Parlament

Parlament

2024. március 2., szombat

Készítsük ki magunkat nosztalgiával

Hatalmas üzlet a nosztalgia, hiszen a mai 60+-os generációnak van pénze és szeret visszaemlékezni a fiatalságára, így aztán nemcsak sorra nyílnak a '60-as, '70-es évek szocreál stílusában berendezett éttermek és cukrászdák, de múzeumok, kiállítások és színházi előadások is szívesen lovagolják meg a nosztalgia hullámait.

Kb. másfél éve voltunk az Október 6. utcában lévő Budapest Retro Élményközpontban, amit nemcsak a magyar 60+-os generáció látogat, de a külföldiek is szívesen betérnek ide, hogy megízleljék, milyen is volt a híres magyar "gulyáskommunizmus".






Ugyanennek a korszaknak a könnyűzenei életét mutatja be a Zene Háza Nekünk írták a dalt című időszaki kiállítása, ahol pár hete jártunk.







A múlt hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban voltunk, mely szintén nagy terjedelemben foglalkozik a Kádár-korszakkal is. Mi speciel a Rigójancsi időszaki kiállítás kedvéért mentünk, de ha már ott voltunk, végigjártuk az összes kiállítást. Rigó Jancsi cigányprímás nemcsak legendás zenész volt, de nagy nőcsábász is. A cigányprímás Párizsban elszerette a belga Chimay herceg feleségét, Clara Ward-ot. Tíz évig éltek együtt, ezalatt minden magyar pletykarovat tele volt a kapcsolatuk zaftos részleteivel, még a híres festő, Toulouse-Lautrec is megörökítette őket. A róla elnevezett híres édességet Fiuméban készítették először.

Rigó Jancsi és Clara Ward

Toulouse-Lautrec képén

Lakótelepi házak közé ékelődve a múzeum

Én és Rigó Jancsi

Katival a legendás fotón


A kiállítás végén már-már komikus volt, ahogy beszélgetve a teremőrökkel arra a következtetésre jutottunk, hogy régen minden jó volt, ma meg minden rossz. Öregszünk, na. De a héten derült ki, hogy a Vendéglátóipari Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot, a Természettudományi Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárt összevonják egy holdingba, a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központba, melynek vezetője Demeter Szilárd lesz. Hiába, kell a központi irányítás a kultúrában is, különben nem fogjuk tudni, mi a "vonal".

A '60-as, '70-es évek könnyűzenei életét nemcsak kiállításokon örökítik meg, de számos olyan film és színházi előadás van, mely egy-egy híres együttes ismertebb számai köré építi fel történetét. Talán ebben a műfajban a legismertebb a Mamma Mia! musical, melyben a legismertebb ABBA slágerek csendülnek fel. Ezt láttam filmen is és színházban is. De talán az első, amit ebben a műfajban láttam, az a Thália Színházban a '80-as évek végén bemutatott Mindhalálig Beatles volt. Aztán itt volt a Hungária sikereire építő Hotel Menthol és a Made in Hungária is.

Tegnapelőtt a Neoton zenéjében és a '70-es évek KISZ építőtáboros nosztalgiájában gázolhattunk szügyig, mert nővérem jóvoltából megnéztük a Szép nyári nap című musicalt a Veres 1 Színház előadásában. Amig a svédeknek ott volt az ABBA, a németeknek a Modern Talking, az amerikaiaknak a Boney M, addig nekünk a Neoton Família jelentette a diszkó korszakot. Slágereiket ma is játsszák a bulikban (szilveszterkor és is roptam rájuk). Menedzselésüket maga a '70-es évek könnyűzenei életének mindenható ura, Erdős Péter (Vitézy Dávid nagypapája) intézte, és ezúttal nemes alapanyaghoz nyúlt. A Neoton egyik "Kócbabája", a három Évából az utolsó (Fábián Éva, Pál Éva, Csepregi Éva) évekig Erdős élettársa is volt. '79-ben a cannesi MIDEM fesztiválon figyelt fel rájuk a nemzetközi pop szakma, és ezután számos angol nyelvű lemezt is kiadtak.

A Szép nyári napban is felhangzik az összes jelentősebb Neoton-sláger, ráadásul a meglepetés-előadó, Falus Mariann is emelte az est fényét. Az építőtáborban játszódó történet kicsit sematikusan indul (a Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ paradicsomfeldolgozója, egy disszidálni szándékozó fiú és KISZ-titkár lány szerelme, egy belügyes tiszt meg persze sok szerelmes fiatal), de szerencsére a darab végén nem sétálnak bele a happy-end csapdába, hanem minden szereplőről megtudjuk, mire jutott napjainkra, és ebben ráismerhetünk saját magunkra. A keserédes vég engem Szörényi és Bródy felejthetetlen balladájára, A Kárpáthyék lányára emlékeztetett, miközben szólt a finálé dal, a Neoton legnagyobb slágere, a Holnap hajnalig.

Hát így merülök el időről-időre a nosztalgia mocsarában.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése