Színház, építészet, zene, tánc

Már megint egy fantasztikus, kulturális élményekben gazdag hétvégén vagyunk túl. Volt benne az összes, a poszt címében felsorolt művészeti ág.

Péntek este a Katonában voltunk Katival (Petra egy másik művészetnek hódolt, kocsmatúrán volt ugyanis). A szombathelyi Weöres Sándor színház társulata egy Pintér-Béla-darabot adott elő, a Gyévuskát. Pintér Béla-darabot utoljára 2016-ban láttunk, egy hónapon belül mindjárt kettőt is, A bajnokot és a Parasztoperát. Pintér Béla sajátos figurája a magyar színházi életnek, igazi alternatív alkotó, aki nem végzett főiskolát, autodidakta módon sajátította el a színészetet, a színházrendezést és a színdarab-írást. A Gyévuskában is folyamatosan énekelnek a színészek, akárcsak A bajnokban és a Parasztoperában. Mivel a cselekmény a II. világháború idején játszódik, természetesen múlt század első felére jellemző dallamok, slágerek és katonadalok csendülnek fel a cselekménybe illesztve. A kerékpáros gyalogezred katonái mást-mást várnak a háborútól: van, aki egy új, egységes Európát, van, aki Nagy-Magyarország visszaállítását, más a zsidótlanítást, de akad olyan tiszt is, aki csak becsülettel szeretné szolgálni a hazáját. Jó kis este volt.

Másnap (szombaton) a Kulturális Örökség Napjai alkalmából jelentkeztünk egy vezetett látogatásra a Budai Várban a Szentháromság téren frissen újjáépített Pénzügyminisztérium Belügyminisztérium épületében. Mivel ez a Villamosmérnöki Kar Schönherz Zoltán Kollégiumaként szolgált az én időmben, és bár nem voltam kollégista, elég sokat jártam benne, mindenképpen meg akartam nézni. Az épületről tudni kell, hogy Fellner Sándor Zsidó származású építész (több budapesti zsinagógát is ő épített) nevéhez fűződik. Fellner vonzódott a historizáló stílusok felé, a Markó utcai Igazságügyi Palotát is ő tervezte. A Szentháromság téri épület neogót stílusú, de megtalálhatók benne a szecesszióra jellemző díszítőelemek és a gótikától teljesen idegen rizalit (homlokzat síkjából előugró épületrész). Mivel a világháborúban súlyosan megsérült az épület, Rados Jenő visszafogott stílusban, rizalit nélkül, csökkentett magasságban építette újjá. Bár mostanában azt mondják, a kommunisták ideológiai okokból nem építették vissza a csipkés tornyokat, Rados nagyon is tudatos városépítészeti koncepcióval alkotta újjá az épületet: méretével jobban illeszkedett a környékbeli házakhoz és hagyta érvényesülni a Mátyás templom karcsú tornyát. Ez természetesen lehet vita tárgya, de primitív dolog valakit ezért lekommunistázni.

A látogatót az előcsarnokban egy márványtábla fogadja, mely arról tájékoztatja a látogatót, hogy "visszanyerte eredeti rendeltetését Orbán Viktor miniszterelnöksége és Varga Mihály pénzügyminisztersége alatt". Hát, majdnem úgy lett, ha a Belügyminisztérium szemet nem vetett volna a már kész épületre. A felújításnál igyekeztek az eredeti állapotot visszaállítani, bár a díszterem világító testei szerintem stílusidegenek.

Stílusidegen világítótestek

Az épület elülső udvara szépen parkosítva lett helyreállítva, viszont a Fortuna udvarba egy modern irodaház lett beépítve, mintegy elrejtve Fellner épületén belül. Szerintem ez nagyon szépre sikerült.

Fellner két zsinagógája is, a Frankel Leó utcai és a Vasvári Pál utcai is bérház udvarában van elrejtve, és íme, most, a 21. században az ő épülete szolgál búvóhelyül egy modern épületnek. Jó hír, hogy nemcsak évente egyszer, de rendszeresen lesznek vezetett túrák az épületben.

A hét éves Fischer Iván fogadja Yehudi Menuhint
 a Lórántffy Zsuzsanna utcai ének-zenei általános
iskola előtt 1958-ban

Szombat este Petrával a MüPában voltunk a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók-koncertjén. Fischer Iván nagy mágus, ezen az eseten A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát tűzték műsorra. Előbbiben Duda Éva Társulata táncolt, utóbbiban Láng Dorottya és Cser Krisztián énekeltek. A zenekar tagjai időnként kórusként dúdoltak, Fischer Iván a lírai hangszerszólókat ülve vezényelte és Kékszakállú elején maga mondta el a regősrígmust:

Haj regö rejtem
Hová, hová rejtsem
Hol volt, hol nem: kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent,
Urak, asszonyságok?

Bár mindkét mű lélektani jelentésű, ha direktben, szó szerint értelmezzük, igazi horrortörténet: A mandarin egy igazi zombi, aki akárhányszor megölik, mindig újra és újra feltámad, hogy kielégíthesse vágyát. Ráadásul erre a horrorra nemcsak a zene, de a koreográfia is ráerősített. A kékszakállú pedig nőket csábít el, hogy aztán a hetedik szobába bezárva tartsa őket örökre (jó-jó, tudjuk, hogy a hét szoba, a sorra felnyíló ajtók a férfi lelkének fokozatos feltárulását szimbolizálják).

Beszéltük is Petrával, hogy kb. 100 évvel ezelőtt mind a zene, mind a történet megbotránkoztató lehetett, mára már teljesen elfogadott mind a hangzásvilágot, mind a történetet tekintve. Hiába, Lengyel Menyhért (A csodálatos mandarin) és Balázs Béla (A kékszakállú herceg vára) a múlt század elejének nagy alkotói voltak, nemes anyagot adtak Bartók kezébe.

Vasárnap délután Szentendrén a Nyitott Templomok Hétvégéje volt. Már tavaly is voltunk hórát táncolni a Szántó-imaházban, melyet sógorom hozott létre édesapja emlékére. Ez a hely állít emléket a Szentendréről és környékéről a vészkorszakban elhurcolt zsidók emlékének. Sajnos sógorom pár hónapja súlyos beteg, ezért még inkább úgy éreztük, hogy részt kell vennünk ezen az eseményen, és kicsit érte is táncoltunk. (A mediterrán országokban divat a körtánc, a délszlávoknál a kóló, a görögöknél a szirtaki, a zsidóknál pedig a hóra).

Az imaház udvarán folyik a táncoktatás Mosoni-Preisz Judit vezetésével

A táncoktatás után a szomszédos Vajda Múzeum udvarán egy zenés könyvismertetőre került sor: Jávori (Fegya) Ferenc zenész és zeneszerző életéről szóló könyvet mutatták be Fegya zongorakíséretével. Fegya Munkácson született 1946-ban, és a húgával egy osztályba járt vejem nagypapája, ezért ő és felesége is elkísértek minket Szentendrére, hogy találkozhassanak Fegyával és dedikáltathassák a róla szóló könyvet.

Fegya 1974-ben költözött át Magyarországra, megalapította a Budapest Klezmer Bandet, musicalt szerez, zenekarával járja a világot, Kossuth-, Prima Primissima- és Hazám-díjas. Nagy zenész, most is nagyon szépen zongorázott nekünk.

Kati dedikáltat

Hát mi így köszöntöttük a ma este kezdődő 5786. zsidó újévet.
Shana tova!