Miért nem lesz a Hadik sikerfilm?

Idén március 15.-én úgy viselkedtünk, ahogyan egy jó fideszesnek kell: Délelőtt a Várba mentünk, hogy ingyen megnézhessük a Galériában a Vaszary-kiállítást (állami és nemzeti ünnepeken ugyanis a közgyűjtemények ingyenesen látogathatók). Mutattam is Petrának, jól nézze meg ezt az épületszárnyat, mert itt lesz a trónterem, a Galéria megy a Városligetbe.

Még az ominózus Kölcsey-szobrot is sikerült eredetiben megtekintenem, igyekeztem is a legjobb szögből lefényképezni:

Még az újjáépített Lovardához is kiálltuk a sort, hogy megnézhessük belülről is. (Itt nem tudom megállni, hogy meg ne jegyezzem: a Lovardában nem tartanak lovasbemutatókat, mint a bécsi Spanyol Lovasiskolában. A kevés számú alkalmi nyilvános rendezvényen kívül fizetős vezetéssel tekinthető meg az épület, viszont magánrendezvények, esküvők, vállalati bulik, az új arisztokrácia báljai számára rendelkezésre áll. Luxus rendezvényterem magánrendezvényeknek közpénzből).

Délután meghallgattuk az Orbán-beszédet, hogy ellenőrizhessük, valóban azt mondja-e, amit előző nap megjövendöltem. Azon kívül, hogy egy száraz irodalomtörténeti előadást tartott Petőfiről, egy félmondatos utalást tett arra, hogy látja lelki szemei előtt, ahogyan a költő a tizenkét pont elé odakanyarítja: "Legyen béke!"

Tárgyilagosan ismerjük el, a tizenkét pont előtt valóban szerepel a "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" (ugyanaz, amit Orbánék is "odakanyarítottak" a Nemzeti Egyetértési Nyilatkozat elé), de aligha valószínű, hogy a márciusi ifjak közül pont Petőfi javaslatára került oda ez a sor, miközben az "Ide veled régi kardunk!" verssort leírta.

Na, de hogy posztom témájára rákanyarodjak, este asszonnyal megnéztük a Hadikot tőlünk egy köpésre a Tabán moziban (azelőtt a Diadal nevet viselte). Már mindkettőnknek senior jegy jár. Előzetesen nem tűnt kurzusfilmnek (Molnár Áron, az ellenzéki NoÁr mozgalom vezetője játssza benne az egyik főszerepet (bár a címszerepet alakító Trill Zsolt nemrég szerepelt a meglehetősen gyászos Aranybullában). A Várban található Hadik-szobor lovának tökét a végzős villamosmérnök-hallgatók minden évben fényesre szidolozzák, 1979-ben magam is részt vettem egy ilyen szeánszon.

Mária Terézia híres huszártábornokáról nem sokat tudtam, ükunokájáról, Hadik Jánosról is csak annyit, hogy ő volt Magyarország legrövidebb ideig, mindössze 17 óráig hivatalban lévő miniszterelnöke (csak megjegyzem, hogy Orbán Viktor már megdöntötte Tisza Kálmán 14 és fél éves miniszterelnöki rekordját, ha az 1998-2002-es első Orbán-kormányt is beleszámítjuk).

Meg persze ismertem Buda leghíresebb kávéházát, a Hadikot, ahová Karinthy, Kosztolányi, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Rejtő Jenő és még sok más híresség járt.

Visszatérve a filmhez, szinte elkerülhetetlen, hogy a Szikora János által rendezett történelmi kalandfilmet össze ne hasonlítsuk részben a fél évszázaddal ezelőtti híres Várkonyi-filmekkel (A kőszívű ember fiai, Kárpáthy-duológia: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok) illetve a Herendi Gábor által rendezett Kincsemmel (Herendi rendezte a Valami Amerika trilógiát, de a tavalyi választások előtt pénzes letöltő streamer oldalon megtekinthető Bűnös várossal megmutatta, hogy nem igazán a NER barátja). Lássuk, mik azok az elemek amelyek bántóan hiányoztak a Hadikból:

1. Nincs benne szerelmi szál. Várkonyi és Herendi is jól tudták, szerelmi szál nélkül nincs kalandfilm.
2. Nincs benne zenés-táncos betét. Annak ellenére, hogy jó a film zenéje is meg a főcímdal is, a Hadikkal szemben mind a négy Várkonyi-filmben van táncos rész (A kőszívűben Diána vadásztánca egy moszkvai mulatóban, az Egy magyar nábobban Medveczky Ilona tánca, melynek végén ledobja magáról a pruszlikot is, vagy Tordai Teri tűztánca, az Egri csillagokban Agárdy Gábor cigánytánca). A Kincsemben pedig van egy nagyon vicces báli jelenet a korszakhoz teljesen idegen modern tánccal és zenével.
3. A legfőbb baja, hogy nem hazafias. Hadik András a Habsburg monarchia katonatisztje volt. A magyar huszárokat, ezeket a jól képzett könnyűlovassági harcosokat Európa minden birodalma szívesen szegődtette hadseregébe, valójában zsoldosok voltak. Az a történelmi epizód, hogy az osztrákok a szászokkal összefogva egy huszárezreddel borsot törnek a poroszok orra alá, lehet egy jó kis huszárcsíny, de semmiféle hazafias vonatkozása nincs.
4. A deus ex machina elmaradása. Fontos dramaturgiai elem, hogy amikor már minden veszni látszik, egy nem várt fordulat megfordítja az eseményeket. A Hadik elején Hadik kamasz lánya érdeklődik apjánál, hogy a lányok is lehetnek-e huszárok. Kiderül, hogy a lány jó céllövő, és amikor a császárnő hívására Hadik ellovagol, lánya egy darabig követi. Én ekkor azt gondoltam, hogy akkor most majd bejön egy Mulan-os vonal: huszárnak öltözve egy adott pillanatban megjelenik, hogy fordítson a helyzeten, de ez a szál egyszerűen el lett felejtve. Lehet, hogy a forgatókönyv-író, lehet hogy a rendező, esetleg a vágó nem tartotta folytatásra érdemesnek ezt a vonalat.

A fenti négy okra vezethető vissza, hogy a film alulmúlja az előzetes nézettségi várakozásokat, így változatlanul a Kincsem az utolsó élvezhető lovaglós történelmi kalandfilm.