Első 40 évem a szakmában - arccal a QNX felé

Hogy rögtön fel is oldjam a címben rejlő három betűs rövidítést, a QNX egy operációs rendszer. Korábban arról posztoltam, hogy fejlesztő csapatunk egy része, a "VTE"-sek a Dunamenti Erőmű Villamos Teljesítmény-Elosztó rendszerének korszerűsítése során egy PC-hálózaton futó real-time (valós idejű) operációs rendszert, a QNX-et alkalmazták. Ez a választás ésszerű volt, hiszen a PC-architektúra világméretben terjedt, szabványosnak tűnt és a '80-as évek második felétől már ipari PC-ket is gyártottak. Bár sok helyen alkalmaztak ipari környezetben is Windows operációs rendszert, mégis úgy éreztük, nem biztos, hogy pont olyan operációs rendszer kell egy ipari folyamat irányításához, mint egy titkárnő adminisztratív funkcióinak ellátásához.
A QNX  (Quick UNIX) egy kanadai cég fejlesztése volt, első kereskedelmi forgalomban kapható verziója, a QNX2 Arcnet-hálózaton összekapcsolt PC-ken futott. (Az Arcnet egy 93 ohmos hullámimpedanciájú koaxiális kábelbuszon megvalósított számítógépes hálózat volt, ahol a számítógépek címét az Arcnet-csatolókártyán lehetett beállítani. A '80-a, '90-es években irodákban, bankokban igen elterjedt volt). A QNX2 legfontosabb jellemzői ezek voltak:

• Valódi real-time
• UNIX-szerű struktúra
• Az Arcnet-hálózaton összekötött számítógépek közösen használhatják egymás erőforrásait (egymás fájl-rendszerét, perifériáit).
• Egy grafikus rendszert is kifejlesztettek hozzá, a QWindows-t

A fejlesztőcsapat "paksi" része a '90-es évek közepétől - a paksi rendszer fejlesztésének lezárulása után - bekapcsolódott a Dunamenti Erőműben folyó fejlesztésekbe. Az történt ugyanis, hogy a Horn-kormány energetikai privatizációi nyomán számos magyar erőmű került külföldi tulajdonba, a százhalombattai erőművet a belga Tractebel cég vásárolta meg. A Tractebel különféle fejlesztéseket indított el az erőműben: megkezdte a régi erőművi blokkjainak retrofitjét, mely teljes műszaki és irányítástechnikai felújítással járt (ez 6 blokkot érintett), valamint a meglévő nyílt ciklusú gázturbinás blokkja mellé egy új kombinált ciklusú gázturbinás egység fejlesztésébe kezdett (A kombinált ciklusú erőművekben egy gázturbinát földgáz elégetésével forgatnak, de a forró füstgázzal gőzt fejlesztenek, mellyel gőzturbiná(ka)t hajtanak meg).
Mivel a régi erőművi blokkok retrofitje a villamos részt, vagyis a gerjesztésszabályozó rendszert, a villamos védelmi rendszert, a főberendezések segédüzemének villamos rendszerét is érintette, régi csomóponti szabályozó rendszerünk rekonstrukciója vált szükségessé, hogy a megújult technológiát is felügyelni tudja. Ekkor kapcsolódtam be én is a QNX-alapú irányítási rendszerek fejlesztésébe, de már a QNX egy újabb verziójának, a QNX4-nek a platformján.
A QNX4 legfontosabb újítása a korábbi verzióhoz képest leginkább a számítógépek hálózati kapcsolatában történt:

• A hálózati kapcsolat legfontosabb közege az ETHERNET lett;
• Redundáns hálózati kapcsolat is felépíthető;
• Bármilyen más összeköttetéssel is kialakítható hálózat, soros vonalon vagy párhuzamos porton;
• A hálózat nem TCP/IP alapú, de futtatható TCP/IP réteg, ezáltal akár Windows-os hálózatokkal is összekapcsolható egy QNX hálózat.

Nagy elánnal vetettem bele magam az új, QNX4-alapú rendszer, a VTIR (Villamos Technológiai Irányítási Rendszer) fejlesztésébe. Soha egyetlen más operációs rendszert nem ismertem annyira részletesen, mint a QNX-et, soha még egy ilyen méretű irányítástechnikai rendszert nem fejlesztettünk. Rendszerünk legnagyobb kiépítése idején az alábbi paraméterekkel rendelkezett:

• Központi szerver: 1 db (ipari PC-k)
• Folyamatcsatoló gate-way számítógépek: 10 db (ipari PC-k)
• Megjelenítő munkaállomások: 18 db
• Kapcsolódó villamos védelmi berendezések száma: kb. 300 db
• Kapcsolódó PLC-k (SIEMENS S5 és S7) száma: kb. 30 db
• Kapcsolódó telemechanikai berendezések száma: 4 db
• Adatpontok száma: kb. 70 000
• Sémaképek száma: kb. 3000

Legnagyobb kiépítettségénél 12 generátor, a 220 kV-os és 120 kV-os alállomás, a 6 kV-os villamos elosztók, a 0.4 kV-os villamos elosztók felügyeletét látta el. Ez az az irányítási rendszer, mely mind a mai napig üzemel, és alig volt olyan év azóta, hogy valamilyen feladatot ne adott volna nekünk. Legutolsó munkánk idén júniusban a már két főre zsugorodott és mellékállásban üzemeltetett Kft-nknek a G2 es gázturbinás blokk felújításához kapcsolódó irányítástechnikai módosítás volt.
A fejlesztés legelején sikerült egy olyan kliens-szerver struktúrát kialakítani, mely negyed évszázadig életképesnek bizonyult, és a legnagyobb kiépítettség mellett is ellátta feladatát.

A VTIR rétegei (katt a nagyobb képért)

A VTIR központi szervere (katt a nagyobb képért)

A VTIR szerverszekrénye

A megjelenítő munkaállomásokon futó szoftvert (mely először QDiagem, később D-Mon névre hallgatott) egy másik cég, a ScadaSys Kft. fejlesztette ki szintén QNX4 és QWindows alapon, de a kezelői szerepkörökhöz kapcsolódó jogosultságok chip-kártyás azonosítási rendszerének kifejlesztését már mi végeztük.

A 220 kV-os alállomás és a rá kapcsolódó 7 generátor villamos sémaképe (katt a nagyobb képért)

Kezelői munkaállomások a diszpécservezénylőben, jobbra alul a chip-kártyás azonosító

A VEIKI Gellérthegy utcai irodaháza

Talán ebben az időszakban, a '90-es évek második felében kerestem a legjobban, cégünk új irodaházba költözött a Gellérthegy utcába, minden okom megvolt, hogy optimistán tekintsek a közelgő új évezredre. Pedig ekkor már gyülekeztek a viharfelhők a fejünk felett...