Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon.
(Ne tudjátok meg, hogy paráztam, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf lesz az új köztársasági elnök, az ő nevét elég nehezen tudtam volna beilleszteni ebbe a szövegbe).
Szóval Sulyok Tamás köztársasági elnökké való kijelölésekor (igen, választásról szó sincs már) pont úgy meglepődtem, mint 1988-ban, amikor Straub F. Brúnó lett az elnöki tanács elnöke. Azon akkor ő is meglepődött, éppen Amerikában volt a tudományos körökben ismert biokémikus, amikor tájékoztatták, hogy most már ő a legfőbb közjogi méltóság. Elődje, Németh Károly úgy megsértődött, hogy az MSZMP pártkongresszusán megpuccsolták a régi dinoszauruszokat (élükön Kádárral), hogy duzzogva többé be sem tette a lábát a hivatalába.
Szóval Sulyok Tamás köztársasági elnökké való kijelölésekor (igen, választásról szó sincs már) pont úgy meglepődtem, mint 1988-ban, amikor Straub F. Brúnó lett az elnöki tanács elnöke. Azon akkor ő is meglepődött, éppen Amerikában volt a tudományos körökben ismert biokémikus, amikor tájékoztatták, hogy most már ő a legfőbb közjogi méltóság. Elődje, Németh Károly úgy megsértődött, hogy az MSZMP pártkongresszusán megpuccsolták a régi dinoszauruszokat (élükön Kádárral), hogy duzzogva többé be sem tette a lábát a hivatalába.
Férfiasan bevallom, hogy ahogyan Straub F. Brúnóról sem hallottam korábban, ugyanúgy egy vakvolt volt politikai látómezőmben Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Pedig több posztban is szidtam az Alkotmánybíróságot, hogy csak egy pitykegomb Orbán Viktor mentéjén. Legutóbb akkor írtam róluk, amikor kiderült, hogy az újjáépített József főhercegi palotát nézték ki maguknak. Sulyok Tamás el is ment az épület bokrétaünnepére, és maga is szalagot kötött az épület legmagasabb pontjára kitűzött bokrétára.
Hát most József Palotából Sándor Palotába költözik, a Szent György tér túloldalára, végül is közeleg Sándor-József-Benedek. A Fidesz-KDNP közös frakcióülésén Orbán Viktor, mint a frakciószövetség elnöke élt azzal a jogával, hogy államfőt jelölhet. És Orbán szava szent, így már 2010 óta ő dönt az államfő személyéről. Schmitt Pál nevét egyenesen Bulgáriából táviratozta meg a frakciónak.
De Schmitt Pál megválasztásakor még adtak a formaságokra. Akkor az MSZP állított ellenjelöltet Balogh András személyében. Bár a Fidesznek már akkor is kétharmada volt, a frakciók egymás jelöltjeit udvariasan meghallgatták, véleményt mondtak róla. A 2012-es köztársaságielnök-választásnál az ellenzék nem állított ellenjelöltet (jelöltállításhoz az akkori törvények szerint 50 képviselő támogatása kellett), sőt, az MSZP, a DK és az LMP bojkottálták Áder János megválasztását. Öt év múlva, Áder újraválasztásakor Majtényi Lászlót jelölte az ellenzék, és ekkor valóban sor került mindkét jelölt parlamenti meghallgatására. Majtényi a beszédében a szegénységet, az államot maga alá gyűrő korrupciót és a kormányhatalmat gyakorlók leválthatatlanságát jelölte meg az ország legfőbb problémájaként. 2022-ben Orbán gondolt egy merészet és nagyot, és Novák Katalint jelölte, Mária Terézia után az első magyar női államfőt. Akkor az ellenzék Róna Pétert jelölte, így az ő parlamenti meghallgatására is sor került.
A mostani köztársaságielnök-választásnál az ellenzék teljesen szétforgácsolódott. A Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP Hack Pétert jelölte volna, ha összejött volna a jelöléshez szükséges képviselőszám, a DK, a Momentum, az MSZP és a Jobbik nem jelöltek senkit mert a közvetlen elnökválasztás mellett kardoskodtak. Így aztán Sulyok Tamásnak nem is volt előzetes meghallgatása, csak egy úgynevezett installációs (beiktatási) beszéde. Szerintem az a tény, hogy a jelölés és a megválasztás között mindössze négy nap telt el, és a frakciók meg sem hallgathatták a jelöltet, méltatlan a legfőbb közjogi méltósághoz még akkor is, ha tudjuk, hogy semmi politikai súlya nincs a magyar közjogi berendezkedésben. Mi magyarok azért ennél többet érdemeltünk volna.
Ami a közvetlen államfőválasztást illeti, erről 1990-ben már volt egy érdektelenségbe fulladó, ámde elsöprő többséggel a közvetlen választást támogató népszavazás. Mindössze 1 078 899 db érvényes szavazat volt, kb. annyi, mint egy gyengébb nemzeti konzultációnál, de ennek 86%-a igen volt. A Fidesz erre simán azt mondaná, hogy az emberek erős felhatalmazást adtak a közvetlen elnökválasztásra. De az akkori ellenérvek ma is megállják a helyüket: ha egy politikailag súlytalan posztra közvetlenül a nép állít jelöltet, akkor a közismertség és népszerűség a rátermettség fölébe kerekedhet, Szoboszlai Dominikek és Kis Grófok kerülnének megválasztásra.
Novák Katalin lemondásának okát ismerjük. Hogy mit kezd magával egy élete derekán lévő, állami fizetéssel élete végéig vastagon kitömött, népszerű de mégis bukott politikus? Én úgy gondolom, hogy folytatni fogja a családok védelmével kapcsolatos tevékenységét, fizetése egy részét alapítványokba teszi és karitatív szervezeteknél fog dolgozni. Nekünk meg itt marad köztársasági elnöknek egy sótlan, kicsit unalmas jogászember, akiről legalább annyi pozitívum elmondható, hogy volt civil élete és politikamentes foglalkozása is, és legalább nem hordott OV'22 fülbevalót a fülében.
---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése