolyogva hallgattam, mint amikor az irodalmi Nobel-díj kihirdetése előtt Nádas Pétert emlegették, vagy amikor a Compact Disco-t komoly esélyesnek tartották az Eurovíziós Dalfesztiválon, de ugyanígy terjedt el 2001-ben, hogy Schmitt Pál esélyes a NOB elnökségére. Erdő Péter sokkal reálisabban kezeli az állam és az egyház viszonyát, mint sok kormánytag, lásd a Trianon emléknapon való harangozás vagy a kötelező hitoktatás ügyében elfoglalt álláspontját. Sokkal kevésbé konzervatív, mint számosan a katolikus püspöki karból, rendszeres résztvevője az Élet Menetének is, megnyilvánulásai toleranciát és kölcsönös elfogadást tükröznek. De képzeljük csak el, ha pápává választották volna, Orbán Viktor után még egy tévedhetetlen magyar ember lenne...

2013. március 9., szombat

Mi a bajom a hitalapú erkölcsoktatással?

Időről időre felmerül, hogy erkölcsi romlásnak indult a magyar. Mit is ír Berzsenyi A magyarokhoz című versében:

Romlásnak indult hajdan erős magyar!...
...minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, melly ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed.


Így aztán mindig felmerül az erkölcsi oktatás igénye is. Az én gyermekkoromban ez az úttörőmozgalomba volt beintegrálva. Emlékeztek még az úttörők tizenkét pontjára? Íme néhány:
Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
Az úttörő igaz hű barát.
Az úttörő bátor és fegyelmezett.
Az úttörő szereti és védi a természetet.
Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.

Mi a baj ezzel? Hát természetesen az úttörő! Miért pont az úttörő és miért csak az úttörő? A többi gyerekkel mi van (megjegyzem, akkoriban majd' mindenki úttörő volt, de azért olyan is akadt, aki nem). Az úttörők tizenkét pontja bármely gyermeknek szolgálhatna erkölcsi útmutatásként. Miért sajátítják ki az úttörők?
Tíz éve együtt szilvesztereztünk Pécsett a sógornőmékkel és barátaikkal. Volt a társaságban két átok-rossz tízéves forma fiú, akiket a sógorom - megelégelve rosszalkodásukat - ezekkel a szavakkal szedett ráncba: "Ilyet egy zsidó fiú nem tesz". Kérdeztem magamban: és a többi gyerek nyugodtan rosszalkodhat?
Na, hát pont ez a bajom a hitalapú erkölcsoktatással. Az erkölcs és az etikai normák tényleg a hithez kötődnek? Pláne egy egyre inkább globalizálódó világban, ahol a hit egyre inkább magánüggyé válik?
Az etikai normákat egy közösség alakítja ki magának egyszerűen azért, mert nélkülük élhetetlenné válna a közösség. Kati nagybátyja azt mondja, hogy tulajdonképpen egyetlen erkölcsi alapelv létezik, ebből eredeztethető az összes többi: Sohase tégy olyat mással, amit nem szeretnél, hogy más veled megtegyen!
A hitalapú erkölcsoktatás bekorlátozza az etikai normákat a hithez tartozók körébe. Ez régen természetes volt, a tízparancsolat kezdetben valóban csak Mózes népére vonatkozott, az idegen népeket szabad volt gyilkolni, meglopni, asszonyaikat megbecsteleníteni. Ahogy a társadalmiasodottság mértéke a kezdetben családi, majd törzsi, nemzettségi és nemzeti kereteket egyre inkább meghaladta, az etikai normák is kiszabadultak a hit béklyóiból, a vallási tanítások legfeljebb a vallási szokásokra és életviteli követelményekre vonatkoznak.
Azt mondja a rabbi Kohnnak: Fedetlen fővel Isten házába lépni ugyanolyan bűn, mint felebarátod feleségével paráználkodni. Mire Kohn így válaszol: Mindkettőt próbáltam, micsoda különbség!
Én is azt mondom: micsoda különbség. Az erkölcsi nevelésnek egyetlen nagyon fontos dolgot kellene hirdetni: A szabályokat nem azért kell betartani, mert a Jóisten kőtáblába véste vagy mert ez mások elvárása, esetleg megszegésük esetén nem üdvözülhetünk, hanem azért, mert az az egyre táguló közösség, amiben élünk, nem működhetne nélkülük. Nem azért érvényesítjük a jegyünket a villamoson, mert félünk, hogy jön az ellenőr, hanem azért, mert tudjuk, hogy ebből a pénzből működtetik a villamost.
Még nem tudom, milyen tanterv alapján oktatják majd a választható hit- vagy erkölcstant, de szeretném, hogy aki hittan keretében tanulja majd az erkölcsöt, az később, felnőtt korában ne tételezze fel, hogy a hit nélküliek automatikusan érték nélküliek, erkölcstelenek. A hit mai, kitágított fogalma már inkább az emberi értékek mentén való cselekvést jelenti, ahogyan azt Kőműves Kelemen énekli Szörényi-Bródy zenés darabjában:
Nem lehet, nem lehet, értsétek meg, nem lehet,
Hit nélkül sem alkotni sem élni nem lehet.

2013. március 7., csütörtök

A napsugár fiúk

Ugye mondtam egy korábbi posztomban, hogy meg fogjuk nézni A napsugár fiúkat. Erre tegnap került sor a Madáchban. A 88-adik utca foglyai és a Furcsa pár után immár ez a harmadik Neil Simon-darab, amit két éven belül látunk. Naná, hogy ezt is Ungvári Tamás fordította.
A filmben Walter Matthau és Georg Burns alakították a két öregedő színészt. Magyarországon először Feleki Kamill és Balázs Samu  játszották el a két főszerepet, de ment a darab Haumann Péterrel és Garas Dezsővel is. Most a Gálvölgyi János - Benedek Miklós páros kapta meg a lehetőséget erre az igazi jutalomjátékra.
Nekem ez a darab sok egyéb mellett alapvetően ugyanarról szólt, amiről egy könyv kapcsán egy két évvel ezelőtti posztomban is írtam: nincsenek végérvényesen és visszavonhatatlanul elrontott emberi kapcsolatok. Erre a gondolatomra jól rímelt a Madách Színház felújítását megörökítő emléktábla az emeletre vezető lépcsősor tetején. A táblán az alábbi nevek szerepelnek egymás mellett nagy békességben:
  • Göncz Árpád államfő
  • Orbán Viktor kormányfő
  • Demszky Gábor főpolgármester
  • Hámori József kulturális miniszter
  • Szabó Zoltán Erzsébetváros polgármestere
  • Kerényi Imre színházigazgató
Ez aztán az igazi politikai eklektika, amire én lóversenyes szakkifejezéssel csak annyit mondhatok: Így, ahogy vagytok!


2013. március 5., kedd

K.I.S.S.

Vagyis "Keep it simple, stupid" vagy ugyanez vessző nélkül, és valami olyasmit jelenet: "csináld egyszerűre, te ostoba", vagy "legyen egyszerűen ostoba". Akárhogyan is fordítjuk, egy, a '70-es években nagyon elterjedt tervezési, konstrukciós elvről van szó: valami minél egyszerűbb, annál jobb. Állítólag a repülőgépgyártásnál kezdték alkalmazni, de később az élet minden területén, a szoftverfejlesztésben, a kommunikációs rendszerekben alkalmazták.
Talán ismeritek azt a buddhista történetet, amikor a tanítvány megkérdezi a mestert, melyek a megvilágosodás fokozatai. A mester így válaszol: Amikor a novícius megkezdi tanulmányait a kolostorban, még a hegyeket csak hegyeknek, a folyókat csak folyóknak látja. Sok-sok tanulással, gyakorlással és meditációval később megérti, hogy a hegyek nem csupán hegyek, a folyók sem csupán folyók. De csak kevesen jutnak el a teljes megvilágosodáshoz, amikor végre a hegyek ismét csak hegyek, a folyók pedig ismét csak folyók lesznek...
Barcsay Jenő festőművésznek, a Művészeti Anatómiai Atlasz megalkotójának is 70 év kellett ahhoz, hogy innen
eljusson ide:


A KISS-elvnek sok rokon elmélete van, például a tudományban előszeretettel hivatkoznak az Occam borotvája elvre, melynek az a lényege, hogy ha valamire létezik egy egyszerű és egy komplikált magyarázat, valószínűleg az egyszerű magyarázat az igaz. A Wikipédia KISS szócikke idézi még Leonardo da Vincit (az egyszerűség a végső kifinomultság), Mies Van Der Rohe-t (a kevesebb több) és Antoine de Saint Exupéry-t (nem akkor érjük el a tökéletességet, ha már semmit nem adhatunk hozzá, hanem ha már semmit nem vehetünk el belőle).
Kedvtelve nézegetek egyszerű, mégis zseniális konstrukciókat, pl. a bűvös kockát, a tea papírdobozának lezáróját vagy az óriásplakátról utánunk forduló mosóporos dobozt. Munkám során magam is többre becsülöm az egyszerű, jól áttekinthető megoldásokat.
A fenti gondolatok arról jutottak eszembe, micsoda felhördülést keltett, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválra nem egy a mainstream-hez tartozó, tizenkettő-egy-tucat énekest választott a közönség, hanem egy faék-egyszerűségű dalocskát előadó énekest, ByeAlexet, aki az ismeretlenségből bukkant fel, mégis egy egész ország szerette meg rövid idő alatt. Igen, az egyszerűség utat tör a szívek felé. Az egyszerűség őszinte, az egyszerűség nem fennhéjázó, az egyszerűség szerethető.
Íme egy példa arra, hogy a legbugyutább, leggiccsesebb dalszöveg is lehet örökzöld világsláger:
"Látom a fák zöldjét, a vörös rózsákat is, látom őket virágozni nekem és neked, és azt gondolom magamban: micsoda gyönyörű világ!"