Feketeseggű Művész Úr egyéni javaslatai

Könnyű nyári lektűrnek Spirót olvastam. Bori édesanyámnak vette ki a könyvtárból, de neki nem tetszett, pedig anyukámnak azelőtt nagyon bejött a groteszk. Spiró György Egyéni javaslat című vékony kötete ugyanis a groteszk műfajába tartozik, akárcsak a Feleségverseny vagy a Kőbéka. Spirót az különbözteti meg Örkénytől, hogy utóbbi szinte kizárólag a groteszk műfajában alkotott jelentőset, addig a Fogság, a Messiások vagy a Tavaszi tárlat mély mondanivalójú "komoly" regények. Drámái közül a Csirkefejeket, a Quartettet és a Széljegyet láttuk.

Én és Bori Spirót olvasunk

Szóval az Egyéni javaslat olyan rövid írásokból áll, mint Örkény Egyperces novellái, egy-kettő meg is üti azt a színvonalat. A posztom címébe beemelt feketeseggű Művész Úr a Javaslat című novellában szerepel. Egy kultúraparatcsik (mondjuk L. Simon László) tolmácsolja a kulturális kormányzat javaslatát a nem igazán rendszerkomform Művész Úrnak, valahogy így:
"Arról van szó, hogy a Művész Úrnak az utóbbi időben feketeseggűvé tetszett válnia. A mai vezetésnek nem nagyon tetszik, amit a Művész Úr írt, ír és írni fog, emiatt a Művész Úr nem tartozik a rendszer kedvencei közé. Gondolom, ezt már a Művész Úr is észrevette. Magunk között valljuk be töredelmesen, hogy nem egészen új keletű ez a dolog, már a múlt rendszerben is rendszerellenesnek tetszett lenni. Szóval ez nem az én döntésem, kicsi fogacska vagyok én a nagy fogaskerékben, aki azonban a Művész Úr írásait nagyon szereti. Bárki más aligha szeretné a Művész Úr műveit annyira, mint én, és ha ugyanezt mondaná is, mert hiszen tudjuk, hogy ugyanezt kéne mondania, akkor is jobb, hogy én ülök itt, mert ugyanezt mondaná, na de milyen hangon!"
Mint tudjuk, a kormányzat megmondóemberei valóban időnként mondanak ezt vagy azt a "sötét oldal" íróiról, a kormány nemhivatalos üzenőfüzeteiben, az Origo, a 888 vagy a PestiSrácok oldalain Bayer Róbert, Szakács Árpád megírják a tutit, pl:
"Esterházy, Nádas, Spiró, Krasznahorkai, Dragomán, Grecsó, Závada és a többi. Bár ismerem őket, hosszan lapozgatom könyveiket. Mindenütt bekezdések nélküli szózuhatag vagy éppen tagolt rendetlenség. Egy valaha lezajlott posztmodern forradalom formai és tartalmi utóvédharcai. A sorok mögött nagyra hízott egók, belterjes és szűkre zárt terek, íróasztali élmények, önmutogató parádék. Egyik-másik regény az olvashatatlanság határán. Értékhiányos, üres szómaszturbáció, magvas gondolatoknak álcázott sznobéria"
Szentesi Zöldi László egy Facebook-posztban egyenesen azt vetette a Bálványosi Szabadegyetemhez kapcsolódó koncertprogram szervezőinek a szemére, hogy a liberális Quimbyt és Lovasi Andrást is meghívták: "...tizenvalahány éve kivetett benneteket a magyarság családjából néhány közénk csöppent fattyú. Erre meghívjátok a hazai liberálisok sztárjait. Nem először. Rendszeresen. Az Orbán-és magyarfóbiás alibi előadókat. És nem hívtok meg olyan előadókat, akikre háromszor ekkora az igény, és nem mellesleg zenéjük, üzeneteik régóta ott fészkelnek a magyar szívekben"
Az MTA átszervezését látnoki módon írta meg Spiró az Átvilágítás című novellában:
"A kutatások költsége magas. A kémcsövek éves beszerzési számát túlzottnak találjuk, a törések számát radikálisan le kell törni. A Petri-csészék helyett normális csészéket javaslunk, a megtakarítás a 97%-ot is elérheti..."
Persze Spiró nemcsak politizál, de görbe tükröt állít a lakógyűlések, a rossz szomszédság, a televíziós vitaműsorok elé is. A nyugdíjasoknak például ezt üzeni:
"Amennyiben Ön a nyugdíjáról inkább lemond, megkapja tőlünk ajándékba köszönőlevelünket, valamint a képkeretező címét, elektronikus postacímét és telefonszámát"