AT1.10, avagy az Alaptörvény 10. módosítása

 

Minden Alaptörvény-módosításkor gondosan vezetem a módosítást egy Kövér László által nevemre (valójában édesapám nevére, akit ugyanúgy hívtak, mint engem) dedikált példányon. Módszerem a felülragasztgatás: a módosított cikkelyek fölé ragasztom a módosítást, és ráírom, hogy hányadik módosítással és mikor került sor a változtatásra, ami bizony az Alaptörvény hatályba lépésének 11. évében tizedszer történt meg.

Most egy kis homokszem került a módszerembe és egy kicsit tanácstalan vagyok, hogy bennem van-e a hiba. Az Alaptörvény másfél évvel ezelőtt megszavazott (a tomboló Covid-járvány közepette alig sikerült az alkotmányozó kétharmadot, vagyis az összes képviselő kétharmadát biztosítani) kilencedik módosításnak van ugyanis egy ilyen része:

"53. cikk

 (1) A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat."

Ezt a részt szépen beragasztottam az 53. cikk (1) bekezdése fölé. A tizedik módosítás viszont a következőt mondja:

"Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész helyébe az  „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szöveg lép."

Na de a kilencedik módosítás óta már nincs ilyen szöveg az 53. cikkben, csak az 51.-ben! Mivel nem akadtak ki rajta az alkotmányjogászok, sőt, az elektronikus jogtárban már kinn is van a hatályos szöveg, valószínűleg én nem értek valamit. (Mondtam jogásznak készülő lányomnak, hogy neki már sokkal könnyebb dolga lesz, mint azoknak a jogászoknak, akiknek még régi kinyomtatott jogszabályokból, közlönyökből kellett kiszaszerolniuk egy múltbéli jogi esemény idejében hatályos törvényeket. Ma már a neten kint lévő verzió tartalmazza a pillanatnyilag hatályos szöveget és az összes múltbéli változatot. Állítólag Beethoven alkalmazta ugyanazt a módszert kottaírásnál, mint én az Alaptörvénynél: a módosított változatott a korábbi fölé ragasztotta. Egyszer a kottarestaurátorok 10 réteget fejtettek le egy Beethoven-kottáról, és döbbenten tapasztalták, hogy az utolsó réteg megegyezett a legeredetibb változattal).

Na de mit is jelent ez a 10. módosítás? Hát azt, hogy mostantól szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is kihirdethető a veszélyhelyzet, és ez lehetőséget ad a rendeleti törvénykezésre. Arra vagyok kíváncsi, hogy ha majd egyszer kitör a zombiapokalipszis vagy földönkívüliek támadnak a Földre, akkor is módosítani kell-e ezt a cikkelyt, hogy a mindenkori Orbán Viktor kihirdethesse a veszélyhelyzetet. Ahogyan most még a törvény kihirdetésének napján üstöllést meg is tette. Pedig még el sem múlt a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet (majd csak hétfő éjfélkor).

Tegnap a miniszterelnök már ki is hirdette, hogy rezsicsökkentési és honvédelmi különadót vetnek ki, ma pedig a kormányinfón már a részleteket is ismertette Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, akinek első gazdaságfejlesztő intézkedése egy két éven keresztül beszedendő évi mintegy 800 milliárd forint bevétel biztosítása a költségvetés számára.  Ha visszaemlékezünk, az idén februárban a családosok számára biztosított szja-visszatérítés nagyjából 600 milliárd forintjába került az államnak, ez előre hozott 13. havi nyugdíj kifizetésével (az eredeti terv szerint idén még csak + 2 hetet kaptunk volna mi, nyugdíjasok) együtt nagyjából annyi pénzt kell most gyorsan visszaszedni, mint amennyit választási kortespénzként kifizetett az állam.

De honnan is szedik be? A bankok, biztosítók, energia-szolgáltatók, kereskedelmi láncok, légitársaságok, telekommunikációs cégek "extraprofitját" fogják megadóztatni. Hogy mi az az extraprofit? Sokféle definíciója lehet: a 2021. év nyereségét meghaladó profit, vagy a 2021. évi árbevétel-arányos nyereséget meghaladó árbevétel-arányos profit, de lehet akár az esernyőgyártás évi növekményének köbgyöke is, hiszen mostantól szabad a rendelet-alkotás. Már a járványügyi veszélyhelyzet idején hozzászokhattunk, hogy a rendeletek nem mindig függenek össze a veszélyhelyzettel, pl. senki nem érti, hogy miért törölték el évekre visszamenőleg az egyetemi diplomák kiadhatóságához a nyelvvizsga meglétének követelményét. Két családtagunk is évek óta várta a diplomáját, de sehogyan sem tudott nyelvvizsgát tenni (megannyi kis Karácsony Gergely), de hála Viktornak, ölükbe hullott az, amiért mások megdolgoztak.

Az is vicces, hogy kedvezményes áron mostantól csak magyar rendszámú autóba adható ki kedvezményes árú benzin. Gulyás Gergely még a sajtótájékoztatón igyekezett leszögezni, hogy bárki tankolhat, de a kedvezményes ár csak a magyar autókat illeti. Engem pedig nagyon elgondolkodtatott ez a dolog:

• Mostantól minden kúton ki lesz írva a kedvezményes és a piaci ár is? Ez igazából nem rossz, hadd lássa a magyar, hogy mennyi bevételtől esik el a kutas (mert ne legyen illúziónk, a kedvezményt nem az állam adja, hanem a benzinkutat üzemeltető).
• Hogy ellenőrzi a pénztáros, hogy magyar rendszámú autóba tankoltam-e? Kamerán keresztül, vagy kisétál? A forgalmi nem jó, elkérhetem a barátom forgalmiját is.
• Tényleg ráfaragnak azok, akik pénzügyi megfontolásból Szlovákiában vagy Németországban regisztráltatták az autójukat (igaz, Tiborcz Pisti, Bayer Zsolti?)?
• Ha megjön Mózsi bácsi Kézdivásárhelyről a Daciajával, majd a tankolást megoldjuk gumicsővel, "okosba"?

Megannyi kérdés, amelyre az elkövetkezendő napokban-hetekben kapjuk meg a választ. Minden esetre nekünk, akik Kádár alatt szocializálódtunk, erős de ja vu érzésünk van.