Három százalék

Ma megkaptuk a 30-30 ezer forintos nyugdíjasutalványainkat. Mint tudjuk, Orbán a tavaszi évértékelőjében még élelmiszeráfa-visszatérítést ígért havi 10-15 forint értékhatárig. Most be kell érnünk egyszeri (2-3 havi) könyöradománnyal. Ráadásul - ha már adomány - megint nem a rászorultsági elvet követték, éppúgy ennyit kapott a 20 éve nyugdíjas ápolónő, mint a tavaly óta nyugdíjas vezérigazgató.

És ha már adomány, jár mellé kormánypropaganda is.

Ha rákattintasz, még nagyobb lesz

Vagyis a magas árak oka a háborús infláció meg a multik profitéhsége, de kormányunk oroszlánként harcol Brüsszellel a 13. havi nyugdíj megtartásáért. Azt nem írják, hogy az adócsökkentés kormánya továbbra is 27%-on (élelmiszereknél 18%-on) tartja az áfát.

Viszont az ukránozós-zelenszkijezős plakátokat mindenhol 3%-os plakátokra cserélték le, merthogy szeptembertől indul a 3%-os lakáshitel lehetősége, amelyre ezek a korlátozások érvényesek:

Első lakás megszerzése ✅ Igen Négyzetméterár korlát ✅ 1,5 M Ft/m² Lakás vételár korlát ✅ 100 M Ft Családi ház/tanya vételár korlát ✅ 150 M Ft Szükséges önerő: ✅10 %

És nekem erről eszembe jutott, hogy életem során eddig három kedvezményes lakáshitel-lehetőséget értem meg, ebből kettőnek a kedvezményezettje voltam, de mind a három végül súlyos terheket rótt egy elkövetkező kormányzatra.

Kedvezményes lakáskölcsön a '80-as években

A '80-as években a kormány nemcsak az új lakásvásárlásokat szerette volna ösztönözni, de kezdett számára egyre terhesebbé válni a hatalmas állami bérlakás-tömeg, melynek fenntartása évente nagyon nagy költségvetési kiadásokat jelentett. Volt tehát egy kb. 3%-os lakáshitel-konstrukció, és mellé a bérlakások jutányos áron való megvásárlásának lehetősége. Így vásárolták meg szüleim a Bimbó úti lakást, Kati a nagybácsijától örökölt bérleményt a Kmety utcában, én pedig így tudtam beszállni a Lovas úti (akkor még Sziklai Sándor utca) szövetkezeti lakásépítésre. Aztán jött a rendszerváltás, jött a hirtelen GDP csökkenés és a magas infláció, a Postabank-maci is 30% kamat körül esett hanyatt.

Az Antall-kormány nyakába szakadt ez a hitelállomány, amit továbbra is 3% kamattal törlesztett a nép. Először megpróbálkoztak kamatemeléssel, amit az alkotmánybíróság elkaszált. Ezután jött a diszkont áron való előtörlesztés lehetősége, amit szerencsére nagyon sokan igénybe is vettek, így a szüleim is, Kati is és én is (akkor már házasok voltunk). Viszont innentől kezdve egészen az első Fidesz-kormány megalakulásáig csak nagyon drága banki kamatok mellett lehetett lakáshitelhez jutni.

Kedvezményes lakáskölcsön az első Fidesz-kormány második felében

 A 2000-es évek elején a Fidesz több kedvezményes konstrukciót is bevezetett, melyből mi egy 15 év futamidejű, 10 millió forintos kölcsönt 2,5 % kamattal és 1,75 % kezelési költséggel, valamint egy 25 év futamidejű 12 millió forintos kölcsönt 4 % kamattal és 2 % kezelési költséggel vettünk fel a mostani lakásunk megvásárlásához. (az utóbbit csak áthidaló kölcsönnek a Kmety utca eladásáig, azt később előtörlesztettük). 200.000 Ft-ig éves adóvisszatérítés is járt a törlesztések után. Emlékszem, hogy az adóvisszatérítést még az után a kölcsön után is igénybe vehettem, amit augusztusban visszafizettünk.

2002-ben Orbánék megbuktak, Medgyessy a csillagokat is leígérte az égről, az állam eladósodott és megint nagy teher lett az olcsó kamatokkal való törlesztés. Elkezdték fokozatosan kivezetni a piacról a kedvezményes lakáshiteleket, sőt, minden egyéb feltételt is nehezítettek:

• 2004. január 1-től az adókedvezmény felső plafonja 100.000 Ft lett;
• 2004. június 1-től az ügyfelet terhelő kamat 4 %-ra nőtt (visszamenőleg!);
• 2007-től aztán mindenkinek eltörölték az adókedvezményt;
• 2008-ban megemelték a kezelési költséget 2 %-ra (ezt mindig az év elején fennálló tőketartozás után kell fizetni);
• Később eltörölték a kezelési költség  havi 9000 Ft-os felső plafonját.

Így aztán az adóvisszatérítéseket is figyelembe véve kezdetben 56.000 Ft körülre jött ki a havi törlesztés, ami a fent felsorolt korrekciók miatt szép lassan felkúszott 85.000 Ft-ig, de aztán ahogy a tőketartozás csökkenése miatt csökkent a kezelési költség, az utolsó évre szépen lement 73.000 Ft-ra.

Az olcsó forint alapú lakáshitelek megint hozzáférhetetlenekké váltak, ám ekkor jött a deviza-alapú lakáshitelezés korszaka.

A devizaalapú lakáshitelek felemelkedése és bukása

A deviza-alapú lakáshitel nem igazi devizahitelezés volt, mert a bankok deviza swap-okkal (devizák cseréjével) állították elő a devizát és nem pedig betétek gyűjtésével, vagy a devizahitelek felvételével a bankközi devizapiacon. Ebben az ügyletben az adós célja az volt, hogy a forint kölcsönszerződések esetén irányadó kamatnál alacsonyabb kamat mellett jusson kölcsönhöz. Erre csak úgy volt lehetőség, ha "devizában adósodik el", ami egyben azt jelenti, hogy vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható. Ennek hatalmas kockázatával azonban az adósoknak egy kis része volt csak tisztában. A lakáshitelek mellett megnőtt a szabad felhasználású deviza-alapú jelzáloghitel-állomány is. 

Tulajdonképpen a 2009-es világgazdasági válságig nem is volt komolyabb gond, de amikor 2010. június 3.-án Kósa Lajos lényegében megshortolta a forintot, mert egy konferencián a magyar gazdaságra nézve negatív kijelentéseket tett, hirtelen beszakadt a forint. Erre másnap még Szijjártó is rátett egy lapáttal, amikor azt mondta: "A magyar gazdaság nagyon súlyoshelyzetben van, mert az előző kormány manipulálta az adatokat és hazudott a gazdaság valós állapotát illetően. A magyar gazdaság siralmas helyzetben van, de nem hajtunk végre megszorításokat és nem vonjuk vissza az adócsökkentéseket sem".

A devizaárfolyamok másfél-kétszeresére emelkedése magát a tőketartozást növelte, az adósok elkezdtek sokkal többel tartozni, mint amennyi hitelt felvettek, ráadásul erre a tartozásra a fedezetül felajánlott ingatlanuk sem nyújtott elég fedezetet. Aki erről részletesebben szeretne olvasni, itt megteheti.

A devizahiteleket forintosították a 2014 november 7.-i árfolyamon. (szerencsére még az előtt, mielőtt Svájc elengedte a frank korábban rögzített árfolyam-küszöbét, és a csillagokba lőtt ki a svájci frank a többi devizához képest). Maradtak a forint-alapú lakáshitelek, amit a kereskedelmi bankok általában csak változó kamatozás mellett mertek hosszú távra vállalni, bár itt is próbált a Fidesz kamatplafonnal beavatkozni. Az eddigi alapvetően demográfiai célokat szolgáló CSOK és Bababváró mellé jött most a szinte semmilyen demográfiai feltételhez nem kötött 3%-os lakáshitel.

Nagy kérdés, hogy a 2026 után jövő kormányra (legyen az akár fideszes, akár tiszás) ez milyen terheket fog róni.