Parlament

Parlament

2018. június 26., kedd

Pécs, Tollerek, Pávák

Van úgy, hogy egyetlen újsághír kapcsán egy csomó emlék zúdul az emberre.
Az újsághír arról szólt, hogy méltatlanul fiatalon, 47 évesen elhunyt Toller Tünde, Toller László özvegye. Egy 14 éves (mint a Petra) árvát hagyott maga után.
2002 szilveszterén lakodalmat ünnepeltek a pécsi Palatinus Hotel báltermében. Abban az évben az újévet mi is Pécsett köszöntöttük, szintén a Palatinusban voltunk nagy társasággal vagy négy éjszakát. Sógorom ismerte a szálloda akkori igazgatóját, Krausz Györgyöt, így még valamekkora kedvezményt is kaptunk. Mi persze a szomszédos kisteremben ünnepeltünk, de sógorom átment gratulálni az ifjú párnak, az akkor 52 éves Toller Lászlónak, Pécs polgármesterének, és a nála 21 évvel fiatalabb ifjú asszonynak, Tündének. Sógorom ugyanis ismerte Páva Zoltán MSZP-s képviselőt, aki meghívott vendég volt a lagziba, ő ajánlotta: Gyere Andris, bemutatlak a Lacinak.
2002. szilveszter, Pécs

Tollernek nemcsak az új (sorban a harmadik) házassága adott okot örömre, de a tavaszi országgyűlési választásokon ismét parlamenti képviselő lett, az őszi önkormányzati választásokon pedig ismét Pécs polgármestere.
Három és fél évvel később érte Tollert a végzetes autóbaleset: hivatali sofőrje által vezetett autóval egy szemben jövő autó miatt leszorultak az útról. Toller László éber kómába került, sofőrje meghalt. Akkor már volt egy két éves gyermekük.
Felesége, Tünde kitartóan küzdött Toller László felépüléséért, de hiába, 2010-ben elhunyt. Mivel a 2006-os őszi önkormányzati választásokon nem indulhatott, Pécs új polgármestere a szintén MSZP-s Tasnádi Péter lett, aki azonban 2009-ben rákban meghalt. Pécs készült a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa eseményeire, de Toller és Tasnádi tragikus halála miatt szinte az összes beruházás késett. 2009-ben Tasnádit a fideszes Páva Zsolt (megint egy Páva) követte. Páva nagy lendülettel vetette bele magát a városvezetésbe, de a lemaradást már nem sikerült behoznia.
Amikor 2010-ben Katival Pécsett ünnepeltük a 20. házassági évfordulónkat, sajnos félkész állapotban találtuk a Zsolnay-negyedet, a Zsolnay-mauzóleumot. A Kikelet Szállodában laktunk, amit sajnos azóta bezártak.
Az azóta bezárt Hotel Kikelet teraszán 2010-ben
A restaurálás alatt álló Zsolnay-mauzóleum 2010-ben

Mint ahogyan már abból a társaságból is sokan meghaltak, akikkel 2002-ben együtt szilvesztereztünk, és nemcsak az idősek közül, de Andris sógorom legjobb barátja is. Páva Zsolt azóta sok beruházást befejezett, el is adósította a várost, ami miatt a pécsi önkormányzat fideszes frakciója kénytelen volt rövidebb pórázra fogni a polgármestert. Arra azért futotta az erejéből, hogy tavasszal betiltsa a Zsolnay-negyedben azt a színházi előadást, melyben Alföldi Róbert játszotta volna a főszerepet.
Nővérem most tért haza Pécsről. Részben egy országos népművészeti találkozón volt, másrészt barátnőjével - férjét nem nagyon tudja ilyesmire mozgósítani - vett részt azon a wellness-hétvégén, amit tőlünk kapott ajándékba 65. születésnapjára. Gyönyörű fotókat mutatott a Zsolnay-negyedről, amelynek már 2010-re el kellett volna készülnie, de Toller László balesete miatt ez nem valósulhatott meg.
És visszatérve az özvegyére, Toller Tündére. Neve pár hónapja már előkerült, amikor arról olvashattunk, hogy Nyugotszenterzsébeten egy kilátónak álcázott buszmegállót adtak át, mert csak így lehetett uniós forrásra pályázni.

Toller Tünde a falu alpolgármestere volt.
Nyugodjon békében.

2018. június 22., péntek

"Az én szép és okos lányaim" című szappanopera következő folytatása

Régen írtam már ebbe a rovatba, de ennek az az oka, hogy mindig újabb és újabb eseményeket kellett megvárni. Pl. azt már két hete tudtuk, hogy Petra megint kitűnő lesz, de meg kellett várni, hogy hány tárgyból kapott dicséretet. Na de haladjunk életkor szerint.

Petra

Születésnapja kapcsán büszkélkedtem a zongorajátékával, és eldicsekedtem arany-oklevelével is. Hogy ez nemcsak szülői elfogultság volt, azt bizonyítja a zeneiskolától kapott igazgatói dicséret is.

Az iskolában kilencediktől fakultációt kell választani. Petra hosszas vívódás után választotta a matematikát a történelemmel szemben. Tényleg jó matekos. Idén is indultak az egyik zseniális szervezésű matematika-versenyen, a medve-matekon. A verseny lényege, hogy akadályverseny-szerűen kell a feladatokat megoldani állomásról-állomásra vándorolva. Ha rossz a megoldás, visszaküldik a csapatot az előző állomásra. Az a csapat nyer, amelyik a legrövidebb távot teszi meg. Idén Petráék három fős csapata a kategóriájuk 248 indulója közül 20. lett.
A medve-matekos csapat a Hajógyári szigeten
Petra évek óta részt vesz elsősegély-tanfolyamon és - szintén csapatban - indulnak elsősegély-versenyeken. Idén a budapesti fordulóból bejutottak az országos döntőbe, ami szeptemberben lesz Miskolcon, előtte egy három napos táborozást nyertek Nógrádban, amit a Vöröskereszt fizet. Ráadásul Petráékat a döntőre Orsi egy medika osztálytársa készíti fel.
A tanulmányi versenyeken elért eredményei alapján Petra részt vett a gimnázium úgynevezett stréberbálján, ahol a polgármester és a tankerületi igazgató aláírásával ellátott oklevelet vehetett át (meg persze mindenféle ajándékokat).
És akkor jöhet a csattanó: a csupa jeles mellé 8 (nyolc) dicséretet kapott az év végi bizonyítványába. Petra kijárta a nyolc osztályt, ősztől már nagygimnazista lesz.

Orsi

Orsi történetét akkor hagytam abba, amikor tavaly decemberben itthon járt. Azóta nagyon sok minden történt vele és jegyesével, Saharral. Február elején egy bérelt lakásba költöztek Tel Avivba, velük együtt lakik Sahar húga, Hili is. Orsi a félévi vizsgáit megint elképesztő jó eredménnyel zárta (90.71%), és az utolsó félév elég lazának ígérkezett, ezért munkára jelentkezett a Tel Aviv-i InterContinental David szállodában. Heti négy alkalommal három műszakban dolgozik a recepción, de a HR-es már leült vele beszélgetni, hogy ha a végzés után itt szeretne maradni, akkor beszéljék meg a karriertervét. Mindenesetre a nászéjszakájukra a nászutas lakosztály ingyen a rendelkezésükre áll.
Orsi leginkább kerékpárral jár dolgozni, Tel Avivban is van olyan bérbicikli-hálózat, mint nálunk a Bubi. Az autót Sahar használja, akit ráadásul általában csak hétvégeken engednek haza a bázisról.
Orsi az utolsó fél év lehetőségeit is kimaxolja a főiskolán. Egyrészt elnyerte a DAN-szállodalánc pénzjutalmát, mint az évfolyam egyik legjobbja, másrészt nyert egy egy hetes gyakornoki lehetőséget a jeruzsálemi Hiltonba.
Mivel Saharral csak hétvégeken lehet együtt, egy néhány napos párizsi utazással jutalmazták magukat.
Orsi július 24-én leteszi utolsó vizsgáját, utána már tényleg kezdődik a nagybetűs ÉLET.

Bori

100 %-ban dolgozó nő lányunk teljes intenzitással vetette bele magát a Centropa-nál végzett munkába és a Haver-nál végzett önkénteskedésbe. Emellett még CEU-s kutatásokban kutatási asszisztensként is részt vesz. Ez eddig három fekete pont a jelenlegi kormányzattól.
Márciusra szervezett magának egy tíznapos portugáliai utazást, melyre teljesen egyedül ment el. Erről részletesen olvashattok saját blogjában itt meg itt, na meg itt. De beteszek ide két fényképet:
Szállásadójával Coimbrában
Európa legnyugatibb pontján, Cabo da Roca-nál
Jelenleg intenzíven dolgozik a Centropa Summer Academy nevű évente megrendezett eseményen, mely egyfajta továbbképzés tanároknak, és kevesebb mint két hét múlva kezdődik Berlinben (ajajj, az ostromlott város a sok-sok no-go zónával!). Augusztus végén, szintén munkából kifolyólag pár napot Jeruzsálemben tölt majd. Veszedelmesebb helyekre jár, mint egy haditudósító.
Beteszek ide néhány fényképet a Haver egyik brain-storming hétvégéjéről is, ami Leányfalun volt, az sem veszélytelen hely (az a sok leány!):
És ha tudni szeretnétek, melyik kutatásban vett részt közreműködőként, és amúgy is sok dolgot szeretnétek tudni a jelenkori magyar zsidóságról, csak eddig nem mertétek megkérdezni, olvassátok el a Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című könyvet.

Hát, röviden ennyit az én szép és okos lányaim elmúlt félévéről. Folyt. köv., stay tuned!

2018. június 19., kedd

Két kislány - két történet

Van úgy, hogy egyetlen nap két nagyon hasonló történet jut el az emberhez. Ma délelőtt mesteremberekkel kapcsolatban haza kellett ugranom, és amíg a májsztróra vártam, kézbe vettem azt a könyvet, amit már vagy két hete olvasok és ha kiolvastam, bizonyára posztolni is fogok róla. Egy 1972-ben megjelent szociográfiai könyvről van szó, ami a gyerekvállalással kapcsolatos korabeli olvasói leveleket tartalmaz. Az egyik levél szíven ütött:

"... A terembe lépve mind a 30 intézeti gyerek hozzám szaladt, és kórusban kiabálták: „Honnan jöttél?" Mind a 30 puszit kért, kérték, hogy maradjak mindig velük stb. (3 évesek voltak.) Egy szőke, kék szemű kislány hozzám furakodik, megfogja a kezem, s azt kérdezi: „Néni, nem tudod, hol van apukám? Nem jön értem ..." - Szó nélkül kisompolyogtam a teremből. A kislány képe a mai napig is kísért. Nem jártam azóta az otthonban, nincs erőm ezek után odamenni..."

Visszaindulva a munkahelyemre az autórádiót hallgattam. Mácsai Pál Örkény Egyperces novelláiból olvasott fel. Mácsai Örkény-specialistának számít, pár éve zseniális Örkény-esteket tartott - Na hol? Naná, hogy az Örkény Színházban. Az egyik novella címe az volt: Havas tájban két hagymakupola. Ezt is bekopipésztelem ide:

"Voltaképpen egész Davidovkának ki kellett volna vonulnia, tehát nemcsak a mi zászlóaljunknak, hanem a helybeli lakosoknak is. Ebből azonban nem lett semmi. A mieink közül csak néhány pipogya stréber jött elő, meg a gyengélkedők, az írnokok és a raktárosok, egyszóval, akiknek volt valami féltenivalójuk; negyvenen vagy ötvenen mindössze. Az oroszok közül még ennyien sem. Akit a szolgálatvezető őrmesternek sikerült kikergetnie a házából, az ott lézengett egy darabig a téren, de mihelyt tehette, visszaszökött. Még feltűnőbb, hogy Holló őrnagy, a zászlóaljparancsnok is távol maradt, pedig mostanáig minden kivégzésen megjelent, és nagyon ügyelt a formaságokra. Egy percre kijött a parancsnokság elé, körülnézett a templomtéren, azt mondta, hogy hideg van, és visszament, és többé nem mutatkozott. Így aztán hivatalos részről az orvoson és a szolgálatvezető őrmesteren kívül csak egy német teherautósofőr és egy altiszt volt jelen, Leicával a nyakában. Ők hozták az elítéltet Davidovkára, mert itt kellett rajta végrehajtani a német hadbíróság ítéletét. No és persze hogy itt volt még az az Ecetes nevű hajtó is, aki három liter rumért vállalta, hogy fölakasztja az asszonyt. Ecetes az első liternek már nyakára hágott, és elég bizonytalanul állt a lábán.
Az asszony ott várt a fa alatt, mozdulatlanul, mintha a földhöz fagyott volna a lába. Egy könnye sem volt. Eddig úgy vettük észre, hogy az öregek halnak meg a legkönnyebben. Rémüldöznek ugyan, mintha nem értenék, hogy mi történik velük, de se nem könyörögnek, se nem sírnak, se nem sikoltoznak. Ez az asszony még elég fiatal volt, elég jó külsejű és elég jól öltözött, mégsem szólt egy panaszló szót sem. Csak állt, és égő szemmel nézte azt a kislányt, aki bemászott a teherautó alá, és onnan kukucskált kifelé. Négy- vagy ötéves lehetett. Piszkos és sovány volt, de ő is elég jó ruhákat viselt, egy kis bundamellényt, vattanadrágot, vastag pamutharisnyát és gumikalocsnit. Amikor a fiatalasszony nyakára ráhurkolták a kötelet, üde hangon, mint akit megcsiklandoztak, fölnevetett a teherautó alatt.
Három perccel később az orvos zászlós megállapította, hogy beállott a halál. Hideg szél támadt, mely lassan hintáztatni kezdte a fiatalasszony testét. A lányka kimászott a teherautó alól. Egy ideig szemmel kísérte ezt a lengő mozgást, aztán, mint aki jól elmulatott valamin, de már kezdi sokallani a tréfát, fölkiabált a fára:
– Mama!
Akkor már egyetlen orosz sem volt a templom előtt, s a mieink közül is csak Ecetes Márton hajtó, Bíró Elek szolgálatvezető őrmester, doktor Friedrich Tibor orvos zászlós s egy Koszta István nevű tizedes, civilben az Arany Bika Szálló söntésének csaposa, aki a furunkulusai miatt már többször kérte, hogy utalják be egy hátországi kórházba. Most is úgy állt, hogy észrevétesse az orvossal a nyakán pirosló duzzanatokat. Friedrich doktor azonban elfordult tőle, és belenézett a Leica lencséjébe. A német altiszt intett a kislánynak, hogy menjen ki a képből, de az nem mozdult álló helyéből, hanem tágra nyílt, tündöklő szemmel bámult a Leicába. Talán még sohasem látott fényképezőgépet."

A piros kabátos kislány a Schindler listája című filmből

2018. június 16., szombat

Akár egy negatív fénykép

Ha valaki ma tekint arra a fiatalemberre, aki 29 évvel ezelőtt, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén egycsapásra országosan ismertté vált, az egy negatív fényképet láthat maga előtt. Orbán Viktor mára szinte mindenben az ellentéte lett annak a lánglelkű szónoknak, akit akkor megismertünk.

Liberalizmus

Talán azt már mindenki tudja, hogy a Fidesz liberális pártként indult. 1992 és 2000 között tagjai voltak a Liberális Internacionálénak, sőt, Orbán volt a szervezet alelnöke. Mikor 1998-ban a kisgazdákkal közösen kormányt alakíthattak, a meggyengülő MDF után hirtelen üressé vált a nemzeti konzervatív politikai tér. A Fidesz habozás nélkül foglalta el a sakktáblán ezt a mezőt, magukat polgári pártnak definiálva. A "polgári" szó ellen senkinek nem lehetett kifogása, hiszen pont azt vártuk a rendszerváltástól, hogy megerősödik az öntudatos, saját sorsát a kezébe vevő, saját ügyeiről maga döntő magyar polgárság.
Másfél évtizedig a Fidesz "polgári szövetségként" működött, aztán 2014-ben a bálványosi szabadegyetemen a frissen újraválasztott miniszterelnök meghirdette az illiberális államot, egyben kijelentve, hogy Európában a liberalizmus tévútnak bizonyult.
Négy év kellett, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt megelégelje az illiberalizmus hirdetését, és idén tavasszal ultimátum elé állították Orbánt: vagy szakítanak az illiberalizmussal, vagy repülnek a néppártból. Orbán Brüsszelből hazatérve már azt hangoztatta, hogy kormányunk a kereszténydemokrácia értékei mentén végzi a a néptől és Istentől kapott kétharmados felhatalmazás alapján tevékenységét.

Kereszténység

A '90-es évek elején a Fideszről az terjedt el, hogy valahányszor a Parlamentben egy kereszténydemokrata politikus emelkedett szólásra, "Csuhások, térdre imához!" bekiabálással zavarták meg a felszólalását. Bár ezt nem jegyezte fel az Országgyűlés jegyzőkönyve, azt viszont igen, hogy Andrásfalvy Bertalan akkori oktatási miniszter panaszkodott, hogy valahányszor szólásra emelkedik, a fideszesek azt kiabálták: "Térdre imához vagy énekeljük el a Himnuszt!".
Orbánék a történelmi egyházakat megvetették, mert úgy vélték, hogy kollaboráltak a kommunistákkal. Orbán maga is egy, a régi rendszerben üldözött kisegyházhoz, a Magyar Evangéliumi Testvérközösséghez vonzódott, annak vezetőjét, Iványi Gábort lelki támaszának tekintette, ő eskette az Orbán házaspárt, ő keresztelte gyermekeiket.
A Fidesz fanyalogva fogadta 1997-ben a szocialisták és a Szentszék közötti államközi szerződést, akárcsak az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ.
Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A Fidesz először csak állandó koalíciós partnerévé tette a Parlamentbe saját jogon már több mint két évtizede be nem jutó KDNP-t, hogy mostanra a kereszténydemokrácia eszméjét is teljesen elorozza tőlük. Iványi Gábor egyháza állítólag Orbán utasítására veszítette el egyházi státuszát. Bűnük az volt, hogy kritizálni merték a kormányt. Tegnapi hír, hogy Semjén Zsolt egy képviselői kérdésre világossá tette, hogy a MET sohasem lesz hivatalos egyház.
A vatikáni szerződést 2013-ban újratárgyalták, pár éve keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság alakult, és most készülnek betenni az Alaptörvénybe a keresztény kultúra védelmének kötelezettségét.

Oligarcha barátok

Orbán Viktor legrégebbi barátja a már a középiskolában megismert Simicska Lajos, akit a legokosabb fideszesnek tartott. Barátságuk 35 évig volt töretlen. Simicska, a nagy gazdasági kombinátor intézte a Fidesz gazdasági ügyeit, első nagy húzása az állami apportként kapott pártszékház eladása volt. A milliárdos jóbarát az első Fidesz-kormányban az Adóhivatal elnöke is volt, 2002 és 2010 között pedig lényegében ő finanszírozta a pártot.
2010 után a miniszterelnök nem volt hálátlan, szinte az összes nagy állami beruházást Simicska cége, a Közgép nyert el. Aztán 2015 tavaszán eljött a G-nap. A pletykák szerint Simicska nem értett egyet az oroszokhoz való törleszkedéssel. A megbízások megcsappantak, Simicska bepöccent, a többi már ismert.
Simicska helyett került új barát a falubéli vállalkozó, Mészáros Lőrinc személyében. Mészáros gyorsan átvette Simicska helyét, pár év alatt Magyarország második leggazdagabb embere lett, mindent felvásárol állami hitelből, legyen az megyei újság, szállodalánc, erőmű vagy éppen egy pénzintézet. Simicskát még a veszprémi női kézilabdacsapat elnöki székéből is kitúrta.

Soros György

Orbánnak nem az volt a baja, hogy a rendszerváltáskor Soros-ösztöndíjjal tanult. Sok keresztény-konzervatívnak tekinthető ismerősöm volt Soros-ösztöndíjas, hiszen Sorosék nem egyes ideológiákat támogattak, hanem a nyitott társadalmat. Ma Nyugat-Európában találunk szocialista, keresztény-konzervatív és liberális kormányokat, de szinte valamennyi nyitott társadalomnak tekinthető, hiszen a társadalmi párbeszéd folyamatos, a fékek és ellensúlyok rendszere kiforrott és stabil, a sajtó szabad, a civil szervezetek virágoznak.
A '90-es években Orbán számos fórumon adott hangot a nyílt társadalom eszményének, a dialógust, a nyitottságot és a partnerséget hirdetve. Igen, két évtizeddel ezelőtt Orbán sorosista volt.
Valamikor 2016 elején kezdett Soros bűnbakká válni, de csak tavaly jelentek meg a köztudatban olyan fogalmak, min Soros-terv, Soros-hálózat, Soros-zsoldos. A Parlament épp most tárgyalja a Stop Soros törvényjavaslat 3.0-ás verzióját, de ez megér egy külön posztot.

Nagy Imre és 56 hősei

Végül Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 60. évfordulóján essék szó arról is, hogyan változott meg Orbán véleménye az 1956-os forradalomról.
Orbán Viktornak az országos ismertséget Nagy Imre és mártírtársainak az 1989. június 16-ikai újratemetése hozta el. Ekkor szólította fel a Vörös Hadsereget a távozásra. Az egykori kommunista Nagy Imre mára már kényelmetlenné vált a Fidesz számára, a forradalom 60. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatban szinte alig esett szó a mártír miniszterelnökről, a Forradalom Lángja-szobrot eltávolították a Kossuth térről és éppen most reppent fel, hogy talán a Nagy Imre-szobornak is el kell tűnnie a Vértanúk teréről. Nagy Imre 62 éves volt, amikor kivégezték, épp annyi, mint most én.
Bár a nagyot mondó Dózsa Lászlóról bírósági ítélet mondta ki, hogy elbitorolta Pruck Pál képét és dicsőségét, a miniszterelnök makacsul ragaszkodik a háryjános színész nevének a hősök között történő felsorolásához, ezért készítettem az alábbi coub-ot:

Foglaljuk össze, ki mindenkit tagadott meg Orbán az elmúlt 30 évben:
  • Egykori liberális harcostársait;
  • Iványi Gábort, lelki támaszát;
  • Simicska Lajost, barátját és anyagi támaszát;
  • Soros Györgyöt, szellemi hinterlandját;
  • Nagy Imrét, egykori példaképét.
Egyetlen dologhoz maradt hű az elmúlt három évtizedben: a hatalomhoz.

2018. június 11., hétfő

45 évvel ezelőtt részese lettem a magyar poptörténelemnek

Ugyanis 1973. június 10-én volt az Első Magyar Popfesztivál. De haladjunk szép sorjában.
Harmadik gimnazisták voltunk, közeledett a tanév vége. A többnapos osztálykirándulások mindig ősszel voltak. Az osztály elhatározta, hogy a tanév végén is közösen elmegyünk valahová. Pár osztálytársammal már évek óta jártunk hétvégenként túrázni, és néha elmentünk több napra is, így ismertük a bükkszentléleki turistaházat is. Menjünk akkor a Bükkbe!
Eleve nagy dolog volt, hogy szinte mindannyiukat elengedtek a szüleik kísérőtanár nélkül. De lehet, hogy nem tudták, hogy lesz egy programpont, amin már az első napon részt veszünk: a magyar Woodstock Diósgyőrben, a DVTK-stadionban. Egy korábbi posztomban már írtam, hogy a '68-as bénultságból, a levert Prágai Tavasz és a megtorpant új gazdasági mechanizmus után valami éledezni kezdett Magyarországon, és elsősorban a popkultúrában. A Budai Ifjúsági Parkban már nemcsak a jólfésült és jól vasalt együttesek léphettek fel, hanem az olyan éppen hogy csak megtűrt zenekarok, mint a Kex. A Vígszínházban bemutatták a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt, mely a legendás '69-es woodstocki fesztiválon játszódik. És Tolcsvay Béla ötlete nyomán Miskolcon megrendezésre került az Első Magyar Popfesztivál, melyen 14 zenekar és 2 szólista vett részt. A fesztivál sem a várostól, sem az államtól semmiféle támogatást nem kapott, a fellépők ingyen játszottak és a hangosításról is maguk gondoskodtak.
Szombat délelőtti vonattal utaztunk Miskolcra. A vonaton felejtettem egy, a műszaki bizományiban vásárolt fényképezőgépemet ('83-ig nem is volt másik gépem), ezért saját fényképeket nem tudok mutatni a stadionról. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a pálya le volt zárva a közönség elől, kivetítő nem volt még, ezért 60-100 m-ről nézhettük az előadókat.
Fotó: Urbán Tamás
Egész délután váltották egymást az együttesek, és este kilenckor, a legjobb hangulat közepette rekesztették be a fesztivált. Az esemény sem a Magyar Rádiót, sem a Magyar Televíziót nem érdekelte, sőt, a sajtó sem tudósított róla. Viszont annál inkább kitüntetett figyelemmel követte a rendezvényt a rendőrség, mely már előző este begyűjtötte azokat a fesztiválra érkezett fiatalokat, akik nem tudták igazolni, hogy hol fogják tölteni az éjszakát. Ezt az utolsónak fellépő Kitt-Egylet (Koncz Zsuzsa, Illés együttes, Tolcsvay Trió) zenésze, Bródy János meg is köszönte a rend éber őreinek: fél év szilencium lett a "jutalma".
A KITT-Egyleten kívül említsünk még meg néhány legendás zenekart, akik felléptek a fesztiválon:  Neoton, Mini, Syrius, Corvina, P. Mobil, Generál, Bergendy. A záróra közeledtével a bátrabbak átugrálták a korlátot, hogy közelebb jussanak kedvenceikhez, így vad kergetőzés kezdődött a pályán a rendőrség és a közönség között. Hasonló fesztiválra ezután még további hét évet kellett várni: 1980-ban a Hajógyári szigeten a magyar rockzene fekete bárányai (Bizottság, Beatrice, Hobo Blues Band, P. Mobil) adtak egy félnapos koncertet. Akkor még nem sejtettük, hogy valaha a Sziget Fesztivál Európa egyik legjelentősebb, évente megrendezett könnyűzenei fesztiválja lesz.
A fesztivál összefoglalóját, az akkori woodstock-feelinget az alábbi filmen megtekinthetitek:



Jó is, hogy a koncert kilenckor véget ért, mert még el kellett jussunk Bükkszentlélekre. Ha nem tévedek, Ómassáig vitt busz, innen a hátizsákjainkkal gyalog kapaszkodtunk fel a hegyre. Íme a turistaház  a Google felvételén:



A kirándulás többi része tényleg szolidan telt: nem tomboltunk, nem szexeltünk, nem drogoztunk, módjával alkoholizáltunk. Volt tábortűz, közös éneklés, társasozás. Tisztán emlékszem, hogy a Bükk-fennsíkon katonai rádióadók is működtek, az egyikben az unatkozó kiskatona némi piáért megengedte, hogy a luxemburgi rádiót hallgathassuk első osztályú minőségben. Ha jól emlékszem, 12-én utaztunk haza, hogy több osztálytársam még elérje a másnapi magyar-svéd meccset a Népstadionban, ahol eldőlt, hogy nem lehetünk ott az 1974-es foci VB-n.
Ma már a régi DVTK-stadion helyén egy új áll, az DVTK épp csak hogy bennmaradt az NB I-ben, a Népstadion helyén pedig pont az egyik osztálytársam építi az új Puskást.

2018. június 7., csütörtök

Újabb átverések

Időről időre beszámolok engem vagy környezetemet ért átverésekről vagy átverési kísérletekről, például itt, vagy itt.
Kb. fél éves történet, hogy közel a munkahelyemhez, 200 m-re a benzinkúttól egy körforgalom kijáratában állt egy autó és a vezetője elég elkeseredettnek tűnt. Megálltam és kérdeztem tőle, hogy tudok-e valamit segíteni. Azt mondja, adjak neki egy kis benzint, mert nemsokára kifogy neki és nem fog tudni hazamenni. Mondom, itt a benzinkút, miért nem áll be tankolni. Mert nincs nálam a tárcám - mondja. Hát én nem kezdek benzint szivornyázni, adtam neki 2000 Ft-ot. Mondta, hogy írjam fel a nevem meg a címem, mihelyst hazaér, küldi a pénzt. Na, hát azóta is küldi. Én meg azon gondolkodom, hogy sok lejmolóval találkoztam, de olyannal, aki autóval próbálkozik, még nem. Nálam működött az autós szolidaritás, ezt használta ki.
Persze a különféle kereskedelmi átverések a legelterjedtebbek, ezek már nem a segítőkészségünkre, hanem a kapzsiságunkra apellálnak. A Wizz Air nevében a Facebookon kb. félévente próbálnak csalást elkövetni, egy eurós vagy éppen ingyen jegyet kínálva. Érdekes, hogy annak ellenére sokan lépre mennek, hogy jól láthatóan a magyar szöveg gépi fordítással készült és teljesen értelmetlen.
A telereklámok nem sokkal a rendszerváltozás után kezdtek el terjedni a kereskedelmi televíziózással. Mindenféle szart hirdettek, kedvencem a "Dobd el a rúdantennádat!" szlogen volt. Egy ócska szobai parabolaantennáról - mely csak a helyi adók vételére volt alkalmas - próbálták a naiv vevőknek bemesélni, hogy műholdas adásokat is fogni lehet vele. Volt egy kollégám, egy idős műszerész, aki minden ilyennek bedőlt, sok ócskaságot összevásárolt abban az időben.
De televíziós csodaantennát azóta is reklámoznak, mert az emberek nem szeretnek sok pénzt fizetni a kábelszolgáltatóknak. Nagy pénzeket fizethet reklámra ez a cég, mert szinte minden internetes portálon feltűnnek.
A cég azt próbálja bizonygatni, hogy teljesen felesleges kábelszolgáltatónak előfizetni, vagy a földi sugárzású kódolt adókhoz dekódert vásárolni, mert ez az antenna minden, de tényleg mindent összeszed a levegőből. És ennek bizonyítására nem átallanak hamis Facebook-profilok százait létrehozni boldog felhasználók kommentjeivel.
A cég neve folyvást változik, de a módszer ugyanaz. Gondolom a vevők hamar rájönnek, hogy csak a földi sugárzású kódolatlan adásokat foghatják vele, azt is annak függvényében, hogy milyen messze vannak az adótól, de akkor már futhatnak a pénzük után.
És végül itt a nagy kedvenc, az "árammegtakarító", az electricity saving box. Ez is futott már több néven, a hirdetésekben időről időre felbukkan.
Katt a nagyobb képért
Már a fenti kép is egy gyöngyszem: ohmikus fogyasztóknál, mint a vasaló vagy a vízforraló, 35-45 % energiamegtakarítást ígér. Ezek villamosenergiából hőt fejlesztenek, egyszerű a képlet: kevesebb áram - kevesebb hő. A kép jobb szélén az akkumulátoros (!) fúró is kevesebbet fog fogyasztani.
A mosógépnél és szárítógépnél (amit valamiért számítógépnek írtak) már fellép úgynevezett meddő teljesítmény: olyan teljesítmény, melyet a motorok egy fél periódusnyi időre "kölcsönvesznek" a hálózatból, a következő félperiódusban pedig visszaadják. A meddő teljesítményt azonban a fogyasztásmérők nem mérik, ez legfeljebb a nagyobb áramerősség miatt a fali vezetékekben fellépő elhanyagolhatóan minimális veszteséget emeli meg, de ez alig forintosítható. Ez a meddő teljesítmény valóban csökkenthető, ha ugyanabba az aljzatba, amelybe a mosógépet csatlakoztattuk, egy kapacitív fogyasztót - meddőkompenzátort - is csatlakoztatunk, mert akkor a mosógép félperiódusonként innen kölcsönzi a meddő teljesítményt, nem pedig a hálózatból. Viszont a csodakészüléket úgy reklámozzák, hogy a lakás tetszőleges aljzatába becsatlakoztathatjuk. A reklámszöveg szerint "számtalan kutatás" erősíti meg a készülék hatékonyságát, növeli a villamos berendezések élettartamát, sőt csökkenti a káros mágneses sugárzást. Persze, és megakadályozza a korpásodást, valamint elmúlik tőle a körömgomba!
Katt a nagyobb képért
A fenti képről nemcsak az derül ki, hogy Aliz mennyire elégedett, hanem hogy Kecskeméten már euróban fizetik a villanyszámlát! Aliz okos nő, egyszer már ugyan átb@szták egy ilyen készülékkel, de most vett mégegyet.
Drága barátaim, ne hagyjátok magatokat becsapni, átverni, megkárosítani!

2018. június 1., péntek

Ignorance is power

Mivel is vigasztalhatná magát jobban az ember a választási fiaskó után, mint politikai szatírák olvasásával. De nem ám akárkik tollából, csakis a szatíra nagymestereitől, mégpedig a két Györgytől (nem, most nem a Sorostól), Moldovától és Spirótól. Mindkettőt születésnapomra kaptam, könyvfesztiváli felhozatal, 2018-as kiadás.
Moldova György nagyon sok műfajban képes remekművet alkotni. Komoly nagyregényt többet is olvastam tőle, a Szent Imre-indulót, az Elhúzódó szüzességet és tavaly a reformáció 500. évfordulója kapcsán a Negyven prédikátort, amiről posztoltam is. Láttam a Malom a pokolban című könyv filmadaptációját.
Moldova több szociográfiáját is olvastam, pl. a Tisztelet Komlónak címűt a bányászokról, vagy az Őrség panaszát.
De igazán Moldova szatíráit kajálta a nép. Egy-egy új könyv megjelenésekor hosszú sorok kígyóztak a könyvesboltok előtt a '70-es, '80-as években. Magam is valahányszor a IX. kerület megújuló házai között járok, keresem a 8888-as számú italbolt hűlt helyét, ahol még igazi ferencvárosi koktélt mérnek (egy rész rum meg két rész rum, de jól összerázva). A Rákos-patak mentén a Lakinger Béla zsebcirkálót fürkészem tekintetemmel (Hogy ki volt Lakinger Béla? Még ennyit sem tudsz? Hát ő volt az abádszalóki hős!).
A legújabb kötet címe Az új császár új ruhája, és nem nehéz rájönni, vajon kit is kell az új császárban tisztelnünk. Moldova György Seherezádé, Hans Christian Andersen vagy éppen Háry János bőrébe bújva meséli el nekünk egy képzelt ország, Havária utolsó három évtizedét. Nem nehéz ráismerni sem az országra, sem a mesék hőseire, I. János királyra (Kádár János), Angyall Józsefre (Antall József), Törpényi Gyulára (Horn Gyula) és persze Hektorra (Orbán Viktor), az új császárra. Soros Györgyöt mi másnak is nevezhetné, mint Sátán Györgynek. Nem árulok el titkot, hogy Moldova az egész rendszerváltási folyamatot egy humbugnak, hatalmi játszmának tartja, és amúgy moldovásan mondja el a véleményét a közelmúlt történetéről. Törpényi (Horn) Gyuláról például ezt írja:
"Törpényi belevetette magát a külpolitikába, megszerezte a különféle diplomáciai csoportosulások címjegyzékét, és sorra belépett mindegyikbe, Megpróbálta feltámasztani a régi közös monarchiát Havária és a szomszédos Óperencia között, ennek jegyében egy látványos tízórait szervezett a közös határon. Törpényi és az óperenciai miniszterelnök átvágta az elválasztó drótkerítést, ily módon utat engedve a keletburkus menekülőknek. Az eseményt egy kisebb baleset zavarta meg: Törpényi megvágta a kezét az ollóval. Hosszas diplomáciai vita alakult ki arról, hogy Havária vagy Óperencia fizesse az orvosi kezelés költségeit - végül világbanki segélyt igényeltek."

Spiró György is több műfajos szerző. Színházban először a Csirkefejeket láttuk tőle, de két éve a Kvartettről írtam egy posztot. Igazi nagyregényei a Fogság és a Messiások. A most olvasott Kőbéka című szatírájának hőse, Melák Kálmánka éppúgy egy nagyon egyszerű és nagyon ostoba, de éppen ezért nagyon szerethető figura, mint a hat éve olvasott Feleségverseny hősnője, Vulnera Renáta. Az irodalom és a filmművészet szereti az ostoba hősöket, gondoljunk csak Forest Gumpra, aki nemcsak megéli, de alakítja is az USA második világháború utáni történelmét. De hasonló hős az Isten hozta, Mister! című film félkegyelmű Mr. Gardener nevű szereplője (Peter Sellers utolsó alakítása), aki végül amerikai elnökjelölt lesz.
Miniszterelnök-jelölt lesz Kálmánka is a Kőbékában. Magyarországon már istenkirályság van, Kálmánka először a faluja ispánja lesz, de később felfigyel rá a állami ellenzék (akkor már az ellenzéket is a kormányzat "üzemelteti"), de érdeklődik iránta a kormánypárt is, a magyar, az amerikai, az orosz, a német, az izraeli titkosszolgálat, haverja lesz az ENSZ főtitkárának, alvó ügynök lesz az USA-ban, rabszolga Indiában, ápolt a Lipótmezőn. És persze minden szituációban felcsippenthetünk egy-egy igazi spirói gondolatot.
Amikor Kálmánka a Királyi Kollégium hallgatója, tanul retorikát is:
"A népet ordítással lehet csak befolyásolni. Nem szabad két-három alapállításnál többet gyömöszölni a fejébe, nem bírja és fellázad. Az alapállításokat csak tőmondatokban szabad közölni, már a bővített mondat is rongálja az eredményességet. Ha nem értik, hogy ez micsoda, nem baj, a lényeg: röviden és tömören. És ordítani, ordítani, ordítani. A szórendet megváltoztatni tilos. Rokon értelmű szavakat alkalmazni tilos. Ahogyan először elordították, pontosan úgy ordítsák el másodszor és századszor, a kampány végéig egyetlen vessző sem változhat. Sulykolni, sulykolni, sulykolni."
Kálmánka médiagyakorlatra is járt. Ott ezt tanulták:
"Ügyeljünk, hogy a rágalom legyen fülbemászó és nehezen feledhető. Az állításunk üsse át az ingerküszöböt, ami nálunk rendkívül magas. Nem baj, ha a becsületsértési pert évek múlva elveszítjük, sőt, tiszta nyereség, ha a per elhúzódik...Bármennyire csábító is, ha időközben jobbnak tűnő rágalmat találunk ki, fogjuk vissza magunkat, és maradjunk az első megfogalmazásnál. Bevésni, bevésni, bevésni! A rágalom első megfogalmazásán később változtatni tilos!"
De Kálmánka hasonlókat hall az amerikai elnökjelölési kampányban is:
"Amerika nagy! Amerikát nem adjuk el! Mi amerikaiak vagyunk! Amerika az első! Amerikát megőrizzük, hogy átadhassuk! Ígérem, hogy naggyá teszem Amerikát! Amerika volt, van, lesz! Isten Amerikával, mi Istennel!"
Kálmánka nemcsak térben, de időben is nagy utat jár be, így jut el az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe 1946-ban! Spiró sokat kutathatta az idén 150 éves, de 2007-ben bezárt OPNI történetét. A cselekményben egy másik időutazó, a Történész kalauzol végig bennünket. Bár nincs megnevezve, a regényben is megemlített 1960-as születési dátuma és hazánk II. világháború utáni politikatörténetében való jártassága alapján úgy gondolom, hogy a figura alapjául Szerencsés Károly történész szolgált. És lebbentsük fel a fátylat a regény címéről is: az a bizonyos kőbéka az OPNI kerti medencéjében adja át magát az enyészetnek pont úgy, mint az egész épületkomplexum, az intézet tudományos archívuma, vagy a Svábhegyi Szanatórium épülete.
Az OPNI kerti medencéje a kőbékával
Kálmánka regénybeli pályája azt igazolja, hogy a tudatlanság a legnagyobb hatalom:
"Mennél kevesebbet tudunk, annál színesebb, bűzösebb a hazugságrendszer, amelyet magunk, eleink és utódaink köré növesztünk. E láthatatlan hálóról minden igazság úgy pattan le, mint a Földet ölelő légkörről az ultraibolya sugárzás nagy része...A mese a mi egyetlen csápunk a valóság felé." (Spiró György)

"Jó reggelt gyerekek, ideje lenne felkelnetek, nehogy késő legyen majd" (Moldova György)