Egy igazi patchwork-család

A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek. Ezzel a mondattal kezdődik Gerlóczy Márton A katlan című családregényének minden fejezete. Ezzel a könyvvel töltöttem az utóbbi pár hetemet. A mondat vitathatatlanul a református vallás egyik alapvetése, a predestinatio, az eleve elrendelés. Gerlóczy Márton identitása is eleve elrendelt, vagy mégsem?

Gerlóczy Márton ugyanúgy Áprily Lajos dédunokája, mint Péterfy Gergely író, akinek egyik könyve kapcsán már feltártam a Jékely családnak azt az ágát. Gerlóczy egy korábbi regényében, a Mikecs Anna - Altató című kötetben az anyai ág női tagjait mutatja be egészen fel a szépanyáig, Balog Borbáláig. Már abban a könyvben is nyíltan írt édesanyja, Mészáros Zsófia meglehetősen ingatag párkapcsolatairól, arról, hogy Gerlóczy Ferenccel kötött házassága lakodalmán megszökött Váczi Tamás zenésszel. Egy másik posztomban is visszatértem arra, hogy Mészáros Zsófia öt gyermeke születési sorrendben a következő volt: Váczi Dániel, Váczi Rozi, Gerlóczy Márton, Váczi Borbála és végül Gerlóczy Zsigmond. Biztos voltam benne, hogy Gerlóczy jelentkezni fog egy újabb családregénnyel, és ezúttal az apai vonallal fog foglalkozni. Nos, erről szól A katlan.

Gerlóczy Márton 12 éves koráig Váczi Márton volt. Ekkor elvették a nevét. Váczi Tamás, akit édesapjának hitt, akkor már évek óta halott volt. Édesanyja Kristóffal (vezetékneve nem derül ki a regényből) él együtt, majd ő is elhagyja a családot. Ekkor színre lép az eredeti férj, Gerlóczy Károly filozófus, ismét házasságot köt az édesanyával, majd a 12 éves kis Marcival közlik, hogy ő valójában Gerlóczy, mert 1980-ban a Bercsényi kollégiumban volt egy URH-koncert, melyen Zsófi összetalálkozott első férjével, Károllyal, és elhálták a találkozást, melynek gyümölcse lett a kis Marci.

De az édesapa nem csak úgy terem a semmiből, az édesapa nyakába ülteti a gyereket, hogy jobban lássa a tűzijátékot, az édesapa elmagyarázza a nyiladozó értelmű kisfiának, hogyan keletkeznek a csillagok, mik az atomok, miért van szivárvány, ha esős időben süt a nap, az édesapa focizik a kisfiával. Az igazi édesapa Váczi Tamás. És hogyhogy elveszik a nevét. Ha valakit elnevezek, kicsit a tulajdonommá teszem, gondoljunk csak József Attila nevelőszüleire vagy Kunta Kintére, akit gazdája Tobynak nevez el. (Csak zárójelben: a '80-as években a népi Bulgáriában minden török nemzetiségű embernek bolgár hangzású nevet kellett felvennie, így lett a bolgár súlyemelő fenomén Szulejmanov Salamonov, aki ezért az első adandó alkalommal "disszidált" Törökországba, onnantól kezdve Naim Süleymanoğlu néven nyerte az érmeket.)

A 12 éves fiú nehezen dolgozza fel ezt a traumát, de végül egy kis büszkeséget is érez, hogy a történelmi Gerlóczy nevet viseli, hiszen ükapja, Károly a főváros alpolgármestereként a három városrész egyesítésén munkálkodik, akiről több mint 120 éve utca van elnevezve Budapesten. Dédapja, Zsigmond a fővárosi közkórházakat felügyelte, nagyapja, Károly ismert gyermekgyógyász volt, akinek testvére, az építész Gedeon a Csontváry-hagyaték felvásárlásával megmentette azt az örökkévalóságnak. És ekkor jön a második trauma: Gerlóczy Márton nem is "igazi" Gerlóczy, hiszen nagyapját csak örökbe fogadta Gerlóczy Zsigmond, valódi apja Kriegler Miksa zsidó szállítmányozó. Innentől a közös Jékely-Gerlóczy családfa egy kicsit bonyolulttá válik:

A függőleges vonal szülő-gyermek kapcsolat, a vízszintes pedig házastársi
Nézegessétek, mert elképesztő sok hírességet találtok rajta
(Katt a teljes képernyős nézetért)

Ekörül a kettős identitási válság körül forog a regény. Vajon valóban termékeny volt Mészáros Zsófia és Gerlóczy Tamás numerája az URH-koncert után? Gerlóczy Zsigmond miért vette feleségül Kriegler Miksa özvegyét, Nagy Idát, és miért fogadta örökbe, sőt vette nevére annak első házasságából származó gyermekeit. Lehet hogy azért, mert az akkor már régóta megözvegyült orvosprofesszor évek óta átjárogatott a szomszédba Nagy Idához, amikor annak férje üzleti úton volt, hiszen közös bérházban, a Ferenciek terén álló királyi bérpalotában lakott mindkét család. (Minden nap munkából hazafelé ez előtt az épület előtt várom a buszomat).

A királyi bérpalota a Ferenciek terén

Bár tanú vallott arról a '40-es években, hogy Gerlóczy Zsigmond fogadott gyermekei valójában édes gyermekek, így nincs bennük zsidó vér, de ez az úgynevezett "visszatörvénytelenítés" bevált gyakorlat volt a zsidó törvények kikerülésére olyan vegyes családokban, ahol az apa zsidó volt, az anya pedig keresztény. Utólag nem igazol semmit.

A szerző viszonya a család Gerlóczy ágához mindvégig elutasító maradt. Apjáról például így ír: "...megjelentek apánk irritáló jegyei, modoros, okoskodó fecsegése, a tettekig soha el nem jutó naiv, álmodozó tervezgetése, kórós nárcizmusa és nem kevésbé kórós életvitele, mely a semmittevés üresjáratait fűszívással és csetelgetéssel, randizások előkészítésével és kivitelezésével töltötte fel." Apai nagyanyjával, Telléry Sára festőművésszel alig tartja a kapcsolatot (nála mondták meg neki, hogy ő valójában Gerlóczy). A regény szereplői közül testvérei, szülei és nagymamái még élnek, mégis kendőzetlen nyíltsággal ír róluk.

Csak érdekességként: amikor a Gerlóczy család után nyomoztam a neten, akkor találtam rá arra, hogy Gerlóczy Márton féltestvére, a szintén Áprily-dédunoka Váczi Rozi korábban Nagy Ervin színész első felesége volt. Ezért a családfára Nagy Ervint és mostani feleségét, Borbély Alexandrát is felrajzoltam. Hogy miért? Mert a másik Áprily-dédunoka, Péterfy Gergely baráti viszonyt ápol Nagy Ervinékkel, ő a társzerzője a Nagy Ervinről most megjelent könyvnek.

Gerlóczy Márton könyvének címadója egy szicíliai völgykatlan, melyben Scicli városa terül el. Ebben a kisvárosban néz szembe a szerző identitásválságával és várja egy DNS-teszt megerősítését kételyeire. De az eredményt már nem tudhatjuk meg, ahhoz el kell olvasnunk a könyv folytatását, Az örvényt.

Scicli, a szicíliai völgykatlanba épült város

---