Egy éve dolgozom repülőtér mellett

Amint arról egy évvel ezelőtti posztomban beszámoltam, 2015 májusában egy, a budaörsi repülőtér mellett fekvő irodaházba költözött a cégem. Az iroda szinte minden tekintetben ideális: sok a tárolóhely, van egy kis műhelyünk is (hamarosan 10 db. 1000x600x2000 mm-es műszerszekrény átmeneti tárolásáról is gondoskodnunk kell), a parkolással sincs gond, de a fel- és leszálló repülők látványa (és hangja) egy külön minőséget ad a helynek.

Irodaház a reptér mellett

A budaörsi repülőtér jövőre lesz 80 éves, 1937-től 13 éven keresztül, a ferihegyi repülőtér átadásáig volt a budapesti polgári repülés bázisa. Alagcsövezett füves leszállópályákkal rendelkezik. Az egyébként impozáns fogadóépület ma rendkívül méltatlan, romos állapotban van, bár az utascsarnokot pár éve felújították.

A repülőtér makettje

Az utascsarnok fénykorában

A repülőtér romos épülete napjainkban

Mivel a repülőtér utasforgalmat és sportrepülési forgalmat is bonyolít és veterán repülőgépeknek ad otthont, az itt működő cégek összefogásából a 80-ik évfordulóra felújíthatnák ezt a repüléstörténeti műemléket. Reméljük, így lesz.
Irodaépületünk éttermében, a Szivárvány Ételbárban gyakran találkozhatunk pilótákkal, repülőgép-szerelőkkel, akik a társaságot repülős kalandjaikkal szórakoztatják. Nap mint nap látom a Goldtimer repülőklub szerelőit és pilótáit is, akik csodaszép veterán gépeket újítanak fel és üzemeltetnek. Pont ma került sor szokásos repülőnapjukra, amikor bárki utasa lehet a veterán gépek valamelyikének.

A Goldtimer három büszkesége: Gerle, Pacsirta és Kánya

A fenti fotón látható veterán gépek közül a baloldali, Bánhidi Antal tervezett Gerle-12 a legújabb, ablakomból tanúja lehettem, ahogyan a felújított gép először csak a füvön futkározott, majd 50-100 méteres ugrásokat végzett, aztán végre elindulhatott első útjára.
A mellette álló, Polikarpov-tervezte 13-Pacsirta becenévre hallgató kétfedeles arról híres, hogy zsebkendőnyi területen képes a fel- és leszállásra: 30-40 m gurulás, és már repül is.
A jobbszélső, sárga gépet idősebb Rubik Ernő konstruálta, és az R-18 Kánya kódnévvel rendelkezik. Bár korántsem száll fel olyan könnyedén, mint a mellette álló gép, de a levegőben már igazi műrepülő kunsztokat is be tud mutatni.
Van a Goldtimer Alapítványnak egy Li-2-es utasszállító gépe is. A Liszunov-iroda által tervezett géppel rendszeresen szerveznek városnéző repüléseket, gyakran vörös szőnyeges, pezsgős fogadás kíséretében VIP-vendégeknek. A két légcsavaros gép is simán felszáll a füves pályáról, tavaly a Facebook-ra is kitettem két ilyen felszállást, amit az ablakomból örökítettem meg.

A turistaszezonban helikopteres városnézések is indulnak a repülőtérről, érdekes módon főleg indiai turisták számára. Hát mit mondjak, ez elég hangos.

Két helikopter utasra vár.

Bonyolódik valódi utasforgalom is, élénk a sportrepülés és a vitorlázó repülés is.
Egyszóval nem unatkozom.