1001

Vicces, hogy milyen könyvet vittem magammal arra az egy éjszakára, amit kórházban kellett töltenem újabb sérvműtétem miatt: Az ezeregy éjszaka meséi 1968-as Olcsó Könyvtár sorozatban megjelenő kiadását (ára 8 Ft!). Már nem tudom, hogy szüleim vagy apósom könyvgyűjteményéből menekítettük-e ki, de erős a gyanúm, hogy Bori lányunk volt az elkövető. És a kórházban nem is volt nagyon időm olvasni, mert végül altatásban végezték a műtétet, úgyhogy elég bágyadt voltam, de az itthoni lábadozásom során kiolvastam ezt a 350 oldalas szemelvényt az Ezeregy éjszaka hatalmas mesefolyamából.

Honti Rezső fordította arabból a bejrúti és kairói változatok felhasználásával. A legrégebbi hitelesnek tartott kézirat a 800-as években keletkezett, ebből születtek aztán a mindenféle fordítások, közvetítő nyelveken keresztül elterjedt szerte Európában, és én is, mint a legtöbb gyerek, a mesekönyv-változatát ismertem meg, Aladdin csodalámpája és Alibaba éppen úgy ismerősöm volt, mint tengerjáró Szindbád. És persze megtalált a rengeteg filmes, zenés, színházi és irodalmi feldolgozás is, melyek mind csak apró szeletei ennek a hatalmas kultúrkincsnek. Csak néhány:

• Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, mely már gyerekkoromban is megvolt nekünk hanglemezen, és melynek szerelmi témáját édesanyám mindig megkönnyezte;
• Az 1940-es A bagdadi tolvaj című film, melynek producere Korda Sándor, forgatókönyvírója Bíró Lajos, zeneszerzője pedig Rózsa Miklós volt;
• Az 1992-es Aladdin Disney-rajzfilm, mely két Oscar-díjat és öt Grammy-díjat is nyert;
• Ugyanennek a 2019-es élőszereplős változata;
• Három éve láttuk Szegeden Geszti Péter - Monori András - Tasnádi István musicaljét, az Ezeregy éjszakát, melynek kapcsán megállapítottam, hogy valószínűleg Seherezádé volt az első ismert meseterapeuta;
• Aztán ott vannak Krúdy Gyula Szindbád-történetei, a magyar impresszionista próza csúcsteljesítménye. Krúdy a tengerjáró Szindbád utazásait egy nyughatatlan férfi állandó új kaland utáni vágyaként, a lélek utazásaként dolgozta fel;
• És persze ebből alkotta meg 1971-ben Huszárik Zoltán és a Zseniális Latinovits Zoltán az egyetemes magyar filmművészet egyik legnagyobb filmjét;
• És ne hagyjuk ki a felsorolásból Pasolini 1974-ben forgatott Az ezeregy éjszaka virágai című filmjét, mely a rendező Élet trilógiájának utolsó darabja a Dekameron és a Canterbury mesék után, és amelyet csodálatos, egzotikus helyszíneken forgatott.

Igazából most először találkoztam a mesefolyam első hiteles, felnőtt változatával, bár a leghitelesebb és legteljesebb magyar fordításnak Prileszky Csilla 2000-ben készült hétkötetes fordítása tekinthető. A mesegyűjtemény annak a 9.-13. század közötti Abbászida birodalomnak az életét tükrözi vissza, melyről már egy korábbi posztomban megemlítettem, hogy az iszlám vallás és az iszlám törvények ellenére nem merev ortodoxiában működött, hanem nyitott volt a felfedezések, az innovációk, a tudományok és a művészetek felé és inkább volt befogadó, mint kirekesztő. Lehet, hogy csak az én hibám, de történelemből szinte semmit nem tanultam erről az abban az időben Európát messze meghaladó civilizációról.

Már a mesegyűjtemény szerkezete is nagyon figyelemre méltó a sok egymásba ágyazott mesével. Seherezádé 1001 éjen át mesél férjének, Sahriár királynak, remélve, hogy megkíméli életét, de a mesékből mindig újabb és újabb mesék sarjadnak, pl A halász és az ifrit történetébe bele van ágyazva Junán király és Ruján hákim története, abba pedig Szindbád király és a sólyma története, és így tovább.

A felnőtt változat tele van túlfűtött erotikával, a feleség és a rabnő fogalma konzekvensen keveredik, a nők esze legtöbbször csakis a csalfaságon jár. De vannak egyéb meglepő dolgok is. Pl. Aladdin története érdekes módon Kínában játszódik, ráadásul Aladdin teljesen érdemtelen arra a jutalomra, amit végül elnyer: lusta, lassú észjárású, kihasználja anyját, de ő a kiválasztott, hiszen csak az ő szavára nyílik meg a kincsesbarlang. Természetesen a mese szerint Kína is muszlim, és ott is szultán uralkodik.

Persze a mesékben vannak zsidók és keresztények is, de finoman szólva nem túl kedvező színben feltüntetve. Aladdint például egy zsidó kereskedő, "aki aljasabb volt még az ördögnél is", megpróbálja becsapni, mert a fiú nem ismeri az arany értékét. Dzsánsáh történetében pedig egy zsidó kereskedő kihasználja, majd cserben hagyja hősünket (akinek utazása egyébként legalább annyira kalandos, mint Odüsszeuszé). Abu Kir és Abu Szir történetében pedig meggyanúsítják hősünket, hogy a keresztény szultán (!) megbízásából meg akarja gyilkolni a királyt.

Mivel azonban az iszlám a Tórára és az Evangéliumra épül, sok mesében úgy bukkan fel Salamon, mint Allah prófétája. A Mese a királyról és a vezírje feleségéről című történetben pedig szinte Dávid király története bukkan fel, aki beleszeretett hadvezére, Uriás feleségébe, ezért Uriást a csatába, biztos halálba küldte, és feleségül vette Betsabét, és tőle született Salamon király. Lám, mennyire hatottak egymásra ezek a régi történetek. Homérosz is bele van gyúrva rendesen, hiszen Szindbád harmadik utazása során (ami érdekes módon ebből a válogatásból kimaradt) találkozik és legyőzi a küklopszot, az egy szemű szörnyet.

Íme a mesefolyam zárómondatai:

Dicsőség Annak, akit magával nem sodor az idők rohanása, meg nem változtat a dolgok változása, nem zökkent ki helyéből a világ folyása! Magasztos felségjének imámjára, teremtményeinek koronájára, urunkra, Mohammed prófétára, az emberiség urára szálljon áldás, szálljon béke! Alázatos könyörgésünk szálljon feléje, adja meg nekünk kegyes bölcsessége, hogy minden tettünknek, életünknek legyen boldog vége.

(A posztomhoz  igazi ezeregy éjszakai környezetben, Marokkóban készült fotóimat csatoltam.)