Immár egy hónapja uralja a magyar médiát a Kiss László-ügy. Nemrég interjút adott a sértett Takáts Zsuzsanna is, ami új lendületet adott az eseményeknek, melyről elmondható, hogy szinte minden érintett teljesen hibásan, illetve társadalmunk és közéleti viszonyaink jelen állására nagyon is jellemzően reagált. Kiss László a megbánás minden jele nélkül saját vélt igazát hangoztatta, fogadatlan prókátorai (sőt, Aczél Endre esetében a "fogatlan prókátor" megnevezés is helyes) pedig a legocsmányabb, legordenárébb hím-soviniszta, az egykori cselekményt bagatellizáló és relativizáló, az áldozatot hibáztató álláspontot foglalták el.
Még az ügy kirobbanásakor, április 8-án a 168 Óra on-line oldalán megjelenő cikkre írtam egy kommentet:
"A nemi erőszak - különösen a csoportosan elkövetett - bűn volt 1961-ben is és bűn ma is. Az egyik legsúlyosabb.
De.
A társadalom azért találta ki azt, hogy a méltó büntetés letöltése után egy adott idő, tíz év elteltével a bűn elévül, a priusz megszűnik, mert mindenki megérdemli az esélyt a megjavulásra. Különösen egy húsz éves korban, kialakulatlan személyiség mellett elkövetett bűn esetére igaz ez. Ha a társadalom ezt nem engedné meg, akkor egy fiatal korban elkövetett bűnt egy egész életen át nem lehetne jóvá tenni, a jó útra térés nem lenne reális életkilátás egy megtévedt ember számára, és maradna tovább a bűnözés egyedüli lehetőségként.
Kiss László életpályája igazolása annak, hogy lehet új életet kezdeni, hogy egy élete elején megtévedt személynek nem kell élete végéig a homlokán hordania a bűn bélyegét. Edzői pályája során egyetlen olyan cselekedete sem volt, ami utalt volna az általa húsz éves korában elkövetett szörnyű tettre. Mesteredző, szövetségi kapitány, olimpikonok nevelője vált belőle, rászolgált a társadalomtól kapott bizalomra.
Ha most visszavonjuk Kiss László mestertől a fél évszázada neki ajándékozott bizalmunkat, a megjavulásba, az új életkezdés lehetőségébe vetett hitünket tagadjuk meg. Olyan embert sározunk, aki az egyik legpozitívabb visszaigazolását adta annak, hogy egy ilyen cselekedet után is van értelmes, tartalmas, sikeres élet.
Jól gondoljuk meg!"
Négy nap múlva - túl azután, hogy Kiss László lemondott szövetségi kapitányi címéről és érdi alpolgármesteri posztjáról - az ATV-ben Friderikusz Sándor beszélgetett a témáról Gerő András történésszel. Meglepetéssel elegy megnyugvással hallottam vissza saját gondolataimat főleg Friderikusztól, de részben Gerő Andrástól is. Friderikusz szerint a bulvármédia hiénái nem tartják tiszteletben kultúránk azon alapvetését, hogy egy 50 évvel korábban elkövetett bűn nem stigmatizálhatja az elkövetőt élete végéig, főleg ha letöltötte méltó büntetését.
A Takáts Zsuzsanna-interjú után Friderikuszt a bulvármédia egy lapon emlegeti Aczél Endrével, Csapó Gáborral és mindazokkal, akik Kiss László tettét utólag mentegetni vagy kisebbíteni próbálták. Érdemes a fenti linken a beszélgetést meghallgatni (48 perc), hogy világos legyen, Friderikusz semmilyen formában nem mentegette Kiss fél évszázaddal ezelőtti cselekedetét, csak arról beszélt, hogy ezt felülírta egész további életével. Hogy biztos legyek a dolgomban, én is újra meghallgattam a beszélgetést, sőt, egy rövid kivonatot is készítettem belőle:
Friderikusz: A büntetés célja a modern társadalomban nem a bosszú, hanem a társadalom védelme, a nevelés, a bűnelkövető megjavítása. Örökre rajta marad-e a bélyeg az elkövetőn, örökre meghatározza-e további életét?
Gerő: Van, akinél nem, pl. Kossuth fiatal korában sikkasztott, de önjoga mentén élete felülírja az ifjú kori botlást. A börtön mindenki számára életre ható élmény, nem múlik el nyomtalanul.
F: A bűn azért évül el, mert feltételezzük, hogy a büntetés eléri célját. Kiss László esetében a büntetés példásan elérte célját.
G: KL élettörténete igazi sikertörténet, de az embereket a múlt gyanakvóvá teszi, ezt meg kell érteni.
F: Ez előítélet, csakis abból szabad kiindulni, amit tudunk. Párhuzamként megemlíthető Szabó István filmrendező besúgó múltja, akit Gerő András az ügy kitudódásakor védelmébe vett.
G: Az csak egy kényszerhelyzetben elkövetett emberi gyengeség volt, nem pedig brutális erőszak.
F: De egy embert akkor sem lehet egy 55 évvel ezelőtt elkövetett cselekmény alapján elítélni.
G: Két legitim igazság létezik egymás mellett, Szabó István esetében az életművét, a filmjeit választottam.
F: Na de nem állhat meg az ember élete egy ponton, ha egyszer elkövet valami bűnt.
G: Egyetértek, társadalmunkban szekuláris formában is jelen van a megbocsájtás, az engesztelés, egész kultúránk összedőlne, ha ezt nem fogadnánk el. Ugyanakkor KL hibázott, hogy később nem beszélt a cselekményéről.
F: Miért kellett volna egy 50 évvel ezelőtti bűnről beszélni?
G: Abban egyetértek, hogy adott az önkorrekció lehetősége, általában az emberek képesek megváltozni, de a közvélemény gyenge. KL-nak fel kellett volna tárnia a múltját, mikor szövetségi kapitánnyá nevezték ki.
F: De miért kellett volna ezt megtennie, mikor mind jogilag, mind erkölcsileg mentesült már?
G: Vannak morális stigmák, és ez ugyanolyan legitim gondolkodás, mint az öné. A kormányzati propaganda is hajlamos a stigmatizálásra, pl. egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé. Ez boszorkányüldözés.
F: Ahelyett, hogy a nemi erőszakról és annak társadalmi megítéléséről beszélnénk, helyette stigmatizálunk.
G: Valóban, a közélet intellektuálisan leépülőben van.
F: A Kiss László-ügyben nincs személyes érintettségem, csak a sajtóban uralkodó állapotokon vagyok felháborodva.
G: Én önnel szemben megértő vagyok más logikákkal is.
Friderikusz véleménye - különösen az ügy kirobbanásának elején - a józan és elfogulatlan megnyilvánulások közé tartozott. Friderikusz hisz a párbeszéd erejében, ezért véleményének nem kinyilatkoztatásszerűen, hanem mások véleményével való ütköztetéssel adott hangot. Az elmúlt hónapokban szakított a TV2-vel, ezzel kinyilvánította, hogy elhatárolódik a lakájmédia minden formájától.
Az ATV a közvélemény nyomására az idézett beszélgetés alá ezt a szöveget tette ki:
"Az ATV közleménye: A fenti műsorban elhangzott vélemények nem tükrözik az ATV álláspontját, azok kizárólag a műsorvezető és a műsor vendégének véleménye. Az ATV elhatárolódik a műsorban elhangzott gondolatoktól."
Szerintem pedig az ATV-nek inkább saját magától kellene elhatárolódnia, különösen a körmendi menekülttáborral kapcsolatos hangulatkeltés miatt.
Én mindenesetre kiállok Friderikusz Sándor és az általa képviselt sajtóetika mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése