Amikor ugyanazt tanulod 63 évesen, mint a gyereked 15 évesen

Elnézést kérek azoktól az olvasóimtól, akik unják a szakmai posztjaimat, de elég vicces helyzet állt elő. Nem, nem arra gondolok, hogy egyszerre tanuljuk Petrával, hogyan kell a telefon címlistáját átvinni az új készülékedbe. Igazi iskolai tananyagról van szó.
Petra a matematika-informatika fakultációt választotta a gimiben, és már tavaly is egy elég jópofa, LEGO-szerű rendszerben ismerkedtek a számítógép-programozás alapfogalmaival, mint a Scratch.

A Scretch-ben a program színes építőköveit összepattintgatva lehet alkalmazásokat írni, Petráék különféle rendezési algoritmusokat (pl. számok sorrendbe állítását) is leprogramozták ezzel a módszerrel. Akár több, párhuzamosan futó programszálat is létre lehet hozni ebben a nyelvben, míg az egyik programszál egérkattintásra vár, a másik kiír valamit a képernyőre. Ezt, vagyis a konkurens programozási technikát a mi időnkben csak az egyetem vége felé tanították.
Most, hogy már 10.-esek, egy igazi komoly programnyelvvel kezdtek ismerkedni, a C#-al (ejtsd: szí-sarp). A C# a Windows .Net keretrendszerének egyik nyelve, komoly grafikus alkalmazásokat, játékprogramokat vagy éppen adatbázis-kezelő rendszereket programoznak ebben a nyelvben.
A dolog azért érdekes, mert új munkahelyemen azzal fordult hozzám a főnököm, hogy eddig a Borland C++-ban írták a programjaikat, de szeretnének áttérni a C#-ra, ezért foglalkozzak egy kicsit ezzel a programnyelvvel.
A C#-hoz igazi komoly fejlesztő felület, úgynevezett IDE (Integrated Development Environment) tartozik, melynek a Microsoft a Visual Studio nevet adta, és Petra már le is töltötte Orsitól megörökölt netbook-jára, amely kellőképpen rogyadozik alatta (Orsi még 2012-ben kapta 18. születésnapjára, megjárta Izraelt, de Orsi kapott egy komolyabbat, ez visszakerült hozzánk).

C#-ról elég annyit tudni, hogy az úgynevezett objektumorientált nyelvek közé tartozik, és megalkotásával kettős célt tűztek ki:

• Vegyes nyelvi környezetben, vagyis más programnyelvekben (pl. F#-ban vagy Visual Basic-ben) fejlesztett programmodulokkal is képes legyen együttműködni azáltal, hogy a program lefordítása egy közbülső metanyelvre történik (csak zárójelben jegyzem meg, hogy hasonló cél lebegett a szemem előtt a PCL nyelv megalkotásakor is, hogy PLM-80-ban és ASM-80-ban írt programmodulokkal is összeszerkeszthető legyen).
• Különféle hardver platformokra lehessen benne programot fejleszteni. Gondoljuk meg, ez milyen fontos, ha ugyanazt az alkalmazást szeretnénk egy notebook-ra, egy tabletra vagy egy okostelefonra kifejleszteni.

Nem tudom, mennyire érinti meg Petrát a programozás, nem biztos, hogy örülnék neki, ha egy kocka válna belőle, de örülök, hogy korszerű informatikai tudást próbálnak a fejébe tölteni.