Tegnap beugrók voltunk a Pesti Színház Amadeus előadásán, mert sógornőmék külföldi tartózkodása miatt átadták nekünk a bérletüket, sőt, Petrának is sikerült vennünk egy pótszéket.
A diktatúra elől Amerikába emigrált Miloš Forman egy évtized alatt (1975 és 1984 között) leforgatta négy legfontosabb filmjét: Száll a kakukk fészkére, Hair, Ragtime, Amadeus. Az Amadeust többször is láttam filmen, sőt, Petra lányoméknak is levetítették erkölcstan órán. Peter Schaffer színdarabját tíz éve már láttuk a Belvárosi Színházban, akkor posztoltam is arról az előadásról. Azon az előadáson Keresztes Tamás játszotta Mozartot, a mostanin az ifjú Vidnyánszky Attila. Érdekes, hogy két hete, a Pinokkió-előadásról írt posztomban azt írtam: "Keresztes Tamás ugyanúgy a jelenkori színházművészet nagy alakja, mint az ifjabb Vidnyánszky Attila: színészkedik énekel, zenél, rendez, díszletet tervez".
És valóban Vidnyánszky lubickolt Mozart szerepében, de felnőtt mellé Ötvös András Salieri megformálójaként. Ahogyan tíz évvel ezelőtt is, most is az a véleményem, hogy a Salieri-Mozart konfliktus nem a középszer és a tehetség konfliktusa, hanem a földi és az égi ellentéte. Szerintem Mozartnak volt egy titkos csatornája a nem evilági (mondhatnók: isteni) világ irányába, és onnan kapta az ihletet. Benedikty Béla, a Názáreti című könyv szerzője nyilatkozott egyszer úgy, hogy Krisztus géniuszához szerinte csak Mozart géniusza mérhető. Bár ez kicsit túlzó állításnak tűnhet, mégis Mozart zenéje ugyanolyan isteni kinyilatkoztatás, mint Mózes, Krisztus és Mohamed igéi. Mozart a zene egyik evangélistája. Ezt érezte meg Salieri, és rettenetesen méltatlannak tartotta, hogy az Úr zenei kinyilatkoztatásait nem egy arra érdemes jámbor, szentéletű hívőnek, hanem egy léha, szoknyavadász, alkoholista fickónak közvetíti.
A Mozart-Salieri konfliktust először Puskin írta meg, melyet teljes egészében itt olvashattok, idézet belőle:
Hol a méltányosság, ha a tálentum,
A halhatatlan géniusz nem érdem,
Buzgó szeret, önmegtagadás,
Szorgalom, áhítat és ima zsoldja -
A dicsfény kelekótya fejre szállt le,
Mely méltatlanul kong? Ó Mozart, Mozart!
Mi gyermekeinkkel és unokánkkal is igyekeztünk megszerettetni Mozartot. Lányaim egyik kedvence a Zenés mesék gyerekeknek sorozatból a Varázsfuvola volt Halász Judit narrációjával.
Unokánknak pedig a Kis zenélő könyveim sorozatból vettük meg a Pepe és Mozart című kötetet. Ebben a könyvben ha megnyomod egy adott zenei részlet ábráját, megszólal a zene.
Nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az első számú kedvenc! Yaaruli folyton az Éj Királynője áriáját hallgatja, ez megy a reggeli ébredéskor és esti lefekvéskor, édesanyja folyton Pepe=Éj Királynője rajzot készít neki. Szerintem a kis gyerekeknek még van egy közvetlen kapcsolatuk az égiekkel, amit aztán felnőtt korra elfelejtünk. Posztom végére beteszek egy kis filmet. Az eleje részlet a Hihetetlen család című rajzfilmből arról, hogy milyen fontos a gyerekeknek Mozart, mert "attól nagyon okosodnak", utána pedig a kis Yaaruli próbál meg maga is áriázni Pepe hangjaira.
---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése