Amióta HBO GO előfizetők vagyunk, leginkább a minisorozatokra vagyunk rákattanva. Valójában a Csernobil-sorozat miatt fizettünk elő a szolgáltatásra, de azóta posztoltam már egy, az izraeli-palesztin konfliktust nagyon empatikusan feldolgozó minisorozatról, A mi fiainkról, valamint az Évek alatt című brit utópiáról.
A karantén alatti hetekben a Mrs. Amerika tartott minket izgalomban, pedig a téma első látásra nem túl izgalmas: Az 1970-es évek Amerikájának feminista küzdelmeiről szól. A sorozatnak mégis különös aktualitást adott néhány hazai közéleti esemény:
- Bár a Fidesz-kormány aláírta a nők elleni családi erőszak felszámolására irányuló nemzetközi egyezményt, az úgynevezett Isztambuli Egyezményt, parlamenti ratifikációját évekig halasztgatta, majd pont a ragály idején a parlament elutasította a ratifikációját;
- Miniszterelnökünk - a világ többi populista vezetőihez hasonlóan - szereti macsós, férfias oldalát mutogatni, politikai ellenfelét - például Karácsony Gergelyt - férfiatlannak beállítani;
- Szintén karantén idején hozta meg a parlament a kormány macsós vonalába tartozó törvényt a nemváltoztatáshoz kapcsolódó anyakönyvi névváltoztatás tilalmáról. Bár ez a törvény hazánkban mindössze pár ezer embert érinthet, teljesen érthetetlen, miért kellett belerúgni ebbe a csoportba;
- A Karácsony Gergely elleni politikai harcban a főpolgármester ellen már a buzikártyát is kijátszották, ezzel a legundorítóbb szakaszába lépett ez a politikai játszma (a héten a Deák téren brutálisan meggyilkoltak két fiatalt, melynek kapcsán cigányellenes, rasszista, engedély nélküli tüntetést tartottak. Karácsony elítélő nyilatkozatára reagált úgy a kormány hivatalos lapja, a Magyar Nemzet, hogy Karácsony inkább melegtüntésre jár).
Az USA széttagolt feminista szervezeteivel szemben anti-feminista szervezetek próbáltak fellépni, élükön Phyllis Schlafly-val, aki nagyívű politikai karrierre vágyott, de végül az anti-feminizmusban élte ki ambícióit, három évvel ezelőtti halála előtt még egy Trumpot támogató könyvet jelentetett meg.
A minisorozat azért volt érdekes számomra, mert a két oldal politikai küzdelme sok hasonlóságot mutatott a jelenlegi magyar politikai küzdelmekkel:
- A feminista szervezetek rendkívül széttagoltak voltak, politikai zsonglőrmutatványnak számított működésük összehangolása, de akkor értek el eredményt, amikor kölcsönös kompromisszumok árán ez az együttműködés sikerült - lásd a magyar ellenzék széttagoltságát;
- Az anti-feminista oldalon Schlafly nem tűrt meg semmiféle ellentmondást, ezért kizárólag tehetségtelen aktivistákkal vette magát körbe - lásd Orbán holdudvarát;
- Az anti-feministák nem voltak hajlandók semmiféle kompromisszumra abban a tekintetben, hogy bármit is elfogadjanak a feminista oldal javaslataiból. Aki enged, az gyenge - lásd a járványügyi felhatalmazási törvényt, ahol nem voltak hajlandók belemenni egy ésszerű határidő törvénybe iktatásába;
- Az anti-feministák nem riadtak vissza álhírek gyártásától illetve feminista politikusok kijelentéseinek kontextusból való kiragadásától így azok jelentéstartalmának tökéletes visszájára fordításától - lásd a magyar közmédiát;
- Az anti-feministák kísértetiesen a mostani anti-genderisták riogatásaival éltek már akkor is: gender-semleges vécék lesznek, gendersemlegesek lesznek a gyerekjátékok, szét fog zilálódni a hagyományos családmodell;
- Az anti-feministák is erőteljesen kijátszották a keresztény kártyát, a feminizmust keresztény-ellenesnek tartották. A legjobban akkor jöttek zavarba, ha sokgyermekes keresztény feministával kerültek szembe.
A sorozatot érdeklődéssel nézte velünk végig Petra lányunk, aki valami rejtélyes ok miatt jogi pályára készül, pedig családunk semelyik ágában sem volt egyetlen jogász sem. Ő már olvasta a kifejezetten az ifjúság számára kiadott Nagyszerű nők című könyvet, mely a feminizmus történetével foglalkozik.
Hogy a küzdelem még nem ért véget, azt az Isztambuli Egyezmény magyarországi puccsszerű megfúrása is mutatja. Orbán Viktor elkezdte felépíteni a saját macsós imidzsét, Pedig a nők megváltozott társadalmi helyzete (valójában ezt hívjuk gendernek) demográfiai válságba sodorja a fejlett világ országait, vagyis a dolog szőnyeg alá söprése nem segít a probléma megoldásán, vagyis a magyar kormány anti-feminista és anti-genderista intézkedései valójában csak növelik a demográfiai veszélyt.
Egyszer egy nő egy nagyon megfontolandó dolgot mondott nekem: azok a férfiak, akik állandóan hímsoviniszta, szőke nős vicceket mesélnek, valójában azt kompenzálják, hogy már nem tudnak teljesíteni az ágyban. Kajánul erre gondolok, amikor Orbán saját férfiasságára célozgat.
